Boldogság és életbölcsesség ABC - A teljes élet: poézis és bölcselet

Emberélet varázstükör XIV.

Írta: Nagy Jenő · 2022. március 5.

kb. 16 perc olvasás

pppppppppppppppppppp

Bölcs/balga és boldog/boldogtalan ember

A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak

A Jóisten országai és/vagy földi-égi pokol

Életminőség-vizsgálatok: magyar példatár

pppppppppppp

Eugéniusz:

Emberélet varázstükör XIV.

Szellemiség, lelkület, test és élet

(Tettðmagatartásðjellemðsors)

pppppppppppppppp

Ady Endre
Imádság háború után

Uram, háboruból jövök én,
Mindennek vége, vége:
Békíts ki Magaddal s magammal,
Hiszen Te vagy a Béke.

Nézd: tüzes daganat a szivem
S nincs, mi nyugtot adjon.
Csókolj egy csókot a szivemre,
Hogy egy kicsit lohadjon.

Lecsukódtak bús, nagy szemeim
Számára a világnak,
Nincs már nekik látnivalójuk,
Csak Téged, Téged látnak.

Két rohanó lábam egykoron
Térdig gázolt a vérben
S most nézd Uram, nincs nekem lábam,
Csak térdem van, csak térdem.

Nem harcolok és nem csókolok,
Elszáradt már az ajkam
S száraz karó a két karom már,
Uram, nézz végig rajtam.

Uram, láss meg Te is engemet,
Mindennek vége, vége.
Békíts ki Magaddal s magammal,
Hiszen Te vagy a Béke.

Reményik Sándor
A mi adventünk

A békejobb még vissza-visszarándul,
Rángatja görcs: gőg, szégyen, gyűlölet,
Engedne az ököl, de megkeményszik.
Ezer anyaszív ezer sebből vérzik,
Ezer lelket mar vasfoggal a kétely:
A borzalom vajjon a csúcsra ért fel?
S reszketve éled a reménység: hátha,
Hátha van a rémségnek netovábbja.
A békejobb még vissza-visszarándul,
Még lőporfüsttől fekete a völgy
S kaszáját gúnnyal feni a halál,
De már valami köztünk s közte áll,
De hegyormokon csendes rőzseláng,
De a lélekben béketüzek égnek
S ezer haranggal harangoz az Élet!

pppppppppppppppp

p Képmutatás

p Elég úgy tenni,

p mintha jó lennél

p A hipokrízis a bűn

p hódolata az erény előtt

p Jónak lenni és látszani –

p jónak látszani, rossznak lenni

p És: jónak lenni, rossznak látszani

p (Pl.: A vén gazember – Mikszáth K.)

p Félkarú óriás

p Van autód, de nincs motorja

p Van lemezed, de nincs lejátszód

p Lenne egy társaságotok, de nincs lelke

p Nem az igazi

p Mindig csak jobb híján,

p Mindig csak kénytelen-kelletlen

p Mindig csak átmeneti megoldás,

p mindig csak az élet-buherálás…

p A feje-nagy

p Avagy a vízfejű

p Hipertrófia – túlburjánzás

p Óriás fejet cipel egy vézna test

p A tested/szíved használat híján elsatnyul…

p Buzgó Mócsing

p Diák szleng és más

p Törtető diák; akarnok.

p ‘Fontoskodó személy’ –

p kotnyeles, púposkodó, stréber

p Örömködő

p Mintegy „hivatalból” mosolyog,

p sőt feltűnően és tüntetően örömös –

p esetleg azért, mert a gyülekezet így kívánja,

p mert ez bizonyítéka, hogy Isten ott jelen van stb.

p Bánatvirág

p Aki csak azértis örökké szomorú,

p mert ezt diktálja a vallása, világképe,

p Vagy úgy gondolja, neki csak ez áll jól,

p neki ez illik egy komoly intellektushoz stb.

p Regula

p Szabálykövető

p Pontosan betartott

p minden utasítást,

p taktikát, szabályt stb.

