kb. 17 perc olvasás
Eugéniusz:
Életminőség/boldogság ABC – XIX.
A létrontások és/vagy a létjavítások
Szellemi segítség lélekbátor keresőknek
Az ön/emberismeret-szeretet igaz tükre
pppppppppppppppp
Bölcs-balga, és boldog-boldogtalan ember
Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol
Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló
Életminőség-vizsgálódások magyarán írva
ppppppppppppppppppp
Adott-kapott és szerzett/vesztett életkincstár
Szellemi, lelki-testi és társas életek és halálok
Szándékok-következmények és okok-okozatok
(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)
pppppppppppppppppppppp
Elmenék én a városba, piros gyöngyöt vettem,
azt én hazavittem, asztalomra tettem.
Híjj uramnak éngem, kincsem feleségem!
Nem hílak én téged teljes életembe’,
mert az apám házát nagyobb urak járták,
őket sem uraltam, téged sem urallak!
.
Elmenék én a városba, piros ruhát vettem,
azt én hazavittem, asztalomra tettem.
Híjj uramnak éngem, kincsem feleségem!
Nem hílak én téged teljes életembe’,
mert az apám házát nagyobb urak járták,
őket sem uraltam, téged sem urallak!
.
Elmenék én az erdőbe, somfa pálcát vágtam,
azt én hazavittem, ajtóm után tettem.
Híjj uramnak éngem, kincsem feleségem!
Nem hílak én téged teljes életembe’,
mert az apám házát nagyobb urak járták,
őket sem uraltam, téged sem urallak!
.
Elévettem én a pálcát, ütni-vágni kezdtem.
Uram vagy, uram vagy teljes életembe’!
Uram vagy, uram vagy egész életembe’!
https://www.youtube.com/watch?v=1Erb-HKJ1bY
*
Egyszer egy királyfi
Egyszer egy királyfi mit gondolt magában
Hihihi-hahaha mit gondolt magában
Fel kéne öltözni kocsisi ruhába
Hihihi-hahaha kocsisi ruhába
Meg kéne kéretni gazdag bíró lányát
Hihihi-hahaha gazdag bíró lányát.
.
Jó estét, jó estét gazdag bíró lánya
Hmm-hahaha gazdag bíró lánya!
.
Jó estét, jó estét szegény kocsislegény
Hmm-hahaha szegény kocsislegény!
Kerüljön a házba, üljön a lócára.
Hmm-hahaha üljön a lócára.
.
De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek
Hmm-hahaha hogy én itt leüljek
Hanem azért jöttem, jössz-e hozzám vagy sem
Hmm-hahaha jössz-e hozzám vagy sem?
.
Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény
Hmm-hahaha szegény kocsislegény.
Van a szomszédunkban kosárkötő lánya,
Hmm-hahaha kosárkötő lánya.
.
Jó estét, jó estét kosárkötő lánya.
Hmm-hahaha kosárkötő lánya!
.
Jó estét, jó estét szegény kocsislegény
Hmm-hahaha szegény kocsislegény!
Üljön le minálunk hófehér padkára
Hmm-hahaha hófehér padkára.
.
De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek
Hmm-hahaha hogy én itt leüljek
Hanem azért jöttem, jössz-e hozzám vagy sem
Hmm-hahaha jössz-e hozzám vagy sem?
.
Elmegyek, elmegyek, szegény kocsislegény
Hmm-hahaha szegény kocsislegény.
.
Egyszer egy királyfi mit gondolt magában
Hmm-hahaha mit gondolt magában
Fel kéne öltözni királyi ruhába
Hmm-hahaha királyi ruhába
Meg kéne kéretni gazdag bíró lányát
Hmm-hahaha gazdag bíró lányát.
.
Jó estét, jó estét gazdag bíró lánya
Hmm-hahaha gazdag bíró lánya!
.
Jó estét, jó estét király őfelsége
Hmm-hahaha király őfelsége!
Üljön le minálunk, zöld selyem díványra.
Hmm-hahaha zöld selyem díványra.
.
