Boldogság és életbölcsesség Életdimenziók

Eugéniusz: Életminőség Nagy Jenciklopédia kiskönyv – II.

Írta: Nagy Jenő · 2026. szeptember 11.

kb. 95 perc olvasás

p Eugéniusz:

p Nagy Jenciklopédia – II.

p 

p Életminőség vizsgálódások

p A lényeget a bölcs vagy balga,

p boldog vagy boldogtalan lélekről

p Szellemi segítség: igazmondó tükör

p 

p Táltos paripa vagy állatorvosi ló

p Isten édes gyermeke vagy Sátánfajzat

p Édenkert-aranykor vagy a vaskori poklok

p Ön-sorsjavító/rontó típusok magyarán írt tára

p 

p Adott-kapott és szerzett/vesztett életkincstár

p Szellemi, lelki-testi és társas életek és halálok

p Szándékok-következmények és okok-okozatok

p Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok

p 

p Önmagadon

p nevetsz vagy szörnyülködsz,

p mert a mese rólad szól – ismerj önmagadra!

p A baj felismerése már a gyógyulás kezdete –

p csak rajtad áll: változtass

p Alkoholkúra

p Soha nem másnapos,

p mert mindig aznapos: részeg…

p Na ő biztos nem a mennyiségre megy,

p nem sok esélyt ad magának a hosszú életre…

p (addig is vagy az alkohol ára, vagy a minősége

p teszi tönkre őt is és hozzátartozói életét is…)

p Az absztinens

p Aki soha nem iszik egy kortyot se

p Aki nem is tud ellazulni, felengedni a kocsmában

p Aki attól fél, hogy elszólja magát, ha spicces lesz

p Aki attól fél, hogy nem fog tudni mértéket tartani

p (és ő mégse magáról beszél, hanem neked papol)

p Rövidtávú

p Tiltott doppinggal

p ér el ereje feletti teljesítményt,

p majd egyszer s mindenkorra lerokkan –

p viszont utódainak van mit aprítani a levesbe!

p (ha csak az örökölt dopping-stigma szégyene,

p és a magáért/értük önfeláldozó társ látványa

p meg nem rontja örökre a szájuk jó ízét…)

p Önkirekesztő

p Másokat se „terhel vele”,

p vagy maga előtt is titkolni szeretné,

p vagy éppen hiúsági kérdést csinál belőle:

p az önmagán se segítő nagyon nagyothalló,

p aki úgy tesz, mintha követné a társalgást,

p de ő már nem mer/nem tud hozzászólni,

p nehogy elárulja magát, a „fogyatékosságát”

p Elcserélt gyerek

p Ő igazából egy királyfi,

p csak egy koldus rabolta el –

p ő ennél előkelőbb, gazdagabb

p családot, miliőt, bánást érdemel,

p aminek minél előbb ki kell derülnie,

p máskülönben életsztrájkot hirdet,

p holtig panaszos melankolikus lesz…

p Várakozó résen-lét

p „Bizonyos emberek, eszmék, helyzetek,

p Melyek életedhez, jellemedhez,

p Világi és szellemi sorsodhoz tartoznak,

p Állandóan útban vannak feléd.

p Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok.

p Megismerések, igazságok.

p Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel,

p S találkoznotok kell egy napon.

p De te ne kapkodj,

p ne siettesd útjukat és közeledésüket.

p Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt,

p Ami fontos és személyesen tiéd.

p Várj, nagy erővel, figyelmesen,

p Egész sorsoddal és lényeddel.”

p Márai Sándor

p Álruhás király

p Aki azért járja így országát,

p hogy közvetlenül megtapasztalja,

p – akár a saját bőrén is, mint Mátyás király –

p Miként bánik a néppel pl. a kolozsvári bíró…

p (ezt nem pótolja a besúgó, hangulatjelentő –

p sem a hízelgő tanácsadó, „független szakértő”)

p Boldog

p tudatlanság!?

p A paradicsomi ártatlanság kora

p Amikor még a szülőben Jóistent látsz

p Amikor még nem szégyelled meztelenséged

p Amikor még nem aggódsz a betevő falatért

p Amikor hiszed: mindenki a javadat akarja

p Amikor még feltétlen bízol a rendőrben

p Amikor még nem tudsz cukros bácsikról

p Amikor még nem hallottál homokosokról

p Amikor még a gólya hozza a gyereket

p Stb. stb.

p Felvilágosítás

p Milyen jól működött

p az őstehetségű hályogkovács,

p míg el nem magyarázták neki,

p hogy milyen hihetetlenül bonyolult,

p sérülékeny szerv az emberi szem,

p és hogy már egy kis melléfogás is

p milyen irreverzibilis kárt okozhat…

p (volt persze ebben a felvilágosításban

p egy jó nagy adag kenyérféltés stb. is!)

p Paraméterek

p Életminőség mutatók – dimenziók

p Mennyi időt tölt egy vadászó törzs a létfenntartásra?

p És hogyan dolgoznak, milyen munkát végeznek dalolva?

p Mikor és mennyit betegek, mi a bajuk – meddig élnek?

p Mennyire elégedettek sorsukkal? Milyen a közérzetük?

p Mennyit és hogyan tréfálnak, viccelődnek, nevetnek?

p Mennyit, mit és hogyan játszanak, mily játékosak?

p Mekkora ökológiai lábnyomot hagynak maguk után?

p Milyen a közbiztonság – van e bűnözés és börtön?

p (Az USÁ-ban manapság több mint 1 millió ember rab)

p Stb.

p Magvető

p Műveljük kertjeinket!

p A földműves és a gyermeket művelő pedagógus

p Jókor, jó magot jó helyre vetni és imádkozni a jó időért

p A megfogant mag csírázik, palánta lesz, amit gondozni kell.

p Amit vetsz, azt aratod is. Sőt! Szelet vetsz és vihart aratsz…

p Az egyik ember vet, de egy másik arat – utódok vagy tolvajok…

p (lásd Jézus példabeszédét a magvetőről)

p Mit

p – nem –

p tehetek meg helyetted?

p Büntetést elszenvedni – vesztőhelyre menni

p Gyermeket nemzeni – vizsgán felelni – életrajzot írni

p Enni és inni – dolgozni/aludni és álmodni – gyónni

p Bűnbocsánatért esedezni – elismerést átvenni

p Sírdogálni – fájdalmat érezni – munkát elvégezni

p Fényképészhez, orvoshoz menni – szerelmet vallani

p Beszédet felolvasni – üdvözülni vagy elkárhozni stb.

p Halmozódás

p Sok kicsi sokra megy

p – sok lúd disznót győz:

p Ha minden honfitársadtól csak évi 1 forintot kapnál…

p Ha minden nap csak egy oldalt írsz meg a művedből…

p Ha minden törpe rátámad a – szundikáló – Gulliverre…

p Ha mindenki egy párt jelöltjére adja le az egy voksát…

p Ha minden nap csak egy eltűnt ismerősöd hívod fel…

p Stb.

p Kisnagy

p Nincs olyan kicsi segítség,

p ami ne lehetne életmentő

p Ha a sivatagban egy pohár víz hiányzik,

p Ha a fuldokoló egy szalmaszálba kapaszkodna,

p Ha már csak épp egy krajcár híja van a hétnek,

p Ha még pont a kisegér ereje kell a répakihúzáshoz,

p Ha a kisegér tudja kirágni az oroszlánt a hálóból stb.

p Életfontos tudni

p Miképp sebezhető a test?

p Mi okozhatja egy ember halálát?

p Melyik döntés irreverzibilis?

p Ki a barát és ki az ellenség?

p Mi sebzi meg a másik lelkét?

p Most álmodsz vagy ébren vagy?

p Milyen hamar ér ide az a robogó autó?

p Mi az élelem és mi a méreg?

p Mennyi ebből az orvosság,

p és mekkora a halálos adag?

p Mi visz üdvösségre,

p s mi kárhozatra?

p Lélekvándorlás

p Ha te hiszel benne,

p akkor legalább

p több empátiával

p bánsz más földi/

p nem emberi élőlényekkel,

p hisz lehet, hogy legközelebb

p éppen te leszel az ő helyében…

p A lélek az halhatatlan – ezért

p valahonnan jön, valahova megy…

p De még az a bizonyos „holt” kő is

p lélekkel bír a mi bölcs népmeséinkben,

p (átmenetileg ember is kőszoborrá varázsolható)

p s amit a mai kvantumfizika is igazolni látszik)

p A tudatlanság fátyla

p Amikor úgy alkotunk

p társadalmi játékszabályokat,

p Hogy egyikünk sem tudja,

p ki hova és mire születik benne.

p Így eleve nem kedvezhetünk

p magunknak, csoportunknak,

p hiszen nem tudhatjuk,

p hogy férfiak vagy nők,

p kisebbség vagy többség,

p szegények vagy gazdagok,

p ős-honosok/bevándorlók stb.

p leszünk-e majd ezen a Földön…

p Exhibicionizmusok

p Mindig mindent megmutatni?

p Soha nem színlelni, színészkedni?

p Soha egy álarcot, egy álruhát kipróbálni?

p Soha nem tettetni magad

p butábbnak, tudatlanabbnak?

p Soha nem ironizálni?

p Soha semmit senki elől el nem titkolni?

p Soha nem folyamodni a kegyes csaláshoz?

p Soha nem tapintatosnak lenni,

p de nyersen őszintének?

p Konstruktív versengés

p A sportbéli, szakmai, gazdasági, politikai

p riválisom: ellenfél, de nem az ellenségem,

p hiszen ő nem ellehetetleníteni akar engem,

p hisz kölcsönösen szükségünk van egymásra,

p hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból –

p jóllehet adott esetben csak egy első hely van,

p mégis mindketten nyertesek lehetünk:

p végső soron a köz profitál ebből a versengésből

p Destruktív versengés

p Van persze destruktív rivalizálás is,

p amikor pl. az együttműködés helyett versenyzünk,

p pedig egy csapatban játszunk, egy csónakban evezünk,

p vagy amikor nemtelen eszközökkel nehezítem,

p hogy ellenfelem a legjobb formáját futhassa,

p erőimet saját teljesítményem fokozásától vonom el…

p Bocsánatkérés

p „A bocsánatkérés

p Nem arravaló, hogy

p igazságot szolgáltasson a megbántott félnek,

p de hogy helyreállítsa a szeretet légkörét.

p Ebből a szempontból tehát érdektelen,

p hogy ki kéri a másik bocsánatát,

p a megbántó fél, vagy az, akit megbántottak.

p Tehát a bocsánatkérés

p nem lehet többé presztízskérdés,

p hanem csakis a Jézusi béke eszköze”

p Simon András

p Nyújtsd a nyakad

p Vitából elmérgesedve veszekedés lesz,

p majd a veszekedés könnyen verekedéssé fajul,

p aminek akár végzetes kimenetele is lehet…

p Miért nem figyelünk állati tanítómestereinkre

p – no nem az ember által idomított harci kutyákra –

p s miért nem nyújtjuk oda nyakunkat?

p A nem életbevágó kérdésekben miért is

p csinálnánk presztízskérdést abból, kinek van igaza?

p (Amúgy ma a legtöbb embert pont a „szerettei” ölik meg!)

p Összekoccanás

p Ahogy a kellemes részegség mámorában, bódulatában

p nem csinálsz nagy ügyet abból, ha a lábadra lépnek,

p nem kezdesz vitázni, veszekedni, netán verekedni,

p hacsak eleve nem ezzel a céllal mentél a kocsmába,

p úgy a szerelmi kábultság, megbabonázottság, vakság

p átsegíti a két embert az összeilleszkedés nehézségein,

p hogy mihamarabb elsimuljanak az érdességek

p – ágálva, haragosan nem lehet szeretkezni –

p hogy ne csináljanak a bolhából elefántot…

p Fent és lent

p Szerencsés dolog,

p ha egy ideig megtapasztalhatod,

p milyen a koldusélet s milyen a királyfiság,

p az egyiktől nem fogsz annyira rettegni,

p a másik után pedig nem fogsz úgy epekedni –

p Koldus bárki önként is lehet, kíváncsiságból stb.

p de a felső tízezer meglehetősen exkluzív klub:

p itt csak a képzelőerő, illetve a film/regény segít,

p hogy ne áltasd magad életfogytiglan:

p akkor én is boldog lennék,

p ha egyszer s mindenkorra

p én is közibük tartozhatnék…

p Magyarország

p Te sem termettél ám szakácsnak.

p Magyarország, édes hazám!

p A sűlt egy részét nyersen hagynád,

p S elégetnéd más oldalán.

p Míg egyfelől boldog lakóid

p Megfúlnak a bőség miatt:

p Hát másfelől meg éhhalállal

p Megy sírba sok szegény fiad.

p Petőfi Sándor – Eperjes, 1845. április

p Teréz anya

p 8 „parancsolata”

p 1. Amit évek hosszú során felépítettél,

p egy másodperc alatt romba dőlhet.

p Ne törődj vele! Te csak építs.

p 2. Ha valakinek segítesz,

p az emberek haragudni fognak rád.

p Ne törődj vele! Te csak segíts annak,

p akinek szüksége van rá!

p 3. Minden tőled telhetőt tégy meg a világért!

p Ezért rúgást kapsz cserébe.

p Ne törődj vele! Te csak tedd, ami tőled telik!

p 4. Azt a jót, amit ma cselekszel, holnapra elfelejtik.

p Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!

p 5. A becsületesség, a tisztesség

p és az igazmondás támadhatóvá tesz.

p Ne törődj vele! Te csak légy becsületes,

p tisztességes és őszinte!

p 6. Az ember ésszerűtlenül gondolkodik,

p helytelenül cselekszik és önző.

p Ne törődj vele! Te csak szeresd felebarátodat!

p 7. Ha jót teszel, azt mások úgy tekintik majd,

p hogy hátsó szándék vezet.

p Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!

p 8. Ha céljaid vezérelnek,

p hamis barátaid és igaz ellenségeid lesznek.

p Ne törődj vele! Te csak kövesd céljaidat!

p Hármas kötél

p Sokkal jobb dolga van

p a kettőnek, mint az egynek.

p Mert ha elesnek is,

p az egyik felemeli társát.

p Jaj, pedig az egyedülvalónak,

p ha elesik, nincsen, aki felemelje.

p Hogyha együtt feküsznek ketten,

p megmelegszenek.

p Az egyedülvaló, pedig

p mi módon melegedhet meg?

p Ha az egyiket megtámadja is valaki,

p ketten ellene állhatnak annak,

p és a hármas kötél nem hamar szakad el.

p Prédikátor 4:9-12

p Savanyú a szőlő

p Mivel csak azt tekinted,

p hogy neked mire és hogyan

p van a Másikból szükséged,

p – mintha csak egy mobil

p telefont vennél a piacon -,

p s megfordítva már nem…

p Ezért jó eséllyel maradsz társtalan.

p S hogy ez a hiány ne kínozzon annyira,

p megideologizálod az egyedüllétet,

p túlhangsúlyozod az előnyeit…

p Lamentálás

p A feleség szövege este otthon

p „Hát vedd már

p egyszer tudomásul,

p hogy éppen olyan

p dolgozó ember vagyok, mint te!

p Csakhogy én reggel ötkor kelek,

p lerohanok kifliért és tejért,

p és keltek mindenkit,

p és felhozom az újságot

p és reggelit adok

p és uzsonnát csomagolok,

p és kiszellőztetek és beágyazok,

p hogy mire munkába indulok,

p már alig állok a lábamon,

p és ledolgozom a nyolc órát,

p aztán bevásárolok, cipekedek,

p főzök és mosogatok,

p és sose látom a krimi elejét

p de ha megkérdezem,

p hogy melyik volt az áldozat,

p akkor én vagyok a hülye.

p Hát az is vagyok,

p legalább is ti

p annak néztek engem.”

p Janikovszky Éva

p Halálba táncoltatás

p Az élettársak inkább haláltársak?

p Aki saját magad után a legtöbbet javadra,

p az éppen ennyit, vagy többet a károdra tehet

p Egymást felemésztő, kinyuvasztó játszmák sora:

p ezek a háborús évek is minimum duplán számítanak

p pedig éppen a családi béke a hosszú élet egyik „titka” …

p A házaspárbajos évek csak hosszúnak fognak tűnni…

p Mentő

p Élet/dologmentő

p Aki csak magát menti

p Az égő házból, gyerekét,

p élettársát, anyját már nem.

p Vagy aki mindent mentene,

p minden használati tárgyat is,

p és így végül ő maga is odavész…

p Meskete

p Aki felnőttként

p már nem veszik komolyan a mesét,

p (amik eredendően sem gyereknek szóltak)

p Vagy aki még akkor is szó szerint érti azokat:

p például: életfogytiglan jó/rossz embereket lát…

p Lefizető

p A fizető „Főúr”

p „Mindenki a vendégem!”

p Így akarsz bevágódni, „barátokat” szerezni

p Ők addig tartanak ki mellette, míg pénze tart…

p Így eredeti önleértékelése csak még nagyobb lesz!

p Spiritus rector

p Ki a nagyobb bűnös?

p Az elkövető, a végrehajtó bérgyilkos?

