kb. 17 perc olvasás
 2016 november 15. |
 |
 Támogatás |
  |
 Feliratkozás |
||||||||||||||||||
 Olvasás honlapon |
 Programajánló |
 Facebook |
||||||||||||||||||
Patrubány Miklós novemberi nemzetpolitikai előadása: A magyarság arculatának alakítása a migráns-kvóta ügyi népszavazás után 2016. november 15-én, kedden este hat órakor kerül sor Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke következő nemzetpolitikai előadására az MVSZ Magyarok Házában (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3., Bartók-terem), melynek címe: A magyarság arculatának alakítása a migráns-kvóta ügyi népszavazás után Az előadás követhető a világhálón is, ide kattintva.  Orbán: politikai blöff a Rogán Antal elleni támadás Politikai blöfftámadásokkal nem foglalkozom, a kormányon belül csak a teljesítmény számít – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ahol több ellenzéki képviselő is a Rogán Antal miniszterről a közelmúltban megjelent cikkekről kérdezte.  Az LMP-s Szél Bernadett szerint a tárcavezető „kétszer hazudott a széles közvéleménynek”, egyrészt egy televíziós műsorban a letelepedési kötvényekről, másrészt a Kertész Balázs ügyvéddel való ismeretségéről. Ugyanígy az MSZP-s Harangozó Tamás is arról beszélt, hogy Rogán Antal neve mára egyet jelent az urizálással, a folyamatos botrányokkal, korrupciógyanús ügyekkel, a hazudozással. „Meddig védi még ezt a fiút?” – kérdezte a miniszterelnöktől. A jobbikos Szilágyi György úgy fogalmazta meg kérdését, hogy „Rogán Antal miért hazudhat folyamatosan büntetlenül”. A kormányfő ezekre az azonnali kérdésekre úgy reagált, politikai blöffel, politikai bulvárral nem foglalkozik. Minden egyes támadás, amit a miniszter ellen indítottak, Rogán Antal pozícióját erősítette – tette hozzá, a tárcavezető ellen intézett vádakat nevetségesnek minősítve. Ezek – fogalmazott – tényeknek látszó dolgokkal alátámasztott hazugságok. Orbán Viktor azt is mondta, az ellenzék valójában nem Rogán Antalt, hanem őt és kormányát támadja. Harangozó Tamás kérdésére megjegyezte: ha csak egyetlen igaz szó lett volna abban, amit elmondott, akkor „önök már régen tettek volna büntetőfeljelentéseket, de azt persze nem merik vállalni”. A jobbikos Szilágyi Györgynek válaszolva hozzátette: 26 éve parlamenti képviselő, és ha hitelt adott volna azoknak a támadásoknak, amelyek ellene irányultak, akkor már rég nem ülne az Országgyűlésben. „Saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy amikor megindul egy kampány egy politikus ellen, akkor aztán tücsköt, bogarat, kígyót, békát” mondanak róla – fűzte hozzá. „Nehogy azt higgye, hogy ezek a hírek bennünket megrendítenek, vagy akár csak el is gondolkodtatnak, ezek blöffök, politikai blöffök, így is tekintjük őket” – mondta, megjegyezve azt is: „politikusként politikust lehazugozni nem valami eredeti, szerintem nincs is sportértéke”. Végül idézte Szilágyi György egy korábbi mondatát, amely szerint „időhúzás a népszavazás, amelyre leghamarabb ősszel kerülhet sor, inkább az alaptörvényt kellene hasonló tartalommal módosítani”. Megjegyezte, a jobbikos politikus később nem szavazta meg a bevándorlással kapcsolatos alkotmánymódosítást. „Ennyit a hazugságról” – zárta válaszát Orbán Viktor. Kapcsolódó:
Jogerősen is börtönbe megy a tolvajt fogó zsaru Míg a tolvaj bűnözőket felkaroló Helsinki Bizottság háza táján pukkannak a pezsgők, addig három rendőrcsaládban most a könnyek folynak. Ketten elvesztették hivatásukat, míg a harmadikban az apától való búcsúzkodás ideje jött el. Letöltendő börtönre ítélték, mert az általa elfogott tolvajok azt állítják: bántalmazta őket. A leszerelt zsaruk nem beszélnek róla, de mindenki tudja: ha akkor nem fogják meg a tolvajokat, ha később érnek ki, ha elfordítják a fejüket… most minden rendben volna. Az eljárás alapjául szolgáló esemény még 2013. júliusában történt Hatvan határában, egy kukoricásban, ahol öt tolvaj bűnöző kukoricacímert lopott és a helyi rendőrök őket cselekményük közben tettenérték. Az eltulajdonított vagyoni érték mintegy 600 ezer Ft.  A tolvajokat, előállításuk után orvos vizsgálta meg, aki semmilyen sérülést, külsérelmi nyomot nem látott rajtuk, azonban négy nappal az intézkedés után egyikük beszerzett egy látleletet bordatörésről, természetesen azt állítva, hogy e sérülését még az intézkedés során szerezte. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség indított nyomozást, majd a tolvajok ellentmondásos vallomásait, a rendőrök egybehangzó vallomásait és az orvosi véleményt figyelembe véve arra jutott, hogy nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. A Helsinki Bizottság persze panasszal élt, de nagy sajnálatukra az újraindított és végigvitt második nyomozás is erre a megállapításra jutott. Végül maguk a jogvédők vették kézbe a dolgot és pótmagánvádas eljárásban állíttatták bíróság elé a rendőröket. Az eseményről anno a Népszava nevű sajtóorgánum számolt be legelőször. Persze figyelembe vette, hogy a tolvajokat általában nem kedvelik még olvasóik sem, így hatva az érzelmekre, fogalmazásmódjában a tolvajbanda cselekménye egyszerűen így szerepel – tessék figyelni! – „gyógyszeralapanyaghoz gyűjtött” kukoricacímert. Így azért mindjárt másképp hangzik a cselekmény: a lopásból egyszeriben nemes gesztus születik. Az újság azt is kihangsúlyozta, hogy a kukoricacímert egyébként nem szedte le a tulajdonos, tehát ergo – szerintük – nincs is vagyoni kár… A cikk folytatása szerint a rendőri intézkedés során az események „eldurvultak” és a rendőrök megbilincselték a tetteseket, sőt kettőt közülük bántalmaztak is. Tehát a bilincselés már eldurvulásnak számít… A drámai történet persze ennyivel nem ért véget: a cikk kiemeli azt is, hogy az elfogott tetteseket „órákon keresztül” fektették a földön és nem adtak nekik vizet sem… Az eljárás során kiderült, hogy az elfogott tolvajok közül ketten ellenszegültek a rendőri intézkedésnek, így velük szemben szükségessé vált a testi kényszer alkalmazása. A földre fektetés pedig nem „órákig” tartott – ahogy a jól hangzó klisé állítja – , hanem csak addig, amíg kiérkeztek az előállításban segédkező, valamint a helyszíni szemlét lefolytató kollégáik. Az intézkedőknek addig maguknak is a napon kellett ácsorogni, de persze ez már kevesebbeket érdekel… Hogy vizet miért nem kaptak a tettenért tolvajok, arra viszont bizony valóban nehéz magyarázatot találni… Vélhetően azért, mert a kukoricaföldön viszonylag kevés vízcsap áll rendelkezésre, a tolvajok pedig a gyógyászati/jótékonysági akciójukhoz nem vittek magukkal… Az ügyben kirendelt orvosszakértő annyit állapított meg, hogy a szóban forgó bordatörés keletkezhetett akkor is amikor intézkedtek a rendőrök, de akár később is, sőt kihangsúlyozta hogy ez nem egyértelműen megállapítható! A tolvajok közül csak négyen voltak hajlandóak megjelenni a tárgyaláson. Ötödik társuk rendre kivonta magát az eljárásból már a