kb. 1 perc olvasás
A HALOTT MÁR NEM ELLENSÉG
Az istentisztelet vége felé a lelkész megkérdezte nyáját:
– Hányan bocsátottatok meg az ellenetek vétkezőknek?
Mindenki feltartotta a kezét, kivéve egy törékeny idős hölgyet.
– Jones asszony!?
Ön elzárkózik attól, hogy megbocsásson ellenségeinek?!
– Nekem nincs egyetlen ellenségem sem –
mondta kedvesen mosolyogva az apró hölgy.
– Asszonyom, ez igen szokatlan.
Megkérdezhetem, mennyi idős is Ön?
– Kilencvennyolc múltam – felelte az ősz matróna.
– Kedves asszonyom,
megkérhetem, hogy jöjjön ki ide a gyülekezet elé,
s mesélje el nekünk,
miképpen lehetséges, hogy valaki majdnem százéves,
és nincs egyetlen ellensége sem!
Az aranyos néni kitotyogott a lelkész mellé,
szembefordult a gyülekezettel,
és csak ennyit mondott angyali mosollyal:
– Túléltem a rohadékokat!