kb. 4 perc olvasás
Szellemtörténetek és életképek – szabad ötleteim jegyzéke
Minden egész eltörött: részek egy kirakós szellemi életjátékhoz
Meg kell a búzának érni,
Ha mindennap meleg éri.
Meg kell szívemnek hasadni,
Ha mindennap bánat éri.
Bánat, bánat, de nehéz vagy,
De rég, hogy a szívemen vagy.
Bújj ki bánat a szívemből
Elég vót már keservemből.
De nem úgy van az, mint vót régen,
Nem az a nap süt az égen,
Nem az a nap, nem az a hold
Nem az a szeretőm, ki volt.
S aki vót már, s aki vót már rég elhagyott,
Szebbre vágyott, de nem kapott,
Még olyat se, mint én vagyok.
http://www.youtube.com/watch?v=9oRi2DSSCDs
*
PÉLDABESZÉD A TALENTUMOKRÓL
Úgy lesz akkor,
mint amikor egy ember arra készült, hogy külföldre menjen.
Hívta a szolgáit és átadta nekik vagyonát.
Az egyiknek öt talentumot adott,
a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet,
mindegyiknek a képessége szerint; és elment külföldre.
Ekkor rögtön elindult az, aki öt talentumot kapott,
dolgozott velük, és szerzett másik ötöt.
Éppígy az is, aki kettőt kapott, szerzett másik kettőt.
Az viszont, aki egyet kapott, elment,
a földbe ásva elrejtette ura pénzét.
Sok idő múltán megjött ezeknek a szolgáknak az ura
és számadást tartott velük.
Előállt ekkor az, aki öt talentumot kapott,
hozott másik öt talentumot, és így szólt:
,,Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd,
másik öt talentumot nyertem rajta.”
Az ura azt mondta neki:
,,Jól van, derék és hű szolga!
A kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.”
Ezután jött az is, aki a két talentumot kapta és így szólt:
,,Uram, két talentumot adtál nekem,
nézd, másik két talentumot nyertem rajta.”
Az ura azt mondta neki:
,,Jól van, derék és hű szolga,
a kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.”
Végül odajött az is, aki egy talentumot kapott,
és azt mondta:
,,Uram, tudom rólad, hogy kemény ember vagy,
aratsz, ahol nem vetettél,
és begyűjtesz onnan is, ahová nem ültettél.
Mivel féltem tőled,
elmentem és elrejtettem a talentumodat a földbe.
Íme, itt van, ami a tied!”
Az ura azt válaszolta neki:
,,Te gonosz és lusta szolga!
Tudtad, hogy aratok, ahol nem vetettem
és gyűjtök onnan, ahová nem ültettem.
Éppen ezért
el kellett volna helyezned a pénzemet a pénzváltóknál,
hogy amikor megjövök, kamatostul kapjam vissza a magamét.
Vegyétek hát el tőle a talentumot
és adjátok annak, akinek tíz talentuma van!
Mert mindannak, akinek van, még adnak és bővelkedni fog.
Attól pedig, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van.
A haszontalan szolgát pedig dobjátok ki a külső sötétségre!
Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!”
Mt 25,14-30
*
Minden nemzetnek,
mely életre való, megvan saját jelleme,
melybül ha kirángatják, kicsigázzák,
nem lesz belőle egyéb,
mint Schiller szerint kilombikált törköly. […]
Csak buta
vagy
az igen sok tudomány által
kificamlott eszű képzelgő
ringathatja magát
azon csalfa aberrációban,
mihez képest nemzeteket úgy lehetne
egybekeverni és összeolvasztani,
mint a spanyol elkészíti olla potridáját,
és a tűz közelében elolvad a zsír.
Egyedül némi legmagosb fokra kiképzett egyéniségek
veszthetik el a nemzetiségüket
egy bizonyos pontig anélkül,
hogy ezáltal becsükben csorba támadna.
Így például az egészen kiképzett
magyar, angol, francia, német, muszka közt
alig lesz valami nemzetiségi különbség;
míg bizonyos lángeszűek
megszűnnek valami nemzetnek sajátjai lenni,
de az egész emberi nem kincseivé válnak.
És ez helyes,
mert ezek alkotják azon kapcsot,
mely nemzeteket egybenfüggő láncolatba fűz.
(SZÉCHENYI ISTVÁN: NAGY MAGYAR SZATÍRA)
*
Hangerőskála
A leghalkabb suttogástól a velőtrázó üvöltésig, sikolyig
*
Ámokfutó közveszélyes őrültek garázdálkodása
*
A részegek őrangyala
Szűz Mária a kötényében hordozza a részegeket
*
Két skót taxit fogad.
Már közelednek az úti céljukhoz,
mikor az egyikük előkészíti a pénztárcáját.
Mire másik:
– Hová sietsz? Még nem értünk oda. Addig hátha karambolozik.
*
Léthelyzet metafora
Óvadék ellenében ideiglenesen szabadlábon
*
„Megjelenésében és lélekben olyan egyformák,
és mégis a katolikus lenézi a protestáns magyart,
és a protestáns lenézi a katolikus magyart.
És mivel Istenhez sem tudnak
egyformán és egyenlően közeledni,
úgy a magyarság szolgálatában sem tudnak egyek lenni.”
Széchenyi István
*
Sírva vígad a magyar!?
*
Pozitív és negatív értelem:
Elhúzni a nótáját…
(Nagyon jó vagy rossz dolog)
*
Katona bácsi haptákban
Beleszart a nadrágba
*
Haptákban áll
Osztály, vigyázz!
Vigyázz-lépés mint tiszteletadás
*
Végszükség
Válogasd meg jól az útitársaidat,
Lehet, hogy meg kell enned őket…
(Magyar emberevés közben nem beszél)
*
Potyalesők és potyautasok
*
Szerencse a kártyában vagy a szerelemben?
*
A kártya és az élet
19-re lapot kérni
A kis adu is mindent visz
Becsületbeli adósság
Bemondás és kontrázás
Elkártyázott vagyonok
Fekete Péter
Filléres alapon játszani
Hamiskártyások
Hazardírozva licitálni
Ki kivel és ki ellen van
Ki oszt és ki a bankos
Kinek milyen a lapjárása
Lapot húzni és le is rakni
Magyar vagy francia kártya
Nyerés-nyereségvágy
Nyílt lapokkal kártyázni
Örömrontó komolytalankodás
Plebejus és úri kártyajáték
Pókerarcot vágni
Renonsz – vétózás
Sorrend és időkorlát
Svindli – blöffölni
Szerencsejáték – észjáték
Talonban maradni
*
Alkalom szüli a tolvajt
(Ne vígy minket a kísértésbe…!)
*
A szavam adom
Itt a kezem, nem disznóláb
*
Ahol nem szabad a bírálat, ott nem édes a dicséret
*
Rossz pénz nem vész el
*
A mester és a tanitvány
„Mester! tanits, tanits meg festeni,
Képében a napot megdicsőitem.”
„Én, mond a mester, hogyha árnyait
Birom ellesni, azzal is beérem.”
Madách Imre
*
Kölcsey Ferenc
Huszt
Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Cseke, 1831. december 29.