kb. 5 perc olvasás
-
Regéczy-Nagy László: Kádár és Göncz is „idejében váltott”
Regéczy-Nagy László nem harcolt az 1956-ben, de nagyon sokat tett azért, hogy a forradalom szelleme tovább éljen. Bár megúszhatta volna a börtönt, mégis hazajött: tisztességből.
-
Király Béla: Ez volt életem csúcspontja
Király Béla, a Nemzetőrség főparancsnoka élete csúcspontjának tartotta 1956-ot. A néhány éve elhunyt vezérezredes szerint a Kádár-korszak bűne az is, hogy a forradalom megosztja az országot.
-
Pákh Tibor, aki a túlélhetetlent is túlélte
Pákh Tibort bebörtönözték, megkínozták, elektrosokkolták, bolondokházába zárták, de sohasem tudták megtörni. Pedig még 1988-ban is a titkosrendőrség hurcolta el a nemzeti megemlékezésről.
-
A Pongrátz-testvérek – Amikor mindenki corvinista akart lenni
Még a világtörténelemben is ritka, hogy egy család összes tagja hőssé váljon: éppen ez történt 1956-ban a Pongrátz-testvérekkel. Pongrátz Gergely, a Corvin köz főparancsnoka és bátyja Ödön sohasem hagyta, hogy meghamisítsák a forradalom emlékét.
-
Mécs Imre: Horn Gyula testvéréé ötvenhat
„Áruló”, „szégyenletes” – egykori harcostársai jelentős része elítéli Mécs Imrét, amiért politikusként összeállt az egykori elnyomók, megtorlók (MSZMP) utódpártjával (MSZP). Magyarázata azóta sem világos.
-
Kopácsi Sándor: Jól tettem, amit tettem
Kopácsi Sándor 1956-ban Budapest rendőrfőkapitányaként nem lőtt a tömegbe, inkább a forradalom mellé állította a rendőrséget. Így aztán nem Kádár miniszterévé, hanem a nemzet hősévé vált.
-
Dénes János: A pufajkás Horn Gyulával gyaláztak meg minket
Dénes János a Kőbányai Gyógyszergyár munkástanácsának elnökeként a forradalom alatt és után is vezető szerepet játszott. Kimondta: 1956 decemberében az ország nemet mondott a Kádár-rendszerre is.
-
Fehérváry István: Kivégezték a magyarság színe-javát
A forradalom előtt és után is megtapasztalta, milyen a kommunizmus igazi arca. Fehérváry István híres művében (Börtönvilág Magyarországon) bemutatta hogyan bántak a politikai foglyokkal, 1956 után Ausztriában folytatták az ellenállást.
-
Fátyol István – Muzsikuscsaládból forradalmár
Harcolt, röplapozott és a börtönben sem tört össze. Fátyol István egyike volt azoknak a magyar cigányoknak, akik részt vettek a forradalomban. A szabadságharc leverése után sem adta fel a küzdelmet.
-
Wittner Mária: Hittünk Kádár ígéretében
Wittner Mária szerint kijátszották az ötvenhatosakat, így lehetett módszerváltás a rendszerváltás helyett. Az 56-os forradalmár – több társával együtt – elhitte Kádár János ígéretét, ezért a szabadságharc leverése után visszatért az országba.
-
Susa Éva – holtukban is meggyalázták a mártírokat
Újabb rendhagyó interjú: Susa Éva, az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala főigazgatója több munkatársával együtt 1989 a kádári diktatúra temetkezési szokásaival. 1956 mártírjait hason fekve – ezzel is megalázva, meggyalázva őket – temették a 301-es parcellába.
-
H. tragédiája: Édesapját a börtönben ölhették meg
Ez egy rendhagyó interjú, egy olyan áldozat fia adta, aki még mindig fél, ezért sem vállalta a nevét. Édesapját a gyanú szerint a börtönben ölték meg – injekcióval.
-
Hrabovszky László: Mi csendes ötvenhatosok vagyunk
Budapesten érte a forradalom Hrabovszky Lászlót, aki a Műegyetem hallgatója volt. Hazament Békéscsabára, s tevékeny részese volt a „vörös” Viharsarok „fellázításának”.
