Az énekes-táncos gyermekjátékok alkotják a több személyes népi gyermekjátékok legnyagobb csoportját. Itt egy gyűjteményt találhattok azokból az egyszerűbb játékokból, amelyeket kisebb gyermekek is játszhatnak.
Dombon törik a diót, a diót, rajta vissza, mogyorót, mogyorót, tessék kérem megbecsülni és egy kicsit lecsücsülni, csüccs!
A gyerekek kört alakítanak. Először jobbra, majd ellenkező irányban járnak. Az utolsó szóra hirtelen mindannyian leguggolnak, azután folytatják a játékot.
***
hirdetés
Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára. Kanizsai, kanizsai állomásra. Elöl ül a masiniszta, ki a gőzöst, ki a gőzöst igazítja. Elöl ül a masiniszta, hátul meg a krumplifejű palacsinta.
Egy gyermeket kinevezünk masinisztának. ő fogja vezetni a sort. A többiek belé kapaszkodnak láncszerűen. Kanyarognak ide-oda és akinél elszakad a lánc, a következőkben ő lesz a masiniszta.
***
Fehér liliomszál, ugorj a Dunába! Támaszd meg oldalad a nagy vasvillával! Meg is mosakodjál, meg is fésülködjél! Valakinek kötényébe meg is törülközzél!
Körben állnak a gyerekek, egyikük a kör közepén a “liliomszál”. Utánzó mozdulatokkal eljátssza a dal szövegét. Az utolsó sornál valakihez odamegy, jelképesn megtörölközik annak kötényében és helycserével folytatódik a játék.
A gyerekek kézfogással kört alakítanak. A kör közepén ketten táncolnak, s a dal végén másik kettővel cserélnek.
***
Ég a gyertya, ég. El ne aludjék! Aki lángot látni akar mind leguggoljék!
A gyerekek körbejárnak kézenfogva és a dal végén leguggolnak.
***
Benn a bárány, kinn a farkas. Hízik a bárány, szárad a farkas. Szabad vásár mindennek: gazdagnak és szegénynek.
A gyerekek körbeállnak, egymás kezét fogva. Valaki a kör közepén áll, ő a bárány, valaki a körön kívül, ő a farkas. “Szabad vásár”-nál a kör kezeket felemelve kaput nyit. Ekkor a farkas kergetni kezdi a bárányt. “Hízik a bárány”-nál leengedik a kezüket. Ha a farkas és a bárány külön rekedtek, akkor várniuk kell a következő kapunyitásra. Ezeket a sorokat mindaddig ismétlik, amíg meg nem fogja a farkas a bárányt.
***
Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs!
A gyerekek kézenfogva körbe sétálnak, és a csüccs szónál leguggolnak.
***
Lánc lánc eszterlánc Eszterlánci cérna Cérna volna selyem volna Mégis kifordulna Pénz volna karika karika Forduljon ki Dorottya Dorottyának lánca
A gyerekek kezet fogva körben járnak, a kiénekelt gyerek ki-, ill. befordul.
***
Süssünk, süssünk valamit, azt is megmondom, hogy mit. Lisztből legyen kerekes, töltelékes, jó édes. Sodorva, tekerve, túróval bélelve, csigabiga rétes, kerekes és édes.
Egy gyermeket kinevezünk a sor vezetőjének. A többiek belé kapaszkodnak láncszerűen. Kanyarognak ide-oda és egyre jobban feltekerik a “süteményt”.
***
Ecc, pecc, kimehetsz Holnap után bejöhetsz Cérnára, cinegére Ugorj cica az egérre, fuss!
Kiszámoló. Minden szótagnál másik gyermekre mutat aki számol, és akire a fuss szótag jut, az lesz kiválasztva.
énekes gyermekjáték, énekes táncos gyermekjáték, énekes játék, dalos játék
a kötött formájú több személyes → gyermekjátékok leggazdagabb csoportja. Főként gyermek- és serdülő leányok (4–10–16 évesek) énekes, ritmikus mozgással kísért, térformát alakító játéka. Falvainkban és városainkban egyaránt kedveltek voltak a két háború közti időkig, azóta az óvodai és iskolai közösségekből fokozatosan kezdtek kiszorulni. A játékosok maguk énekelnek s az ének ritmusát mozgással kísérik az egyszerű lépéstől a tánclépésformákig, meghatározott alakzatban, térformában. A szöveg és a mozgás bizonyos cselekményt fejez ki (bár nagyon halványan), esetleg dramatikus formában, amely a csattanóban válik tulajdonképpen játékká (pl. párválasztás, a játékos elvitele stb.). Az énekes gyermekjáték dallama nagyrészt az emberiség dalkincsének legegyszerűbb, legrégibb rétegéhez tartozik. A mozgás térformái (kör, sor) szintén a legegyszerűbbek, jóformán világszerte egyformák. A szövegek töredékesek, összefüggésteleneknek látszanak, bár van bizonyos tartalmi egységük. Eredetüket tekintve: a szövegtöredékekből a felnőttek szokásformáira következtethetünk vissza. Így pl. lakodalmi szokások, → leánykérés, a hídon való átkelés, vámszedés stb. emléke él az énekes gyermekjátékokban. A szokásokon kívülősvallási elemek, → ráolvasások nyomai, → történeti énekek, balladák stb. töredékei találhatók az énekes gyermekjátékokban. – Az énekes gyermekjáték