Boldogság és életbölcsesség Életdimenziók

Önsorsrontás ABC könyv – I.

Írta: Nagy Jenő · 2026. augusztus 20.

kb. 55 perc olvasás

Eugéniusz:

A létrontások és/vagy a létjavítások

Szellemi segítség lélekbátor keresőknek

Az ön/emberismeret-szeretet igaz tükre

pppppppppppppppp

Bölcs-balga, és boldog-boldogtalan ember

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol

Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló

Életminőség-vizsgálódások magyarán írva

ppppppppppppppppppp

Adott-kapott és szerzett/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki-testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)

pppppppppppppppppppppp

Vörösmarty Mihály:

GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN (1844)

Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,

Az emberiségnek elhányt rongyain

Komor betűkkel, mint a téli éj,

Leírva áll a rettentő tanulság:

„Hogy míg nyomorra milliók születnek,

Néhány ezernek jutna üdv a földön,

Ha istenésszel, angyal érzelemmel

Használni tudnák éltök napjait.”

Miért e lom? hogy mint juh a gyepen

Legeljünk rajta? s léha tudománytól

Zabáltan elhenyéljük a napot?

Az isten napját! nemzet életét!

Miért e lom? szagáról ismerem meg

Az állatember minden bűneit.

Erény van írva e lapon; de egykor

Zsivány ruhája volt. S amott?

Az ártatlanság boldog napjai

Egy eltépett szűz gyönge öltönyén,

Vagy egy dühös bujának pongyoláján.

És itt a törvény – véres lázadók

Hamis birák és zsarnokok mezéből

Fehérre mosdott könyvnek lapjain.

Emitt a gépek s számok titkai!

De akik a ruhát elszaggaták

Hogy majd belőle csínos könyv legyen,

Számon kivül maradtak: Ixion

Bőszült vihartól űzött kerekén

Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők.

Az őrült ágyán bölcs fej álmodik;

A csillagászat egy vak koldus asszony

Condráin méri a világokat:

Világ és vakság egy hitvány lapon!

Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből

S most a szabadság és a hősi kor

Beszéli benne nagy történetét.

Hűség, barátság aljas hitszegők

Gunyáiból készült lapon regél.

Irtózatos hazudság mindenütt!

Az írt betűket a sápadt levél

Halotti képe kárhoztatja el.

Országok rongya! könyvtár a neved,

De hát hol a könyv mely célhoz vezet?

Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e

A könyvek által a világ elébb?

Ment, hogy minél dicsőbbek népei,

Salakjok annál borzasztóbb legyen,

S a rongyos ember bőszült kebele

Dögvészt sohajtson a hír nemzetére.

De hát ledöntsük, amit ezredek

Ész napvilága mellett dolgozának?

A bölcsek és a költők műveit,

S mit a tapasztalás arany

Bányáiból kifejtett az idő?

Hány fényes lélek tépte el magát,

Virrasztott a sziv égő romja mellett,

Hogy tévedt, sujtott embertársinak

Irányt adjon s erőt, vigasztalást.

Az el nemn ismert érdem hősei,

Kiket – midőn már elhunytak s midőn

Ingyen tehette – csúfos háladattal

Kezdett imádni a galád világ,

Népboldogító eszmék vértanúi

Ők mind e többi rongykereskedővel,

Ez únt fejek – s e megkorhadt szivekkel,

Rosz szenvedélyek oktatóival

Ők mind együtt – a jók a rosz miatt –

Egy máglya üszkén elhamvadjanak?

Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt,

Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma,

Oly fényes elmék a sár fiait

A sűlyedéstől meg nem mentheték!

Hogy még alig bír a föld egy zugot,

Egy kis virányt a puszta homokon

Hol legkelendőbb név az emberé,

Hol a teremtés ősi jogai

E névhez „ember!” advák örökűl –

Kivéve aki feketén született,

Mert azt baromnak tartják e dicsők

S az isten képét szíjjal ostorozzák.

És mégis – mégis fáradozni kell.

Egy újabb szellem kezd felküzdeni,

Egy új irány tör át a lelkeken:

A nyers fajokba tisztább érzeményt

S gyümölcsözőbb eszméket oltani,

Hogy végre egymást szívben átkarolják,

S uralkodjék igazság, szeretet.

Hogy a legalsó pór is kunyhajában

Mondhassa bizton: nem vagyok magam!

Testvérim vannak, számos milliók;

Én védem őket, ők megvédnek engem.

Nem félek tőled, sors, bármit akarsz.

Ez az, miért csüggedni nem szabad.

Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit

Agyunk az ihlett órákban teremt.

S ha összehordtunk minden kis követ,

Építsük egy újabb kor Bábelét,

Míg oly magas lesz, mint a csillagok.

S ha majd benéztünk a menny ajtaján,

Kihallhatók az angyalok zenéjét,

És földi vérünk minden csepjei

Magas gyönyörnek lángjától hevültek,

Menjünk szét mint a régi nemzetek,

És kezdjünk újra tűrni és tanulni.

Ez hát a sors és nincs vég semmiben?

Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal

S meg nem kövűlnek élő fiai.

Mi dolgunk a világon? küzdeni,

És tápot adni lelki vágyainknak.

Ember vagyunk, a föld s az ég fia.

Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,

S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,

Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt

Posvány iszapját szopva éldegéljünk?

Mi dolgunk a világon? küzdeni

Erőnk szerint a legnemesbekért.

Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.

Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből

S a szellemharcok tiszta sugaránál

Olyan magasra tettük, mint lehet,

Mondhatjuk, térvén őseink porához:

Köszönjük élet! áldomásidat,

Ez jó mulatság, férfi munka volt!

p 1

p Csak az tartja benne a lelket, hogy mindig lehetne sokkal rosszabb is

p A gyerekhez vagy a kezdőhöz mérve lesz elégedett teljesítményével

p A szexuális és a szellemi önkielégítés okozta kéj nem mély, de sekély

p A lelki háborús frontokon töltött év „duplán számít”, vagyis rövidítik életed…

p Spontán vicced olyan szakállas, mint amit százszor próbáltak, mondogattak…

p Pátoszod olyan hamis, mint a diri bácsié a tanévnyitó ünnepségeken…

p Mintha mindig arra figyelnél, hogy a hátad mögött épp nem nevetnek-e ki

p Megszólalásig és még utána is megtévesztően jó hamisítvány az élete

p Mint az egyszeri hályogkovács: nem mersz élni, mióta túl sokat tudsz

p Mintha színpadon élnél a nézőkre figyelve: átjön-e az alakításod?

p Piócaként tapadtál a Mesterre, de csak különcségeit vetted át tőle…

p Korán keltél, büszkén sokat melóztál, hogy így elsorvadt tested autóval vitessed

p Átmeneti mesterséges paradicsomodnak tartósan pokoli kín az ára…

p Mióta egy ideig éhezett, azóta már csak az evésre gondol, eszik, kórosan spájzol

p A kenyérkereset neki a túlélésért folyó létharc: Teljesen átmilitarizálja életét!

p Minden hétfőn új életet kezdenél – a kudarc után azután a régin is rontasz…

p Értetlenül áll, ha nem úgy fogalmaznak, ahogy az ő új Biblia fordítása

p Egész élete merő esetlegesség: lehetne más is, másutt is, mással is…

p 2

p Ő csak mondja és teszi a magáét: totál érzéketlen baráti körei reakcióira…

p Úgy érzed magát modern embernek, ha szakértőktől kapsz életcélokat

p Mint aki szoborpózokba merevedik, amíg egy turista tesz a kalapba…

p Ő oly tökéletes, mint egy földönjáró Angyal és éppoly kegyetlen magához is…

p Élete csalódott háborgás: hát nem egy giccses forgatókönyv az alap?

p Szellemi önvédelemből bezárkózó: azt szívja be, amit kilehel/saját levében fő…

p Túl sok kereszt nyomja a vállad: megrogysz, legörbülsz, eltörpülsz…

p Azt hiszi, akkor repül szabadon, ha minden kötelesség terhét ledobja

p Teher alatt nőne a pálma – az ő léte elviselhetetlen könnyűségű

p Ki van szolgáltatva vitorlása a szelek játékának, mert nincs tőkesúlya

p Beszél, játszik és udvarol s közben ezeket hangosan agyonelemezgeti

p Annyira második természetévé lettek szokásai: megvakultak, nem tud róluk

p Meghalt még mielőtt épített volna egy házat, ültetett volna egy fát stb.

p Életfogytig toporog a kincsesbarlang előtt, de nem kér kulcsot/varázsigét

p A kutyának csak egy „arcát” ismeri – az idegent megugatót, rávicsorogót

p Százhúsz éves lett – életéről szóló élménybeszámolója 12 perc…

p Az elrévedésből többé nem akarsz visszaevezni az innenső partra?

p Az ötperces kóbor numeránál biztosra menő: mesterséges viagrás erekció…

p 3

p Szégyelled bevallani frigiditásod, a férfit is impotenssé ócsárlod – kvittek vagytok

p Hiszel a jósnőnek, bármennyire dodonai is a jóslata/ha jó pénzért jót jövendöl

p Minden belefőtt ételébe-életébe: „csak” a megbolondító fűszer/íz hiányzik!

p Csak olyanok társaságát keresi, akikhez képest ő azért még mindig…

p A vakok között félszemű király – a kocsmában legjobb filozófus

p A Törvény előtt védhetően elég jó szülő, csak az anyasági plusz hiányzik…

p Úgy nő fel gyereke, hogy naponta hallja: feláldozta érte boldogságát

p Minden szenvedés per se nemesít? Hány testi „nyomorék” lett embergyűlölő!

p Aki a folyamatos öngyötrésben, aszkézisben akar Istennek tetszeni

p Carpe diem – csak egy nap a világ! Élvezzük ki ma az utolsó cseppig

p Aki ma levágja azt a tyúkot, amelyik holnap is aranytojást adna neki

p Aki a kőszívű ember törvényes végrendelete alapján dönt fiai pályájában

p Amíg tart az ital hatása: erősnek, okosnak, bátornak érzed magad

p Ha már többször a pohár fenekére néz, akkor van mersze udvarolni

p Örök beváltatlan ígéret maradtál – és elkallódtál a nagy nyüzsgésben

p A szabad szólásod jogáért túl nagy árat fizettél: holtig diliflepnid lett

p Fiúi tiszteletből nem gátolta, hogy apja az ő – torz – képére formálja

p Langyos lötty a drága sör, undok-pimasz a pincér, de neki így is jó

p 4

p Addig-addig figyeli magát, míg nem talál egy életfelmentő betegséget!

p Alibi házasságban él: nem meri nyíltan vállalni a homo-szexualitását…

p Csak halálod óráján esik le a tantusz: buzgón élted másnak az életét!

p Minden erőd-leleményed leköti: hogyan lógj el tanulást és munkát!?

p Precíz, lojális, lelkiismeretes hivatalnok lét: büszke, mint pl. egy Eichman

p Pontosan betart minden taktikát, szabályt, és mégsem lő gólt? Recept?