De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek
Hmm-hahaha hogy én itt leüljek
Hanem azért jöttem, jössz-e hozzám vagy sem
Hmm-hahaha jössz-e hozzám vagy sem?
.
Elmegyek, elmegyek, király őfelsége
Hmm-hahaha király őfelsége
.
Nem kellesz, nem kellesz, gazdag bíró lánya
Hmm-hahaha gazdag bíró lánya.
Van már nékem egy más; kosárkötő lánya
Hmm-hahaha kosárkötő lánya!
.
Jó estét, jó estét kosárkötő lánya.
Hmm-hahaha kosárkötő lánya!
.
Jó estét, jó estét király őfelsége
Hmm-hahaha király őfelsége!
Kerüljön a házba, üljön a lócára.
Hmm-hahaha üljön a lócára.
.
De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek
Hmm-hahaha hogy én itt leüljek
Hanem azért jöttem, jössz-e hozzám vagy sem
Hmm-hahaha jössz-e hozzám vagy sem?
.
Nem megyek, nem megyek, király őfelsége
Hmm-hahaha király őfelsége
Van már nékem egy más; szegény kocsislegény
Hmm-hahaha szegény kocsislegény.
.
Én vagyok az nem más, csókoljuk meg egymást
Hmm-hahaha csókoljuk meg egymást!
https://www.youtube.com/watch?v=ArytDir6SJU
*
Aki
kiradírozhatatlan
ceruzával írja Fekete Könyvébe,
hogy mi minden van a rovásomon,
egybekelésünk óta gyűjti rólam
a terhelő adatokat…
Aki
élettársa
leleményes
testi-lelki kínzásában
leli legnagyobb örömét,
pedig csak ő egy szadista,
a párja nem mazochista…
Aki
holtig
kárhozatban
és kárhoztatva
élettársában már
csak a hibáit látja…
Aki
ex élettársának
az ő kedvenc macskájából
főzi meg a búcsúvacsorájukat…
(de „persze” ezt csak utólag közli)
Aki
évenként
egyszer nagyot segít,
hősiesen kiáll társáért/családjukért,
de sok apró figyelmességet mulaszt,
és sok „kis apró” lelki sérülést okoz…
Akik
önvédtelenül
és tehetetlenül nézik,
ahogy a drága jó anyós
éket ver közéjük, majd azt
még szakadékká is tágítaná…
Aki
szerelmével,
élettársával
titokban kísérletezget,
az ő beavatása nélkül
naponta próba alá veti…
Aki
élettársától várja:
kollegája, sporttársa stb.,
vagyis a mindene legyen,
mint egy lakatlan szigeten,
(különben durcásan dúl-fúl)
Aki
folyamatosan
ellened hangolja
a neki majd’ mindenben
kiszolgáltatott gyereketeket…
Aki
szerelmet színlelve
bizalmadba férkőzik:
előbb kiismert téged,
majd támadásba lendül…
Aki
hencegésből
a kocsmában kifecsegi
a hálószoba titkaitokat is…
Aki
azt kívánja, hogy
mint a „jóbarátja”
én falazzak neki
a sorozatos házasságtöréseihez…
Aki
cikiz,
nevetségessé tesz
a belém nevelt, és némileg
túlzott szemérmességem miatt…
Aki
egy elefánt
a szívem porcelánjai közt:
csak tör és zúz, amerre lép…
(vagy a felesleges harmadik,
a légyottban zavaró elem…)
Nem tudva
magát kivonni
a csoportnyomás alól:
tucatból volt második –
magától nem vetemedett volna
ilyen aljasságra: nemi erőszakra…
Cinkostársak –
egymás bűneinek falaztok,
egymás bűneit takargatjátok
a házastársi összetartás nevében…
Ketten
egységben vagytok,
de csakis mások előtt,
csak a külvilág felé…
(egymás között meg
folyton veszekedtek)
Egységben
vagytok úgy, hogy
az egyik mindenben
a másikhoz alkalmazkodik –
teljesen hasonul…
Mindent,
de tényleg mindent
tudni akarsz a másikról,
az előéletéről, gondolatairól –
felesleges, sőt káros dolgokat is:
addig nyomozol, követelőzöl, zsarolsz,
míg vesztedre eléred, amit úgy akartál…
(Pl.: A kékszakállú herceg vára)
Szerelmi
bánatodat
nem a tanulság levonásával,
és javítással/új társ keresésével,
de egyre több és nagyobb
ivászattal „gyógyítod”?