p És mégsem lőtt gólt?

p Akkor abba is hagyja…

p Amire nincs recept,

p azt nem neki találták ki.

p Alattas

p A parancs az parancs

p A felettes utasítása szent…

p Precíz, szakszerű lojális, lelkiismeretes

p szakhivatalnok lét: büszke, mint egy Eichmann

p Szolid

p Kiszámított

p Csak semmi spontaneitás

p vagy pláne nem elragadtatás:

p csak a szolid és józan „bulizás”

p Változás

p Változnak az idők,

p s benne mi magunk

p Valaha még ember voltál,

p világmegváltásra készülő elszánt ifjú –

p mára nyála-folyós konzum-idióta lettél

p Lélekrák

p Lelked meghibásodott immunrendszere

p a kóros „sejteket” táplálja igen virulenssé –

p így pl. a hazugság kórosan-károsan burjánozhat

p Másnapos

p Az örök csalódott

p Alkoholmámorban

p zseniálisnak tűnő verset írt…

p A tivornyában a másnapi és

p jövőheti örömét élte fel előre –

p másnapra csak a fejfájós ébredés,

p gyomorfájás, kiábrándult lézengés,

p kábult tengés-lengés maradt…

p „Nominalista”

p Csak egyetlen egy

p ételt tanultál főzni,

p De annak minden nap

p más és más nevet adsz!?

p És névadásban viszont te

p kimeríthetetlenül fantáziadús vagy…

p Gyengélkedő

p Sokkoló lehet, ha meghal

p a szolgálat-elsunnyogó szimuláns

p az aznapi leutánzandó példakép…

p Vigyázz, mert úgy maradsz!

p (Heller: A 22-es csapdája)

p Kegyes csaló?

p Jó szándékúan hamisít „kuruc verseket” –

p Vagy csak mert a sajátjaival félne kiállni…

p Mint aki nem meri megmutatni arcát/lelkét,

p És álarcban/álruhában megy a randevúra…

p Téves hiszemű

p Féligazságod kevesebb, mint a semmi,

p mert te úgy hiszed, hogy ez az egész…

p Aki tudja, hogy még semmit nem tud,

p még az is jóval előrébb tart ma nálad…!

p Hagyományápoló

p Mindent pont úgy csinálsz, ahogy elődeid –

p vak megszokásból is követed, másolod őket,

p az elaggott, idejétmúlt hagyományt „ápolgatod”

p az életedből múzeumot, elfekvőt stb. csinálsva…

p Múlteltörlő

p Nem érdekel, ki volt, mi volt,

p hogy élt-halt nagyapád/anyád –

p nem tiszteled őseidet, hőseidet,

p te mindent jobban kitalálsz náluk,

p mert tiszta lappal, nulláról indulnál,

p De így jó eséllyel mínuszban végzed!

p Ördögisme

p Állandó-változó

p Az ördög egy és ugyanaz,

p de különböző külalakokat vesz fel,

p S így téveszti meg az új generációkat

p (lásd például: Legyetek jók, ha tudtok)

p Kegyetlen csaló

p Titkos örökbe-fogadottaddal

p tényleg – csak – az ő érdekében

p nem közölted, és ma sem közlöd az igazat?

p Annál rosszabb lesz neki az igazság pillanata…

p „Büntetés”

p A hazug embernek

p nem csak az a „büntetése”,

p hogy senki sem hisz már neki,

p hanem az, hogy ő se hisz senkinek…

p (mert ő is csak magából indul ki…)

p „Kínai örömszerzés”

p Neked már csak ez a forrás marad:

p Gúzsba kötöd, elzsibbasztod magad,

p majd azt élvezed: milyen jó utána…

p Legalábbis egy rövid ideig.