p Tiszta az udvarod, rendes a házad – „csak” éppen a dögunalomtól bűzlik

p Mint a meszelt sírok: kívül vakító fehér – belül bomlás és rothadás…

p „Házastársi kötelességhez” a béke kedvéért igyekszel jó képet vágni

p Annyira büszke, hogy még az orvosi vizsgálaton sem „panaszkodik” …

p Ő oly jó gyereke anyukájának: látva a ragaszkodását, sose hagyja el

p Monogám és hűséges? Szexuális élete maximum páros önkielégítés!

p A döntés, felelősségvállalás elviselhetetlen terhei elől dili/rendházba bújó

p Aki elmenekül a szabadság elől/a kapunyitási pánikos mamahoteles

p Akkor és úgy akarsz jó lenni, hogy ez rögtön nyilvánvaló is legyen…

p Elegendő a látszat – képmutatásod a bűn hódolata az erény előtt…

p Mell-döngetően büszke, mert cinikus nyíltsággal vállalja: ő egy gazember

p A legnagyobb hazugság kora az, ha a bűnnel, mint erénnyel tüntethetsz!

p 5

p Más tollaival ékeskedik, mintha ő ölte volna meg a hétfejű sárkányt

p Szüleid fiút akartak, fiúnak neveltek, s te jó kislányként nem lázadtál

p Hogy ne rontsd el a kedvesed kedvét: inkább boldog szeretőt színlelsz…

p Ellenpróba nélkül elhiteti magával: nem pénzébe szeretett bele a fiatal ara

p Másokat se „terhel vele” /még maga előtt is titkolni szeretné: nem jól hall

p Aki kimarad a társalgásból/súlyos félreértés áldozata: titkolt nagyot halló

p Hiúságból nem veszi fel a szemüvegét – nyakát töri, autó elé lép stb.

p Nem akarod magad sajnáltatni, inkább erőn felüli lakomát rendezel…

p Nem akarsz tudomást venni elburjánzó rákodról: ez is kegyes öncsalás?

p Vakon elhiszed, ha fiad egyszer azt mondja neked: ő nem drogozik…

p Álmodban tiéd lett a királylány: reggel hiába lógott a bilibe a kezed…

p Nem mersz nagyot álmodni, hogy jössz te ahhoz – alacsonyra tett léc

p Kiválasztottaké a „nagy élet”, te bőven megelégszel a kukkolással

p Azért tiszteli a boldogot, szentet, mert ő helyette él hősi fokon erényesen

p Gyereket beszéltek a hasadba, s már magad is gömbölyödni látod?

p Kidumálják a gyereket a hasadból, és bagatellizálják az „abortuszt”

p Hízelgőkkel veteti magát körül, így nem lát(hat)ja, hogy meztelen!

p Hű de hű – rá se néz más nőkre! Igaz, nőként már a feleségére se…

p 6

p Áltatod magad, pedig csak a protekció segített – de felgördül a függöny…

p Mások kegyéből emeltettél magasra, kegyvesztetten mélyebbre zuhansz

p Amit gyógyítani kellene, te pont azzal dicsekszel: mint pl. a munkamánia

p Pünkösdi király – külföldi diplomatát játszva bolondít magába hiszékeny nőket

p A restiben hőbörög a zaccos kávé miatt, közben elmegy az utolsó vonat is…

p A kocsmában nagy hangon hőbörgő, odahaza egy csendes házipapucs

p Úgy tesz mintha férje még élne: otthonból múzeum, kripta, emlékház lesz

p Mindenből presztízskérdés: kinek van igaza – örök vita, veszekedés

p Két kicsi kecske ütközik, zuhan a mélybe: egyik se enged, mindkettő szenved

p Mizantróp: kiskutyád élettárssá emeled, s reá öntöd szíved minden melegét!

p Se kutyád, se macskád, akik segíthetnének, s akiktől tanulhatnál stb. stb.

p Állatbarát – akkor is megsimogatja a nyuszit, ha az akár beledöglik is?

p Az Élet, a házasság kihívásai elől behátrálsz egy Szent Hivatás menhelyére

p Készpénznek veszi mindazt a jót, amit a jósnő neki jó pénzért megjövendöl

p Oly szerény: még azt is titkolja, amire itt-most csak ő tud létfontos választ

p Egy férfi nem félhet a farkastól, hisz nem is bánt ő, legfeljebb megkóstol!?

p Magasztalod az egyedül üdvözítő szegénységet: a gazdag csak gaz-ember?

p Addig akart koldus helyett királyfi lenni, míg egyszer helyet nem cseréltek…

p 7

p Csak azért tüntetően Absztinens, mert retteg: nem bírna mértéket tartani

p Félsz minden mámortól, részegségtől, nehogy pillanatra is önfeledt légy…

p Tartósan az alkoholba fojtaná bánatát, de az így csak nő, szaporodik stb.

p Aki egyszerre akar gyerek is maradni és a felnőttségből a jót is akarni

p A fitogtató gyermek-lelkű: aki maga előtt is takargatja infantilizmusát!

p Aki menekül a felnőttség szabadsága elől: egy szenilis a gyámság alatt

p Mellére kitűzött alázatossága nem az önfeladó nyájbirkaság apoteózisa?

p Azért nem szeded le a szőlőt, mert savanyú!? Nem! – mert nem éred el…

p A tökélyig csiszolt hasonlóság a királyhoz: dublőrként „él”, s hamar hal

p Nagyon nem akar pótolhatatlan lenni – a végén teljesen felesleges marad

p Mintha a Földön életfogytiglani büntetésben lenne: alig bírja kivárni a végét

p Olyan jószívű naiv kislány vagy, aki még a cukros bácsi kérését is teljesíti

p Olyan biztonságos bunker a háza: még magán-börtönnek se lenne utolsó…

p Beleroppan és komikussá válik önüdvözítős jópont-gyűjtögetésével…

p Az ún. létbiztonságért sorra mond le ifjúkori álmairól s lesz lelki hiánybeteg

p Amily mértékben távolodsz ideáljaidtól, olyannyira (munka)alkoholizálsz stb.