Micsoda
megcsalás az,
ha szerelmeskedés közben
másra gondol, mást képzel ide
(amúgy nem lép félre/tör házasságot)
Az
intim
szerelmi együttlét
varázsát meg/széttörő
hang, illat, mozdulat,
szó, arckifejezés, történés…
Szex
aktíva
helyett passzíva –
úgy gondolod, hogy egy nő
semmiben sem kezdeményezhet:
se ismerkedésben, se ölelkezésben…
Aki
unja már
az örök hálálkodást
és megneheztel a jótevőjére,
mert én emeltem ki a sárból,
a nyomorból és züllöttségből,
s emeltem a „hercegnőmmé” …
Aki
elfogadja, hogy
hűséges hitvesként
évekig gondosan és
áldozatosan ápoltam –
de felépülésekor elhagy,
mert ezt az adósságát
soha nem törleszthetné…
(lásd Kosztolányi novelláját)
Akivel
kollégák,
nemcsak élet-, de
pályatársak vagytok,
és az irigykedése és
a féltékenysége miatt
nem oszthatod meg
a szakmai sikereidet…
Aki
elmenekül/kerül,
ha épp bánatod van,
nem oszthatod meg vele,
mert ő csak az örömödet
akarja látni, hallani, osztani…
(jóban együtt, rosszban külön)
Aki
nem azt
látja, ami van,
hogy kicsi az önbizalmad,
hanem pont az ellenkezőjét érzi,
és magára vállalja a hálátlan szerepet,
hogy arra vigyázzon, nehogy elbízd magad…
Aki
úgy tud
téged manipulálni,
hogy közvetve éri el,
amit titokban ő akar,
és ami csak neki jó,
neked meg inkább rossz,
mégpedig úgy, hogy ezt
te magad is akard,
és még higgyél is benne,
hogy a javad szolgálja…
Aki
nem tudja
összeegyeztetni
a hűséget a szabadsággal,
neki ez nem ún. paradoxon,
ezek nála egymást kizárják,
s éli szabados, kicsapongó életét…
A
szex
nyomor
olyan szintjére jutsz,
jobban mondva: juttatod magad
hogy akár erőszakkal is lefekteted őt…
(mint ki éhhalála küszöbén bármire képes)
A
nőd/nejed
olyan szeszélyes
mint az áprilisi időjárás –
te meg próbálsz alkalmazkodni,
mert ezen úgysem lehet változtatni…
Aki
jól tudja, hogy
lopott pénzből éltek jól,
de ha lebuksz, adja az ártatlant,
és nyilvánosan is megtagad téged…
Aki
meghasonlást,
viszályt idéz elő
családodban, hogy
– ha már neki sincs –
legalább ti is széthulljatok…
Aki
saját
kudarca után
téged is lebeszél
a házasság kötéséről
az össze lehetséges hátrányt
egyetlen várható valóságként bemutatva…
Akinek
tudtomon kívül,
illetve megtévesztve:
kísérleti alany-tárgy vagyok,
mert ő a szerelem lélektanát
kutatja és hipotéziseit tesztelgeti…
Aki
vitánkban
közvetíteni jött,
de csak nagyobbat,
illetve veszekedést,
sőt verekedést
idézett elő…
Aki
szerelmével
ügyesen hiteget,
de végül pofára ejt,
és amire te érthető,
de rossz választ adva
emiatt végleg begubózol,
s már nem hiszel senkinek,
s őrzöd lányságod a vénülésig…
Aki
engedélyem
beleegyezésem nélkül
kutat magánleveleimben,
naplómban, telefonomban stb.,
mert úgymond neki mindent,
de mindent tudnia kell rólam,
nekünk már nem lehetnek
egymás előtt titkaink…
Aki
mintha segítene
lelki szennyesem mosni –
de közben kiteregeti az utcára,
kipletykálja a szomszédasszonnyal…
Aki
állandóan támad,
mindig offenzívában van
csakhogy így engem folyton
védekezésre kényszerítsen,
és így ne kerüljön terítékre
az ő zűrös-bűnös viselt dolga…
Aki
élvezi
az általam nyújtott
biztonságot, kényelmet,
kihasználja papucs mivoltom,
de amúgy lenéz, megmosolyog,
és a hátam mögött mással kinevet…
Aki
mindig
félbeszakít,
kizökkent, ha épp
belelendülnék Dolgomba,
minden apró-cseprő dolgával zavar…
El kéne indulni…
(A házasuló legény)
El kéne indulni,
Meg ké házasodni,
De még az a kérdés,
Kit kéne elvenni?