p Majd kezded elölről…

p Megtizedelés

p A katonai fegyelem erősítésének módja

p avagy a kollektív büntetés egyik formája,

p (ha pl. nem adja ki egy civil falu a partizánt)

p Avagy hogyan gyakoroljunk elrettentő hatást…

p Kettős mérce

p A protekciós diáktól kérdik a vizsgán,

p mikor tört ki Európában a II. világháború,

p csillagos ötöst kap, ha netán eltalálja az évszázadot.

p Akire meg pikkelnek, attól az áldozatok számát kérdik,

p s mikor ő ezt megmondja, akkor név szerint is kérdik…

p Mimóza

p Aki lelkét

p allergiássá érzékenyíti

p – bármin megsértődik -,

p mert így érzi magát elemében,

p így tud központba kerülni stb.,

p így tudja magát sajnáltatni stb.

p (pl.: Füles, Rézbányai Győző)

p Dögszagú

p Külcsín-belbecs

p Tiszta az udvarod,

p rendes a házad, lakásod is –

p csak éppen dögunalomtól bűzlik,

p mert már csírájában eltaposol mindent,

p ami spontán és szertelen életvirág lehetne…

p Étkorlát

p Mint avítt,

p ósdi vallási szokást

p a böjtölést végleg el is hagyja,

p vagy öngyilkos koplaló kúrákat tart

p (ha túléli, akkor kompenzál: bezabál)

p Késő bánat

p Eső után köpönyeget vesz,

p még esernyőt is tart feje fölé,

p vagy a kimondott szót szívja vissza…

p Aránytévesztő

p Ő ágyúval lő a verébre –

p egy közvetett házbontó,

p mert ott kő-kövön nem marad

p Arcképtelen

p Ha meglátod az arcát,

p azt hinnéd, egy fantomképet látsz,

p amit egy kriminalista grafikus vázolt fel

p Körözés

p Keresni nehéz: ő szinte

p különös ismertetőjeltelen,

p még jó, hogy vele a mobilja,

p amivel könnyen beazonosítható

p Disputa

p Az egyik nem tud- jól – vitatkozni,

p vagy nem felkészült, nincs muníciója –

p a másik meg egy öncélú, meddő stb. vitázó

p Fikció

p A mesékben olvasottakat

p vagy szó szerint igaznak tartod,

p és aszerint igazodnál el az életben,

p vagy hazug minden nagy mesemondó,

p hisz hiába mented ki a hangyát a bajból,

p nem kapsz tőle rögvest egy varázssípot…

p (vagy nem tudod, miben áll varázserőd…)

p Szelekció

p Mindenkit csak

p addig léptetnek elő,

p amíg valamit jól csinál –

p majd, ha már ott nem jó,

p akkor végleg ott is ragad…!

p Pókerarcú –

p az eszed túlkontrollál:

p meggátolja érzelmi áradásaidat,

p lefagyasztja mimikád, redukálja,

p minimalizálja emberi gesztusaidat,

p monotonná gépiesíti a beszéded…

p Hazardőr

p Gondolsz egy

p „merészet és nagyot”,

p és mindened felteszed

p egy „holtbiztos” tippes sötét lóra,

p vagy egy megálmodott rulett számra…

p Fájdalomfóbia

p Csak a fájdalmad

p csillapítása foglalkoztat,

p szinte az érzéstelenítésig –

p nem törődsz vele, hogy

p vészjelző nélkül maradsz

p Szellemi

p és testi népirtás

p Egy egész népbe

p – tényleges múltját is letagadva,

p meghamisítva, nevetségessé téve –

p kisebb-rendűségi érzést táplálni:

p utolsó csatlós, fasiszta, munkakerülő,

p kirekesztő, bunkó, tehetségtelen stb.

p Ez az önleértékelés, ha befogadjuk,

p a melegágya számtalan betegségnek…

p Irigy

p Ha téged csapás ér,

p akkor dögöljön meg

p a szomszéd tehene is!?

p Ez a sorsközösség vigasztal!?

p (holnap már te sem iszol tejet)

p Lator

p Ifjan kicsapongó vagy,

p tivornyázó habzsoló stb. –

p majd öregen megtérsz,

p esetleg csak halálos ágyadon,

p hiszen az sohasem lehet túl késő?