p A mennyei kapu előtt ácsorog, de jólneveltsége tiltja a zavarást, a kopogást…

p Ajtóstól rontasz a házba, és ki is rúgnak, pedig, ha kopogtattál volna…

p 8

p Nyitott kapukat dönget – aki azért küzd, olyat követel, ami már megvan

p Senkit nem akar megharagítani, „biztonság” kedvvért minden istent tisztel

p Ő soha nem engedetlen: ő nem ütközhet az éppen érvényes törvényekkel…

p Ha a zsarnok megtiltja a testvére eltemetését, ő nem lesz egy Antigoné

p Összekevernek valaki mással, s te belemész a – veszélyes – „játékba” …

p Egy életen át másnak adod ki magad… Így „élsz” a lebukásodtól rettegve…

p Egy riasztásra váró, fedőcégnél fedőtevékenységet végző ún. vakond

p Már réges-régen vége a háborúnak, de te még hősiesen konspirálsz?

p Mártírkodásból venné magára mások bűneit, ill. bűnbaknak jelentkezik

p Egy Nagy Ügynek rendel alá mindent, de amiről titokban sejti: kamu

p Az önismereti szintjét jól jelzi, hogy ő fél lábbal is Tarzan akar lenni

p Ő nem ismer lehetetlent, csak tehetetlent: gyűjti a kudarcélményeket

p Exkluzív szerződő: átadod életed közvetítési jogait egy bulvár tévének

p Változó elvárásokhoz igazodva új önéletet rajzol s hozzá is hasonul…

p Soha nem vagy ott a Tetthelyen, mindig valami jó alibit gyártasz!

p Aki vakmerően 19-re még lapot kér, s lássatok csodát: be is fuccsol

p Aki hosszú távon is a hazárdjátékra alapozza családja megélhetését

p A homlokodra-arcodra csúf szégyenbélyeget süt rossz magaviseleted

p 9

p Jó szándékkal majomszeretettel kövezed gyerekeid útját a pokolba

p Oly jó anya ő, hogy csak nem adja egy vadidegenhez nőül édes gyerekét

p Csak ridegen parancsolgat, pedig ugrott volna ő egy jó szóra nyomban

p Még sosem aludtál sátorban/a szabadban, a nyári csillagos ég alatt

p Az álarcosbál után sem veted le az álarcod, maszkod – úgy maradsz

p Nem keresed/találod a – nem tolvaj – kulcsot az élettársad lelkéhez

p Nem te vagy a főkolompos, a felbujtó, de veled vitetik el a balhét

p Érzed, hogy rossz, peches napod van, mégis kimész a vékony jégre

p A körtét hasonlítgatod az almával, mert mindkettő ehető gyümölcs

p Ha nem – egyből – piacképes, akkor minek is írjál magánnaplót…

p Jobb ügyhöz méltó buzgalom: csökönyösen köti az ebet a karóhoz

p Igen szakszerűen, kitartóan, ügyesen vágod magad alatt a fát

p Örül, ha nominálbére nő, noha reálérték-vásárlóerő közben csökken

p Csak a lejtőn lefelé derül ki, hogy rossz a fék (átvitt értelem: züllés)

p Havonta sikeres feleségvizsga – különben kitoloncolja a házából

p Akinek tök mindegy milyen játékkal, csak egy góllal ő nyerjen…

p Aki vagy komolytalanul, vagy ellenkezőleg: vérre menően „játszik”

p Amit nem tud megmérni, az nincs, illetve az nem megismerhető

p 10

p Aminek felbecsülhetetlen az – eszmei – értéke, az neki smafu

p A legjobb dolgok ingyen vannak? Ellenkezőleg: a legdrágábbak!

p Minden eladó? A pénzen vett „szerelemnek” ecet az alja

p Úgy él, mintha tényleg szobafogságban, házi őrizetben lenne

p Biztosra megy – ő nyerni akar: nagy tétben önmaga ellen fogad

p Ügyvéd zsebet töm degeszre: tyúkért perel és malacot veszt

p A pusztába kiáltod intő szavaidat – a falra hányod a borsót…

p A dagonyázó disznók elé a sárba szórod az igazgyöngyeidet

p Szembajos: a máséban szálkát is, a magáéban gerendát sem látó

p Annyira kerülnéd a prüdériát, hogy a trágárság karjába esel

p Addig – ha kell, ha nem – hülyéskedsz, míg végleg úgy is maradsz

p A sok haragvó, utálkozó stb. arckifejezés megárt a szépségednek

p Nincs pénze, mert elitta gyerekre, ez bántja, erre inni kell (ördögi kör)

p Mindent túlélő, még a becsületvesztését is – egy erkölcsi hulla

p Ő öli meg magzatként gyerekét, hogy a rossz sorsát elkerülje…!?

p Te soha nem ölhetsz – így pl. a bajtársnak sem adhatsz kegyelemdöfést

p Egyre nehezebb feladathoz egyre kevesebb gondolkodási időt ad magának

p Aki a fanatikus kemény magba keveredve is a magáénak szurkoló

p 11

p Rááll a vádalkura, majd álnévvel, új identitással idegenben bujkálhat

p „Szabadiskola” preferáló: ahol nincs – nagy – követelmény, számonkérés

p Az ökörre irigy, egyre jobban felfuvalkodó, majd kipukkanó béka

p Akinek nyáron könnyű az élet, és nem is gondol a téli gondokra…

p A tücsök és a hangya mese mai becsapottja: 8 órás munkából élne jól

p Önelkönyvelő: született vesztes, lúzer, csődtömeg – öncsőd bejelentő

p Te miért nem kérted, hogy a medve töröljön a halállistájáról?