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Kit kéne elvenni?
.
Ha kisasszonyt veszek,
Nem tud szőni, fonni.
Jaj de szégyen nekem,
Pénzér gatyát venni,
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Pénzér gatyát venni.
.
Ha öreget kérek,
Az mindig szomorú,
Annak minden szava
Egy égi háború;
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Egy égi háború.
.
Ha gazdagot kérek,
Mindig csak azt hányja,
Hogy az enyimből élsz,
Ebadta hitványa;
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Ebadta hitványa.
.
Ha szegényt megkérek,
Avval mit csináljak,
Egy kódusból kettőt
Tehát mért csináljak?
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Ugyan mért csináljak.
.
Istenem, Istenem,
Ugyan mit csináljak,
Legénykedjem-e még,
Vagy megházasodjak?
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Vagy megházasodjak?
.
Az az egy reménység
Táplál ezután is.
Jó lesz a legénység
Nekem továbbra is;
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Nekem továbbra is.
Gyergyószentmiklós (Csík)
*
Ideje volna már…
(A házasuló legény)
Ideje volna már
A kokasnak szólni,
Ideje volna már
Nekem házasodni.
.
Szegény lánt elvennék,
Én is szegén vagyok.
Két szegénnek együtt
Élni nagyon bajos.
.
Jógazdát elvennék.
Neki sok vagyona,
Ha nékem nem volna
Az volna a baja.
.
Kisasszonyt elvennék,
A világ megszólna,
Mit akarsz, mit akarsz
Te világ bolondja.
.
Szobalánt elvennék,
Nem tud szőni, fonni,
Szépen volna nékem,
Pénzért gatyát venni.
.
Szakácsnét elvennék,
Annak nagy a fara,
Énmellettem pedig,
Neveli nagyobbra.
Kérsemjén (Szatmár)
*
Mikor én tizennyolc éves voltam…
(A házasuló legény)
Már mikor én tizennyolc éves voltam,
Már én akkor házasodni akartam.
Megkértem tizenkét lányt, nem gyött el,
Valamennyi mind hibát talált bennem.
Az elsőnek kicsiny voltam, az volt baj,
Másodiknak szölke voltam, az volt baj!
Harmadiknak, hogy a szemem kékellett,
Negyediknek a termetem nem tetszett.
Ötödiknek, hogy én paripán gyöttem,
Hatodiknak, hogy vagyonom mér nincsen.
Hetediknek barnahajú legény köll,
Hő szerelem jöjjön ki a szívéből.
Nyolcadiknak, hogy én kocsin nem gyöttem,
Kilencediknek, hogy még korán jöttem,
Tizediknek, hogy nincsen édesanyám,
Tizenegyediknek, nincs ki gondot visel rám,
Tizenkettedik nem mén férhez soha.
Így hát akkor nem is lesz feleségem,
Gyalázattal kell a világot élnem,
Gyalázattal élem a világomat:
Legény vagyok, kimulatom magamat!