p Az egy valaki a felheccelt lincselő tömegből,

p vagy az értelmi szerző, a kiagyaló és felbujtó:

p bűnbakképző, ellenségkép-festő, mumust gyártó

p Kárhoztató lélek

p Még bocsánatkérés után

p (pláne ettől függetlenül)

p sem tud úgy tenni, mintha

p mi sem történt volna – örökké hánytorgató

p Örökké, naponta emlékszik és emlékeztet,

p Aki nem ismeri a feledés jótékony homályát,

p s ezzel nem a másikat, de önmagát kötözi le…

p Önkárhoztató

p Akinek az teszi pokollá az életét,

p hogy már egyedül csak ő nem tud

p saját magának megbocsátani!

p Pedig ezt már minden érintett,

p sőt: Isten maga is megtette volna,

p ha ő ezt hagyta/elfogadta volna…

p Ő inkább bűntudatában szenveleg!

p Saját kiválósága: erényeként éli meg…

p Versenyeztető

p Szereted a feleséged,

p és ezt minden nap érezteted is vele,

p de azt is, hogy az előzőt meg se közelítheti.

p De adsz neki esélyt: naponként lepontozod,

p folyamatosan kiértékeled aktuális teljesítményét…

p Előszeretet

p Az idegen az első!?

p Kívülállónak lágyszívű,

p de a belül állónak kemény, kő

p Vagy mindenkihez egyként viszonyul,

p Gyereke sem kap több figyelmet, törődést,

p mint akármelyik szomszédja, távoli rokona…

p Hiszen ő úgymond az egész emberiség barátja…

p Kölcsönző

p Aki csak annak ad kölcsön,

p kamatos kamatra, sőt uzsorára

p aki biztosan visszafizeti, de kezest kér tőle.

p Vagy annak, aki biztosan nem, s így övé a zálog

p (a háza, a felesége, a gyereke, a rabmunkája stb.)

p Nyomorultak

p Az igazság pedig ez:

p nyomorultnak kell lennünk,

p és azok is vagyunk.

p Emellett a legkomolyabb bajok főforrása,

p melyek az embert érik,

p az ember maga: homo hominis lupus,

p az ember az embernek farkasa.

p (…)

p De minek mennénk ily messze:

p ötéves korban cérnafonóba.

p vagy másféle gyárba lépni

p s ettől kezdve először 10, majd 12,

p végre 14 óra hosszat egy nap ott ülni,

p s ugyanazt a mechanikus munkát végezni –

p valóban drága ár azért a gyönyörűségért,

p hogy valaki lélegzetet vehet.

p Pedig ez milliók sorsa

p és sok más millióé cseppel sem különb.

p Schopenhauer

p Érdemelv

p Aki csak azt

p és annyira szeret,

p aki/amennyire azt kiérdemli,

p az majd nagyon elcsodálkozik,

p mikor elmarad az irgalom:

p minden bűnét megbüntetik,

p mikor elmarad a kegyelem,

p a ki nem érdemelhető ajándék…

p Rivalizáltató

p Aki az édes/mostoha

p gyerekeit versenyezteti:

p licitáljanak, hogy

p ki szereti őt jobban/legjobban

p És ilyenkor azután persze

p a hízelgők nyerik el a pálmát.

p Száműzött/kitagadott lesz az,

p ki nem szavakkal ömleng, de…

p De, amikor éles próbahelyzet van,

p csak őrá számíthat az apa, az anya.

p (lásd: Só mese, Lear király stb. stb.)

p Hipokrita

p A kisebbik rossz

p A képmutató legalább hódol az erény előtt,

p De mi van azzal, aki bűneivel nyíltan kérkedik?

p És milyen az a kor, ahol ez már nem megvetett kivétel,

p hisz lassan, de biztosan elfogadott köznapi gyakorlat?

p A fa és a gyümölcse

p Rossz magot ültetsz, ki sem hajt

p A csemete nem akar gyökeret verni

p Megnő a fa, de nem hoz elég termést

p Terem a fa bőven, de mást, mint vártál

p Csak nagy sokára és kétévenként terem

p Nagyon fagyérzékeny – rosszkor rügyezik

p Mire beérne a termés, elpusztítják a kártevők

p Jön egy nagy vihar, jégeső és semmi nem marad

p Már éppen szüretelnél, amikor ellopják az egészet

p Betakarítod a termést, de nincs kinek jó áron eladni

p Stb.

p Gyorstermelők

p Te veszed, bérled a földet

p Te tudod, őseid mit izzadtak rajta

p Te műveled, veted, ápolod, locsolod

p Te figyeled aggódva, milyen az időjárás

p Te reménykedsz, hogy lesz mi enni télen

p Te fektettél be, hogy el tudd adni a termést

p És akkor jönnek egy nap/éjjel, s elvisznek mindent

p Rossz szomszéd

p Aki magas kőfallal veszi körül magát

p Aki feljelent, ha az utcára pakolják le a sódered

p Aki nappal alszik, de éjszaka végtelen tivornyába kezd

p Aki azon mesterkedik, hogyan mérgezze meg a kutyádat

p Akinek nincs csengője és úgy tesz, mint aki nagyothalló

p Aki nem veszi át a küldeményed – vagy olvassa leveled

p Aki a kerítésen át leskelődik, hallgatózik, majd pletykál

p Stb.

p A kicsi – nagy – hatalma

p A kicsi pótolhatatlan segítsége

p Az oroszlán és a kisegér meséjében

p az állatok királya megkönyörül

p az útjába kerülő incifincin,

p aki nem győz hálálkodni,

p s megígéri, hogy meghálálja még ezt,

p amin az oroszlán csak kacag…

p De, amikor hálóba gabalyodik,

p éppen a kisegér éles kis fogai

p mentik ki az életveszélyes csávából!

p (Ahogy nincs az a kicsiség,

p ami nagyot nem árthatna neked

p egy csepp méreg, egy szál gyufa stb.)

p Személyválogató

p Akinek egy gyerek,

p egy koldus, egy parasztember stb.

p már hogyan is adhatna megfontolásra méltó tanácsot –

p hát még mennyire ki van nála zárva az a lehetőség,

p hogy ellensége mondja meg róla az igazságot…

p Így maximalizálja annak az esélytelenségét,

p hogy a jól választott barát tükre segítségével

p valaha is kellően helyes önismerete legyen,

p és hogy így életében jó döntéseket hozzon…

p Tantaluszi kín

p A görög mitológiában

p Tantalosz, Zeusz fia, hogy

p próbára tegye az istenek mindentudását,

p vendégségbe hívta őket, amelyen a saját megölt fia,

p Pelopsz húsából készült ételt tálalta fel nekik.

p Bűneiért az alvilágban a legszörnyűbb kínokat

p kell elszenvednie örök időkig.

p Egy tóban áll,nyakig érő vízben,

p s valahányszor kortyolni akar belőle,

p szája elől eltűnik a víz.

p Pénz

p Mert nincs a pénznél

p emberek között nagyobb gonosz,

p miatta városok pusztultak el,

p s miatta lettek emberek földönfutók,

p aljas tettekre ez tanít,

p a lelkeket miként ha megcserélné,

p jót gonoszra vált,

p az embernek megmutatja,

p hogy legyen minden lépés

p istentől elrugaszkodott.

p (Antigoné)

p Tudni, érteni és élvezni

p Mindent tud a humor történetéről,

p csak nem érti, s főleg nem élvezi a tréfát –

p elméletet alkotott az emberi humorról,

p de képtelen hatásosan elmondani egy viccet,

p és mások jól elmondott jó viccén se nevez egy jóízűt…

p Tekintélyelvű

p Eredet és érvényesség

p Mindegy, hogy honnan tudod

p (illetve: hogy te mit gondolsz erről)

p – „istentől”, a tanár bácsitól, holt bölcstől -,

p az a lényegi kérdés, hogy igaz- e vagy sem,

p hogy tudod-e igazolni, bizonyítani!

p (a tekintélyre hivatkozás nem érv…)

p Szesztestvériség

p A kocsmában mindenki a barátod,

p mindenki a keblére ölel, pláne amíg fizetsz,

p de melyikük lenne kezesed egy kölcsönnél,

p vagy ki jönne el közülük melletted tanúskodni,

p vagy ki fogadna be egy napra is, ha kilakoltatnak?

p Egy népből csőcselék

p „A legnagyobb veszély,

p ami egy népet fenyeget,

p nem az, hogy szolgaságba süllyed,

p és hatalmasabb, nagyobb számú,

p erőszakosabb nép számára dolgoznia kell.

p Szolganépek lehetnek nagyok,

p a szegénység, a munka, a megalázás ellenére

p élhetnek magas sorsot.

p A legnagyobb veszély,

p ami egy népet fenyeget,

p hogy primitívvé válik,

p hogy eldobja magától

p a tudatos gondolkozást,

p és a tudatos gondolkozót,

p s ezzel a tudatlanság óceánjába merül.

p Így válik csőcselékké, söpredékké,

p züllik és oszlik fel…

p Hamvas Béla

p A többség

p sosem képviseli a jogot.

p Nem, sosem!

p Ez is csak olyan társadalmi hazugság,

p amely ellen minden szabad,

p gondolkodó embernek küzdenie kell.

p Kik alkotják egy-egy nép többségét?

p Az okosak vagy tökfilkók?

p Egyezzünk meg, hogy a tökfilkók többsége

p világszerte lenyűgöző arányú.

p De, az ördögbe, csak nem helyes,

p hogy az ostobák ráncigálják az okosokat?!

p Ibsen

p Önbüntetés

p Mintha el lenne tiltva a közélettől…

p Négyévenként leadod egyszem voksod,

p (amit a Nagy Számítógép elnyel, s kiköp)

p S vakon kell bíznod érdekeid képviselőjében,

p mert mandátuma őt tkp. semmire sem kötelezi,

p annál inkább a párt, a frakció katonai fegyelme:

p S így a Vezér szava dönt, akinek a Pénz diktál…

p Így azután olcsó fröccsel moroghatsz nyomorodon

p Valamit valamiért?

p A patkányok is segítik egymást?!

p Egymás között, a csoporton belül,

p aki velük jót tett, azzal ők is jót tesznek,

p az értelmes önzés erkölcse értelmében.

p Keresztelő János azt tanította,

p hogy ha neked van két inged,

p add oda a rászorulónak az egyiket.

p Jézus még ennél is többet követel:

p add oda mindkét, az összes inged…

p Biztos, hogy őt akarod követni?

p Judeo-krisztián!?

p Idegen isten imádtatni!?

p Ha én zsidó vezető lennék,

p én is ilyen igéket adnék Jézus szájába,

p és küldenék egy Pált a tanítványok élére?

p „Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták:

p Szemet szemért, fogat fogért.

p Én pedig azt mondom nektek:

p Ne szálljatok szembe a gonosszal,

p hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől,

p tartsd oda neki a bal arcodat.

p Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat,

p annak add oda a köntösödet is.

p És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít,

p menj vele kétannyira.

p Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar,

p el ne fordulj tőle.”

p Mt 5,38-42

p Teremtmény

p Mire rendeltetett?

p Használati utasítások?

p Ha úgy bánsz magaddal,

p mint aki a gitárt szögbeverésre,

p vagy nehezéknek, dísznek használja,

p vagy húsvágó deszkának, légycsapónak,

p esetleg zálogba rakható értéktárgynak

p akkor ne csodálkozz rajta,

p ha kialszik az isteni szikrád…

p A lényeg

p meg nem ragadása

p Ha egy marslakó megfigyeli életünket

p és megnéz mondjuk egy bocsánatkérést,

p akkor ő mit fog ebből érteni,

p hogyan fogja ő ezt visszaadni, reprodukálni?

p Pont ugyanúgy lép be a szobába,

p mechanikusan ismétli a szavakat stb.,

p amik egy új helyzetben lehet,

p hogy újabb sértést jelentenek…

p (Hogy a Kovács egy csaló?

p Már bocsánatot kérek!)

p Testügyességeink

p Nem ösztönös, de tanult testi technikák

p Egy kicsit mindenki zsonglőr, akrobata stb.

p Villámgyorsan felöltözni és levetkőzni (riadó)

p Az első ügyetlen csók után egy ügyeset adni

p Kerékpáron egyensúlyozni, személyt-terhet szállítani

p Hazavinni a bevásárolt sok holmit gyalog és buszon

p Egy kaviccsal az ablakot úgy megdobni, hogy ne törjön

p Egy krumplit takarékosan megpucolni, almát lehéjazni

p Stb. stb. stb.

p Lelki erőforrás

p Mi visz rá embereket

p rendkívüli, hősi tettekre,

p Vagy akár egy életen át tartó önfeláldozásra?

p Az istenhit, a szerelem, a család- és hazaszeretet stb.

p Mit meg nem tesz Rómeó, hogy elnyerje Júlia kezét!

p Életösztöne a sarokba szorított nyulat is oroszlánná teszi?

p Miért vállalja az elhivatott igazságkereső a pokoljárásokat?

p Miért vállalja valaki önként a z eszmei hűségért a vértanúságot?

p Pipiskedő

p Tetszelegve viselkedik,

p Nagyon kedvesnek kíván mutatkozni

p Finomkodva, édeskésen viselkedik

p Vagy rátartian mozog, kényeskedik

p Vagyis ő önelárulóan nem őszinte…

p (lásd pl. Vörösmarty Pipiske c. versét)

p Hagymaember

p Aki csak hámozható

p Semmi mag, csak a héj

p Sehol egy szilárd kemény mag

p Csak a sok le-és felvehető rétegek

p (Lásd: Ibsen: Peer Gynt)

p Érzéktelenítve/fogyatkozva

p Becsukódó dimenziók és világok

p Már nem érzed az ízeket

p Már nem érzed, mi van a szádban

p Már nem érzed az illatokat

p Már nem érzed a hideget-meleget

p Már nem érzed az anyagokat

p Már nem hallod a hangokat

p Már nem látod a színeket, formákat

p Már nem érzed a fájdalmakat

p Már nem érzel némi nemi élvet

p Már nem érzed, mikor kell kimenni…

p Stb.

p Outsider

p Nem kompetens kívülálló!?

p Aki nem tudhat tojást tojni,

p az nem tudja megállapítani,

p hogy melyik a jó tojás,

p és melyik a záp tojás?

p A tudományban is inkább

p a nem iskolai agymosott kívülállók

p alkotnak gyümölcsöző új paradigmát…

p Fejfedő

p Praktikum és fejdísz

p Sapka, kalap, csákó, süveg

p Ami megvéd ütéstől, esőtől, széltől

p Ami jelzi nemed, korod, rangod, nemzetiséged

p Ami kifejezi családi állapotod, csoporttagságod

p Amit megemelhetsz és amivel adományt gyűjthetsz

p Amit kötelező levenni vagy épp tilos a födetlen fő…

p Jótündér

p Egy tünemény

p Egyszeri jó alkalom

p Légy készen, s légy résen,

p ha hirtelen eléd toppan a Jószerencse

p és ott és akkor bármelyik kívánságodat teljesíti,

p mert ez ritka, és lehet, vissza nem térő pillanat!

p S ha semmit se vagy rosszat kérsz, attól koldulsz…

p Balkezes

p Aki ügyetlen?

p Vagy akinek a bal keze a jobbik?

p De átszoktatták/hagyta magát átszoktatni,

p Vagy maga átszokott a másikra megfelelésből…

p Hány zseniális művész stb. volt/maradt balkezes…

p (A tapsteszttel eldönthető, ki minek született)

p Olcsó: mondások

p Olcsó a katonának vére.

p Könnyű a só, ha olcsó.

p Könnyű olcsó városban megszokni.

p Olcsó fának hideg a lángja.

p Olcsó húsnak híg a leve.

p Olcsó János.

p Olcsó mint a cigányhal. (Szálkás.)

p Olcsó mint a kurafi

p Olcsó mint a vasszar.

p (Kiégetett szén a kovácsnál; értéktelen.)

p Olcsó ott az ember, a hol nem ismerik.

p Olcsó ott az ember, a hol sok van.

p Szépen döglik a marha, olcsó lesz a bőr.

p Életismeret-hiány

p Elzárva tartottak – jogi – nagykorúságodig!?

p Várkastélyban, lakatlan szigeten, árvaházban

p hogy megóvjanak a rossz példák meglátásától –

p így bedőlsz az első cukros bácsinak, aki becéz…

p (Lásd pl.: Moliere A nők iskolája c. színművét)

p Persona non grata

p Kiutasítanak, kinéznek,

p kigolyóznak, kitoloncolnak stb.

p Ez amúgy elsősorban, alapjelentésében

p az immunitást élvező diplomatákra vonatkozik,

p akiket alapesetben nem lehet honi bíróság elé citálni,

p de nem kívánatos személlyé nyilvánítva kiutasíthatók…

p Ahhoz képest

p Viszonylagos/relatív!?

p Ahhoz képest még elég jó vagyok?

p Pl.: focikapusnak a koromhoz képest.

p De a szakmádban, hivatásodban

p már nem védekezhetsz ezzel.

p Ott a mindenséggel mérd magad!

p Különben te leszel az a nevetséges,

p aki a focisták között a legjobb filozófus,

p és a bölcselők között a legjobb focista.

p Kör-válogató

p Referencia csoport

p Csak olyanok társaságát keresi,

p akikhez képest ő azért még mindig…

p Akiknél ő nagyobb, erősebb, okosabb,

p képzettebb, tehetségesebb stb. stb.

p Így biztosítod be magad, hogy

p felnézzenek rád, csodáltasd magad!?

p Hogy soha ne előre, csak visszafejlődj…

p Hallgatni arany?