p Mit üzen a Feri? Mindig beugrasz, és rosszul vágsz vissza

p Mindig késik, mindenről éppen az utolsó pillanatban csúszik le

p Sehol soha nincsen nyugtod, hajt a kincs-vadász szenvedélyed

p Aki önvédtelen: a pikkelő tanár szabad prédájává teszi magát

p A birkaiskolákba már 3 éves kortól, egész napra jár gyereked

p Csak azért olyan „jó”, mert hitében van túlvilági jutalom-büntetés

p Betört vadló: mézesmadzag és korbács idomít jó alattvalóvá

p Szörnyszülött marad, ebből profitál: cirkuszban mutogatják

p A csodagyereked életidegen, lélektorzító versenyistállóba hajtod be

p Beolvadsz a háttérbe, de nem csak vészhelyzetben (mimikri élet)

p A szereplési-feltűnési viszketeg – a senki, aki ettől lesz valaki?

p 12

p Ha épp nem gyötör, kínoz betegség, akkor te már egészséges vagy?

p A jóban sok a jóismerőse, csak épp a bajban egy jóbarát sincs köztük

p Már nem mersz/tudsz kérni – vagy hallgatsz, vagy követelőzöl

p Te egy kis porszem vagy, már hogy lenne Istennek rád is gondja!?

p Istennel tárgyaló, alkudozó – ne adj isten: Őt zsarolni is próbáló…

p Az ördögnek hisz: sokat ígér, keveset ad, de még ez is megkeseredik

p Az általad gyártott selejt bosszúszomjas és ki is elégül a rovásodra

p Édesnek indult életedet állandó halálfóbiád non stop keseríti

p Mindent csak letud – csak már mielőbb túl lenne rajta (muszos)

p Mintha mindig egy új és újabb vészhelyzetet kellene túlélnie

p Mint akit eltiltottak attól, hogy az aszfaltról a szabadba kimenjen…

p A városi levegő téged is szabadossá, gátlástalanná stb. tett!?

p Más is korrupt, nem csak te – te háborogsz a lepénzelt bírón!?

p Kontárkodsz otthon is, így a te családi házad is összeomlik

p Te hívod Mekk mestert: azt is elrontja, ami eddig még jó volt

p Háborogsz, ha a kommunátokban másnak is szabad a szerelem

p Szívet cseréljen, aki hazát cserél – egy maródi szívátültetett

p Úgy könnyíted a kivándorlást, hogy hátra köpködsz szülőföldedre

p 13

p Annál jobban gyalázza hazáját, minél inkább idegenben maradna

p Idegen országban/emberek között bolyongó lelkibeteg (home sickness)

p Beléd bújik az ördög és se kicsalni, se kiűzni nem sikerül – mert eteted

p Aki nem velem, az ellenem! – balgán rontod az erőviszonyokat

p Emberismeretből elégtelenre vizsgázol: pl. egy spionnak gyónsz

p „Szerelem” –vak, intésre süket: egy méltatlanra pazarolt férfikor

p Akinek a létezése üressége-könnyűsége az elviselhetetlen

p Mindenben finnyásan válogatsz, csak szellemi táplálékban nem

p Aki a jót nagyon rosszul, de a rosszat viszont nagyon jól csinálja

p Aki amilyen lassan, nehezen tanul, éppen olyan gyorsan, könnyen felejt

p Amit egyszer a fejébe vernek, az ott marad, foglalva a jó helyet

p Ahány ház, annyi szokás? De itt mindent fordítva csinálnak

p Ahol az egész év egy fordított nap – pl. a nők viselik a nadrágot stb.

p Akinek más szokásai vannak, az szerinte nem lehet normális?

p Végtelen(ül unalmas) történeteket mesél. Sosem kerekíti le…

p Stresszelő: pl. sosem adsz magadnak elég gondolkodási időt

p A törött, süllyedő hajóról a lakatlan szigetre pont a pénzt mented ki

p Jó élelmiszer helyett fölös-káros gyógyszerre költöd a kisnyugdíjad

p 14

p Mintha örökre el lennél tiltva a – helyi – közügyek gyakorlásától is

p Eltiltod magad a nyilvános helyek, könyvtár-színház stb. látogatásától

p Hívatlan vendégként persze igen kínosan, feszélyezve érzed magad

p A folytonos mentegetőzésed tulajdonképpen egy közvetett önvád

p Jó korán halni, a legjobb meg sem születni – az élet csak szenvedés

p Ha egyszer úgyis meghalunk, akkor meg minek is erőlködjünk?

p Emberkerülő: hozzád csak akkor jönnek, mikor a hullád elszállítják

p Mindenki előtt nyitott, átjáró-házzá tetted a családi „otthonod”!?