Galambok (Zala)
Aki
csakis
az emberiség barátja,
az az írófejedelem, egy Kazinczy,
akit hidegen hagy szenvedő hitvese,
aki éppen most az ő közelében vajúdik…
Aki
nem nyugszik
bele az elválásba:
tíz év múlva is hideg-háborúzik,
pedig ex-neje már rég új párra lelt…
(a közös gyerekek sínylik meg mindezt)
Aki
nem mer
– mert nem legény –
egy lányt megcsókolni,
mert attól tart/fél, hogy
hátha nem kapja vissza…
Aki
nem képes
magát is „alázva”
ölelést kérni, „koldulni”,
ehelyett inkább „büszkén”
öli a jókedvet, ront hangulatot…
Aki
szemet huny,
ha a szerelme/szeretője,
vagy épp a lánya, felesége
a sarkon/neten árulja magát
(annyival kevesebbet kell dolgoznia)
Még
soha nem
izzadtak meg együtt
a játékban/sportban,
vagy épp a táncban,
így nem is érezhették,
tesztelhették a másik szagát/illatát,
ennek hiányában esküdtek örök hűséget…
Aki
bajában
a figyelemfelhívó
kommunikációnak
egy módját ismeri:
az álöngyilkosságot…
Aki
földi bírónál
keresi a teljes igazát,
mint Kohlhaas Mihály,
ha bele is pusztulnak
előszerettei: neje, s családja…
Aki
házi nyúlra nem lő,
de elcsábítani azért
mégiscsak hagyja magát,
és nem figyelmezteti barátját,
hogy mily kikapós a neje…
Aki
vitakészség
és érvek híján,
kompromisszumok
bölcs keresése helyett
az ököljogot érvényesíti
a párkapcsolaton belül…
Aki
nemcsak
hogy hálátlan,
de még bele is harap
a neki/rajta segítő kézbe:
bántja „büszkeségét”, hogy
most épp ő szorul feleségére…
Aki
az önelfogadás
masszív hiánya miatt
csak kötözködik, kellemetlenkedik,
aki a kákán is csomót keresve kötekedő,
akinek odaadó hitveséhez nincs egy jó szava…
Aki
holtáig alkot
a család rovására
„titkos remekművet”,
és elvárja a csodálatot,
hogy mindenki őt szolgálja,
s felesége dolgozzon helyette,
míg ő a szerepét játssza…
Aki
úgymond
a gyengébb
nemhez tartozva
egy habkönnyű testi,
de ólomsúlyos lelki sértegető,
mert tudja, hol van a fájó pontod…
Aki
minden
levedben kanál,
egy kotnyeles némber,
mindenbe beleüti az orrát,
vagy pedig épp ellenkezőleg:
ő úgymond nem avatkozik
bele más dolgába,
még az enyémbe se:
még a krízisben is közönyös,
mint egy katasztrófaturista…
Aki
humánus
démont éleszt:
ne irtsd/ne gátold
a macskaszaporulatot –
és így kiszorít életteremből,
amit büdös menhelynek rendez be…
Aki
olyan élettársat,
házasfelet közvetít,
aki csak messziről szép,
házias és okos gazdaasszony –
közelről egy csúnyácska Szusza,
aki kárt kárra halmoz, s nem okul,
vagy a népmese székely asszonya,
aki dafke mindent fordítva csinál,
mint ahogy az ura kéri…
Akivel
törököt fogtam,
de/és nem ereszt:
levakarhatatlanul
rám tapad és leszívja erőm,
felőröli idegeim, szétzilálja agyam stb.
Aki
rá lőcsöli,
rá tukmálja,
közvetíti, keríti
a saját megunt,
lecserélt szeretőjét,
mint egy szende szüzet –
a sokk után remete lesz…
(pl.: Tolsztoj: Szergij atya)
Aki
elvből
mindig rosszkedvű,
cvíder, nyűgös stb.