p Öncsúfító

p A hatalom-

p vágyad kielégülése

p eltorzítja a lelkedet

p és így az arcodat is…

p Heuréka!

p Feltalálod

p a melegvizet,

p a spanyolviaszt,

p vagy a perpetuum mobile-t

p vagy a kör négyszögesítését…

p Öntörvényű

p Semmibe veszed

p még a szabadesés törvényeit is

p Önvakító

p Te olyannyira

p látni vágysz, hogy

p a Napba, épp a fő

p fényforrásba nézel

p és meg is vakulsz…

p Roskadt-roggyant

p Az sk. barkácsolt tutaj arra jó,

p hogy átkelj, haladj vele a nagy folyón –

p utána már felesleges a hátadon cipelni.

p hátha egyszer még jó lesz ez valamire?

p Demagóg

p Csupa szépet ígér,

p de számon nem kérhető,

p de a betartása nem tőle függ

p (álbarát, pap, politikus stb. stb.)

p x

pppppppppppppppp

Tóth Árpád
Vers az orosz importról

Ukrajnával megvan a béke,
Tehát a reménység péke
Teljes joggal dagasztja
A keblet,
Mivel sok bajunk ilyenformán
Eggyel kevesebb lett.
Most már jöhet vígan át a határon
Talicskán, vonaton, batáron
Az ukrán gabona,
S az sem babona,
Hogy jöhet bőven más is,
Mindenféle import,
Mely visszaadja jókedvünknek
A régi himport.

Hát kapunk majd nyári zakónkra prémet,
A krémesünkre orosz cipőkrémet.
Kapunk a levesünkbe kancsukákat,
Nőstény potykákat s kövér kan csukákat.
És hoznak be, majd meglátja kegyed,
Retket, répát s orosz kenyérjegyet,
Jön továbbá vagy harminchat korosztály
Pólisi, kiket nem tűr az orosz táj;
Világításunk javításaként
Kapunk két vaggon szép északi fényt;
Valódi orosz teát ihatunk,
Mit ebben a dohánytalan világban
Leöntés után el is szíhatunk;
És kik poloskás sorsuk átkozák,
Jön számunkra dobozszám a kozák
Védjegyű szer, a páratlan zacherlin,
És kéjjel vakarózhat Pest és Berlin.

Oh, mint a hű szerelmesek a párjuk,
A sok orosz jót epedezve várjuk,
Sohajtva zeng a költő dalos ajka:
Jöjj szamovár és trojka s balalajka!
Ám egyelőre egy cikk van csupán,
Mely vígan üti kegyedet kupán,
S mely meg se kérdi: hátha, hátha
Nem is lesz béke! – ő mégis csak eljön
Az influenza, a hű orosz mátka…

1918.

Kányádi Sándor

Vidéki békevers

Itt járt a háború!
Romokat nem hagyott,
csak elvitte a lovakat
meg a zabot.

Itt járt a háború!
Hámot, szekeret rekvirált,
és elvitte a férfiak
javát.

Dalolva mentek, mint akik
a háborút nagyon szeretik.

Bokréta volt a puskacsőben,
sírtak az asszonyok,
és pram-pa-pam, de szépen
peregtek a dobok.

Itt járt a háború!
Fekete pántlikás
vőfély kopogtatott,
nyomában jött a gyász.

És hiába fohászkodott,
vasárnaponként a kegyes
éghez, a jó öreg
tiszteletes:

a sok ló és szekér,
nem talált már haza,
és nem a férfiak
java.

A puskacsőben hervadt
bokréta-szuronyok;
a legtöbbjükre – mondják –
hant is alig jutott.

Itt járt a háború! –
Mankóval jött a béke,
és csöndesen leült
a házak küszöbére.

Elsajnálták a lovakat.
Elsiratták a holtakat.

