kb. 4 perc olvasás

Bölcsek és balgák, boldog-boldogtalanok
Táltos paripák vagy csak állatorvosi lovak
A Jóisten országa vagy földi és égi poklok
Az ember életminőségét javító vagy rontó

Mind egy magyar mondat: a részletben az egész
Elv és gyakorlat, életforma és pályafutás jellemzése
Pozitív ∞ helyett negatív: szabad ötletek jegyzéke – II.

Batsányi János
A bölcsnek állhatatossága
Justum et tenacem propositi virum.*
HORATIUS
„Ha ki, mindenét elvesztvén,
Reménységet sem talál,
Már annak az élet szégyen,
S kötelesség a halál!”
Az ily bús eltökélésnek,
Ha van – ritkán van helye.
„Soha kétségbe nem esni,”
Nagyobb bátorság jele!
Az erkölcs hű bajnokának
Váltig kell küszködnie,
S a vak sors kemény csapásit
Békességgel tűrnie.
Cézár két nagy ellenségét
A világ csudálja bár:
Szokratest nagyobbá tészi
A halált-hozó pohár.
Őt sem gyáva rossz bírái,
Akik azzal büntetik,
Sem gonosz rágalmazói
Bűnbe nem keverhetik.
Ha megcsalta bal szerencséd
Minden szebb reményedet,
S visszarántván adományit,
Sérti, gyötri kebledet:
Vigyázz! hogy fel ne forgassa
Jóra-szánt szándékodat,
S le ne győzze, vagy alázza
Lelki méltóságodat!
Nem, fonalát életednek
Nem szabad elmetszened, –
Tudván, hogy sírodon túl is
Van bírád, van istened;
Akit, elméd s szíved ellen,
Itt talán ma még tagadsz,
De kinek majd napjaidról
S tetteidről számot adsz!
Hogy a végső áldozatra
Ki-ki mindég kész legyen,
És honjáért mindenétől,
Mihelyt kell, búcsút vegyen:
Méltó! s társaságban élő
Emberhez illő dolog!
De azért, hogy a szerencse
Nékünk már nem mosolyog,
Hogy vakot vet, hogy elfordul,
Agyarkodik, háborog,
S kerekével, mint egyébkor,
Kedvünk szerént nem forog,
Azt itélnünk, hogy lerázván
Pályánk nehéz terheit,
És megszegvén bölcs teremtőnk
S vallásunk törvényeit,
Szabad, s illik, sírba dőlnünk…
Gyávaság, s bal itélet!
Hazafinak s kereszténynek
Kötelesség az élet.
(1810-es évek)
p.s.:
Justum et tenacem propositi virum
(lat.) a. m. igaz és szándékában állhatatos férfiút
(kiegészítve: sem a hatalmasok komor tekintete,
sem polgártársainak heve soha el nem tántorít).
Horatius ez ódáját (3, 3, 1-4) szavalva, lépett vérpadra
1795 máj. 20. Laczkovics János,
a Martinovics-összeesküvés részese.
Ez volt továbbá Kossuth Lajos beköszöntője
a Pesti Hírlap első számában 1841.
Forrás: Pallas Nagylexikon

*
v Az életgyáva öngyilkos szánalmas és nevetséges
v Az elhallgatással nem csökkeni, de növeli a bajt
v Oltás helyett nem mást, épp olajat öntesz a tűzre
v Te kiabálsz, amikor pedig éppen a te házad ég
v Te mindig csak/főleg a más háza előtt sepernél
v Szememben szálkát is, magadéban gerendát sem
v Pletykálva kifecsegi a rá bízott nagy titkokat is
v Magadat dicséred, bünteted: saját ügyedben ítélkezel
v Semmit sem bíz másra: önbíráskodó/gyóntató
v Jól játszott szerepébe beleszeret, és úgy is marad
v Nem hallgat őt olvasó verset, csak bugyuta, csacska slágert
v Nem tudja pontosan/egyértelműen és szépen kifejezni magát
v Olyan az ünnepe, mint ő: langyos, akit kiköp az Úr
v Úgy adsz, hogy ő többet már ne szívesen kérjen tőled
v Eszed köszörülése közben lassan befagy a meleg szíved
v Amilyen szőrös és hideg kívül, épp olyan szívű belül is
v Nem gyakorlod a szeretetet, el is sorvad a szíved
v Ágyúval lő verébre – kis haszon helyett nagy kár
v Addig kényezteted csemetéd, míg az a fejedre nő
v Akkor ütöd a vasat, amikor az már régen kihűlt
v Halat adsz, a hálót megtartod magadnak
v Kalács helyett legfeljebb csak jótanácsot adsz
v Elvész, korrumpálódik a pásztor, szétszéled a nyáj
v Fél igazat mond(ani) – a teljeset gyáván elhallgatja
v Alkoholba fojtott bánatod új erőre kap
v Önbeteljesítő jóslat: a hipochonder sírköve
v Részegen hetvenkedő, józanul megszégyenülő
v Rosszat vetsz, ami azután hetvenszeresen terem
v A potyautas vagy, akit a tengerbe dobnak
v Pékműhelynél ténfereg: ingyen illatszippantó
v Bagatell műtét/posztabortusz szindróma-dráma
v Megöleti magzatát, de kismacskát nem fojt vízbe
v Önveszélyes eufemizmus: abortusz, kaparás
v Az egykét nemigen lehet nem elkényeztetni
v Anyai jószándék-kövek: gyerek utak a pokolba
v A bűntudatos elvált anyák kényeztető kompenzálásai…
v Amennyit – sokat – segíthetne: pont annyit árt
v Okos telefonon hallgatni óvóhelyen a patakcsobogást
v Egy bajára büszke – ezért gyógyíthatatlan – munkamániás
v Koravén torz, gnóm lelki törpe ugrál a szellemóriás vállán…
v Elherdálod, eltékozlod az ingyen életajándékod
v Minek ma megint felkelni, ha végül úgyis meghalsz…
v Mindig üres a zsebed: még a kivert kutya is lepisál…
v Nem tud szabadulni a bumerángtól: eldobja, visszajön
v Szembeköpöd magad/Ég felé köpsz, aláállsz
v Nem – jóra – forgatod, elásod talentumodat
v Simogatod a veszett kezes rókát: megszelídítetted?
v Kiadó, kibérelhető a lelkiismereted: tessék rá licitálni!
*

Ady Endre
A Tűz csiholója
Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.
Az első emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója,
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.
Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.
Ez a világ nem testálódott
Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:
Legkülömb ember, aki bátor
S csak egy külömb van, aki: bátrabb.
S aki mást akar, mint mi most van,
Kényes bőrét gyáván nem óvja:
Mint ős-ősére ütött Isten:
A fölséges Tűz csiholója.

*

Az emberélet-romlás sorrendes forrásai
I. Aminőt-amennyit közvetlen magamnak árthatok
II. Aminőt-amennyit jó szándékkal nekem árthatnak
III. Aminőt-amennyit az álbarátaim árthatnak nekem
IV. Aminőt-amennyit – közvetlenül – másnak árthatok
V. Ahogy-amennyit a hivatásos segítők árthatnak nekem
VI. Aminőt-amennyit a nyílt ellenség/rossz hatalom árthat
VII. Aminőt-amennyit az ún. balszerencsének köszönhetek

Kapcsolódó írások – ABC - A teljes élet: poézis és bölcselet
- Plusz/mínusz: ötletjegyzék I.2019.06.28.
- Minden egy napra való – XII.2019.06.26.
- Három fej kukorica2019.06.26.