p A kozmoszban parányi a Föld, rajta egy porszem ő: mindegy, mit tesz

p A felülemelkedés híján kis gond eltörpülés helyett óriássá nő

p Nem mászik fel a humor magaslatra – nincs távlata, nincs rálátása

p Nem él a köznép az ingyen csodafegyverével, a politikai humorral

p Aki egész nap/éjjel komolyan-komoran Szolgál – kötelesség ízű élet

p Egy léha „életművész”, aki irtózik a „nyárspolgári” kötelességektől

p Az ő életében nem találni kivetnivalót, csak éppen sótlan az egész

p A mindig csak ímmel-ámmal, csak tessék-lássék dolgozó, játszó, ölelő…

p Akinek sosem sikerül a csúcsformát pont a megmérettetésre időzíteni

p Akinek – sajnos – mindent megkapott az egykéje, „csak” testvért” nem

p 15

p A voluntarista nagy akarásának nyögés és „meddőség” lesz a vége

p Az akarókat repíti a sors, a nem akarókat pedig vonszolja

p Bajtársaiddal sikeresen összeugrasztva, megosztva és így leuralva

p Egy ideig nagyon nem akarta, azután meg hiába: terhes/áldott állapotú

p Sok hűhó semmiért – A hegyek vajúdásból egy kisegérke születik

p Amúgy mindene rendben lenne, ha a torka nem lenne véres

p Ő mindenkinek jót akar: a szexnyomorgón egy kis hálapénzért segíteni

p Ő a lelkét tisztán megőrzi, ő csak a testét adja rövid időre bérbe…

p Ő sem mindenható, mégis felrobbantja a tehetetlenség dühe

p Ha törik, ha szakad, te hős akarsz lenni – legalább hősi halott

p Nincs egy közös jó Istenetek, ezért nincs otthon szeretet és béke

p Az „otthonotok” feldúlt: egy tájkép a napi hidegháborús csata után

p Hálával tartozik, érzi is, csak ezt nem tudja/akarja – jól – kifejezni

p Az egyoldalú függés miatt megharagszik az állandó jótevőjére

p Neki semmi nem „inge”, ezért ő semmit nem is vesz magára

p Amit az orvosa javasol, az neki már egy ukáz, egy obligát napiparancs

p Önszegényítő személyválogató: csak gazdagok tanácsát fogadja meg

p Krónikus szereptévesztésben: anya helyett barátnő – a gyerek meg árva…

p 16

p Nincs termékeny ötlete, imádság nélkül gépiesen fércműveket gyárt

p Nincs türelme az érést kivárni – zöld szilva/koraszülött szellemi mű

p Aki szellemileg, lelkileg vagy testileg önkasztrált és önsterilizált

p Ő a mindent rosszat lassan megszokó, és nem szökő

p Aki hagyja, hogy közutálatnak örvendő bezzeg-gyerek legyen

p Mindig csak az éppen romló almát lehet nálatok megenni

p Ha kivárod időd, a szamárlétrán majd csak lépkedhetsz felfelé

p Nincs kegyes csalás, tapintat – ő szinte szalonképes szadista

p A szeretethiány miatt rontó-bontó Didergő király te vagy

p Indiszkréten kifecseged a kocsmában a hálószoba titkaitokat

p Örök helykereső: összevissza rohangál, mint a mérgezett egér

p Kutya melegben a kutya is döglik, te, az ember büszkén gürizel

p Sosincs nálatok igazán házi béke, csak ideig, óráig fegyverszünet

p Fiúnak, férfinak szégyen a könny? – így nincs megkönnyebbülés

p Nem sikerorientált, de arra figyel, hogy csak a kudarcot elkerülje

p Drága kincse, szüzessége hamis/üveggyöngyért elkótyavetyélve

p Egyetlenegy alkalom volt – de elszórakozta, elbambult, lemaradt

p Szó nélkül tűri: arcul köpik, pofon ütik – sőt, oda tartja a másikat is

p 17

p Hamar esik kétségbe – őrlődik, és csak nagysokára kecmereg ki

p Felírod korommal a kéménybe a nagy fogadalmad (nem számon-kérhető)

p Önbiztató: ezt a kis időt, ezt a pár évtizedet te már guggolva is kibírod?

p Nem tudja, hogy politikai pankrációt néz – családmegosztó drukkolás

p Az első mézesmázos szóra beadja derekát – sziruppal mérget vesz be

p A szélkakas, aki irányt vált minden széljárásra – egy hiteltelen figura

p A viharos szélben a nád meghajlik, a tölgy eltörik – a rugalmatlan

p A bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű – önismeretlen/kritikátlan

p Vak vezet világtalant, így ezért mind a ketten gödörbe esnek

p Létminimum: éppenhogy csak valahogy átbukdácsol az élet-vizsgákon

p Aki a babérjain pihen- ő már csak a múltjából élne meg

p Aki egy rókáról több bőrt is lenyúzna – egy dologból kettős haszon?

p Nem lehet egy seggel két lovat megülni – aki túlvállalja magát

p Két szék közt a pad alá esik – pl. kettőnek udvarol, hoppon marad

p Aki egyszerre két úrnak is szolgálna: a Mammonnak és a Jóistennek

p Túl a csúcson: egyre több dalt felejt, a maradékot is rosszul játssza

p Amikor a sóher, kupori feleséged miatt lesül a képedről a bőr

p Minden esetleges nálad – épp lehetnél máshol is, mással is stb.

p 18

p Az örök nyugtalan „lemaradó”: hátha most pont nem itt kellene lennie

p Idegennel főleg a vesztegető és a vesztegethető viszony köti össze

p Azok a helyek vonzanak, hol pénzzel minden ügyed elintézhető

p Ahol már pénzért nem kapsz semmit, az nem a te otthonos világod

p Kiéhezve oázisba ér, de nem kap enni, mert nincs nyakkendője (vicc)

p A „kereskedő”, aki nem tud vizet eladni a sivatagban szomjazóknak

p Az eszkimóknak jeget áruló önjelölt pályatévesztett „üzletember”

p Az önelégedetlen, ezért kákán is csomót kereső, mániákus kötekedő

p A legyek után kapkodó sas – avagy a nagyon alacsonyra tett léc

p Aranyketrecbe becsalt királyi sólyommadár (és a bolondok háza)