-
Forintos György: Sikerült visszaadnunk a nemzet önbizalmát
Valami elromlott a rendszerváltás után – vallja másokkal együtt Forintos György, aki fél szemét elveszítette a szabadságharcban. Úgy érzi, 1956-ban sikerült visszaadniuk egy nemzet önbizalmát.
-
Vojt Rezső és Vojt Irén: Szuez fontosabb volt, mint mi
A Vojt családból tizenegyen vettek részt a forradalomban, a Corvin köz mellett, Práter utcai iskolában volt a központjuk. Nem a kitüntetésekért, a haza iránti kötelességből vállalták a harcot.
-
Dilinkó Gábor: Sok rumungó harcolt akkor
Sok rumungó, magyar cigány harcolt a forradalom alatt, Bizsu, azaz Dilinkó Gábor festő a kedvesét követve állt be a Corvin köziek közé. Nem érdekelte az ideológia: ruszkik haza! – ez volt a lényeg.
-
Hontváry Miklós: Átmosták, átmossák 56 történetét
Hontváry Miklós többedmagával segítette a fiatalok vallásos, erkölcsi nevelését az ötvenes években, 1956 nyarán elítélték, a forradalom idején kiszabadult, majd újra letartóztatták. Tartással, életörömmel emlékezett 56 napjaira.
-
Hegedűs László – mentővel csempészte 56 hőseit
Számtalan életet mentett meg ötvenhatban, ez volt a bűne Hegedűs László mentősnek. Csalódása személyes, mégis történelmi: régi barátai, Göncz Árpád és Mécs Imre pálfordulását, nemzetellenes politikáját sohasem tudta megbocsátani.
-
Fónay Jenő: Ennyi bűnt nem lehet megbocsátani
A Széna tér parancsnokhelyettese volt – halálos ítéletét az utolsó pillanatban változtatták életfogytiglanra. Társait kivégezték, tagadja, hogy beszervezéssel úszta meg a halálos ítéletet.
-
Hrozova Erzsébet: Nem azért harcoltunk, ami most van
Karján tetoválás: 1956 és Béla. Férjét, Székhelyi Bélát felakasztották, ő – Hrozova Erzsébet – életfogytiglant kapott. Tizennégy évet ült, kínozták, verték, de nem tudták megtörni.
-
Vanek Béla: Nincs bocsánat a nemzet tönkretételére
Nem történt meg a rendszerváltás – vallja szomorúan Vanek Béla, aki egyetemistaként vett részt a forradalomban. Akkor és később is megfigyelték, nem tud megbocsátani azoknak, akik egy egész nemzetet tönkretettek.
-
Pataki László: Begubóztak az igazi ötvenhatosok
Szerényen „másodállású forradalmárnak” nevezte magát Pataki László, aki a szabadságharc leverése után sem hagyta abba szervezkedést. Nem véletlen szerinte, hogy 56 igazi hősei mind begubóztak – sok szemét dolog történt azóta is.
-
Tollasi Ilona – tíz év börtön ételosztás miatt
Biszkuné ítélte börtönre, az a bírónő, akik Tóth Ilonát a halálba küldte. Tollasi Ilona nem lenne újból forradalmár, mert éppen azok árulták el, akiken segített.
-
Rácz Sándor: A forradalomban mindig van remény
Voltak, akik nem fegyverrel harcoltak a forradalmi eszmékért, Rácz Sándor november negyedike után vált a levert szabadságharc ikonikus alakjává. Kádárral csatázott, börtönnel büntették.
-
Cserépy Gyula – Belzebub fia ítélkezett a hősök felett
Cserépy Gyula nyugalmazott alezredes 1951-ben vonult be katonának, 1956-ban fegyverrel védte a hazát a szovjet hadsereg ellen. Életfogytiglanra ítélték, s csak 1970-ban részesült amnesztiában.
-
Bánkuti Géza: Akik itthon szenvedtek, ők az igazi hősök
Mécs Imre mellett talán Bánkuti Gézát érte a legtöbb támadás a rendszerváltozás után az 56-osok közül. Amíg Mécs az árulás szimbolikus alakja lett, a motorosbajnok Bánkuti jobboldali elkötelezettsége, vagyona és befolyása miatt lett a lejáratás célpontja.