kb. 4 perc olvasás
A LÉTROMLÁS ÉS ÖNSORSRONTÁS NAGYKÖNYVE
SZABAD ÖTLETEK EGYMONDATOS JEGYZÉKE
A POKOL, AZ ÁLLATORVOSI LÓ ÉS A BALGA
Kukucskáló
Betegeses kíváncsi,
Aki imádja meglesni az embereket,
Amikor azok azt hiszik, hogy egyedül,
Vagy édes-kettesben vannak
*
Fülön csípnek és seggbe rúgnak
Beráncigálnak és kitaszigálnak
*
Aprópénzre váltott tehetség
*
Korunk alattomos népbetegségei,
A rák, a magas vérnyomás stb.,
Eleinte tünet nélkül titkos féregként rágnak,
S mire előbukkannak, már bajos lefejezni őket
(pláne úgy nem, ha a baráti védőkatonákra is lősz,
s nem keresed meg az őket küldő szellemi vezért)
*
A krízis válság,
Amiből sokkal jobban is ki lehet kerülni,
(Ahogy egy örvény fel is repíthet,
Persze le is vihet a mélyre)
De te kétségbeesel, nem kérsz beavatkozást,
És a lehető legrosszabbat hozod ki belőle
*
Rettegsz a változástól,
De még az önkéntes változtatástól is,
Mindig csak a lehetséges hátrányait látod –
Azokat viszont óriásivá felnagyítva
*
Ha megvetted a napilapot, örökre a tied,
Bár másnap már csak gyújtósnak stb. jó,
De te ugyanezt gondolod a barátaidról is,
Mármint hogy a magántulajdonaid lettek,
Amikért nem kell naponta lépéseket tenni…
*
Fair play
Hamiskártyásokkal ülsz le nagy tétben játszani,
De te nem használsz cinkelt lapokat, titkos jeleket
*
Banánhéj
Évekig tervezed a tökéletes bűncselekményt,
De a döntő pillanatban orra buksz a cipőfűződ miatt
*
Otthon a tükör előtt beállítod magad,
De ahogy kiérsz a szabadba, a szél összekócol,
S odalett a nagy készülődés
*
Valaki mindig a sarkadban van
Minden lépésed figyelik – tekintetek kereszttűzében
*
Ha megharap a kutya,
Odatartod neki a másik lábikrádat is
*
Macskakaparás
Egy hét elmúltával, miután már nem emlékszel,
Magad sem tudod elolvasni a saját kézírásodat…!
*
Úgy olvas fel a többieknek,
Hogy most először találkozik a szöveggel
És érzelmileg teljesen közömbös a számára,
S ha hangsúlyoz is, azzal csak ront rajta…
*
Tulajdonviszonyok
Otthon is mindenre rá kell tenni egy cédulát
Ami nem a tied, ahhoz még hozzá sem érhetsz
*
AZ ÚJDON ÚJ POLITZIA
Az újdon új politziát
Ha kívánod ü ü ü:
E világnak praktikáját
Ha nem bánod ü ü ü.
De vígyázva kell szóllanom,
Trala trilom tralala:
Sokat is félbe harapnom,
Ne talántan ü ü ü.
Mostani világnak dolga
Csak ollyan, mint ü ü ü.
Ebben mindjárt lészen szolga,
Ki minden színt ü ü ü.
Ki mindenkor akar nyerni
Trala trilom tralala:
Akartva is kell veszteni,
De azonban ü ü ü.
Ki nem tud jól levet csapni,
Mindenképen ü ü ü.
Magas polczra nem fog kapni,
Hanem szépen ü ü ü.
Szemmel, szóval csalogassad,
Trala trilom tralala:
Szívedet ki ne mutassad,
Hanem egy kis ü ü ü.
Ábrázatod változtassad,
Mások belső ü ü ü:
Kedvedet alkalmaztassad,
De csak külső ü ü ü.
Néha mérget is kell falnod,
Trala trilom tralala:
Azokat is csókolgatnod,
Kiket inkább ü ü ü.
Ne higyj most senki nyelvének,
Noha mindjárt ü ü ü:
Se levele pecsétjének,
Mert az is már ü ü ü.
Jegen várat építeni,
Trala trilom tralala:
Avagy az embernek hinni,
Higyd el, csaknem ü ü ü.
Sokaknak mosolyog szájok,
Midőn belűl ü ü ü:
Vagy sírásra áll orczájok
De csak felűl ü ü ü.
Azt vélnéd, hogy benned nyugszik,
Trala trilom tralala:
De szívekben kígyó fekszik,
Hanem vigyázz ü ü ü.
Keveset kell most szóllani,
A többit fel ü ü ü:
Sokat türni s elhallgatni,
Magában el ü ü ü.
Nem jó mindent pápaszemmel
Trala trilom tralala:
Hanem sokszor csak félszemmel,
Újjai közt ü ü ü.
Ha felakarsz akasztatni,
Csak parányit, ü ü ü:
Ha pedig magasztaltatni,
Ezer annyit ü ü ü.
Erkölccsel most kereskedni
Trala trilom tralala:
Pénzen s vétken meg kell venni,
A mit szíved ü ü ü.
Asszonyok is felhéjaznak,
Noha rövid ü ü ü:
Uraikon uralkodnak,
Mintha övék ü ü ü:
De, csak tudnák, mért bolhások,
Trala trilom tralala:
Talám büszke vágyódások
Egy kevéssé ü ü ü.
Az ő nyelvek, mint a posta,
Soha nyugtát ü ü ü:
Szívek pedig, mint a rosta,
Semmi titkot ü ü ü.
Mindent dobbal, trombitával,
Trala trilom tralala:
Jaj! ki illyen rút marhával,
Hallgassunk, mert ü ü ü.
*
Tűz van, babám!
Az – a talán egyetlen – flótás,
aki nem lopott el a tombola nyereményekből,
pont az bukik le, amikor más helyett visszavinné,
mert addigra már valaki felkapcsolja a villanyt
(és őt sújtja a cinkosan lopó dolgozó nép megvetése)
*
Manifeszt és látens szerep
Az iskolarendszer ma konzerválja,
sőt erősíti a társadalmi különbségeket –
ez kontraproduktívnak mondható,
vagy csak beteljesíti titkos küldetését?
*
Megtörni a lelket
A katonaság nem volt hatékony,
nem lettünk minőségi hadrafoghatók?
De talán nem is ez volt a fő célja,
hanem inkább a fiatal vadcsikók betörése…
*
Áldozat vagy tettes
Kabátlopási ügybe keveredni –
téged loptak vagy te loptál…?!
*
Lakásmúzeum
Rezervátum és skanzen –
vagy egy élő faluközösség…
*
A jövőt nem sejthetem…
Orákulum és dodonai jóslatok –
és a hiszékenység vámszedői…
Szélhámosok és balekok párban.
Jobb ügyhöz méltó emberismeret.
*
Ingyencirkusz
Szabadúszó vagyok,
de nincs megtöltve a medence
*
Hiány – bőségzavar
Melyik állapot a rosszabb,
ha egyetlen épkézláb ötleted sincs,
vagy ha – ha túl sok – ezer is van,
és nem tudod, hogy melyikhez kapjál,
és a végén mind kisiklik, elillan…