p A létbiztonságba kéredzkedő, ketrecbe zárt oroszlánkirály

p Ha bukfencet hánysz, kapsz alamizsnát – nem mész kapálni

p A nyerés miatt a játékszabályokat menet közben változtatnád

p Játékban sem egyenlő a szolgával: az úr esélyei egyenlőbbek

p Sok mindent ki se próbált – még többről már végleg lemond

p Emberi számítás szerint nélkülözni fog – ő inkább elkurvul…

p A tisztes szegénységet nyomornak tartja, s a bűnbe menekülsz tőle

p Meglepi: a lelkiismeret kínpadja tényleg szünetmentesen működő

p 19

p Ön/közveszélyes feltűnősködő motoros: száguld haza unatkozni…

p Szükségben a maffiához fordul – majd ők is kérnek egy szívességet

p Nem is tud róla, hogy – veszélyes – kísérletek alanya/tárgya

p A baj nem jár egyedül – pláne, ha te is olajat öntesz a tűzre

p Csak eszedre hallgatsz, és nem figyeltél oda a balsejtelmeidre

p Aki a jó élményekben és a tiszta örömökben szegény koldus

p A hajléktalanság ördögi köreiből nem talál kitörési pontokat

p Türelmesen nagy kártyavárat épít, ami egy sóhajra összedől

p Aki a legszebbeket mondja neked rólad, az a legjobb barátod…

p Legyen igazság! és inkább vesszen a világ, szakadjon a barátság

p Önigazoló borúlátó: jó hírt kicsinyítő, rosszat felnagyító

p Szégyelli magát felnövekedő gyerekei előtt: nem állt ki hitéért…

p Nem „pofázhat”, kussol, mert neki gyerekeiről kell gondoskodnia!?

p Az csak nem bűn, ha én jól akarok élni? Kerül, amibe kerül…!?

p Az én magasztos célom szentesít minden törpe-óriás bűnt

p Az önjelölt Übermensch, aki az emberi törvények felett áll

p Bezzeg, ha nem koldusnak, de királyfinak születtél volna…

p Pont abból sokra sóvárgó, ami a legegyenlőtlenebbül van elosztva

p 20

p Az eszközökből magának végcélt formáló: pénz, hírnév, hatalom stb.

p Amit ma megehet, nem halasztja holnapra – a magát halálra zabáló

p Azért nem eszik a jóból, nehogy megtudja, hogy mit vesztett eddig

p Mintha mindig sűrű ködben élne, csak az orráig/egy napig lát előre

p Mint egy lepréselt levél, egy kitömött állat, egy panoptikumfigura

p Ha ló nincs, szamár is jó: a házassága legyen hamar kipipálva

p A múltat végképp eltörlő – mindent nulláról teljesen újra kezdő

p Nem ellenkezel, ha gyereket beszélnek a hasadba (vagy onnan ki…)

p Süketen, bedugott füllel a hasbeszélő szájáról olvasnál…

p Amikor létfontos adatok kellenek, te pont akkor ütsz a hasadra

p Ő mindig éppen csak dolgozgat – háborog, ha csak fizetgetik…

p Nem a megállapodott bérének örül, de a másokén mérgelődik

p „Büszkeségből” nem kezd békülést – így akár örökre el is veszti Őt…

p Nem bocsájt meg, ha térdepelve nem könyörögsz (magával szúr ki)

p Egyre jobban rángatózik, szorosabb is nyaka körül a hurok

p Nem éleszti-élteti a jó hagyományokat, így azok sem tudják őt

p Elfojtotta sírhatnékját, nem is képes felszabadultan kacagni

p Azt nevet igazán, aki utoljára nevet, te meg épp a végén sírsz

p 21

p Hagyja magát összeugrasztani társaival – ki a nevető harmadik?

p Ahova még a király is gyalog jár, oda is autóval menne (elsorvad)

p Feltornásztatott ún. igényeid miatt garantált a napi frusztráció

p Egyre alább adod – a föld alatt landolnak a minőségi igényeid

p Nem fejlődik, mert önkritika/változás helyett kifogást, bűnbakot keres

p A sikert kisajátító, a kudarcot hárító – max. egyenlőtlenül osztozó

p Főnök vagy: a vicceden kell nevetni, és veled kéne gólt is rúgatni

p Pályatévesztett mimóza játékvezető: nem pereg le róla a beszólás

p Külső tét rontja a játékot: pl. a vesztes csapat fizeti a pályát

p Midasz király kezében minden (!) arannyá válik, még az étek is…

p Teljesül a vágya: kolbászból van a kerítés is – és minden más is

p Ha nem értik a magyart, lassan és hangosabban többször mondod

p A sötét ellen jól befűtesz – ha büdös van, villanyt kapcsolsz

p Megkergül: megkerüli a Földet, pedig a háta mögött áll(t) Isten…

p Te használnád a médiát, de legvégül inkább ő használ ki téged

p Kétélű késsel óvatlan: nem te vágsz vele, hanem ő vág beléd

p Önistenítő: ő megtervezi-véghez is viszi a tökéletes bűntettet

p Minden csak elnevezés kérdése: ő törli a tömegközlekedés nevet

p 22

p Aki már akkor is közösségben érzi magát, ha villamoson utazik

p A beteg, aki a baját a vak sors szeszélyes csapásának tudja be

p A beteg gyerek, akinek még bűntudata is van (biztos kiérdemelte)

p Aki az ingyen isteni kegyelem előtt értetlenül áll: ő nem méltó rá

p Mindent ki akar érdemelni, az istenei ajándékot se tudja elfogadni

p Azt tanulná, amire születni kell/a születési adottsága parlagon

p Az a buta tyúk, aki pont a rókára bízza a létérdekei képviseletét

p A szúnyogot buzgón megszűröd, de a tevét meg simán lenyeled

p Aki eltéveszti a házszámot, a szomszédban kezd rendezkedni

p Neked mindegy, hogy pl. amnesztiát vagy amnéziát kapsz-e

p Neki csak árnyalatnyi a különbség: felakasztják vagy felfüggesztik

p Bolond, részeg, fanatikus: leállsz velük hosszan „vitatkozni”