p Amikor ez cinkos bűnpártolás

p Amikor ez szégyenteljes lapulás

p Amikor ez kínos nem tudás

p Amikor ez balga beleegyezés

p Amikor ez a segítség megtagadása

p Amikor ez a nyílt szolidaritás hiánya

p Amikor ez a tanúskodás elbliccelése

p Amikor ez szarházi lapulás a fűben…

p stb.

p Gyilkos pankráció

p Miközben baráti-családi körben ugyanazt gondoljátok

p a jóról-rosszról, szépről-csúfról, igazságról-hamisságról,

p igazságosságról és igazságtalanságról, és a többi lényegről,

p eközben meddőn vitatkoztok, veszekedtek, sőt verekedtek:

p melyik egyház, melyik politikai párt, melyik focicsapat a jobb!

p Miközben ők abban teljesen hasonlók, hogy nem értetek vannak,

p elsősorban nem titeket szolgálnak, s nincs ellenükre e meghasonlás,

p és a fanatizált, hipnotizált embernek el is tompul a kritikai érzéke.

p Álválasztások

p Az egyik 19, a másik egy híján 20

p és mire te választási helyzetbe jutsz,

p addigra már csak az a két lehetőség marad,

p ami csak lényegtelen részletekben különbözik…

p Lényegüket illetően teljesen ugyanolyan,

p vagy nagyon, „borzasztóan” hasonló

p autók, pályák, pártok, tévécsatornák,

p ételek és életek stb. között „választasz”?

p Ha hagyod, mert hagyod magad manipulálni,

p ebbe(n) a hamis illúzióba ringathatod magad,

p mármint hogy sosem volt még ekkora szabadság…

p Teljesíts!

p Hogyan csináljunk

p az egész életünkből

p vizsgahelyzet-sorozatot?

p vizsga lesz minden ebéd

p és minden szeretkezés,

p s társaságba is azért visznek,

p hogy ott jól levizsgázzál,

p és jaj neked, ha megbuksz

p illemtudatlanság, műveletlenség miatt.

p A teljesítmény kényszerzubbonyában,

p nyomása alatt, feszítésében le-élt „élet” …

p Hibás paradigma

p Csak egyikünk járhat jól?

p Vagy te nyersz vagy én?

p Zéró kimenetelű játszmákban vagyunk,

p csupa ilyenekből áll az életünk?

p Ki kit győz le a megjelenésével,

p a társalgásban, a karrierben,

p a párválasztásban, a gyarapodásban?

p Így csak az ördögöt boldogítjuk,

p ő lesz a nevető harmadik…

p Megfoghatatlan

p A stílus maga az ember

p Aki mindig kétértelműen beszél,

p hogy lehessen így is és úgy is érteni:

p szókimondás kerülő, felelősség elől menekülő,

p óvatoskodóan, nem egyértelműen fogalmazó –

p az elején mintha állítana valami határozottat,

p de a végén mindent ilyet visszavon, lebegtet:

p ezt nem én mondom, csak mástól hallottam.

p ha elmondod, akkor azon nyomban letagadom

p Stílus

p A stílus

p maga az ember

p Aki pl. fossa a szót,

p az más gazságra is képes.

p A sok beszédnek sok az alja,

p ami felkavarodva zavarossá teszi

p és még az oly drága időd is elrabolja

p (s még ő csodálkozik, miért kerülik őt,

p majd dafke ő lesz erre fel emberkerülő…)

p Babona

p Az ostobák vallása?

p Saját sikeres cselekedetünket

p még mi magunk sem tudjuk

p pont ugyanúgy megismételni,

p hiszen nincs két egyforma gól –

p legfeljebb babonássá tehet minket,

p ha a tegnapi gólszerzés minden részét

p pont, de pont ugyanúgy ismételnénk,

p kezdve attól, hogy mit ettünk reggel…

p Egyenrangúság

p Miért van az, hogy noha te olyan jó vagy,

p hogy téged mindenki áldott jó léleknek tart,

p mármint az alá- és/vagy fölérendelt kapcsolatban,

p csak éppen a szimmetriát igénylőkben vallsz kudarcot,

p amik viszont amúgy éppen a leglényegesebbek lennének:

p a jó testvéri, a jóbaráti, és a kulcsfontos élettársiban…

p Különb – feljebbvaló

p Ha magadat másoknál különbnek tekinted,

p az nagyon megnehezíti, szinte ellehetetleníti,

p hogy a legértékesebb kapcsolataid létrejöjjenek,

p (így aligha lesz barátod, bajtársad, élettársad –

p maximum csak rajongód, hódolód, sameszod stb.,

p de ezek csak addig, míg a jó/rossz isten felviszi sorod)

p Alávalóbb

p Ha „mersz kicsi lenni”,

p ha magadat eleve leértékeled,

p ha nem gyógyulsz kisebbrendűségi komplexusodból,

p ha úgy tartod, hogy eleve bűnösen születtél e világra,

p és utána ez a helyzet még csak romlott, „fokozódott”,

p akkor be fogod érni magadhoz méltatlan társakkal,

p belemész/ragadsz alárendelt, megalázó élethelyzetekbe,

p munkákba és tartós, egyre súlyosabb betegségekbe….

p Önkifejezés

p Amit csak szóval lehetne, azt mutogatod,

p Amit csak zene fejezhet ki, azt mondogatod,

p Amire elég egy arckifejezés, azt lerajzolod,

p Amihez vers kellene, azt prózában közölnéd,

p Amihez számok kellenének, azt zongorázod

p Amit egy simogatás elmondana, azt regényben…

p Stb.

p Beszéd-hallgatás

p Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.

p Társadnak mégis expressis verbis a mennyországról mesélsz,

p vagy a születésed előtti, utáni – vélt, remélt – reinkarnációidról

p miközben elvárnád: ő meg találja ki minden létező vágyad,

p még akkor is, ha ezeket sohasem fogalmaztad meg előtte,

p még akkor is, ha még jelét sem adtad – sőt: titkoltad…

p Közlés-megértés

p Sok házaspárt-élettársat látni,

p akiknek a magyar az anyanyelvük,

p mégis csak egy vadidegen ember előtt,

p vagy már csak a válóperük során mondják el,

p hogy tulajdonképpen mi bajuk is volt egymással.

p Nem tudtak szívből szívhez szólóan „kommunikálni” …

p Pedig még a tulajdon édes anyja sem nagyon érti,

p hogy mi akar a gyereke, ha szótlan, ha „néma” …!

p (a néma szavunk jelentésében rokon a „német” szóval,

p ami anno a nem érthetőt, az ismeretlen idegent jelentette…)

p Nyuszi simogatás

p Milyen pokoli lenne az a világ,

p ha egyáltalán nem értenénk egymást,

p vagy tragikusan félreértenének minket

p és úgy járnánk, mint Karinthy hőse a nyúllal,

p akit csak meg szeretett volna/akart simogatni,

p de az ezt nem fogta fel, inkább támadásnak vette,

p mire a mi emberünk egyre jobban bedühödött,

p és a végén már baltával kergette, hogy szétvágja…

p Vegetáriánus vallás

p Csak egy elve van, amiből nem enged,

p sokkal jobb ügyekhez méltó buzgalommal

p pótvallásként, szigorú, rögeszmés vegetáriánus,

p ami annyiból áll, hogy nem eszik húst, zsírt stb.

p Emiatt nemcsak anyád/vendéglátód főzhet duplán,

p de csökkenti az esélyét, hogy Istenre/párra találjon…

p Az önhittség ára

p Mások, légáramok vittek fel magasra,

p de te azt hitted: csak magadnak köszönheted,

p vagy a nagy szerencsédben nagyon elbíztad magad…

p Így keserves a mélyrepülés, a magasból mélyre zuhanás,

p mert ezek után meg teljesen, végleg elveszíted az önbizalmad

p (tested-lelked egy összerakhatatlan puzzle játék darabkáit idézi)

p Igétlen

p Igefogyott

p Életfogytig toporog

p a kincsesbarlang előtt,

p de nem mer kulcsot vagy varázsigét kérni –

p vagy amikor már bent van, mint Ali Baba testvére,

p és a kapzsiság leblokkolja józan eszét, s elfelejti az igét

p (így nem csak őt ölik meg, de testvérét is nagy bajba sodorja)

p Hermetikus

p A végletesség kockázata

p Szellemi önvédelemből bezárkózik,

p fél, hogy durva csizma tapossa eszmecsíráit –

p de túl sokáig marad így begubózva, bebábozva,

p így azt szívja be, amit kilehel– a saját levében fő…

p (mint pl. Dosztojevszkij kamasza az azonos című regényében?)

p Giccs

p Életed csalódott háborgás:

p hát nem egy giccses forgatókönyv az alap?

p Ezért vagy operett rajongó – ott fix a happy end

p ott már maga a műfaj zárja ki a tragédia lehetőségét!

p (lásd még: a giccs tényleg a „boldogság” művészete!?)

p Detonáció

p Amikor rádöbbensz,

p sajnos már vén fővel,

p hogy a drága jó édesanyád

p akihez ősbizalommal voltál,

p nem, vagy nem jól szeretett

p (csak magának, a maga képére,

p nemhogy mostohán, de majomként stb.)

p És magad kárhoztatod a túl kései felismerésért

p amikor már erre szinte teljesen ráment egy életed…

p Sodródó

p Azt hiszed, hogy

p te mész, „haladsz”,

p pedig csak a kor árama,

p szennyárja sodor magával a nihilbe

p Rossz esetben ezt „fejlődésnek” tartod,

p s így miért is próbálnál az ár ellen úszni…

p Mire netán mégis eszmélnél, már túl késő…

p Rossz válasz(tás)

p Mindent vagy semmit!

p Semmiről nem mondasz le –

p nem engeded levágatni a kisujjad,

p inkább vérmérgezésben egészen meghalsz…

p A kisebb rossz választása neked nem bölcs

p kompromisszum, de már megalkuvás lenne?

p A barát/ellenség tévesztő

p A fájó igazság-mondó barátra haragvó,

p azzal összevesző, azt magától távol tartó.

p A hízelgő álbarát/belső ellenség kedvelője.

p Mintha valaki az orvosát kergetné el,

p ha a tüneteit kórképben diagnosztizálja,

p s azt marasztalná, ki egészségesnek hazudja…

p Kevélység mondások

p A pénzt rút kevélység szokta követni.

p Az angyaloknak is a kevélység ártott.

p Büdös a kevélységtől.

p Kevélység a harag első oka.

p Kevélység és esztelenség testvér-atyafiak.

p Kevélység a tudatlanok hibája.

p Kevélység a romlásnak kalauza.

p Kevélységgel jár a jó szerencse.

p Mit ér a kevélység, hogyha vén a feleség.

p Ritka gazdag kevélység nélkül.

p Ritka nagy szerencse kis kevélység nélkül.

p Ritkán jár a szerencse kevélység nélkül.

p Kevélységet, részegséget, szegénységet nehéz titkolni

p A kevélység lenyomja a szerencse tengelyét.

p Nem tudom, ha a vak kevélykedhetik-e vakságában?

p Ha a kutya bőrére eleve innának, elkevélykednék

p A gazdag, ha sánta is, kevélyen járhat.

p Kevélység

p Annyi bölcsességed sincs, hogy

p megfogadd egy valódi bölcs tanácsait?

p amit te nem tudsz, azt már nem is érdemes tudni…

p Te biztosan tudod, hogy mi jó és mi rossz neked!?

p Isten nem benned van, de te magad vagy az…

p Kevély

p Nem hajtasz fejet

p és belevered a fejed az ajtófélfába

p (mindig emelt fővel, mindig fel a fejjel –

p de ő csak azért, hogy másokat lenézzen,

p másokon átnézzen, másokat semmibe vegyen)

p „Büszke” – gőgös

p Még kijavítható hibát csinálsz,

p de mert röstellsz segítséget kérni,

p ezért vagy tétlenül sült galambot vársz,

p valami deus ex machina égi segítséget,

p vagy pánikreakcióddal, kapkodásoddal,

p a „korrekcióddal” sokkal nagyobb bajt okozol,

p így lassan/gyorsan, de biztosan rohansz

p a jóvátehetetlenbe, a katasztrófába…

p Hübrisz

p (ógörög: elbizakodottság, gőg)

p A görög elképzelés szerint a hübrisz

p az ember mértéktelen és bűnös önteltsége,

p mikor elvakultságában (até) túlteszi magát

p az istenség által megszabott korlátokon,

p s ezért a Nemeszisz lesújt rá.

p Az elképzelés a görög mondákban

p (pl. Tantalosz), a tragédiában

p és a világértelmezésben

p döntő szerepet játszott

p (a szerencse hirtelen változása

p és a türannoszok bukása).

p Az ókorban még a szerencsében való

p túlzott bizakodás is hübrisznek számított

p (lásd: Niobé- és Oidipusz-mítosz)

p Szegénység szólás-mondások

p A sok ígéret nem teszi gazdaggá szegényt

p A szegény, ha kevély, az ördög is neveti

p A szegény húsvét napján is fekete vasárnapot ül

p A szegényt mindenki kerüli

p Bőrét is lehúznák a szegénynek

p Eleget élt a szegény, ha korán meghalt

p Falatját a szegény nyállal ereszti fel

p Szegény ember vízzel főz

p Olcsó húsnak híg a leve

p Gazdag hízik, szegény fázik

p Bús, mint télen a szegény

p A szegényt a kutya is megugatja

p Ha szegény vagy, ne táncolj

p Jaj az olyan szegénynek, aki gazdagot vesz el

p Ki szegénybe bízik, nádra támaszkodik

p Kinek szegény sorsa, eleven megholt az

p Könnyebb a szegényt kicsúfolni mint felruházni

p Mindig valami bibéje van a szegény embernek

p Ne bántsd a szegényt szúrd ki a szemét

p Nehéz a szegénynek tisztre hágni

p Nehéz a szegény legénynek becsület kapni

p Nincs nagyobb bolond, mint a szegény

p Nincs rosszabb a szegény zsidónál

p Senki sem barátja a szegénynek

p Szegény ember étele helyett is aluszik

p Szegény embernek szerencséje is szegény

p Szegény fog madarat, de a gazdag eszi meg

p Szegény mindenütt láb alatt van

p Szegény sors az, amelynek nincs irigye

p Szegény ajándéka drága

p Szegénynek szegény a barátja

p Szegény embert az ág is húzza

p Végy el engem te szegény, ketten leszünk szegények

p Sántaságot, szegénységet senki el nem tagadhat

p Sok bűn oka a szegénység

p Szegénység és öregség két nagy teher

p A szegénység előnyei

p Az ember nem rohan rögtön orvoshoz

p Pláne nem maszekhoz, aki akar is valamit találni,

p Hogy azután ismét felkeresd, állandó paciens légy

p Se patikába – se csodaszerekért – se csodaorvoshoz stb.

p A szükség a szegényt leleményessé, találékonnyá teszi

p A szegény nagy örül a koldus hetedik krajcárjának

p A szegény nem pazarol, jól sáfárkodik kevés javával

p A szegénynek kevés is elég, mindenért hálát ad

p A szegény naponta átéli isten kegyelmi ajándékait

p A szegényt nem kísértik a fölös-káros reklámok

p A szegénynek nyitva a kapuja, háza és szíve-lelke

p A szegény összefog, együttműködik, segítőkész

p Stb.

p Kiválasztottak

p Akinek száz pengője

p forog a kereskedelemben,

p mindennap húst ehet és bort ihat;

p akinek földmunkában van száz pengője,

p annak káposztát és kelkáposztát kell ennie

p és sokat ásni, sokat őrködni és sok ellenséget szerezni…

p Mi azonban arra teremtődtünk, hogy Istennek szolgáljunk.

p Nem helyes-e tehát, hogy fájdalom nélkül táplálkozzunk?

p (Talmud)

p Alacsony sorból kitörés

p Ha valaki azt érzi, úgy éli meg,

p hogy a család (mély)szegénysége miatt

p nem tud szépen öltözni, színházba járni,

p könyveket venni, továbbtanulni stb. stb.,

p akkor kísértésbe eshet a „kiemelkedésre”:

p bűnbanda tagja, maffiózó vagy ávós lesz,

p pornózik, utcai prostituált/kitartott lesz,

p vagy „csak” hivatását feladva azt nézi,

p hol és mivel lehet több pénzt keresni…

p Rászokás-csapda

p Rászoktál a kölcsön-

p kéregetésre, a segélyekre,

p már eszedbe se jut, hogy a magad ura legyél –

p életed végéig emberek-hivatalok kegyétől függsz:

p mások kényétől, kedvétől, épp csak a magadtól nem

p Önlefokozó, alamizsna után sóvárgó koldus lesz belőled

p Csapdahelyzet

p Az is baj, ha a katona fején sapka van

p Az is baj, ha a katona fején nincs sapka

p Az a cél: ne tudj megfelelni az elvárásnak,

p hogy bármikor bármiért le lehessen szúrni,

p sose érezhesd azt, hogy megtetted a dolgod,

p hogy neked soha ne állhasson feljebb,

p neked mindig védekezni kelljen…

p Sehogy se jó!?

p Ócsó mán a pásztor,

p Nincsen becsületi!

p A nagy gazdák előtt

p Mind huncut a nevi.

p Ha valamije van

p Azt mondják, hogy lopta,

p Ha semmije sincsen,

p Hogy elkorhelkodta.

p Hát a szegény pásztor,

p Hogyne szomorkodna:

p Kicsinke a kenyér,

p Kevés a szalonna.