A bénák beletörődtek,
hogy most már így kell élni;
a gyerekből, mert kellett,
korábban válott férfi.

Itt járt a háború!
Romokat nem hagyott,
csak elvitte a lovakat
meg a zabot…

Itt járt a háború!
Itt járt, még mindig itt van:
anyák, anyókák viselik
életfogytiglan.

1960

pppppppppppppppp

p Üvegszemű

p Elég egy arcról a szemet kitakarni,

p máris nehéz a személy azonosítása.

p A szem-hiányos üvegszem-protézise

p A te tekinteted üveges – lelked tükre

p Mű-fajtalan

p Nem találod meg a műfajod,

p vagy nagyon rosszat választasz,

p s teknősként a nyúllal futsz versenyt

p (eleve biztos kudarcra ítélve önmagad)

p Igétlen

p Életfogytig toporog

p a kincsesbarlang előtt,

p de nem mer kulcsot vagy varázsigét kérni

p (avagy Franz Kafka: A törvény kapujában)

p Vagy, mint Ali baba zsugori, mohó testvére,

p a kincsmámorban elfelejted a kulcs-jelszót,

p és a rablók visszatértéig rád zárul a barlang…

p Irreverzibilitás

p Előbb vág, azután mér…

p Kolbászból már nem lehet

p még egyszer, újra disznó…

p A sorsfordító döntéseket

p nem lehet visszacsinálni:

p ha pl. beleegyezésed adod

p amputációba, abortuszba…

p Az élet nem egy bármikor

p nulláról újrakezdhető játék

p Az önhittség ára

p Mások, légáramok

p vittek fel magasra,

p de te azt hitted: csak

p magadnak köszönheted,

p vagy nagy szerencsédben

p nagyon elbíztad magad –

p így keserves a mélyrepülés,

p a magasból mélyre zuhanás,

p mert ezek után meg végleg

p elveszítheted az önbizalmadat

p First thing first

p Nem tudod eldönteni,

p mivel is kéne ezt az új

p mai napodat elkezdeni:

p előbb a cipőt a lábadra

p vagy a sapkát vedd fejedre –

p így aztán ott ülsz és maradsz

p a hálóingedben az ágy szélén…

p Utó-

p hatásfok

p Aki egyszer

p már hajótörött volt,

p az a csendes óceán

p látványától is retteg.

p Mikor először meg-

p tapasztalta: a kés kétélű,

p és nemcsak a kenyeret,

p de az ujjadat is el/le lehet vágni,

p azóta nem is mersz a kezedbe kést fogni

p – így jobb híján kenyértörésre kerül a sor…

p Mérték

p Kismértékben orvosság, nagyban méreg

p Az orvosságnak nem a mennyisége gyógyít

p Ugyanaz, ami meggyógyíthatna, meg is ölhet…

p Mint például a borok királya, a királyok bora…

p Részeg

p A részegség szándékos őrültség.

p Vakmerően kockáztathatod életedet,

p vagy elkártyázod vagyonod, házad,

p vagy nemi erőszak miatt börtön vár,

p vagy félrelépve rút banyát ejtesz teherbe,

p akinek fizetheted majd a tartásdíjat,

p amire rámehet a jó házasságod is,

p ami miatt hajléktalan is lehetsz…

p Személyválogatás

p Ha egy nép kiválasztott-tudatú,

p akkor nincs Isten előtti egyenlőség,

p emberi-erkölcsi törvények felett áll,

p a küldetése szentesít minden eszközt,

p mások csak eszközök, beáldozhatók stb.

p A mundér becsülete

p A műhibahalmozó, hálapénzéhes stb.

p pályaalkalmatlan kollegát nem rekesztik ki,

p összezár az orvostársadalom, megvédi őt,

p mintha mindannyiókat érte volna a vád…

p Farkasszemet néző

p Egy férfi nem félhet a farkastól,

p hisz nem is bánt ő, csak megkóstol!