rendszerezése: Dallamból, szövegből, térformát alkotó mozgásból, színjátékszerű cselekményből tevődnek össze az énekes gyermekjátékok. Mindezek önállóan is variálódnak (leginkább a szöveg, legkevésbé a térforma), és egymáshoz való kapcsolódásuk is változó. Pl. ugyanazt a „Fehér liliomszál” kezdetű szöveget különböző dallamokkal, változó térformákban játsszák. Ezért nem lehetséges az énekes gyermekjátékok egynemű rendszerezése. A legáttekinthetőbb a térforma szerinti rendszerezés, amely figyelembe veszi a térformákat kialakító mozgástípust is: I. → Körjátékok: 1. → Egyszerű körjáték: a) Kiforduló: Lánc, lánc eszterlánc vagy Kis kacsa fürdik, b) guggoló: Ég a gyertya, ég, c) tapsoló: Egy kis várat kerítettem, d) szűkülő-táguló kör: A kállói szőlőbe. – 2. → Táncos körjáték: a) párcserélő: Haj szénája, szénája, Héla, héla, héluska, b) páros kör: Hajlik a meggyfa, c) páratlanul maradó: Hatan vannak a mi ludaink. – 3. → Fogyó-gyarapodó körjáték: a) kerülő: Erzsébet asszony, Méz, méz, méz, Boldogasszony, b) szoknyafogó: Itt ül egy kis kosárba, c) válogató: Járok egyedül. – 4. → Váltó körjáték: a) utánzó (imitáló): Fehér liliomszál, b) kiváltó: Mély kútba tekintek, Elvesztettem zsebkendőmet, c)kitaláló: Hej koszorú. – 5. → Kergető körjáték: a) kendőelejtő: Tüzet viszek, b) ütögető: Ne nézz hátra, jön a farkas, c) behunyt szemű: Lipim-lopom a szőlőt, d) harmadikat kergető: Sickiri, e) bujkáló: Künn a bárány, benn a farkas. – II. → Sorjátékok: 1. → Vonulása) egyenes irányú, b) szabálytalan irányú kanyargás, c) kanyargás kijelölt pontok körül, d) vonulás arcsorban: Hej, Pilike táncolj! – 2. → Bújós játék: a)bújós játék: Mért küldött az úrasszony?, b) kapusjáték: János úr készül, c) hidasjáték: Itthon vagy-e hidasmester?. – 3. → Fogyó-gyarapodó sor: Ninive, Ninive. – III. → Páros játékok: 1. Forgás: Kocsi-kocsi komámasszony. – 2. Szökdelés: Szép a szőlő. – 3. → Tapsos játék: Kovács pengeti a vasat. – Az énekes gyermekjátékok dallamainak teljes rendszerezését és a hozzájuk kapcsolódó játékok legkorszerűbb formai elemzését Kerényi György végezte el A Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok kötetben. A játéktípusok rendszerezése első ilyen kísérlet a világirodalomban. – Irod. Kiss Áron: Magyar gyermekjáték-gyűjtemény (Bp., 1891); Lajos Árpád: A magyar nép játékai (Bp., 1940); Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok (UMNGy VII., Bp., 1953); Bakos József–Kerényi Gyula: Útmutató a népi énekestáncos gyermekjátékok gyűjtéséhez (Bp., 1953); Igaz Mária–Borsai Ilona: Ki játszik körbe? Újjáéledt népi gyermekjátékaink (Bp., 1955);Gyermekjátékok (A Magyar Népzene Tára, I., Bp., 1951); Lajos Árpád: Módszeres szempontok a népi gyermekjátékok rendszerezéséhez (Miskolc, 1968).
Körtáncos gyermekjáték (Méra, v. Kolozs m.)
Lánykörtánc. Szombat este, vasárnap délután „ablak alá menünk” mondókával (Galgamácsa, Pest m., 1939)
kergető körjáték
az → énekes gyermekjáték, → körjáték típusába tartozó csoport. A körön kívül vagy belül fut a kergető, s meg kell fognia valakit. Formái:a) Kendőelejtő: a külső játékos leejt egy kendőt valakinek a háta mögött, akinek aztán őt kell kergetnie (→ Tüzet viszek, „Tüzes koplót hordozok”). b) Ütögető, amelynél a kergető vagy a kendőt felkapó hátba ütögeti a szomszédját, amíg az a helyére vissza nem fut. (Ne nézz hátra, jön a farkas.) c) Behunyt szemű: ennél a középső játékos alvást színlel, majd hirtelen kergetni kezdi a többieket („Lipim-lopom a szőlőt”). d) Harmadikat kergető: kettesével egymás előtt állnak a játékosok körben kézfogás nélkül, kívül ketten futnak. Akit, kergetnek, beáll egy pár elé, mire a hátsónak kell futnia (Sickiri). e) Bujkáló: körben állnak kézenfogva a játékosok, kívül a kergető a „farkas”, belül a „bárány”, akit a farkas igyekszik megfogni. A körben állók a bárányt átengedik, a farkas előtt mindig lecsapják karjukat. Közben a dal ütemére is emelgethetik karjukat. A Künn a bárány, benn a farkas kezdetű dalra játsszák. Ezeknek a játékoknak dallam nélküli, mondókás vagy párbeszédes változatai is vannak („Záptojás”, „Hogy a kakas”, „Fondd cigány a kertet” stb.). – Irod.Gyermekjátékok (A Magyar Népzene Tára, I., Bp., 1951); Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok (UMNGy VII., Bp., 1953).
„Kinn a bárány, benn a farkas” (Kapolcs, Veszprém m.)
Kergető körjáték formájának alaprajza
Kapcsolódó írások – ABC - A teljes élet: poézis és bölcselet