p A balga gazda

p A szőlős gazda is, az egyszeri,

p Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,

p Látván, hogy szőlejét a jég veri,

p Dorongot ő is hirtelen kapott fel,

p Paskolni kezdé, hullván könnyei:

p „No hát, no!” így kiált; „én uram isten!

p Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!”

p Arany János: Bolond Istók

p Játékosság

p Nélküle nincs kreativitás, spontaneitás stb. –

p játékosság nélkül az élet csak robot a dologházban,

p de életveszélyes, ha az egész életet játéknak fogod fel,

p hisz abból nem lehet kedved szerint ki- és beszállni,

p nem mondhatod: „Most nem ér a nevem!”,

p nem lehet mindent – büntetlenül – újrakezdeni,

p nem lehet új életet kapni és másnak is adni…

p Öngyilkos játszma

p Soha nem merült fel a gyanú benned,

p hogy nem sorscsapásként vagy folyton beteg?

p Nem lehet, hogy szinte beleszerettél a bajodba,

p így akarsz plusz törődést, figyelmet kizsarolni,

p így akarsz kibújni az élet küzdelmei, csatái elől?

p Ellenséged lesz, aki nem partner e játszmában,

p s csak akkor döbbensz rá az igazságra,

p amikor már irreverzibilisek a változások…

p Önsajnáltató

p Aki akár csalva is nyer

p a „kit ért ma több és nagyobb baj?”,

p a „kinek volt nehezebb gyerekkora?” versenyben

p (Egy Twist Olivér/Árvácska elbújhatnak mellette…)

p A versenyt megnyeri, de a boldogság esélyét elveszti,

p önbeteljesítő jóslatként önmagát ítéli tehetetlenségre!

p Röstell ő

p Annyira „büszke” ő,

p annyira nem szeretné

p úgymond magát sajnáltatni, hogy

p még az orvosi vizsgálaton sem „panaszkodik” …

p Vagy kitalálják, mi baja/vagy örök titok marad –

p bár például a köhögést azért elég nehéz eltitkolni…

p Aki egészségesnek szimulálja magát, mert szégyelli,

p hogy az ő nagy istenhitével neki bármi baja is lehet…

p „Mindentudó”

p Látatlanban teszel fogadalmat,

p teszel ígéretet magának az ördögnek,

p hogy ha ő most itt meg/kisegít téged,

p akkor az övé lehet, amit otthon újdonság,

p amiről te még nem tudsz – hát lehet ilyen?

p S ez a mesében nem más, mint az újszülötted…

p Önkorlátozó

p Rabosítod magad –

p leláncolod kezed-lábad,

p presztízskérdést csinálsz

p részegen tett ígéret betartásából

p Őrült és egész életre szóló fogadalmakat teszel

p rögeszmék és kényszerképzetek foglya vagy,

p kiszolgálod rosszakaróid szeszélyeit

p stb. stb.

p Hátszeles

p Lehet potentát a közbenjáród,

p lefekhetsz a szereposztó díványra –

p ha lehull a függöny, véget ér a protekció,

p de marad a szégyen, és a pályatévesztés is…

p …és ráadásul esetleg egy kövér nőt kell emelgetni,

p mert ő is protekcióval került a balett-pályára/színpadra!

p Ha majd…!?

p Pont ott s akkor

p nem vagy boldog –

p de régebben az voltál,

p s később biztosan az leszel…

p De majd, ha elvégzed az iskoláidat,

p de majd, ha megtalálod az igazi társad,

p de majd, ha bajnok lesz a csapatod,

p de majd, ha megbukik ez a kormány,

p de majd, ha megnyered a lottó ötöst…

p Ha, ha, ha (hahota)

p Buridán szamara

p Éhen halni értelmetlenül,

p két egyforma szénaköteg között,

p mert nem tud, tudott választani,

p pedig egyik sem jobb, mint a másik,

p de fél, hogy hátha mégis…

p (és ha az egyiket választja,

p holtig gyötri a kínzó gondolat:

p biztos a másik lett volna az ízesebb?)

p Túlélők

p Túl kell élni a vészhelyzeteket,

p túl kell élni a vészkorszakokat,

p túl kell élni a súlyos baleseteket,

p túl kell élni a szükségállapotokat,

p túl kell élni a zsarnoki rendszereket –

p csak arra kell nagyon ügyelni, hogy

p egész életünk ne egy nagy túlélés legyen,

p egy defenzív stratégia és túlélési technikák,

p a megúszás, a kibírás szelleme és lelkülete

p Defenzív rejtőző

p Te mindig fekete bábukkal kezded a játszmát,

p s mindig csak reagálsz a fehér bábú lépéseire?

p Te csak akkor szólalsz meg, ha kérdeznek,

p te igyekszel mimikrivel beolvadni a háttérbe,

p beleszürkülni s halottnak tettetni magad –

p vigyázz, mert úgy maradsz s jó az esélyed,

p hogy pl. szklerózis multiplex beteg leszel…

p Igénytelen

p Amilyen alaposan

p válogatod meg testi táplálékod,

p s ott meglehetősen finnyás vagy,

p válogatós, igényes, egy gurman,

p oly nemtörődöm módon

p fogyasztod a szellemi tápot:

p ez lehet szemét, moslék,

p hányás, méreg, romlott stb.

p Alkoholisták

p Az egyik csak simán alkoholista,

p akinek legalább bűntudata van

p és többnyire gyógyulni is akar,

p a másik sokkal nehezebb eset:

p mivel ő egy ún. munkaalkoholista,

p aki még felettébb büszke is bűnére,

p pedig nem rendeltetésszerűen használja

p testét-lelkét, önmagát is kizsákmányolja,

p p és szerettei életét is beszűkíti/szürkíti…

p Jövő-képtelen

p Akinek csak egy nap a világ

p Aki épp csak az orra hegyéig lát

p Aki örök haragosa a szomszédnak

p Aki levágja az aranytojást tojó tyúkot,

p Aki eladja azt a hajót, amin épp utazik,

p Aki ma nem tud lemondani a jobb holnapért

p Maximalizáló

p Sarokba szorítod

p az aranyos cicuskát,

p sőt- az anyamacskát!

p Ki is hozod belőle a

p neked legrosszabbat,

p a vérengző vadállatot

p (kikaparja a szemed)

p Leköteleződés

p Nincs ingyen vacsora

p Szabadnak gondolod magad,

p hogy bárkitől bármilyen ajándékot elfogadj,

p pedig minden egyes eset szabadságod kurtítja.

p Ez akkor nagy baj, ha cserébe bűnös előnyt várnak…

p Savanyú a szőlő

p Okosan megideologizálod

p amúgy kínzó magányosságodat,

p tartósan és végleg becsapod magad,

p alkalmi-tartós fájdalomcsillapítás helyett,

p az egyedüllétnek az – amúgy létező – előnyeit,

p a párosnak meg a hátrányait hangsúlyozva túl!

p Ideális alattvaló

p Miért élsz úgy itt és most

p mintha még kiskorú lennél,

p mintha gondnokság alatt lennél,

p mintha éppen börtönben lennél,

p mintha el lennél tiltva a közügyek gyakorlásától –

p miért hagyod még, hogy nélküled döntsenek rólad?

p Rossz gátlás

p Élelmes vagy élhetetlen?

p Te annyira „jólnevelt” vagy,

p vagy inkább szemérmes, gátlásos,

p aki nem szeretne élelmesnek látszani:

p hiába kínálnak meg egyszer finomsággal,

p meg-köszönöd, de nem fogadod el.

p Mivel ezt ezután többet nem ismétlik,

p te meg röstellsz nyíltan, szóval is kérni,

p ezért nemcsak éhen maradsz,

p de végül megneheztelsz mind

p vendéglátódra, mind magadra….

p Veszíteni

p tudni kellene

p Ha nem nyersz, sértegeted a győztest?

p Ha vesztésre állsz, felállsz s elvonulsz?

p Ha épp most erősebbtől kaptál ki,

p akkor se ülsz le máskor, mással?

p Ha nem volt szerencséd,

p akkor is magad korholod?

p Ha hibádból vesztettél,

p ezt nem bocsátod meg,

p el van rontva a napod, heted-havad?

p Ha nem te vagy a legjobb a játékban:

p akkor minden másban is feladod?

p Hasonmás klub

p Hasonló a hasonlónak örül?

p Hiába van szám szerint sok kapcsolatod,

p ha ezek mind hasonló emberekhez kötnek:

p ugyanazokat az életstratégiákat példázzák,

p a lelki problémákat ők hasonlóan „oldják meg”:

p például valamilyen testi-lelki drogba, alkoholba,

p vagy munkaalkoholizmusba fojtják bánatukat…

p Mérce

p Ahhoz képest jó vagy?

p például a grundon foci-

p kapusnak korodhoz képest.

p de a szakmádban, hivatásodban

p nem védekezhetsz ezzel.

p ott a mindenséggel mérd magad!

p máskülönben így majd te leszel

p focisták között a legjobb filozófus,

p és filozófusok között a legjobb focista.

p Dicsérve szidni

p Megdicsérem a fiam,

p „bezzeg ő milyen mintaférj!”,

p de főleg, sőt csak azért, hogy

p egy mozdulattal egyből lehúzzam a férjem!

p Mindezzel magamról állítok ki rossz bizonyítványt…

p Játszma

p Magamat azért szapulom piszkosul,

p hogy te azután annál inkább dicsérhess –

p „önostorozásom” csak egy felhívás a hízelgésre,

p hiúságom mentől gyakoribb-erősebb legyezgetésére

p Öngyilkos

p A nagy szent könyvek

p holt betűihöz bilincselve,

p s nem a jó szellemtől vezérelve

p rohasztják el magukat az emberek

p (mint anno az etruszkoknál a kínhalál:

p az elevent a holthoz erősítve sorsára hagyni)

p Álomfejtő

p Vagy semmit nem foglalkoznak álmaikkal,

p mintha azokhoz nekik semmi közük sem lenne,

p avagy belepistulva tényleg szó szerint értik azokat,

p ill. naponta „szakértőkhöz” rohangálnak a megfejtésért…

p Bűnbak

p Nincs bátorság az önvizsgálatra,

p helyette intenzíven bűnbakot keres,

p akire minden bűnt rá lehet olvasni,

p és ami átmenetileg meg is nyugtatja –

p majd mehet minden ugyanúgy tovább

p nagy életlendülettel a régi rossz vágányon…

p Orvosi eset

p Együtt nem működő –

p Menj az orvoshoz nagykabátban,

p így vizsgáltasd meg magad,

p ne mondd el, hogy igazából mi fáj,

p ne mondd el, mi bántja a lelked,

p majd szúrd le, ha placebót ír fel,

p hogy szimulánsnak néz, és kéri,

p hogy ne rabold drága idejét

p Maga-mentő

p Nem ülteti el a magot,

p hetvenszeres termés helyett

p még az az egy óvott mag is elpusztul!

p Vagy megeszi: jól nem lakik, majd éhezik.

p Aki menteni akarja életét, elveszíti azt!

p „Használd el magad!” (lásd: Tolcsvay L. dala)

p Árnyékbokszoló

p Mindenfelé üt-vág,

p nem nézi, nem láthatja kit és hol ér az ütés

p hátha így csak eltalálja azt az egy ellenséget is

p Igaz, beszerez eközben még hozzá pár újat is,

p és a legtöbb ütés-vágás épp elő-szeretteit éri…

p (vagy olyan állásponttal vitázik, amit senki sem képvisel)

p Kivétel

p Ő nem általánosít

p amíg ő nem halt meg,

p addig nem hiszi el, hogy ő is halandó lény,

p ő egyetlen példány, belőle nincs/volt/lesz több

p Az élet végessége nem ösztönzi Dolga végzésre,

p és így váratlanul, készületlenül kel az utolsó útra…

p Befolyásolható

p Mint egy szivacs, vagy

p egy hajlékony nádszál, szélkakas,

p mindig annak a véleményét osztja,

p akivel éppen a legeslegutoljára beszélt

p Vagy a véleményvezér szavát szajkózza.

p Vagy mindenben a többségét osztja.

p Nincs szilárd/szent meggyőződése…

p Olcsó

p Olcsó húsnak híg a leve

p A nagyon olcsó többnyire nagyon ócska,

p a végén ráadásul még nagyon drága is lesz,

p mert kevesebbet tud, és hamar kidobható stb.

p (az sem igaz, hogy a legdrágább a legjobb –

p meg kell találni azt középkategóriás terméket,

p ami éppen a te szükségletednek megfelelő)

p Érzéstelenítő

p Hogy sose érezzen fájdalmat,

p egyszer s mindenkorra érzéstelenítteti magát.

p Későn kapcsol: így akkor mást se fog érezni

p (ahogy az se, aki a bántásoktól félve, tartva

p tetőtől talpig – lelki – páncélruhát ölt magára)

p Kontár

p Mint aki buzgón nekilát,

p hogy a szálfából mestergerendát faragjon.

p de elrontja, s így már kapanyelet próbálna,

p de azt is elbaltázza, s örül a fogpiszkálónak is

p (pazarolja a fát/saját jobb ügyre méltóbb idejét)

p Irreverzibilitás

p Visszacsinálhatatlan

p Előbb vág, azután mér

p Előbb amputál, azután analizál

p Kolbászból már nem lehet disznó

p Csak a játékban lehet hét életünk…

p A kimondott szót nem lehet visszaszívni

p A sorsfordító döntéseket nem lehet visszacsinálni:

p az élet nem játék, ami bármikor nulláról újrakezdhető

p Makrancos Kata

p Addig-addig válogatsz,

p míg minden valamirevaló kérőd odébbáll,

p s be kell érned azzal, aki egyáltalán hajlandó elvenni,

p különben élhetsz penészvirág és stigmatizált vénlányként

p (még szerencsés volt, aki Rigócsőr királyfit is kikosarazta,

p és aki egy kis nélkülözés-megalázás lecke után jött rá,

p hogy hercegnő létére mégsem egy koldus felesége lett…)

p Bűz

p Először

p még mellbe vág a büdös,

p a penetráns, facsarja orrod,

p de akkor rögtön nem szólsz,

p hisz még itt olyan új fiú vagy.

p azután meg már te is megszokod,

p az újakat meg beszoktatod…

p A jó gyerek

p Féltékenyen irigykedsz

p a tékozló fiúra, a bátyádra,

p akit tárt karokkal és lakomával vár apád,

p te meg hiába voltál akkor oly sokáig oly jó,

p inkább te is rosszalkodtál, züllöttél volna?

p (persze a pokoljárását nem cserélnéd el)

p Szerencse/kegyelem

p Egyfelől annyira hiszünk a szerencsében,

p hogy képesek vagyunk lottóra stb. költeni,

p másfelől meg egyáltalán nem akarjuk észrevenni,

p hogy milyen szerepet játszott a szerencse abban,

p hogy még élünk, van munkánk, van házunk stb. –

p lelki önvédelemből elfojtjuk azt a gondolatot,

p hogy mindez egy pillanat alatt odalehet…

p Halhatatlan

p Milyen rossz lenne

p szó szerint, testben is

p halhatatlannak lenni,

p hisz túlélnénk a szeretteinket.

p Ha viszont mindenki az lenne,

p nem lenne igazi tétje semminek,

p nem lenne elmulasztható alkalom,

p nem lenne életre szóló súlyú döntés,

p nem lenne más csak frivol játék…

p Életkor-zavar

p Tiszteletreméltó

p úgynevezett szép-korúságod

p a te az „örök-ifjúskodás” miatt

p hamar a nevetségességbe fullad

p Mintha szándékosan, „direkt” öregítenéd magad

p a ruházkodásoddal, a szín- és a formaválasztással,

p a drága, fölös/káros plasztikai műtétekkel stb. stb.

p Ha a lelked ápolnád, annak jósága szépítené arcodat…

p Torzó

p Torzszülöttség

p Születési rendellenességeidre rátettél egy lapáttal,

p s nyíltan utálsz vagy titkon gyűlölsz minden rendest,

p minden normális testi adottságú embert, aki élt és él

p Így nem marad időd, erőd, indításod az önépítésre,

p rejtett talentumaid felfedezésére és forgatására…

p Így még az arcod is csúf lesz: a torz lelked hű tükre…

p Szükségállapotos

p Aki örökre berendezkedik a szükséglakásba

p és a szükségmegoldásokra, a buherált szerelésre

p (ezért lóg ki a falból a rázós csupasz villanyvezeték)

p Aki a vészhelyzetben bravúrosan megtanul spórolni,

p de ennek múltán sem változtat, fogához veri a garast…

p Ideje van

p Via activa,

p via contemplativa:

p ideje a láblógatásnak

p és a tenger-átúszásnak –

p ideje van, ill. ideje lenne,

p ha megéreznéd ezt, de te

p pont akkor „szemlélődsz”,

p amikor dönteni kellene…

p Módszertelen

p Próba-szerencse!?

p Vak tyúk is talál szemet?

p De lehet ennél szisztematikusabban is keresni,

p mert így magad minimalizálod a találati esélyt,

p mint aki találomra tűt keres egy szénakazalban…

p Elfuserált messiás

p Elrontás – megrontás

p Minden újszülött egy csodagyerek –

p hogy tesszük-hagyjuk hülye-gyerekké válni?

