kb. 3 perc olvasás
„A háború nem vala cél, csak eszköz…” –
így ért véget a szabadságharc Világosnál
2017. augusztus 14. 12:28 MTI
168 éve, 1849. augusztus 13-án Arad megyében, a világosi vár alatti szőlősi mezőn az utolsó ütőképes magyar haderő, a teljhatalommal felruházott Görgey Artúr vezette feldunai magyar hadsereg megadta magát Rüdriger orosz lovassági tábornoknak, ezzel elbukott a szabadságharc a túlerővel szemben.
Korábban
A kormány augusztus 10-én Görgei javaslatára még egy utolsó, elkeseredett lépésre szánta el magát: elhatározta, hogy felajánlja a koronát egy orosz nagyhercegnek. Kossuth és Görgei aznapi, utolsó találkozóján a tábornok közölte: ha Temesvárnál a magyarok győznek, egyesíti a sereget és megtámadja az osztrákokat, vereség esetén leteszi a fegyvert. Másnap, miután ismertté vált, hogy a honvédsereg döntő vereséget szenvedett, Görgei közölte, hogy a fegyverletételhez politikai és katonai teljhatalomra lesz szüksége. Némi alkudozás után Kossuth és a kormány – Szemere Bertalan miniszterelnök kivételével – lemondott, s a teljhatalmat a tábornokra ruházta át.

Időközben a túlerővel szemben reménytelen helyzetbe került a feldunai hadsereg (29 889 fő, 9839 lóval, 144 löveggel): utánpótlásuk gyakorlatilag megszűnt, a gyalogságnak puskánként mindössze másfél lőszere maradt. Görgei Magyarország teljhatalmú vezetőjeként ebben a helyzetben a kisebbik rosszat, és a kevésbé megalázót választva augusztus 13-án Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt.
„A háború nem vala cél, csak eszköz a haza megmentésére… én leteszem a fegyvert, hogy békés polgártársaimat, kiket ezentúl megvédeni gyönge vagyok, mentsem meg legalább a háború iszonyaitól” – írta az orosz tábornoknak, levelében azt is jelezte: bízik a cár nagylelkűségében. A fegyverletételről nem egyedül Görgei, hanem a nyolcvan tagú haditanács döntött, a szabadságharc harmincezer magyar katona szomorú, de fegyelmezett csapatszemléjével ért véget.
A közvélemény e cselekedetéért indokolatlanul árulónak bélyegezte, holott Görgei azt remélte: mivel Aradon és Világosnál minden felelősséget magára vállalt, a győztesek csak őt végzik majd ki. Az oroszok azonban presztízskérdést csináltak abból, hogy a magát nekik megadó Görgei életét megkíméljék, így a tábornokot „csak” Klagenfurtba internálták, míg 13 társa Aradon mártírhalált halt.
Görgei 200 –
feltárul a szabadságharc
„élő vértanújának” pályafutása
2018. február 22. MTI
Kiállítást rendez a 200 éve született Görgei Artúr tiszteletére a magyar kormány, mintegy 130 millió forint támogatást biztosít a Görgei 200 című tárlat megrendezéséhez. Január végén születésének bicentenáriumára emlékezve a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban emlékkonferenciát tartottak életéről és munkásságáról, valamint bemutatták a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott Görgei Artúr-emlékérmet is.

Görgei Artúr az 1848-49-es szabadságharc hadvezére volt, ugyanakkor élete méltatlanul kevéssé ismert – írja szerdai közleményében az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi).
A csaknem száz évet élt katonát a közvélemény leginkább a világosi fegyverletételben játszott szerepéről ismeri, ezért születésének 200. évfordulója méltó alkalom arra, hogy a magyar hős az őt megillető helyre kerüljön a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezett emlékkiállítás és a hozzá kapcsolódó programok révén.
Görgei (Görgey) Artúr honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848-49-es szabadságharc fővezére, a magyar hadtörténelem kiemelkedő alakja 1818. január 30-án született a Szepes vármegyei Toporcon. Tanárnak készült, de apja utasítására katonának tanult.
Ahogy Móricz Zsigmond nevezte, az „élő vértanú” 98 évesen, 1916. május 21-én Budapesten halt meg. Síremléke a Kerepesi temetőben található, a szabadságharcról írt emlékiratait 1911-ben, majd 1988-ban újra kiadták, a két világháború között állított lovas szobrának másolatát 1998-ban avatták fel a budai Várban.
Január végén születésének bicentenáriumára emlékezve a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban emlékkonferenciát tartottak életéről és munkásságáról, valamint bemutatták a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott Görgei Artúr-emlékérmet is.
Kapcsolódó írások – ABC - A teljes élet: poézis és bölcselet
- Hogyan lett „áruló” Görgey?2018.11.23.
- Árulóbélyeg – élő vértanú2018.11.23.
- Ki volt Görgei?2018.11.23.