és mindig pont tőled
várja, hogy felvidámítsad,
és még neki áll feljebb, ha
ez neked épp most nem sikerül…
Aki
mindent
tudni akar rólad,
de ő örök rejtély maradna,
– enigmatikus, titokzatos -,
ez az ő egy szex appeal-je –
legalábbis ő ezt képzeli be…
Aki
– hogy,
hogy nem –
mindig megalázó,
kínos helyzetbe hoz
a legjobb barátok előtt is,
vagy/sőt a leginkább pont ott…
Aki
nem
hallgat meg,
pláne nem végig,
pedig ő lehetne az egyetlen,
vagy az első a lehetségesekből –
mert rögtön magáról, bajáról beszél…
(pedig neki is egy szája, két füle van)
Aki
saját
apró-cseprő
gondját dramatizálja,
a tiedét bagatellizálja,
és ilyenkor megnyugszik,
mert a kettő átlaga pont jó…
Aki
gyűlöletet
szít benned,
hogy ellenséget gyárts
mindazokból, akik nem
támogatták, hogy őt vedd el
(ami persze kiszolgáltat neki,
és tenlelked jobbik felét is öli…)
Aki
sarokba szorítva
végsőkig piszkálva
a lehető legrosszabbat,
a fenevadat hozza ki belőled,
majd ujjal mutogat rád:
te mennyire kivetkőztél
emberi mivoltodból…!
Aki
a csillagot is
lehozná az égből,
ha épp ezt kérnéd tőle,
de nem titkon bizton reméli,
hogy ezzel sosem fogod szaván –
amúgy meg kikéri magának, hogy
apró-cseprő köznapi dologgal háborgasd…
Aki
csúnyán
visszaél vele:
tudatlan, hiszékeny,
önismeretlen ábrándozó vagy,
és hitelt adsz nagy ígéreteinek:
fényes színpadi/színházi karrier
vár rád, ha kegyeidben részesíted,
(homo/heteroszexuális kapcsolat…)
Aki
szerelmet színlel:
csak játszik veled,
akár kútba is ugrat,
hogy az így szerzett
hatalmával szadizmusát
alaposan kiélvezhesse…
Aki
erejével visszaélve
a házasságunkon belül
követ el nemi erőszakot,
amivel – jól tudja – kínos lenne,
nyilvánosan panaszt tenni, pereskedni…
Aki
nagy bajt színlel,
vagy keresi-találja azt,
vagy csinál is magának,
vagy családjából hoz ilyet,
hogy érzelmileg zsarolhasson,
és így zsarnokoskodjon felettem,
örökké tartó „szükségállapotban” …
Aki
elvárná tőlem,
hogy egész kiterjedt
rokonságát, pereputtyát
folyamatosan elviseljem/vendégeljem,
és más egyéb módon is támogassam –
elvtelenül, sőt akár törvénysértőn is,
ha már nekem Isten felvitte a dolgom…
(pl.: Móricz Zsigmond: Rokonok c. műve)
Aki
hazug
ígéretekkel
elcsábít-beleerőszakol
a prostitúció mély vermébe,
egyre ördögibb köreibe,
feneketlen örvényébe…
Aki
csak szex-
bábúként használja,
amúgy letagadja, szégyelli,
nyilvánosan vele nem mutatkozik,
sőt: a társaságban nem is ismer meg…
Aki
macskaként
törleszkedik, dorombol,
hagyja, hogy dicsekedj vele –
ő előbb csak élősködik rajtad,
majd még meg is lop, ki is foszt,
majd, ha kisemmizett, odébbáll stb.
Elment a két lány virágot szedni
1. Elment a két lány virágot szedni,
Elindulának, kezdének menni,
Egyik a mástól kezdé kérdezni,
Ki volt az este téged kéretni.
.
2. Már engem, mátkám, tizen kérettek,
Adj jó tanácsot árva fejemnek,
Hogy tízük közül melyikhez menjek,
Hogy virág helyett kórót ne szedjek.
.
3. Szeretném Györgyöt, mert jó játékos,
Annak ruhája, tudom, aranyos,
Van paripája, hatvan talléros,
A konyhája is mindenkor zsíros.
.
4. Második Gábor, az sem utolsó,
Mindig kezében a boros korsó,
Harmadik István, az igen hitvány,
Ő nyugodalmat sehol sem talál.
.