p A szülők és az iskola beleadnak apait-anyait,

p különféle szellemi Prokrusztész ágyakba nyomorítva,

p amit ő fel sem fog, nem is reflektál vakká lett szokásaira

p Kíváncsiság

p Addig még, de csak addig

p nem voltál reménytelen eset,

p amíg bátran bármit meg mertél kérdezni,

p s nem rettegtél: megütköznek vagy kinevetnek

p (de otthon, s főleg az iskolában leszoktattak róla)

p Kétértelmű

p Csiki-csuki

p Nem csak hogy két,

p de egymással szöges ellentétes értelmű:

p úgy mondja az Igen-t, hogy az „i”-t.elharapja,

p és így majd utólag azt Nem!-nek is mondhassa,

p attól függően, hogy melyik lett volna ott a jó…

p És „persze” ő írásban semmit sem ad,

p mert a szó elrepül, de az megmarad…

p Középszer

p A szerény „terrorista”

p Mindenben átlagos vagy,

p soha nem lógsz ki a sorból,

p semmivel nem feltűnősködsz,

p se semmiben nem is vagy kiváló –

p aki nem ilyen, azt meg lehúzod magadhoz

p (hogy ki se derülhessen: lehetne jobban is)

p Különc

p Aki éli ugyan konformista, nyárspolgár életét,

p de a hiányérzete miatt ezt különcködéssel színesíti,

p s legalább így ideig-óráig érdekes beszédtéma lehet.

p Egy unalmas akadémikus filozófus le-letolja gatyáját,

p vagy mond öncélúan meghökkentő, pukkasztó dolgot…

p Paranoia

p Az üldözési mániás.

p aki mindenkire gyanakvó,

p mert szerinte mindenki az életére tör –

p aki így próbál jelentéktelen személyének

p különösen nagy fontosságot tulajdonítani.

p aki így mindig stresszben/menekülésben van.

p leginkább önmaga elöl: bele a halál karjába!?

p Emberautomata

p Stimulálás és reakció:

p egy adott ingerre adott a fix válasz…

p ha bedobod a pénzt, akkor kijön, amit kérsz

p ha elromlik, nem sokat bajlódnak a javításával.

p ő istenigazából már eleve/régóta javíthatatlan…

p Kis Valentino*

p Aki hamis vágyak kielégítése miatt

p – egy napra dúsgazdag úrnak lenni,

p mert az az úr, akinek van sok pénze –

p feláldozza élete hátralevő egy részét

p – de legalábbis ifjúkora legszebb éveit –

p Egy nap dolce vita – majd a biztos börtön.

p *ez egy magyar játékfilm címe (Jeles András)

p Elnémuló

p Annyira ön-cenzúrázod magad,

p hogy a végül már nem mondasz semmit,

p maximum udvariassági formulákat, töltelékszót,

p üres közhelyeket – ha a hallgatás bántó lenne,

p mert annyira félsz, nehogy megbánts valakit,

p nehogy félreértsenek, nehogy kinevessenek…

p Gyerekszáj

p Nagy sikered volt a beszólásaiddal,

p de legalábbis nagy volt a hatásuk,

p amikor még tapintatlan is lehettél

p te meg úgy maradtál, „szókimondó”,

p ki nem tud féket tenni a nyelvére…

p Lejtőn

p Még nullán se: mínuszban,

p a kevesebb sokkal több lenne:

p hízelgő, rossz utakra vivő stb. stb.

p álbarátok szoros, „kilátástalan” gyűrűjében,

p jó tempóban „haladsz” egyre beljebb a pokolban…

p Ki mit tud

p Keveset tud, ami fontos lenne,

p de még azt is csak körülbelül, vagy rosszul…

p de sokat tud felesleges, lényegtelen dolgokról,

p ami viszont nem csak hogy haszontalan, de káros…

p Amit mégis jól tud, azt rosszul, de amit rosszul,

p azt viszont igen jól csinálja (pl. protokoll orvos)

p Szereptévesztés

p Amikor az istentől/boldogságtól elválasztó bűneidet

p önmagad, illetve a segítő jóbarát előtt úgy tagadod,

p takargatod, mented, bagatellizálod, relativizálod stb.,

p mintha egy ellenséges nyomozó, ügyész, bíró lenne

p egy törvénytelen, sőt koncepciós, koholt bűnperben…

p Vagy a védőügyvéd vagy, aki kimosdatná a szerecsent?

p Mintha nem te akarnád leginkább kinyomozni, hogy

p mi lehet a bajod/betegséged oka, és örülsz neki,

p ha az orvos-barát sem veszi halálosan komolyan,

p maximum egy kis tüneti kezelést javall,

p elfedve végzetessé növelve a bajt…

p Büntethetetlen

p Büntethetőséget kizáró ok

p Ha pl. kisgyerek, vagy beszámíthatatlan.

p De ha most/soha nem akar felelősségre vonható lenni,

p akkor a szabadságodról is időlegesen/végleg lemondott,

p és el kell szenvednie a gyámságot, a gondnokságot stb.,

p legrosszabb esetben még azt is, hogy diliházba zárják

p Nem mentség

p nem védő, de vádló

p a részegség, az illuminált állapot

p nem enyhítő, de súlyosbító körülmény

p hacsak nem erőszakkal itattak le téged.

p de ha önként csináltál magadból őrültet,

p akkor fizethetsz évtizedekig gyerektartást,

p vagy ülhetsz éveket börtönben megrontásért…

p (+ még a pedofilnak „járó” cellatársi bánásmód)

p Eleső-elesett

p Esek és kelek, ha még tudok

p „Vigyázz, aki állsz, hogy el ne essél!”

p Pofára esni – hasra esni – hanyatt esni

p A felfuvalkodott egyszer győző, örök vesztő

p Úgy hiányzott neki, mint üveges tótnak a hanyatt esés

p Folyton az eget bámuló, aki elesik az első göröngyben…

p Hiperaktív pótcselekvő

p Ami nehezen és lassan változhat

p és amire neked csekély a befolyásod,

p mint amilyen pl. a politikai rendszer,

p azzal foglalkozol gondolataidban és társaságban,

p de ami akár egy döntéssel holnaptól változhatna,

p s ami egy ugrást jelentene életminőségedben,

p pl. az élethazugságaiddal való szembenézés,

p azt elmismásolod, vagy örökké halogatod stb.

p Önfelmentő

p Nincs nagyobb személyes kihívás

p mint amikor velünk hasonló helyzetű

p vagy pláne nálunk rosszabb sorsú ember

p elégedetten, lelki békében, teljes örömben él –

p megzavarja önáltató magyarázkodásunkat,

p hogy miért is nem vagyok/lehetek én boldog…

p Sokszor az az első reakciónk, hogy kétségbe vonjuk:

p és így szólunk: „nem hitelesített ez a világszám!”

p „Übermensch”

p Akinek nem ismerjük

p közelről, személyesen az életét,

p az iránt zavartalanul táplálódnak előítéleteink…

p De ugyanígy képzelhetjük egy távoli valakiről, hogy

p neki biztos valami egyedi különlegesség miatt

p lehet olyan „sikeres”, olyan rendben az élete:

p ő burokban született, ő a sors kegyeltje,

p netán ő maga sem normál ember, de félisten…

p Ez rögtön felmentést ad nekünk: ő nem követhető!

p „Logikus”

p Valakit megbántottál,

p de nem kérted bocsánatát,

p így most azért neheztelsz rá,

p mert a bűnösségedre emlékeztet,

p s így újultan gyötör a bűntudatod,

p nem törsz ki ebből az ördögi körből…

p Egyirányú

p Miért nincs béke a lelkedben –

p megharagszol arra, aki rendszeresen támogat,

p mert annyira egyoldalú, aszimmetrikus ez a kapcsolat,

p s a másik nem ad lehetőséget, hogy ezt te viszonozhasd,

p s neked folyton hálálkodni kell uraságtól levetett cuccokért…

p Érdemtelen

p Aki arra büszke,

p amit őseitől örökölt,

p amit már készen talált –

p azzal dicsekszik, amit mástól kapott,

p azzal vág fel, amiben nincs semmi érdeme,

p ami csak a forgandó szerencsének ajándéka,

p ami még rosszabb: idegen tollakkal ékeskedik

p Életképtelen

p Te nem tudsz képet mutatni, színészkedni –

p se játékból, se tréfából, se vészhelyzetben…

p Te nem tudsz olykor rosszhoz is jó képet vágni?

p te még a halálos ellenségednek sem tudsz hazudni?

p Vagy a kegyes csalásra képtelen irgalmatlan vagy?

p Restellő

p Aki nem csak kérni,

p de kérdezni is szégyell…

p És inkább rosszul tudja vagy csinálja,

p s így „büszkén” bukik el, vagy hal meg

p de menten belehalna, ha „megalázná magát” …

p Ütésálló

p Nem az a legény, aki üt,

p hanem az a legény, aki állja!?

p A profi bokszban is az a győztes,

p aki a tízedik menet végén is talpon marad,

p hiába ütött kevesebbet/kisebbet, elvesztve sok menetet,

p hisz nem az összes csatát, de a háborút kell megnyerni:

p mit ér egy-egy alkalmi – ráadásul pirrüszi – győzelem…

p Presztízskérdés

p Avagy a pirrüszi győzelem.

p Lehet úgy egy meccset nyerni,

p mindent erre az egy lapra feltéve,

p hogy a legjobbak megsérülnek

p vagy kiállítják, s eltiltják őket stb.,

p s így a régi riválist legyőztük ugyan,

p de ez a bajnokságba kerülhet…

p Még egy ilyen győzelem és végünk –

p egy csatát megnyerni, de a háborút elveszíteni

p Konzekvens

p Következetes, mint az ökör

p Te a kis lépések politikáját követed,

p akkor is, amikor a szakadékot kellene átugranod

p nincs füled az intelmek, vészkiáltások meghallására

p Vagy épp ellenkezőleg: olyan következetlen vagy,

p pl. a nevelésben: szeszélyesen büntetsz/jutalmazol…

p Időtényező

p Helyrehozhatóságok

p Pl. olyannak mondasz félreérthető,

p vagy egyenesen durva, bántó szavakat,

p akivel legközelebb csak évek múlva találkozol,

p s addig nincs alkalom tisztázni, helyesbíteni stb.

p (s így éveken át lenyomja, nyomasztja a lelked…)

p Külcsín

p Minőségi alultáplált vagy,

p fagyoskodsz, lekapcsolgatod a villanyt,

p de a státusszimbólum megszerzésére-

p fenntartására kisebb vagyont költesz,

p netán nagy adósságba vered magad,

p hogy valaki(k)nek ezzel imponáljál…

p Az ördög bibliája

p A szerencsejátékosok szerencsétlensége

p Szenvedélybetegek – póker, makaó, ulti, tarokk

p Elkártyázott vagyonok és becsületbeli adósságok

p (az anyagi csődbejutás után öngyilkos menkülés)

p Tizenkilencre még egy lapot kérni – hazardírozás

p Ha nem profi/csaló, hamiskártyás, akkor tuti veszt

p (az előbbi meg a lelkét, de olykor a szabadságát is)

p Áldás vagy átok

p Gyermekáldásból elrontott komisz kölök

p Főnyereményből sok irigy, ellenség és mizantrópia

p A szerencsétől elbizakodott és így nagyon pofára esik

p Az áldott napsütésből leégés, napszúrás, hőguta stb.

p A három kívánság népmese és Puskin aranyhalas verse

p Szerencse, balszerencse?

p Egy öregember és a fia kis gazdaságot műveltek meg,

p de csak egy lovuk volt a szántáshoz. Egy napon a ló megszökött.

p – Milyen borzalmas! – sajnálkoztak a szomszédok.

p – Micsoda balszerencse!

p – Ki tudja, vajon szerencse, vagy balszerencse? – válaszolta a gazda.

p Egy héttel később a ló visszatért a hegyekből, és magával hozott öt vadkancát is.

p – Milyen csodálatos szerencse! – mondták a szomszédok.

p – Szerencse? Ki tudja? – válaszolta az öregember.

p Másnap a fia, miközben megpróbálta betörni az egyik lovat, leesett róla és a lábát törte.

p – Micsoda balszerencse! – Szerencse, balszerencse, ki tudja? – válaszolta az öreg.

p A katonaság minden gazdaságot végig járt, hogy a fiatalembereket elvigye a háborúba.

p A gazda törött lábú fiát nem tudták semmire sem használni, így otthon hagyták.

p A szomszédok ismét csak irigykedtek: – Micsoda szerencse!

p De az öreg ismét csak annyit mondott bölcsen:

p – Szerencse, balszerencse? Ki tudhatná azt?

p Parancsra tettem!

p Lehet, hogy embert öltem…

p Mindenki ezt tette/tette volna az én helyemben!

p És csak egy voltam a kivégzőosztagban sok között,

p s lehet, hogy nem is az én golyómtól vesztette életét.

p Engem jelöltek ki, a többi kijelölt is beállt a sorba.

p Ha nem engedelmeskedem, fogdába stb. zártak volna…

p Kollektív felelőtlenség

p Egyedül nem mernéd a nőt megerőszakolni,

p de az alkoholtól és a csürhédtől „felbátorodsz”,

p ill. nem mersz kimaradni, nehogy kiközösítsenek,

p s így – vonakodva/begerjedve – te is beállsz a sorba,

p hogy imigyen is enyhíts szexuális/társas nyomorodon…

p Majd kijózanodva, bűntudatosan előszeretteidre támadsz…

p https://csehtamasarchivum.hu/lemezgyujtemeny-track/8-12-kozul

p Minőségi alultáplált

p Ahogy mindenki eszik valamit,

p legfeljebb moslékot, mérget, romlottat,

p éppen úgy pl. mindenki hallgat verset-igét,

p legfeljebb ócska, bugyuta, lélekölő slágert,

p illetve félrészeg hőzöngők kocsmai bölcselkedését…

p Bedőlő

p Zavar – zavarkeltő

p Zavaró és a zavarosban halászó

p pl. amikor műbalhét csinál a zsebes bűntársa,

p hogy elterelje figyelmed, s ne védd az értékeidet

p s te vagy/leszel az a palimadár, akinek tollas a háta…

p Torkos

p Élvezeti görbe

p Az éhség jó szakács,

p hátha még finomat, pláne kedvencedet eszed!

p (de a reggeli kávéból is az első korty a legjobb)

p Az első falatoknál szinte nem tudsz betelni,

p utána még jó, majd jön a telítettség, és már

p csak a szemed kívánja, vagy sajnálod otthagyni,

p túlzabálod magad, ami visszafelé is elrontja az egészet,

p mindenekelőtt éppen a túldédelgetett gyomrodat is…!

p Püffedten elgyengülve elterülsz, és rossz

p közérzettel kínlódsz, nehezen emésztesz…

p Így lesz a „jutalomfalatokból” büntetés…

p Ördögi körök

p Lelki depressziódra,

p tartós életkedvtelenségedre

p önkényeztetéssel reagálsz, például

p nassolgatás a gyógymód, amitől el is hízol,

p s amitől egyre kevésbé vagy magaddal elégedett,

p vagy egyre többet alszol, mégis egyre fáradtabb vagy

p a kutyaharapást nem a szőrével gyógyítod („homeopátia”)

p Önbeteljesítő jós

p Ne fesd a falra az ördögöt,

p pont az következik be, amitől rettegsz

p Pl. a rákfóbiás királyi utat épít a ráknak?

p A páni halálfélelem pl. a tüdődaganatnak,

p hiszen levegő nélkül csak percekig élhet…

p Így hamar kialakulnak itt az ördögi körök:

p félelmedre agyad/szervezeted úgy reagál,

p hogy te e „rákra” még jobban pánikba esel…

p Vizsga-

p drukkos

p Kellő mértékkel

p az izgalmi láz segíthet is,

p hogy a legjobb formád hozzad,

p de azon felül meg már lebénít –

p begörcsölsz, és a nagy akarástól

p még az átlagodat sem tudod teljesíteni…

p Jobb félni,

p mint megijedni?

p De rosszabb szorongani/rettegni

p Kinek milyen fóbiák, vagy túlzott,

p beteges félelmek bénítják, eszik lelkét?

p S miért nem tud/mer ezektől megszabadulni?

p Okait feltárva…és terápiaként előre „menekülve”

p Nem dől össze a világ, ha egyszer elbuksz a vizsgán,

p de nagyobb lesz a baj a kóros félelem miatt: betegség…

p Ember-automata

p Ha bedobod a pénzt, kijön, amit kérsz,

p ha megnyomod a gombot, felmondja a leckét,

p ha jól megcsiklandozom, akkor elneveti magát,

p vagy gépies, vagy akaratlan-vegetatív válaszoló:

p redukált: mechanikus és/vagy vegetáló „ember”

p Nem mindegy

p Nyelvtudás-hiányos,

p akinek mindegy, hogy:

p kézműves vagy műkezes,

p szemüveg vagy üvegszem

p amnézia vagy amnesztia

p amnesztia vagy anesztézia

p internátus vagy internálás

p megörülni vagy megőrülni

p örvendő lány vagy örömlány

p házi dolog vagy dologház

p gépies munka vagy munkagép

p együtt-munkálkodó vagy kollaboráns

p stb.

p Analfabéta

p Hiába van kezedben a végrendelet,

p mely jó fordulatot adna sorsodnak,

p ha nem tudod a szöveget elolvasni,

p vagy nem érted annak jogi nyelvezetét

p akkor az csak egy összepiszkolt papírdarab,

p ill. majd az örökség-riválisok felolvassák neked…

p Lemondó

p „ne mondj le semmiről.

p minden lemondás egy kis halál.

