Helynévrégészet

(A BER BERE BERÉNY, avagy helynévadás a Kárpát-térségben című könyv folytatása)

A kötet témája a Kárpát-térség helynévanyagának legújabb módszerekkel történő, a magyar nyelvű névadás elvi alapján álló részletes vizsgálata.

A munka helyneveink alaptagjának felbontásával kidolgozott vizsgálati módszerrel kutatja a legrégebbi időkre visszanyúló névadási alapokat és motivációt. A víznevek és a helységnevek régészeti vizsgálatát kísérheti figyelemmel a témai iránt érdeklődő olvasó…
*
Faragó Imre (1968 -) szerző térképész, számos térképkiadvány és atlasz szerkesztője, mintegy húsz éve kutatja a magyar helynévadás történetiségét, az egyes helynevek jellemzőit, gyökerét, múltját. „Ber Bere Berény” című munkájában vázolta elsőként a nyelvi gyökrendszer és a földrazinév-adás kapcsolatát, illetve bizonyította, hogy a Kárpát-térség helynevei javarészt magyar nyelvi alapból indulnak…

*
A „Helynévrégészet 1” című ezen kiadványt, amely a „Kárpát-térség – vagyis a mai és a korábbi Magyarország területén is túlnyúló hatalmas terület – földrajzi neveivel, helyneveivel foglalkozik”, azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a Kárpát-térség névanyagának főbb fejlődési stádiumait, a helyneveket, mint régészeti leleteket tekintve szeretnék mélyebb kontextusban is tanulmányozni, megismerni, az alábbiTARTALOM szerint:

ELŐSZÓ
• A helynévrégészet;
• Miért született ez a könyv?
• A gyök, mint nyelvi alap;
Ősi szóképzés – Gyökcsaládosság, szócsaládosság, helynévbokrok – A gyökrendszer a nyelvtudományban – A gyökök felismerése – Gyökfűzés: a gyök alapú szóképzés

• A hely;
• A földrajzi hely;
• A helyjelölés;
• A magyar helynév;
• Az írott magyar helynév felismerhetősége;
• Az életet adó vizek;
• A források és kutak;
• Folyóvizek;
• Vízfolyás-jelnevek;
• Nyelvi névbokrok a folyóvíznevek köréből;
• Köznévi vízfolyásnevek;
• Állóvizek;
• Nyelvi névbokrok az állóvíznevek köréből;
• Állóvíznevek köznévi taggal;
• Az emberi lakhelyek;
• Természetes helységnévadás;
• Településnevek köznévi taggal;
• Előtagok beépülése a településnevekbe;
• Nyelvi névbokrok helységneveink köréből;
• Helységneveink nyelvi kettészakadása;
• Hivatalos magyar településnév-adás;

• Trianon után – helységnév-fejlődés csonka Magyarországon;
Kettévágott helységek – Első ideológiai alapú helységnévváltozások – Névszépítések – A törzskönyvezés felülvizsgálata – Újabb három falu a mi Dunántúlunkból – Nagy tömegű ideológiai alapú névváltoztatások – A magyar helységnévhasználat zsugorítása

• Magyar településnevek a Kárpátokon kívül;
Morvaország, Csehország, Cseh-Szilézia – Szilézia, Galícia és Bukovina – Moldva, Besszarábia, Havasalföld – Végvidék – Szlavónia és Horvátország – Krajna, Karintia, Stájerország, Alsó-Ausztria

• Magyar helységnevek idegen kézben:
– Részek, Erdély, Máramaros, román hangjelölés, első latinosítási hullám;
– Felvidék, szláv hangjelölés, első névadások személynévből;
– Felvidék, szláv műnevek;
– Részek, Erdély, Máramaros, latinos műnevek, személynévből helységnév;
– Délvidék, további szlávosítás;
– Kárpátalja, szlávosítás és bolsevik ideológia;
– Őrvidék, „ősi” német névanyag;
UTÓSZÓ – EGY TERMÉSZETTUDOMÁNYI EREDMÉNY
HIVATKOZOTT ÉS IDÉZETT IRODALOM