kb. 4 perc olvasás
Vérfertőzés
(Wikiwand)
A vérfertőzés a nemi erkölcs elleni bűncselekmények csoportjába tartozóbűncselekmény, a jogi tárgya a nemi kapcsolatoknak a társadalomban kialakult rendje, rokoni kapcsolatok tisztasága.
A vérfertőzés a nemi erkölcs elleni bűncselekmények csoportjába tartozóbűncselekmény, a jogi tárgya a nemi kapcsolatoknak a társadalomban kialakult rendje, rokoni kapcsolatok tisztasága.
Magyar szabályozás
- Btk. 199. § (1) Aki egyenesági rokonával szexuális cselekményt végez, bűntettmiatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- (2) Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
- Btk. 199. § (1) Aki egyenesági rokonával szexuális cselekményt végez, bűntettmiatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- (2) Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
Elkövetési magatartás
A bűncselekmény elkövetési magatartása a szexuális cselekmény és közösülés. A (2) bekezdésnél csak a közösülés. A közösülés fogalma során eltérő jelentéssel találkozhatunk a köznapi, biológiai és jogi értelmezésénél. Biológiai értelemben közösülés alatt azt a nemi aktust értjük, amikor a férfi nemi szerve részben vagy egészben behatol a nő nemi szervébe, és amely következtében magömlés is bekövetkezik. Büntetőjog a közösülés befejezettségéhez kevesebb feltételt kíván meg: megtörténik a közösülés, ha közösülési szándékkal a nemi szervek érintkezése megtörténik, a férfihímvesszője a női szeméremajkakkal érintkezik.[forrás?]
Szexuális cselekmény: „a közösülés és minden súlyosan szeméremsértőcselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul”.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a szexuális cselekmény és közösülés. A (2) bekezdésnél csak a közösülés. A közösülés fogalma során eltérő jelentéssel találkozhatunk a köznapi, biológiai és jogi értelmezésénél. Biológiai értelemben közösülés alatt azt a nemi aktust értjük, amikor a férfi nemi szerve részben vagy egészben behatol a nő nemi szervébe, és amely következtében magömlés is bekövetkezik. Büntetőjog a közösülés befejezettségéhez kevesebb feltételt kíván meg: megtörténik a közösülés, ha közösülési szándékkal a nemi szervek érintkezése megtörténik, a férfihímvesszője a női szeméremajkakkal érintkezik.[forrás?]
Szexuális cselekmény: „a közösülés és minden súlyosan szeméremsértőcselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul”.
A bűncselekmény alanya
Szükségszerűen két személynek kell részt vennie a cselekmény elkövetésében, a törvény csak a legközelebbi vérrokonok nemi kapcsolatát bünteti.
Az (1) szerint a bűncselekmény alanya az egyenes ági rokon. A rokonsági kapcsolatot nem érinti, hogy házasságon kívüli vagy belüli származáson alapul. Az egyenes ági rokonság fogalmát a Csjt. 34. § határozza meg: egyenes ági rokoni kapcsolat leszármazással jön létre, egyenes ági rokonság azok között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik.
A (3) bekezdés szerint a bűncselekmény alanya a testvér lehet. Testvérek azok, akik ugyanazon szülőktől származnak, legalább egy szülőjük azonos (féltestvérek).
A bűncselekmény-alanyiság alapja a vérségi kötelék, nem pedig a jogi kapcsolat. Az örökbefogadás nem alapozza meg a bűncselekmény létrejöttét.
Szükségszerűen két személynek kell részt vennie a cselekmény elkövetésében, a törvény csak a legközelebbi vérrokonok nemi kapcsolatát bünteti.
Az (1) szerint a bűncselekmény alanya az egyenes ági rokon. A rokonsági kapcsolatot nem érinti, hogy házasságon kívüli vagy belüli származáson alapul. Az egyenes ági rokonság fogalmát a Csjt. 34. § határozza meg: egyenes ági rokoni kapcsolat leszármazással jön létre, egyenes ági rokonság azok között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik.
A (3) bekezdés szerint a bűncselekmény alanya a testvér lehet. Testvérek azok, akik ugyanazon szülőktől származnak, legalább egy szülőjük azonos (féltestvérek).
A bűncselekmény-alanyiság alapja a vérségi kötelék, nem pedig a jogi kapcsolat. Az örökbefogadás nem alapozza meg a bűncselekmény létrejöttét.
Szándékosság
Csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia, hogy vérrokoni kapcsolat van közöttük.
Csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia, hogy vérrokoni kapcsolat van közöttük.
Büntethetőség kizárása
A (3) bekezdés alapján nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor a 18. életévét nem töltötte be. Közömbös az, hogy ki kezdeményezte a szexuális kapcsolatot.
A (3) bekezdés alapján nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor a 18. életévét nem töltötte be. Közömbös az, hogy ki kezdeményezte a szexuális kapcsolatot.
20/1999. (VI. 25.) AB határozat
A címbeli AB határozat meghozataláig a (3) bekezdés büntetni rendelte a testvérek közötti természet elleni fajtalanságot is. Az alkotmánybíróságszerint a vagy természet elleni fajtalanságot követ el szövegrész alkotmányellenes, mert a törvényi tényállás egyazon cselekvőség tekintetében kizárólag a szexuális irányultságra tekintettel tett különbséget a testvérek között nemük alapján. A vizsgált tényállás a fentiek szerint a fajtalanság különös esetét rendeli büntetni. Ezt a “természet elleni” fajtalanságot csak az azonos nemű testvérek követhetik el. A vizsgált tényállás nem nyilvánítja bűncselekménnyé a különnemű testvérek közötti fajtalanság elkövetését. A tényállás tehát különbséget tesz ugyanazon magatartás tekintetében az azonos nemű és a különnemű testvérek között.
A különbségtétel alapja a vizsgált esetben egyedül a szexuális irányultság: eszerint a homoszexuális testvérpárokat fenyegeti büntetéssel a törvény, a heteroszexuális testvérpárokat nem.
A címbeli AB határozat meghozataláig a (3) bekezdés büntetni rendelte a testvérek közötti természet elleni fajtalanságot is. Az alkotmánybíróságszerint a vagy természet elleni fajtalanságot követ el szövegrész alkotmányellenes, mert a törvényi tényállás egyazon cselekvőség tekintetében kizárólag a szexuális irányultságra tekintettel tett különbséget a testvérek között nemük alapján. A vizsgált tényállás a fentiek szerint a fajtalanság különös esetét rendeli büntetni. Ezt a “természet elleni” fajtalanságot csak az azonos nemű testvérek követhetik el. A vizsgált tényállás nem nyilvánítja bűncselekménnyé a különnemű testvérek közötti fajtalanság elkövetését. A tényállás tehát különbséget tesz ugyanazon magatartás tekintetében az azonos nemű és a különnemű testvérek között.
A különbségtétel alapja a vizsgált esetben egyedül a szexuális irányultság: eszerint a homoszexuális testvérpárokat fenyegeti büntetéssel a törvény, a heteroszexuális testvérpárokat nem.
Incesztofília
Az incesztofília nevű parafíliában szenvedő emberek a vérfertőzést szexuális örömforrásként élik meg.
Az incesztofília nevű parafíliában szenvedő emberek a vérfertőzést szexuális örömforrásként élik meg.