p ne mondj le semmiről.

p minden halál gyilkosság (lélekontás):

p meghalni bűn, ne mondj le semmiről,

p isten művét rongálja bármi rontás,

p meghalni bűn, ne mondj le semmiről:

p minden vágyad az isten szava benned

p mutatva, hogy merre rendelte menned.”

p Babits Mihály.

p Nem magánügy

p A veszélyes sugárzás

p A boldog ember az sugárzó,

p de a boldogtalanság is fertőző

p mint ahogy az unalom s az ásítás is az –

p és ahogy a mondás tartja: egy bolond csinál százat?

p A boldogtalan fuldokoló lehúzza magával a társakat,

p frusztrált és agresszív, irigy és lelki hadviselő,

p nem hozzátesz, de csak elvesz a közösből:

p a békéből, a jókedvből, a reményből stb.

p Rontó Pál

p Közösségi ember vagy,

p nem akarsz kilógni a sorból,

p ha neked ma rossz kedved van,

p akkor igyekszel mindenkiét elrontani

p de, ha a közreműködésükkel sikerülne,

p akkor így már ők sem tudnak téged felvidítani…

p Csapda

p Rossz vásár/cserebere

p Aki a létbiztonsága miatt lemond a szabadságról,

p és pl. a mamahotelben marad, vagy eladja lelkét,

p az egy idő után a viszonylagos jólétét is elveszíti,

p s már nem lesznek eszközei, hogy azt visszanyerje…

p (ahogy ez pl. ’56 után történt a magyar emberekkel)

p A hajléktalan sokat áldoz a megbecsült szabadságáért,

p pedig van választása: bevonulhatna a meleg börtönbe…

p Ábrándozás

p Az életed megrontója.

p A bírhatót eladod álompénzen –

p a sosem volt múltba, fantaszta jövőbe vágyva,

p önmagad csak passzív merengésre kárhoztatva

p elmész a tálcán kínált egyszeri nagy alkalmak mellett.

p Alvászavar

p Miért félsz elaludni!?

p Rettegsz az álmaidtól,

p mert az álmok nem hazudnak,

p ezeket nem tudod éber ésszel kontrollálni,

p s lelkifurdalásaid „rémálmokat” generálnak…

p Gyanútlan

p Szellemi vak,

p hipnotizált balek stb. vagy,

p és így nem láthatsz át a szitán,

p pedig a báránybőrben farkasok bújnak meg:

p pont azoknak szolgálsz, akik a vesztedre törnek

p A létszükséges „felesleges”

p Ami létfontos nem tudható előre…

p A sivatagban vergődik oázist keresve,

p de előbb csak olyant talál, ahol csak nyakkendő van,

p mire elvonszolja magát egy olyanba, ahol minden van,

p de hiába van már a szomj- és éhhalál legszélén,

p nyakkendő nélkül oda szigorúan tilos belépni!

p Érzéstelenítés

p Anesztézia for ever!?

p Hogy sose érezz fájdalmat,

p egyszer s mindenkorra érzéstelenítteted magad –

p későn kapcsolsz, hogy akkor mást se fogsz érezni

p minden érzéki örömről és gyönyörről is lemondtál…

p (és tested-agyad sem tud jelezni, ha pl. hátba vernek)

p Hólabda-effektus

p Eldobod a rossz kívánság hógolyót,

p még egy kemény követ is teszel bele,

p s mire visszatér hozzád, már elsöprő lavina,

p ami téged is menthetetlenül maga alá temet

p (ha nem kérsz gyorsan a célszemélytől segítséget

p Biflázás

p Egy szerepet szóról szóra be lehet magolni

p csak akkor van baj, ha kizökkentenek/kiesel a szerepből,

p mert akkor már spontán reagálni, rögtönözni kell, kellene

p (ilyenkor már nem kis gondban van a papagáj, a szajkó stb.

p és a más tollaival ékeskedő/Cyrano versével szerelmet valló)

p Okafogyott

p Kis és nagy lelepleződések

p Bajban vannak a kutyák, ha elfogy a kerítés,

p pedig előtte azt morogták: ha elkaplak, bekaplak!

p Bajban vagyunk mi is, amikor itt a drótposta –

p most kiderül, hogy nem technikai-anyagi stb.,

p hanem a szellemi kiüresedés, lelki restség az ok,

p mondandóhiány miatt nem írunk egymásnak levelet.

p Eminens

p Aki mindenből

p minimum jó érdemjegyre vágyik

p szégyelli a közepest, hát még az elégségest,

p neki ne adjanak semmiből kegyelemkettest –

p megfelelési kényszerből mindent egyformán tanul,

p majd megrökönyödve tapasztalhatja, hogy

p az „Életben” nem sokra viszi, elkallódik…

p A dualista

p Isten egyszer

p megteremtette a világot,

p de azután a sorsára hagyta,

p már nincsen isteni gondviselés,

p már nincs, nem lehet vele kapcsolatod,

p nincsenek őrangyalok, védő szellemek –

p csak a providencia biztosítóban bízhat, ha fizet.

p nincs kihez fohászkodni, nincs miért imádkozni…

p Hebrencs

p Aki előbb vág,

p majd utána mér…

p Vagy a rosszabb:

p repül a nehéz kő,

p ki tudja, hol áll meg,

p s kit hogyan talál meg…

p A kimondott szó-kőgörgeteget

p nehéz, sőt lehetetlen már visszaszívni…

p Kebelbarát

p Álbarát fel nem ismerő

p Kígyót melengetsz kebleden,

p az feléledve rögtön beléd mar,

p vagy a végén óriáskígyóvá nő,

p és rád tekeredve meg is fojt…

p Macska természet

p (Lásd pl.: Frakk és a cicák állatmeséje.)

p Álnok, törleszkedő, hűtlen macskaként viselkedő

p aki folyton csak szemtelenül követelőzik a gazdájától,

p és ha úgy adódik, az első alkalommal meg is lopja azt…

p (közben még feljelentve, rágalmazva a házőrző kutyát)

p Bemenet Elek

p Az egyik ajtóstól ront a házba,

p a másik még csak nem is kopog, zörget,

p és méltatlankodik, hogy nem eresztik be…

p És van, aki viszont nyitott, kitárt kapukat dönget.

p és van, akit kidobnak az ajtón, s visszamegy az ablakon

p Képzelt beteg

p Aki hipochonderként,

p vagy magát betegnek tettetve

p anyagilag is élősködik a családodon

p De még ennél is jóval nagyobb baj az,

p hogy a képzelt beteg terrorizálja a kis családját,

p minden aza ő kénye-kedve szerint rendeződik át,

p és busásan fizeti a léhűtő szélhámos „doktorokat”

p (s előbb-utóbb bele is tanul a betegségbe – úgy marad…)

p Irigy kutya

p Inkább betegre zabálod magad,

p csakhogy a másiknak ne jusson egy falat se,

p legközelebb viszont – pont ezért – te halsz éhen…

p „Irigy kutya, bújj a lukba, onnan meg a WC-lukba”

p Protekciós

p „Szocialista összeköttetéseid” révén

p ugyan sikerült a főszerepet megkapnod,

p de nagy bajban vagy, ha lehull a függöny

p és a közönség, az ezerfejű cézár fog ítélni

p Békaperspektíva

p Nem mer/vagy nem képes

p a humor magaslatára felmászni,

p ahonnan eltörpülne óriásinak látszó gondja –

p így viszont még a kis gondja is óriásként fenyegető…

p Pedáns asszony

p Tisztaságmániád őrületbe kergeti társad,

p otthontalanná teszi a helyet, ahol étek –

p pedig te nekik szándékozol/akarsz jót,

p csak a kosz/rendetlenség ellen vagy

p te csak előszeretteidnek akarsz

p tiszta életteret, takaros otthont…

p Tökély

p Amíg nincs tökéletes rend

p és tisztaság a lakásban,

p addig nem kezdesz bele

p még egy könyv olvasásába sem –

p erre csak a maradék időt fordítanád,

p ha lenne ilyen szabad időd, de nincs,

p mert mindig találsz tennivalót,

p nehogy szó érje a ház elejét…

p Mamahotel igazgató

p Hogy is viselnéd el azt a szörnyűséget,

p hogy évtizedeken át (el)nevelt édes fiacskádat

p – aki elment férjed után egyetlen támaszod –

p csak úgy ukmukfukk elrabolja egy vadidegen?

p Ráadásul ő se akar felnőni – infantilis lesz…

p Helyettesítő

p Imádkozhatsz értem, de nem helyettem

p Adhatsz tanácsot, de helyettem nem dönthetsz

p Drukkolhatsz nekem, de helyettem nem vizsgázhatsz le

p De te olyan nagyon „jó anya” vagy, vagy az akarsz lenni,

p hogy mindent helyettem csinálnál, s pont ezzel is ártasz…

p Hazardőr

p Életveszélyes helyzetek kerülése/keresése

p Mit akarsz ezzel magadnak/másnak bizonyítani?

p Öncélú istenkísértés – extrém sport – pénzkereset

p pl. menekülő művészek pénzéhes mutatványai (Houdini)

p Szépérzéketlen

p A vak magyarul úgy is mondható: világtalan

p És aki csak néz ki a fejéből, de nem látja a szépet?

p Szép természeti jelenség, műalkotás, vagy ember

p nézése nem művelte ki látóvá az ő néző szemét…

p Nem tanulta meg/tanították meg, hogy

p neki érdek nélkül is tetszen valami…

p Rövidlátó

p Az biztos, amit – ma – megeszel

p Vágd le az aranytojást tojó tyúkot!

p Mit tudni, mit hoz a holnap – ha megéred…

p Miért nélkülöznél/áldoznál ma a holnapért?

p Pl.: a fizetésnapon nagy dínom-dánom,

p majd hetekig csak a szánom-bánom…

p Tényleg csak egy nap a világ!?

p Előrelátó

p Mekkora csapás, megátkozottság lenne,

p ha mindent pontosan és biztosan évekre előre látnánk –

p mintha mi is „isten-átkozta” jóstehetséggel bírnánk,

p esetleg már itt és most harakirit követhetnénk el…

p Vagy ez akár ön-beteljesítő jóslatként működne…

p Bamba

p „Mondják ostoba, buta,

p együgyű, hüle emberről,

p aki mindent szájtátva csudál, bámul.

p népies nyelven rokonai: bákó, baca,

p mamlasz, málé, mámmám, mamuk.”

p Igazodás

p Vagy mindig a többségnek van igaza,

p arra voksolj, aki várhatóan nyer majd –

p mindig annak adj igazat, akivel beszélsz…

p Vagy te ne hallgass soha senkire,

p csak mindig menj a saját fejed után,

p hiszen te olyan jó fej vagy – vagy nem?

p Tor

p Lex talio

p Amit még ma

p megtorolhatsz,

p megbosszulhatsz,

p ne halaszd holnapra:

p ne maradj adós – sőt:

p duplán fizesd vissza!

p majd ülj győzelmi tort…

p Majd meg persze halottit,

p hisz az „ellenség” is visszavág…

p Vicces

p Igyekezz mindig

p viccesen beszélni,

p de menjél biztosra:

p s te magad nevess rajta

p legelőször és a legjobban!

p (csoda, ha inkább rajtad nevetnek?)

p Nedv

p A humor

p annyira emberi

p és az élet sava-borsa:

p ironizálj, gúnyolódj, gonosz tréfát űzz –

p hátha így minden barátod sikerül elüldözni!

p Komor

p Az emberi élet

p annyira komoly, sőt halálkomoly,

p hogy csak komoran lehet végig csinálni.

p Ha netán meg-megkísért a nevethetnék,

p akkor gondolj temetésre, templomra, világvégre stb.

p Gazdálkodj okosan

p Véges lelki erőddel, időddel

p energiáidat az önigazolásra

p vagy folytonos panaszkodásra,

p és a tüntető önsajnáltatásra fordítsd,

p így is lehetsz/maradhatsz tékozló fiú/lány…

p Kötekedő

p Menj biztosra,

p állíts nyelvi csapdát,

p hogy ne lehessen jó válasz:

p – Azt mondtad, hogy kurva az anyám?

p – Én? Már hogy mondtam volna!

p – Hát hazudok én?

p Perlekedő

p Minden sérelmedért

p ha máshogy nem megy,

p akár a bíróságon keress elégtételt!

p Kerül, amibe kerül, ha rá is költöd a gatyádat is…

p (okosként sose engedj, inkább szamárként szenvedj)

p A kevély,

p a gőgös, a dölyfös

p majd nyilvánosan fog megaláztatni,

p mint a másokat alázó Kevély Kereki,

p akit móresre tanít a garabonciás diák… (Móra Ferenc)

p De, aki megalázza magát, azt az Isten felmagasztalja

p (persze nem abban a régi értelemben, hogy felakasztják…)

p És ezt ne tévesszük össze a szolgalelkű alázatoskodással…

p A fösvény

p Aki létminimumon tengődik

p Aki magára se, családjára se költ

p Aki fillérre elszámoltatja b. nejét

p Aki minden bevételét újra befekteti

p Akinek minden kiadás kidobott pénz stb. stb.

p (a protestáns etika/a kapitalizmus szelleme)

p p.s.: öregen végig nézheti, hogy tékozolnak a fiai…

p Ön-kényeztető

p Minden napod lehet az utolsó:

p kényeztesd hát agyon magad!

p halmozd csak az élvezeteket!

p Ne sajnálj magadtól semmi jót –

p élj úgy, ahogy Marci élhetett Hevesen!

p Légy példa: élvhajhászból megcsömörlött…

p Ott-hontalan

p Vágd el a gyökereid, ültesd át a vén fát, légy hontalan

p Hozd magad itthon szinte lehetetlennek látszó helyzetbe,

p hogy még magadat is majdnem meggyőzzed a kivándorlásról

p Idegenben idegenként meg olcsó vígasszal gyógyítsd lelkedet.

p A külcsín

p Az ún. első benyomás

p Neked mindegy, milyen ruha van rajtad –

p ócska kopott, piszkos, büdös, hülye feliratos stb.

p hisz te egy filozófus, vagy csak egy segédmunkás vagy.

p miért is mosakodnál, fésülködnél, borotválkoznál stb.?

p Belbecsed rejtve marad, mert ki is állna szóba veled…

p A piperkőc

p A dandy, aki naphosszat a tükör előtt áll

p aki órákig válogatja, váltogatja alsó-felsőneműit

p aki mindenféle pacsulikkal keni, fújja be magát

p (míg lassan este lesz, s másnap kezdeti az egészet elölről)

p Rossz vásár

p Te kapsz párperces, félórás intim együttlétet,

p és tegyük fel: netán közben jól is érezted magad –

p de kapsz utána egy bírósági idézést – apasági kereset,

p fizetheted évtizedeken át az ellened nevelt gyerek tartását

p Nem gazdaságos

p Nem rentábilis kapirgálós csirkét tartani,

p vagy a veteményessel, gyümölcsfával bajlódni?

p Inkább elmész „neonfényes” üzembe robotolni,

p hogy megvehessed a Tesco gazdaságos „élelmiszert”

p Értékbecsüs

p Ami ingyen van, azt nem becsülöd

p Nem adsz hálát érte, hogy jó levegőt szívhatsz,

p ami meg nagyon drága, azt nehezen veheted meg:

p füstben gázálarcban gürizel, hogy menő autón járhass be…

p Rossz kereskedő

p A bírhatót eladod álompénzen

p Olcsón kibérelhető a lelkiismereted…

p Olcsón eladod a napi nyolc óra munkaidőd

p A szüzesség leértékelve – egy ziziért kótyavetyéled

p Hamis gyöngyökért lemondasz szülő- és termőföldedről

p Vagyont költesz, hogy kánikulában egzotikus helyen legyél

p Rizikóminimum

p Kis kockázattal nagy haszon?

p Igen, ha például lottószelvényt vásárolsz:

p párszáz forintot veszthetsz, de milliárdot nyerhetsz.

p „csak” éppen esélyed egy a nagyon-nagyon sokhoz…

p (amúgy meg sok példa igazolja, hogy abból lenne baj,

p ha – ne adja Isten – tényleg megütnéd a főnyereményt…

p Közismert

p Öt perc hírnév

p Mindegy mit, csak beszéljenek rólad?

p neked mindegy, hogy híres vagy hírhedt vagy?

p különcködő szereplési viszketeg feltűnési vágy?

p meztelenül berohanni a százezres stadionba?

p nyilvános öngyilkosság, vagy merész merénylet?

p A következményekre/családodra már nem gondolsz…

p Botrányhős

p Akiknek nem adatik meg,

p hogy igazi hősök lehessenek,

p – pl. szerencséjükre nem kell hősi halált halniuk -,

p de ez minden vágyuk, – ezért pótcselekvésekben,

p száj/botrányhősködésben élik ki magukat/ezen óhajukat…

p Ez könnyebb, mint hősiesen végig járni a dudássors poklait

p Kiismerhetetlen

p Sose lehessen nálad tudni,

p hogy mikor tréfálsz, s mikor nem!

p Téged még a baráti köröd se ismerhessen ki…

p Még a csapattársaid se ismerhessék ki a cseleid,

p még ők se tudhassák, melyik pillanatban mit lépsz…

p Védőoltott

p Aki a teljesen biztosra törekedve

p nem akar semmit a – fatális? – véletlenre bízni,

p – és saját gyógyulása felelősségét az orvosra hárítja -,

p minden elképzelhető betegség ellen beoltatná magát…

p ha lehetne, akkor még az öregedés, sőt a halál ellen is!