nyomozati szakban is. Az ügyben a nyomozás során kihallgatott, az eljárásban nem szereplő tucatnyi rendőr tanú vallomását a Helsinki Bizottság indítványára a bíróság nem vette figyelembe, mert ők „összebeszélhetnek”. A bizonyítási eljárás magját így csak a négy tolvaj vallomása jelenti (ők ugyanis nem beszélhetnek össze). A bíróság azzal az indoklással, hogy az ítéletnek prevenciós jellege van, vagyis a célja a hivatalos személyek elrettentése, egy rendőrt másfél év letöltendő szabadságvesztésre, kettőt felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélt, amely azt jelenti, hogy mindhárom vádlott rendőri karrierjének vége szakad… Az ítélet jogerős. Az ügyet generáló Helsinki Bizottság az elért hatalmas sikerről, már anno, az első fok után is büszkén számolt be honlapján, sőt azt a tényt, hogy a rendőri brutalitás áldozatai tettenért tolvajok voltak, egyenesen elhallgatta. Helyette így fogalmazott: „a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa három rendőrt ítélt el első fokon bántalmazás hivatalos eljárásban és testi sértés bűncselekménye miatt, amiért megrugdostak és ütlegeltek két SÉRTETTET.” Tetszik érteni? Két „sértettet”… Nem két ellenszegülő, tettenért tolvaj bűnözőt, hanem két „sértettet”… „Nagyon remélem, hogy ez példaértékű lesz” – nyilatkozta jókedvűen Győző Gábor, a Helsinki Bizottság nevű, önmagát „jogvédőnek” nevező szervezet alkalmazottja a TV2-nek a tárgyalás után. A tolvajok lopási ügye persze hamarabb lezárult. Ők cselekményükért – másik bíróságtól – jogerősen figyelmeztetésben részesültek és 20 ezer Ft eljárási költség megfizetésére kötelezték őket. Úgy tűnik, esetükben nem volt fontos a katonai tanács által hangsúlyozott „elrettentés”… Győző Gábor duplán örülhet, hisz talán ez az ítélet is kellő mértékben „példaértékű” – a lopást fontolgatóknak… „Megjelennek a mesterséges testületek, amiket beinjekcióznak a struktúrába. Bizottságok, amiket senki nem választott meg. (…) a média, akik önkényesen formálják a véleményedet.” Yuri Bezmenov – volt KGB ügynök a felforgatás tudományáról – Los Angeles 1983. „Az ügynök már régen ott van a feladatra. Egy tiszteletben álló polgár. Esetleg fizetést kap különféle alapítványoktól törvényes küzdelmei címén, például az emberi jogokért, a nők jogaiért, a gyermekek jogaiért, vagy a fogvatartottak jogaiért… valamiért. (…) Utálat és bizalmatlanság keltése azon emberek felé, akiknek meg kellene védeniük téged és be kellene tartassák a törvényeket és a rendet… (…) Morális relativitás. Ez egy lassú helyettesítődési folyamat, melyben az alapvető erkölcsi értékek cserélődnek fel. A végére egy bűnöző már nem is bűnöző.” Yuri Bezmenov – volt KGB ügynök a felforgatás tudományáról – Los Angeles, 1983. Kapcsolódó:
Donald Trump győzelme és a világméretű rendszerváltás
Másodsorban valószínűsíthető, hogy csökken egy világméretű katonai konfrontáció – a harmadik világháború – kirobbanásának veszélye. Nem valószínű, hogy az Amerikai Egyesült Államok Donald Trump elnöksége idején Oroszország elleni háborúba sodorná környező országait, a Baltikumtól Lengyelországon, Románián és Törökországon át Kirgizisztánig. Harmadsorban valószínűsíthető, hogy Amerikával az élen a kapitalista világ államai elmozdulnak a rabló kapitalizmustól a szociális piacgazdaság felé. Legalábbis erre enged következtetni Donald Trump megválasztása másnapján meghirdetett három prioritása – egészségügy, határvédelem, munkahelyteremtés – közül kettő. Ennek a világméretű rendszerváltásnak lehetnek vadhajtásai is, de hitünk szerint ezek nem fenyegetik létében az emberiséget, hiszen a fent vázoltakkal új esélyt kap a kereszténység és a keresztény értékrend a földi élet alakítására. Budapest, 2016. november 11-én Patrubány Miklós István Ádám, Kapcsolódó:
Tízmilliárd dolláros fegyverüzlet Irán és Oroszország között Oroszország és Irán október óta tárgyalásokat folytat egy tízmilliárd dolláros fegyverüzletről, mivel az oroszok ekkor szállítottak le sikeresen több, S-300-as légvédelmi rakétarendszert. A tárgyalások jelenleg is folynak. Az igényelt fegyverek reflektálnak Irán szükségleteire és a tételek összértéke eléri a tízmilliárd dollárt” – nyilatkozta az orosz védelmi és biztonsági bizottság felsőházi elnöke, Viktor Ozerov. Orosz parlamenti képviselők hétfőn Iránba látogattak – köztük Ozerov is -, hogy az üzletről tárgyaljanak iráni partnereikkel.  Az S-300-as légvédelmi rendszer. Fotó: AFP A bizottsági elnök elmondta, hogy a fegyverek között vannak T-90-es tankok, tüzérségi rendszerek, valamint légi szállító- és harcjárművek is. Ozerov azt is megjegyezte, hogy 2020-ig csak olyan fegyvereket szállíthatnak az irániaknak, amelyre az ENSZ Biztonsági Tanácsa is rábólint. Ugyanis a világszervezet legfőbb testületének határozata értelmében Iránra fegyverszállítási moratórium vonatkozik 2020 októberéig. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben Irán valahova legálisan fegyvert szeretne szállítani, vagy egy másik ország szeretne fegyvert exportálni a perzsa államba, ahhoz a Biztonsági Tanács engedélyét kell kérnie. Ozerov megjegyezte, hogy az Irán elleni szankciók egy részét formálisan feloldották, így volt lehetősége az oroszoknak leszállítani az S-300-as légvédelmi rakétarendszereket. Oroszország még 2010-ben kényszerült leállítani a légvédelmi rendszer szállítását, mivel akkor lépett életbe az Iránnal szembeni fegyverembargó. Akkor Oroszország is Irán atomprogramjának befagyasztásához kötötte a további fegyverszállításokat. Akárcsak az ENSZ, amely a szankciók feloldását szintén az atomprogram befejezéséhez kötötte. Végül 2015 júliusában feloldották a korlátozások jelentős részét. Az orosz légvédelmi fegyverrendszerek szállítása 2016 áprilisában indult meg és októberre hiánytalanul megérkeztek az S300-asok. Az S-300-as légelhárító rendszer az egyik legkorszerűbb a hadiipari piacon. Éppúgy alkalmas ellenséges vadászgépek megsemmisítésére, mint a közeledő ballisztikus rakéták kiiktatására. Főként nagyobb ipari és katonai létesítmények védelmére tervezték. Ozerov szerint még az év vége előtt mindegyik S-300-as működőképes állapotban lesz. Az irániak szerint a két ország együttműködése tovább folytatódik. A jövőben MI-17-es harci helikoptereket fogunk vásárolni az Orosz Föderációtól – mondta Aladdin Boroujerdi az iráni parlament külpolitikai és biztonságpolitikai bizottságának elnöke.  MI-17 harci helikopter. Fotó: AFP Jelenleg több mint 50 típusú orosz helikoptert használnak Iránban, a legtöbbet a hadsereg. Ezek közül az MI-17-es a legnépszerűbb. Az irániak a partvédelmi rendszerek iránt is érdeklődnek, leginkább a szuperszonikus rakétákkal felszerelt Yakhont hadihajóellenes rendszer keltette fel a figyelmüket. Emellett szívesen vásárolnának másféle légvédelmi fegyvereket, vadászgépeket és egyéb fegyvereket és felszerelést. Kapcsolódó:
|
||||||||||||||||||||
| Honlap | ||||||||||||||||||||