5. Negyedik Péter, az igen fösvény,
Annak a háza tudom, hogy sövény,
Ötödik Ábris, kopasz is, vak is,
Egy foga sincsen, mivel egyék is.
.
6. Nem kell, csak János, most is óhajtom,
Vélem tett jókért meg is siratom,
Mert ő volt nékem, igaz gyámolom (igazi gyámom),
Ő szép személyét magamnak tartom.
https://www.youtube.com/watch?v=qcco6EP0N_Q
*
„Jaj de bajos egy párnára feküdni…”
(Válaszút)
Jaj de bajos egy párnára feküdni
Aki egymást nem igazán szereti
||: A párnának a két széle elszakad
A közepe tiszta újan megmarad. :||
.
Nincs édesebb a havasi dinnyénél
Nincs kedvesebb az első szeretőnél
||: Mert az első igazán tud szeretni
Másodikért de sokat kell szenvedni. :||
.
Ki az elsõ szeretőjét elhagyja
Életében mindig csak azt siratja
||: Én is olyan szeretőmet hagytam el
Amíg élek soha nem felejtem el. :||
.
Tele van a temető árka vízzel
Tele van a szívem keserűséggel
||: Jó az Isten leapasztja a vizet
Visszahozza a régi szeretőmet. :||
.
He eljönnél ablakomba egy este
Megláthatnád a bánatot lefestve
||: Megláthatnák két halovány orcámat
Meghallhatnád hogy sóhajtok utánad. :||
EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA
A teljesértékű jó, vagyis boldog Élet
vagy a fogyatékos, ön/társrongáló lét a tét:
a pozitív-negatív végtelen lehetőségek tárháza
1.
A legeslegtöbbet én használhatom/árthatom magamnak –
a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet?
Még egy kis gyermek is felgyújthatja házam, de otthonomat nem.
Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?
2.
Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,
az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.
A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.
A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.
3.
A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.
Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.
De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,
anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…
4.
A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,
akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,
és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,
ill. a baráti-szerelmi bűbáj-bizalom miatt van hatalmuk felettünk.
5.
Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi – segítők,
akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,
edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és
a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…
6.
És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,
akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal
és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.
A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …
7.
És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat
a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.
Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,
egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól…
8.
De az mégse máson, csak rajtam múlik, hogy boldogan,
avagy boldogtalanul élek: mindenkinek egyenlők az esélyei,
a Hamupipőkének éppúgy, mint az elkényeztetett királylánynak,
ha az előbbi rátalál segítő tündérére, utóbbi a Rigócsőr királyfira.
9.
A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,
és a palotában is boldogtalanok. De a vermet ne lakjuk be.
Ismerjük, becsüljük, őrizzük és gyarapítsuk az aranyunkat,
de a szart ne mondjuk annak, bár csinálhatunk belőle aranyat
10.
Az „objektív” életminőség és annak „szubjektív” felfogása
nem két egymástól független dolog, de nem is arról van szó,
hogy ha részegek, kábultak, rajongók, bolondok stb. vagyunk,
mindent szépnek látunk – erre másnap kiábrándult cinizmus jön.
11.
Például a betegséget is lehet külső sorscsapásnak felfogni,
s vele a rosszat jól csináló protokoll orvoshoz menve szenvedni –
de ha isteni segítséget látunk benne: intő jelet az önvizsgálatra,
akkor megtaláljuk az okot és visszanyerjük, sőt az egészségünket!
12.
Istengyermek akarsz lenni, vagy állatorvosi ló maradni:
hiányzó/rossz egészség, játék, munka, hivatás, közlés-megértés,
humor, barát, szerelem, szex’ élet, házasság, család, lakás-otthon,
gazdálkodás, tudás, művészet, ízlés, evés-ivás, társasélet – Istenhit…
13.
A mese, példabeszéd rólad szól: ismerj magadra,
a baj felismerése már a gyógyulás kezdete, fél sikere –
gyáva önigazolásból ne hárítsd szabad felelősséged másra –
jó szellemben/istenképpel és lélekbátran változtass életeden!