p És pont így lesz többszörösen oltáskárosult nyavalyás…

p Korbács/mézesmadzag

p Még nem érett erkölcsi lény,

p akit csak jutalommal és büntetéssel lehet motiválni

p aki csak azért „jó”, mert fél a várható büntetéstől –

p végső soron pedig az örök kárhozattól… és szenved,

p mert a mennyországban majd mindenért kárpótolják…

p Szem előtt

p Te csak akkor

p végzed elég jól a dolgod,

p ha a szüleid, tanáraid, a főnököd

p most éppen a hátad mögött állnak?

p Élj úgy, mintha maga az isten vagy

p egy derék ember mindig nézne!?

p de ehhez a külső elvárásoknak

p már bensővé kellene válniuk…

p Képmutató

p A szentfazék, akinek a füle kormos

p A képmutatás a bűn hódolata az erény előtt,

p de a látszat fenntartására fecsérli lelki erőit,

p mert nem hiszi el, nem tudja, hogy jónak lenni jó…

p Nagyobb baj, ha már a bűn erényként mutatja magát…

p Szálka és gerenda

p Vedd ki előbb saját szemedből a gerendát,

p és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy

p esetleg kivehesd atyádfia szeméből a szálkát,

p amit te most látászavartan gerendának nézel…

p Hitelvesztő

p A játékból „Farkas” -t kiáltó pásztorfiú,

p akinek a bajban már nem jönnek segíteni…

p Vagy a sokat-rendszeresen hazudó ember,

p aki egyszer hiába szeretné az igazat is elmondani

p Árnyékbokszoló

p Behunyt szemmel vagdalkozol,

p hogy az egy ellenséged megüssed –

p és pont azt éred, aki a legközelebb áll hozzád

p (Üsd, vágd: nem apád, nem anyád!? Dehogynem!)

p Kármentő

p ha a „jóisten” jégesője elveri a termést,

p akkor te dühödben ásóval-kapával besegítesz

p úgymond: hadd lássuk uramisten, mire megyünk ketten

p ezzel nem a jóisten eszköze, de az ördög jobb/balkeze vagy.

p Prokrusztész ágy

p Fakó minden teória, a lét aranyló fája zöld,

p s te így, ilyen kifakultan látod a virágzó rétet,

p a nagy mindenség ki-kibújik a rendszeredből –

p de te addig csonkítod, míg bele nem gyötörhető…

p A család nemtője

p Ha rablótámadás érné szeretteidet,

p akár az életed árán is megvédenéd őket,

p (legalábbis ezt most fennen hangoztatod)

p de hogy a krumplit ma te pucold meg,

p az neked már nem elég magasztos feladat…

p Statiszta

p Olyan az egész élete,

p mint azon a filmszereplő statisztáé,

p aki csak egy-egy jelenetben tűnik fel,

p a teljes történetben nem oszt, nem szoroz,

p arra kap instrukciót, de az egészet sosem látja…

p Kibic

p Kártya-

p v. más asztali

p társasjáték nézője,

p aki valamelyik játékos

p kártyáit, ill. játékát figyeli, lesi.

p A kibic hallgasson! A kibicnek kuss!

p A kibic ne szóljon bele a játékba!

p A kibicnek semmi sem drága:

p könnyű a kockázat veszélye

p nélkül meggondolatlan lépésre

p rávenni az embereket…

p Igazolatlan hiányzó

p Sohasem vagy itt és most jelen!?

p Mindig máshova és más korba vágyódsz:

p vagy nosztalgiával, értsd: fájó elvágyódással

p egy olyan múltba, mely úgy sohasem lehetett,

p vagy pedig futurisztikus fantazmagóriákba,

p mely utópia, ha megvalósulna, szörnyű lenne…

p Egyik sem késztet itt és most önváltoztatásra…

p És így a sírig áltatod magad: ott boldog lennél…

p Elszürkülő

p Hamis bankó

p a prímás homlokán:

p neki húzza a szürkék hegedűse –

p engedett a középszer nyomásának,

p mert kicsit sem akart kilógni a sorból,

p és így hagyta elfakulni az egyéni színeit…

p Olyan lett, mint egy sorozatgyártott biorobot…

p Homo

p Mohó

p Sokat markol

p és keveset fog,

p netán minden helyett semmit

p Sokat akar a szarka, de letörik a farka…

p Vagy a kincsesbarlangban, mint a mesében,

p megrészegedik, és elfelejti a jelszót,

p és így az végleg rá is zárul, vagy

p csak addig, míg jönnek a rablók…

p Közönyös

p A be nem avatkozásod

p lelkiismeret nyugtatóan

p muszáj megideologizálni:

p pl.: az a szomszéd magánügye,

p hogyan neveli: üti-veri gyerekét

p (hisz „nem vagyunk egyformák” …)

p Így kerülöd ki a konfliktusokat –

p így lassan, de biztosan leépül önbecsülésed,

p és pont a gyereked előtt is szégyenkezhetsz…

p Fancsali.

p Áll, mint a fancsali feszület.

p (El-éktelenült, szomorú arcú.

p Fancsal vidékét gyakran jégeső érte;

p a lelkész azt mondotta: ez az isten büntetése, sok vétkökért,

p melyeket a határban levő feszületen Krisztus szemeivel lát.

p A falusiak összeverték a feszületen levő Krisztus arcát,

p kiverték szemeit, hogy bűneiket ne lássa

p s igy határuk a gyakori jégveréstől mentes maradjon.)

p Megalománia

p Lélektani szakszó

p a görög megasz, megalé (‘nagy’)

p és mania (‘téboly’) elemekből.

p Túlzó téveszme,

p amelynek következtében egy ember

p a saját személyét, tulajdonságait alaptalanul túlbecsüli.

p Az elmebeteg megalomániában szenved,

p mert ő magát nagy államférfinak tartja.

p Nagyzási hóbort; olyan beteges hajlam,

p amely a parancsolgatásra, illetve a helyzet adta

p hatalom vagy megnövekedett pénzbeli lehetőségek

p önkényeskedő kiélésére irányul.

p Nagyzási hóbort

p (megalomania),

p az elmekóros tünetek ama csoportja,

p mely fokozott önérzetben, öntulbecslésben,

p fokozott jókedvben és az ezekkel kapcsolatos téveszmékben áll.

p – N. tartalma igen különböző és a lehetőség határaitól egészen

p a legbarokkabb képtelenségekig ingadozik.

p A könnyű és múló maniakalis izgalom,

p melyben a betegek piperézik magukat, énekelgetnek,

p verselnek és ellentállhatatlanoskodnak,

p épp úgy mutatja a N. jellemző vonásait,

p mint a súlyos és rohamos butuló paralitikus,

p ki a világ összes kincsei birtokosának,

p az egész világ királyának,

p gyémántpaloták birtokában lévőnek mondja magát,

p ki mérhetetlen erő fölött rendelkezik,

p a világ minden nyelvén beszél stb.

p Forrás: Pallas Nagylexikon

p Paranoia

p A Nagyzási hóbort

p igen jellegzetes fajtáját találjuk

p a krónikus tébolyodottság bizonyos számú eseteiben

p és pedig üldöztetési téveszmékkel kapcsolatosan.

p E betegek N.-ja rendesen káprázatokban és illúziókban gyökerezik:

p a betegek észreveszik, hogy az utcán mindenki tiszteleg előttük,

p jelentőséggel fixírozzák; azt képzelik, hogy magas családból születtek

p és hogy csak kicserélték, hogy nagy fölfedezéseket csináltak

p és ezek miatt üldöztetnek; ezekből kerülnek ki a reformátorok,

p vallásalapítók, tervezgetők és képtelenségek föltalálóinak végtelen sora.

p La Fontaine

p A felfuvalkodott béka

p Egy ökröt lát a béka s szép,

p nagy testét írigyen csodálja.

p És ő, ki csak kicsi, egy tyúktojásnyi ép,

p jól felfuvalkodik, dagad, feszül a hája,

p hogy oly ökörnyi nagy legyen. „Tudom, –

p szól, – most se kell sok, nézd hugom,

p elég-e mondd? no még! s most nézd, elég-e kérlek?”

p – „Még nem.” – „Hát most talán?” – „Most sem.”

p – „Hát nincs szemed?”

p – „Meg sem közelited.” S a pöttömtestü féreg

p addig dagad, míg szétreped.

p Sok ilyen ostoba teremt itt zűrzavart:

p a kispolgár kastélyt építtet, mint a herceg,

p kis herceg nagykövettel henceg,

p s a márki apródot szalajt.

p A „megfőtt béka” szindróma

p egy egészen különös biológiai jelenség leírására szolgál:

p ha egy békát egy tál meleg vízbe helyeznek, azonnal kiugrik abból.

p Elviselhetetlenül kellemetlennek találja a meleget,

p és reflexszerűen változtatni akar helyzetén.

p Ha azonban ugyanazt a békát egy tál hideg vízbe rakják,

p majd a vizet lassan, fokozatosan melegítik,

p akkor a béka szinte megfőzhető.

p Az ok: egyszerűen nem érzékeli/megszokja

p a víz hőmérsékletének fokozatos változását.

p Az ember veszélyérzékét is így lehet letompítani…

p Légy résen! (cserkész jelmondat, a derék-szíjon is)

p Exponenciális növekedés

p Egy „életből ellesett” matek példa?

p Te melyiket választanád:

p minden nap kapsz

p 100 ezer forintot 30 napig vagy

p az első nap kapsz 10 fillért,

p a másodikon 20 fillért,

p és így tovább 30 napig

p (azaz a minden napi kifizetés

p az előző napi kétszerese)?

p p.s.: A válasz:

p az (1) verzió végén 3 millió forintod lenne,

p a (2) esetben pedig „csak” több mint 107 millió.

p +

p Ha

p egy zárt stadionban

p így nőne, törne be a víz,

p exponenciálisan, akkor lehet, hogy

p még mindenki nyugodtan ülne a helyén,

p ha csak félig van – de a következő pillanatban

p már az egész megtelne, és késő menekülni…

p Légy résen!

p Fekete

p szemüveg

p Mindent szürkének

p vagy feketének látsz,

p de csak azért, mert pont

p a szemed előtt van egy szűrő,

p ami csak neked nem engedi meg,

p „letiltja”, hogy meglásd a millió

p színárnyalatot és színkombinációt…

p Borúlátó –

p a ráoperált fekete

p szemüveges ős-pesszimista…

p Most ugyan még süt a Nap, de

p majd egész biztosan be fog borulni…

p Így hát akkor minek is lehetne örülni…?

p Ha szemüvegén piszok van, piszkos a világ…

p Akinek mindig félig üres, és nem teli a pohár…

p Az optimistákat csacska infantilisekként lenézi…

p De titkon mégis azt várja, adják vissza derűlátását…

p Szerelembe esve minden fekete színesre varázsolódna…

p Babona

p Az ostobák vallása?

p Saját sikeres cselekedetünket

p még mi magunk sem tudjuk

p pont ugyanúgy megismételni,

p hiszen nincs két egyforma gól –

p legfeljebb babonássá tehet minket,

p ha a tegnapi gólszerzés minden részét

p pont, de pont ugyanúgy ismételnénk,

p kezdve attól, hogy mit ettünk reggel…

p Kirakatpolitikus

p Színházi díszletekből

p ún. Patyomkin falut építő,

p sőt esetleg még ebben is lakó…

p Vagy: a kirakatban egy búgó gerlicepár,

p a zárt ajtó mögött meg testi/lelki marakodás

p Vagy a „Fenn az ernyő, nincsen kas” életvitelű,

p a gazdagság látszatát a nyomorgás árán is fenntartó…

p Rapszodikus

p egy hangulatember,

p a hangulati szélsőségek

p között ingadozó, csapongó,

p egy kiszámíthatatlanul szeszélyes,

p kiegyensúlyozatlan személy…

p Az egyik nap kenyérre kenhető,

p a másikon meg tüskés, harapós…

p Milyen és meddig lehet vele együtt élni?

p Freudi elszólás

p Amikor az igazság

p akaratod ellenére kibukik,

p mert megbotlik a nyelved –

p de persze nem véletlenül,

p és nem is akárhogyan: elszólod magad,

p pont a takargatott igazat vallod így be…

p (pl. a heves szeretkezés „önkívületében”

p titkos szeretőd nevét súgod nejed fülébe)

p Rossz végletes

p Az ellenkezőjébe,

p a másik rossz végletbe

p átcsapó viselkedésű lény

p Aki például a kocsmában

p egyre ittasabb állapotban

p egy „bátrabb” szókimondó,

p hőbörgő és hőzöngő nagylegény,

p de azután kijózanodva már otthon

p és a munkahelyén meghunyászkodó,

p nem ellenkező, nem „visszapofázó” …

p Meghunyászkodó

p A behódoló viselkedés

p Behúzni füled, s farkad

p Mindenben – őt dicsérve –

p a Másikhoz alkalmazkodni

p (de azért persze a háta mögött

p itt-ott egy kicsit morogni, hőbörögni,

p állandó belső ellenállással, ami egy

p egyenes út a krónikus cukorbetegséghez…)

p Zsákba-

p macska

p Csak otthon és

p már túl későn éri

p a kellemetlen meglepetés:

p rádöbben, hogy „jól bevásárolt”,

p a zsákban csak egy kóbor

p és veszett macska van…

p (egy elrontott leányvásár –

p nem nézted meg az anyját)

p Időzített bomba

p A látszóléagos házi béke –

p az ún. papucsférj és a házisárkány

p egy ideig jól működő párosa, amikor

p mindig a férjé az utolsó szó: -Igenis!

p A csak titkon ellenálló férj cukorbeteg,

p a gyerek meg esetleg „meleg”

p vagy szintén papucs lesz!?

p A sárkány

p és a papucs

p Miért mindig a nők azok a mesékben,

p akinek semmi nem elég, akik telhetetlenek,

p mint annak a halásznak a felesége,

p aki kifogta a tengerből az aranyhalat,

p és akitől egyre többet és többet kér,

p mert küldi az erős akaratú asszony –

p míg el nem veszítik a mértéket…

p És most már úgy jutnak

p vissza oda, ahol voltak,

p hogy már tudták, milyen fent,

p illetve egy kicsit feljebb a nyomornál…

p De miért lett/maradt ilyen papucs a férj?

p (amilyen például már az 1945 előtti

p magyar filmek túlnyomó részében is –

p kocsmában hőbörgő, otthon hunyászkodó)

p Társ-függő –

p aki eltúlzottan

p lesz egy test-lélek

p az élete párjával…

p (rögtön utána hal)

p És/vagy a szexrab:

p az orránál és a farkánál

p fogva vezetett, zsarolt, és

p ezért így bármikor bárhova,

p akár a vesztébe is megvezethető ember…

p A ledér

p A szerelmi/nemi életében

p könnyelmű, feslett, laza erkölcsű,

p egy időben többel kacérkodó, csapodár nő,

p akit majd mindenki megbámul, megkíván stb.,

p de aki komoly hitvesül már senkinek sem kell…

p Ledér –

p megesett fiatal lány

p Vörösmarty Csongor és Tünde c. drámájában.

p A nevével is jellemzett leány csak vonakodva

p adja magát eszközül a boszorkány mesterkedéseihez.

p Rossz útra térését a költő résztvevő megértéssel festi,

p előlegezve a bukott lányt piedesztálra emelő perdita poézist.

p Mirigy felékesítette a Tünde hajából levágott fürttel,

p és daliás szép ifjú hódolót ígért neki, abban a hitben,

p hogy ~ olcsó szerelmével Csongort sikerül eltérítenie céljától.

p Tükörtörő

p Az önismeretlenül maradó –

p az igazmondó tükör ripityára törője –

p és ki mást, mint pont a hízelgőt, spiclit stb.

p az ő legjobb igaz, hű jóbarátjának tekintő…

p Fordítva

p Ismeretlennek,

p sőt ellenségének

p ő szinte mindent,

p és őszintén bevall,

p de a jó barátja előtt

p viszont makacsul (el)hallgat,

p mert pl. vele sűrűn találkozik,

p de jótanácsot mégis tőle vár el…

p Az

p elhallgatás

p mint vétség

p „Az Őszinteség

p ellen vét mindenki,

p aki nem önmagát adja,

p vagy nem adja magát oda egészen.

p Ez az oka annak, hogy jó tanácsaink

p hatástalanok maradnak vagy éppen

p ellenkező hatást érnek el.”

p (Karácsony Sándor:

p Ocsúdó magyarság)

p Harapó-

p fogóval

p kellene ún. jó-

p barátodnak kiszedni belőled azt,

p amit egy vadidegen utastársnak

p kéretlenül is bármikor kifecsegsz!?

p Persze abban a hiszemben, hogy

p őt az életben többé már nem látod…

p Vagy ezt elmondod, azt elhallgatod –

p de mégis várod a tőle a jótanácsot…

p A hiba, vétség beismerése, illetve

p bűnei magános/nyílt megvallása

p neki nem az erő, de a gyengeség jele:

p ő így lenne önszemében tökéletes (önáltató)

p Titkosító

p Ő úgymond

p nem teregeti ki

p a „családi szennyest”,

p még bizalmasnak vett,

p közeli barátjának sem –

p a mocskos vízben tartogatja azt,

p a saját szemében látná önmagát.