p Pedig jobb lett volna inkább félni,

p mint aztán olyan nagyon megijedni

p Szeréna

p Annyira szerény,

p hogy még azt is titkolja,

p amire csak ő tudja a választ,

p vagy a most életmentő megoldást!

p Vagy azért szerény, mert mihaszna…

p Hódító

p Azt hitted,

p hogy te választottál,

p büszke vagy magadra,

p hogy meghódítottál egy Nőt…

p De ez épp ellenkezőleg történt:

p hölgyválasz volt, s te lépre mentél,

p jól bevásároltál egy zsákbamacskát,

p és már nincs/csekély vigasz a reklamáció…

p Balhit

p Hiszel egy jósnak –

p készpénznek veszed

p azt a sok-sok leendő jót,

p amit a jós(nő) neked jó

p sok pénzért megígért?!

p Állati jó-rossz

p A kiskutyádat élettárssá emeled,

p s reá öntöd szíved minden melegét!

p vagy elzárod magad a (házi)állatoktól,

p s csak potenciális ennivalót látsz bennük,

p nem társat, segítőt, tanítót és tanítványt stb.

p Örökgyász

p Úgy teszel, mintha

p a férjed még mindig élne:

p és a lakásodból/otthonodból

p múzeum, kripta, emlékház stb. lesz

p Halasztó

p Ő nem itt-most,

p mindig csak majd

p holnap lesz boldog,

p mára felmentést kér,

p míg csak meg nem boldogul

p Memento mori

p Nem gondol naponta

p a halandóságára, ő kivétel,

p (csak) őneki nincsen határideje

p (majd döbben, ha megcsapja szele)

p Tabusító

p Ha pl. a halál tiltott beszédtéma,

p akkor az nincs is (sose halunk meg!?)

p A haldoklót is a kórházba száműzik…

p (ahol a tévé este ontja a halálpornót)

p Pályatévesztő

p A sok-sok kudarca vádolja,

p elszívja önbizalmát és tetterejét,

p pedig lehet: rossz műfajt választó

p (pl. egy versenyfutó-pályás teknőc)

p Kitartás!?

p Állhatatosság…

p Mindenbe csak belekap,

p de az első nehézség után

p menten és végleg odébb is áll

p Parazita

p A ravasz átprogramozó:

p attól fogva neki szolgálsz:

p ő belőled hízik, él és virul –

p te csontsoványan/dögrováson

p Éthalál

p Kibírt többhetes

p tiltakozó böjt után/

p haláltáborból érkezve

p rögtön zabál és belehal

p Levegőben lóg

p Talajtalan, nem leföldelt

p Nem vagy alig jár mezítláb,

p így mintegy elszigeteli magát,

p nem tudja a föld-életerőt betáplálni

p x

pppppppp

ADY ENDRE
HAMVAZÓSZERDÁN

Meghajtom bűnbánón fejem
S mit rég’ tevék, imádkozom.
Általnyilallik lelkemen
Egy rég’ nem érzett fájdalom.
Egy rég’ nem érzett fájdalom
Imára szólit engemet,
Hisz’ örömtől imádkoznom
Oly régen-régen nem lehet.

Ez a nap már rég’ az én napom,
Ez a bánat régi, régi kincsem,
Nem a bűnbánásra alkalom,
De örök lelkiharc, örök Isten!
Nem az örömnapoknak álmát
Siratom némán, könnytelen szemekkel,
Hanem lelkem borongó árnyát,
Kisértő, rémes szellemekkel…

Ejh! hagyjuk a sirást,
Sírjon, kit bűne sírni késztet,
Pohár csendüljön, ébredjen a szív:
Ma ünnepel halál, enyészet…
Ma zokogástól hangos a templom,
Könny a szemekben, hamu a fejen, –
Dalra fel, míg mások zokognak,
Ez a nap az én régi ünnepem!…

pppppppp

tét:

plusz vagy mínusz

végtelen lehetőség

Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

az ellenséggel elbánsz majd magad is – sőt: a hasznukat veheted…

p.s.:

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…