p Vagy ellenkezőleg: szinte mindent

p elmond, ha pl. az óvónéni kérdezi

p a csoportos foglalkozáson…

p Barát/ellenség

p felismerő képesség/képtelenség…

p Aki pl. kifecsegi a rá bízott titkaidat…

p Visszamondja, amit csak neki mondtál

p A hátad mögött/szemedbe mást mond

p Elkölti a rá bízott spórolt pénzed zömét

p Hanyagul bánik a kölcsönkért eszközzel

p Visszaél a vendégbarátságoddal (pl. lop)

p Nem, vagy nem jól képviseli az érdekedet

p Nem, vagy csak gyengén indokolja a szava

p be nem tartását, sőt a megszegését…

p És a többi…

p Bumeráng

p Ő senkinek nem árulja el

p féltett/szégyellt titkait,

p még legjobb barátjának sem,

p csak vonaton a vadidegennek,

p vagy mint Midasz, a mezőnek…

p De, ami azután úgyis/mégis kiderül,

p és akkor már bumerángént csap le rá…

p Vagy csak rosszakarói, ellenségei tudják,

p és így zsarolási helyzetbe is kerülnek…

p Igazmondó

p Ő azt tanulta, hogy

p neki is mindig-mindenkinek

p csak az igazat kell mondani,

p vagyis a teljes igazságot,

p különben ő bűnösen hazug…

p Ő nem ismer kivételeket:

p nem ismeri a tapintatot,

p (ún. szalonképes szadista)

p se a kegyes hazugságot,

p se az illetéktelen ember,

p se az ellenség esetét…

p Lavina

p A sok kis füllentés,

p sőt inkább hazugság,

p amit időben nem vall be,

p eltitkol, bagatellizál stb.

p egyre több-nagyobbat szül,

p előbb-utóbb egy lavina lesz,

p ami őt hamar be- és eltemeti,

p egy hiteltelen erkölcsi hullává teszi…

p Hazugság

p Minden az,

p ami nem igaz?

p Ha a másik – javadra –

p tévedett, az is hazugság?

p És ha igazat mond ugyan,

p de nem mindent – ha elhallgat?

p A tapintat, a kegyes csalás nem az, sőt…

p De ha mást, többnyire szánt szándékosan

p a magad javára, az ő kárára megtévesztesz…

p És amikor önmagadat, a magad kárára

p akár egy életen áltatod: élethazugság…

p (lásd pl.: H. Ibsen Vadkacsa c. drámáját…)

p Vakhit

p Vakon megbízol a vadidegen,

p az egyszer, először-utoljára látható

p hitel-tukmálóban vagy kereskedőben:

p hisz váltig állítja-bizonygatja:

p ő csak a te javadat akarja…!

p (és előbb-utóbb el is veszi…)

p Rossz matekos

p Őneki inkább/mindig

p az ezermilliméteres kell,

p és nem a „csak” háromméteres kolbász…

p És hiányzott a kamatos kamatszámítás órán,

p vagy ha ott is volt, nem mert szólni: nem érti,

p mert félt, hogy mindenki rajta fog nevetni…

p …így majd ő fog sírni uzsorahitel rabjaként.

p Parasztvakított

p Rossz „közgazdász”

p Elvakítható fizetése névleges értékével,

p és annak a folyamatos emelkedésével, de

p nem nézi a vásárlóerőt, mert nem ő jár a boltba,

p vagyis nem érti/nem követi nyomon az inflációt…

p Könnyelmű

p Ő úgymond

p cseppet sem aggódik a holnap miatt –

p olyannyira nem, hogy rögtön elkölti fizetését…

p „Majd csak lesz valahogy, úgy még soha nem volt,

p hogy valahogy ne lett volna…!”

p (megy is hamarosan kéregetni…)

p Ostoba ember

p Aki keresi a bajt:

p aki képes kihozni

p a harapó és karmoló,

p sőt szemét kikaparó vadállatot

p még a – sarokba szorított – (kis)cicából is…

p (vagy piszkálja, ébresztgeti az alvó szelindeket)

p „Ősbizalom”

p Kire másra,

p mint pont a kecskére

p bízod az utolsó káposztádat –

p illetve pártállami iskolára,

p és kontraszelektált tanítóra,

p sőt pedofil kéjenc edzőre,

p papra a kisgyereked?

p Ön-

p túlélő

p Nemcsak

p egy életveszélyt,

p egy súlyos betegséget,

p de horribile dictu, vagyis

p még kimondani is szörnyű:

p önmagad is túl lehet élni?!

p A „Száll a kakukk fészkére”

p filmben az indián kegyelem-

p döféssel megöli az ún. lobotómia

p után már csak roncs, biomassza főhőst…

p Carpe diem

p Ragadd meg a napot,

p de ne vágd le a tyúkot,

p amelyik aranytojást tojik…

p Mintha csak egy nap lenne a világ,

p úgy tékozlunk és élősködünk a jövőn –

p mindegy mi lesz, utánunk a vízözön?

p Éljünk mi jól, mit törődjünk mi az utódainkkal?

p Bolond, aki nem az örökkévalóságra rendezkedik be…

p Életpusztító

p Aki rablógazdálkodást folytat

p a belső és külső természet ellen –

p kizsákmányolja, lepusztítja mindkettőt,

p mintha csak egy nap, egy év lenne a világ,

p és csak rokkantság, halál, sivatag marad utána…

p (mint anno sok oly nagynak tartott birodalom után)

p Majd holnap?

p Időm van temérdek!

p Pedig már születésedkor,

p vagy még hamarabb elkezdődik

p a végső visszaszámlálás,

p és mi, emberek sosem tudhatjuk,

p hogy ez most éppen hol is tart…

p Ej, ráérünk arra még?

p Bármely napod lehet utolsó!

p Az első komolyabb betegséged,

p vagy közeli hozzátartozód hirtelen halála

p döbbent csak rá: mily rosszul gazdálkodtál,

p eddig mennyit tékozoltál, vesztegettél el

p hiábavalóságokra, vagy hagytad rabolni azt…

p Kvantitatív

p A minőség-érzéketlen

p mennyiség-centrikus életszemléletű,

p ő az egy, de elég jó helyett a rossz(ab)ból

p vesz, eszik, habzsol, halmoz, tesz stb. jóval többet

p Kudarc-kerülő

p Aki csak megúszni akarja az életét,

p akinek az a siker, ha nincs (nagy) kudarc,

p ezért Ő szinte semmit nem is kockáztat…

p De: aki nem mer, az nem is nyerhet semmit…

p Aki csak a Vidám Park álveszélyes kaland–

p játékaira fizet be, azt persze nagyon élvezi is –

p de életútján már nem vállal semmilyen nagyobb kockázatot

p Extázis

p Félsz mindenféle

p mámortól, részegségtől,

p elragadtatott állapottól stb.,

p ezért sem játszol, mulatsz, ölelkezel,

p nem is imádkozol, gyönyörködsz stb. stb.,

p nehogy egy pillanatra is kontrollt veszíts,

p „önkívületbe” kerülj, „eláruld” magad stb. –

p mintha mindig csúcsforgalomban vezetnél…

p Miért redukálod, szegényíted le az életedet?

p S hogyan lehet egy ilyen emberrel együtt élni?

p Ön-

p kívület

p Aki még

p se jó bortól,

p se széplány csóktól,

p se játéktól vagy tánctól

p nem került önfeledtségbe,

p sőt misztikus élménytől extázisba,

p aki még soha nem „részegedett” meg,

p nem élte át ezt a jó Ámort/mámort…

p Pókerarcú –

p az eszed túlkontrollál:

p meggátolja érzelmi áradásaidat,

p lefagyasztja mimikád, redukálja,

p minimalizálja emberi gesztusaidat,

p monotonná gépiesíti a beszéded:

p hogyan is vallhatnál így pl. szerelmet…

p Más helyett

p önként bűnhődő

p (Én voltam, 1942. magyar film)

p Egy vállalatnál eltűnik tízezer schilling.

p A gyanú Köhlerre terelődik. Menyasszonya,

p Vanda, aki gépírónőként dolgozik mellette,

p szerelmét mentendő magára vállalja a bűntettet.

p Az igazi tolvaj megkönnyebbülten nyugtázza,

p hogy Vandát egy évre elítélték.

p Ha Köhler, mint Vanda véli, bűnös lenne,

p tudnia kellene, hogy a lány nem bűnös,

p és akkor tisztában lenne annak áldozatával.

p Köhler azonban nem bűnös,

p ezért a bűnt felvállaló Vandát

p valóban bűnösnek véli,

p és meg sem látogatja a börtönben.

p Csak kiszabadulása után derül ki az igazság,

p A lány ekkor jön rá: heroikus áldozata hiábavaló volt….

p Mártírkodó

p Aki jogosnak tartja a társai,

p vagy a társadalom bűnbak igényét,

p hogy ne magukban keressék a hibát –

p sőt: ő maga jelentkezik is rá, mert ő

p jobb híján így akar ismert valaki lenni,

p vagy szeret(ne) áldozat lenni, mártírkodni…

p Vagy álkeresztény megfontolásból vállalja, hogy

p ő a család érdekében lemond a boldogságáról

p (és ezt nemcsak érezteti, de még hangoztatja is,

p amivel a gyerekeiben alakít ki káros bűntudatot…)

p Rózsa és tövis

p Aki a haszonban részesült,

p ugyanaz viselje a károkat is –

p gyönyörködsz a rózsában,

p élvezed a színét, illatát stb.,

p de ne téged szúrjon meg tövise,

p mert akkor reklamálsz, panaszkodsz…

p Ahogy még a feleséged is visszaküldöd,

p ha kiderül róla valamely fogyatkozása…!?

p Skatulya

p Ha egyszer már őt

p valahol és valakik, „tekintélyek”

p pl. botlábúnak mondták, csúfolták,

p akkor egy életre lemond a táncról,

p a zene-lélek-test együttrezgéséről,

p az önkifejezés, társhoz kapcsolódás,

p udvarlás stb. egyik alapdimenziójáról…

p Párosodás

p Ha igen keresi,

p akkor megtalálja

p a zsák az ő foltját…

p Az egymásnak hízelgés

p és bűneink bagatellizálása

p kapcsolja össze egy ideig,

p ideig-óráig a dongákat hordóvá,

p de lassan-biztosan szétrohad az egész…

p „Csintalan”

p Ő úgy szép, ahogy van –

p semmi frizura, szép ruha,

p fölösleges minden dísz, ékítés,

p test/arcápolás, csinosítgatás…!?

p Ami őt még szebbé tenné, illetve

p a meglevő szépségét kidomborítaná…

p Úgy szeressék, ahogy ő most kinéz,

p még ha akár madárijesztő is lehetne

p Piperkőc – dendi

p Külsejével, főleg ruházatával

p visszatetsző v. nevetséges módon

p sokat törődő és divatmajom módjára

p kínos eleganciával öltözködő (férfi).

p „Öltözködik tisztán, szerényen,

p De nem piperkőc, nem majom.” (Vajda János)

p Pípesen, nyalka rátartian, hetykén, peckesen,

p büszkén járókelő, aki közben köznevetség tárgya,

p mert pont úgy néz ki, mint egy bazári majom:

p egy feltűnést keltő módon öltözködő személy

p Színészkedő

p Szerelmes levele,

p de élőszavas bókja is hamis/hazug:

p könyvből olvas, mögötte áll a súgó stb.

p Ha elrepül a papírja, elromlik a súgógép,

p akkor oda minden tudománya, mondandója

p Aki alkalmilag, vagy akár életfogytiglan is,

p magát másnak adja ki, mint aki ő valójában –

p ez utóbbi esetben viszont sosem tudja meg,

p hogy ki lehetett volna belőle istenigazából…

p Napóleon…

p Idő és hely-,

p és szereptévesztő…

p Aki az előadás után is

p még Napóleont játszó,

p otthonában is csak parancsolgató,

p akár az egész országot irányítani akaró,

p és így egykönnyen a bolondokházában végző…

p Kirakatpolitikus

p Színházi díszletekből

p ún. Patyomkin falut építő,

p sőt esetleg még ebben is lakó…

p Vagy: a kirakatban egy búgó gerlicepár,

p a zárt ajtó mögött meg testi/lelki marakodás

p Vagy a „Fenn az ernyő, nincsen kas” életvitelű,

p a gazdagság látszatát a nyomorgás árán is fenntartó…

p Abortusz…

p Aki egy idegen,

p orvosi latin szóval,

p egy „eufemizmussal”

p szépítgetne magzatgyilkosságot

p (előbb ő önáltatóan bagatellizál,

p később a sorsa majd dramatizál)

p Aki bagatellizálja az abortuszt,

p például csak kaparásnak mondja,

p majd jön a drámai rádöbbenés:

p bűntárs volt a magzatgyilkosságban…

p Meddő!?

p Aki egy ideig

p a „teherbeeséstől” retteg,

p testileg-lelkileg védekezik,

p mindent megtesz ellene, sőt

p a „bajban” magzatot is ölet,

p majd meg a „meddősége” gyötri,

p mert anno nem akart anya lenni,

p és mindenféle tortúráknak veti alá magát…

p Gyermekáldás

p Ő előbb minden anyagi

p feltételt megteremtene,

p az ideális körülményeket,

p majd jöhet-ne a gyerek…

p Nem érti, hogy miért meddő.

p Nem bízik az isteni gondviselésben:

p ahová bárányt ad Isten, oda legelőt is ad…

p Vagy maximum csak egykéje van, hogy

p úgymond mindent megadhasson neki,

p de ő meg már semminek nem örül…

p Gyűjtő-halmozó

p Mindenekelőtt azt szerzi be,

p ami mulandó, könnyen elvehető „érték”.

p Amit lophat, rabolhat, vagy pénzért vehet

p Pedig a legjobb dolgok „ingyen” vannak…

p Van nagy ruhatára, de nem tud táncolni stb.

p Van háza, sőt palotája, de nincsen otthona

p Van kitartott szeretője, de nem szerelmes

p Vannak humoros könyvei, de nincs humorérzéke

p stb. stb. stb.

p Szálka és gerenda

p Az élettárs hibáját felnagyító,

p viszont a magáét kicsinyítő

p Fejlett kritikai készségét is

p csak máson kamatoztató:

p így önkritikája így elsatnyul

p (Ő nem is szorul rá erre…)

p Mások bűne szemünk előtt,

p a magunké a hátunkon –

p mások szemében a szálkát is,

p a magunkéban még a gerendát

p sem látjuk, ha nincs jó tükrünk

p (szó szerint és átvitt értelemben:

p rólunk szóló mese, jóbarát szeme stb.)

p Lebukás

p Egy délutáni

p szeretkezés közben

p az asszony ijedten hallja,

p hogy egy kocsi fékez a ház előtt.

p – Jó ég, ez a férjem lesz! Tűnj el gyorsan!

p A pasas sietve felráncigálja a nadrágját,

p és riadtan iszkol az erkélyajtó felé,

p majd hirtelen megtorpan.

p – Hülye vagy? Én vagyok a férjed!

p Finnyás

p válogató, turkáló,

p akinek semmi/senki nem elég jó,

p de akinek így majd csak a maradék jut,

p illetve végül hoppon, vagyis magára marad.

p Vagy aki igénytelen: ha ló nincs, szamár is jó:

p sötétben minden tehén fekete – csak luk legyen…

p Rigócsőr királyfi

p A rátarti királylány,

p akinek egyik kérő sem volt jó,

p mindegyiket gúnyolta-csúfolta,

p míg apja ezt megelégelte, és

p így el kellett mennie azzal

p az első bekopogó kérővel,

p aki persze a mesében egy

p (álruhás király) koldus volt…

p Aki a makrancost a kunyhóban

p azután alázatossá szelídítette…

p Repülő idő

p Az örvendezőnek

p gyorsan múlnak el

p a tartalmas órák, napok,

p de ez nem elveszett idő,

p sőt: minimum duplán számít!

p Vánszorgó idő

p Búslakodva, betegen,

p unottan csigalassan telnek a percek,

p de majd visszatekintve viszont úgy érzed,

p mintha kiesett volna ez az idő…

p (és ez nem időérzéki csalódás,

p ez sajnos tényleg úgy is van…)

p Alibi élet

p ő sosem volt

p a Tettek színhelyén,

p mindig másutt bámészkodott,

p és neki erről több igaz szemtanúja,

p vagy nem hamis orvosi igazolása van…

p Leskelődő

p Mások élik helyetted a Nagy Életet,

p te megelégszel a drukkolással, kukkolással?

p Hisz – szerinted – a boldogságra születni kell,

p mert az egy kiválasztott elit kaszt osztályrésze…

p Az ennek ellenkezőjét sugalló népmesék hazudnak

p Nivellálás

p A középszer terrorja

p Legyen teljes az egyenlőség:

p mindenki csak annyit/olyant teljesíthet,

p amire a leggyengébb is bármikor/bárhol képes…

p Eszme

p Eszméletlen –

p nincs magánál,

p ájultan fekszik/él,

p mintha nem lenne több,

p mint csak egy magatehetetlen,

p akaratnyilvánításra képtelen test.

p Nem eszmél, ébred rá, hogy ki ő stb.

p Akinek nincsenek eszméi, vonzó ideáljai –

p vagy ami még ennél rosszabb:

p akinek csak rögeszméi vannak,

p amitől még az isten se tántorítja el…

p Vagy: „eszmélnél, de eszme már

p csak az övé jut eszedbe…” (Illyés Gy.)

p x