p Néma gyerek vagy, akinek még az anyja sem érti a szavát

p Az orvos/barát még harapófogóval sem húzza ki, mi a bajod

p Hiába sugározzák ingyen a kincset, ha nincs vevőkészülék

p Kevés nyelvet beszél, kevés ember világa nyílik meg előtte

p Neki örök titok a Másik ember lelke/nyelve, nincs hozzá kulcsa

p Csak írásban tudja kifejezni magát, de az csak macskakaparás

p 23

p Aki idegen nyelveken perfekt, de az anyanyelvét kerékbe töri

p Egy ábrándozó merengő, aki a bírhatót eladja álompénzen

p A valamikori ifjú álmodozó mára csak egy álmos ember

p Az életedért cserébe még a kisujjadról sem mondasz le

p Te csak a jót akarod, a kisebbik rosszat ezért nem választod

p A sok kaján, gúnyos káröröm megártott a szépségednek

p A te rossz matekod: a kárörvendőnek sokkal több öröme van?

p Nem tudod megosztva csökkenteni-növelni bánatod-örömed

p Mindent megszoksz, nem szöksz, még rabságban is szaporodsz

p Autót csak jól kipróbálva veszel, míg a feleséged zsákbamacska

p Időérzék: akkor hiába püföli a vasat, amikor az már rég kihűlt

p Szürke nyárspolgári létezésed hétvégi különcködéssel színesíted

p Döntést elodázó, halogató tétova: végleg oda az egyszeri Alkalom

p A papucsférj halász és a telhetetlen asszonyság: jóból balszerencse

p Megfoghattad volna az Isten lábát: az elszúrt három kívánság meséi

p Te csak a kisujjadat adtad az ördögnek, és ő mégis bedarál…!?

p Korpa közé keveredsz, ott ragadsz és fel is falnak a disznók

p Saját egyéni utad keresése helyett beolvadsz egy szektába

p 24

p Önzőn egyénieskedő, vagy az edző-mester táv-irányítja a pályán

p A politikai pankrációt érted, az érdekedben folyó tétmeccsnek veszed

p Tudatlanul bőven termő bamba diófa, buzgó balek, hasznos idióta

p A felesleges-káros ismeretek színjelese – de életbölcselete elégtelen

p A teknős, aki „műfajt” téveszt: a nyúllal futásban áll ki versenyre

p A nyúl, aki elbízza magát és veszt: verseny közben lefekszik aludni

p Az önismeretlen „rút kiskacsa”, aki gyönyörűszép hattyú lehetne

p A mentőcsónakba azért nem ülsz be, mert te magát Istent várod

p Istent szaporán káromolod, mert nem tartod puskaporod szárazon

p Előre nem kötözteti ki magát: végleg ott is ragad a szirénszigeten

p Olyan szekér után futsz hiába, amelyik nem akar felvenni

p Eszel, iszol, alszol, ölelsz – de a mindenséggel nem méred magad

p Betyárból lesz a legjobb pandúr, de ő útonálló haramia lett

p Úgy vigyáztál a talentumodra, hogy biztos helyre elástad

p Aprópénzre váltott nagy tehetség: cirkuszi fejszámoló-művész

p Az örökös mentegetőzéseddel folyton magadat vádolod

p Szeretted a tanmeséket, de azok nála mindig másokról szóltak

p Sosem jött rá, milyen vak megszokásokban „éli” elődjei életét

p 25

p Az első napokban még érezte a bűzt, majd azután megszokta

p Külsősként/újoncként még nem mer szólni, majd beilleszkedik

p Te túl sokat mutogattál és ezért rászoktál a lopásra…!?

p Első sikere után vérszemet kap és bolti szarka lesz a lebukásig

p A magáért a lopás izgalmáért tolvajkodó pótcselekvő kleptomániás

p Ami ő örök szerelemnek hitt, az a másiknak egyéjszakás kaland

p Hermetikusan elzárt nevelése után már az első bókra elcsábultál

p Könnyű volt Katát táncba vinni – megestél és szégyenben maradtál

p Sokat játszottál a tűzzel és így nem csoda, hogy megégetted magad

p A közösülés kéje közben elveszik a kontroll – és nem szakítod meg…

p Vészkorban a szigorú spórolás volt a túlélés zálogja – de így maradtál

p Zsugoriságával a teljes életet tékozló – a vagyonát meg majd utódai…

p Nem találva az arany középutat a végletek között ide-oda hányódsz

p Gyávaságodból provokálásra előbb lesz vakmerőség, mint bátorság

p Bátorságnak tartod azt, ami igazából már istenkísértés, „hazárdjáték”

p Ott keresel jót, ahol nincs – a bajt viszont jó helyen keresed és találod

p Más hibáit nagyítóval, a magadét kicsinyítővel – se – keresed, látod

p Ordas hazugságait ártatlan ki füllentésnek átnevező mismásoló

p 26

p A magzatölést „kaparássá” bagatellizálni? Poszt abortusz szindróma

p Nincs bátorsága megszülni gyerekét – illegális abortusz/meddőség

p Ő majd akkor szül, ha már minden feltétel optimális lesz (sohanapján)

p Nemzeti színű ekével a te hátadon akár még szántani is lehet

p Nem tudod befejezni a napot – későn/kialvatlanul indul a másnap

p Örökké harckészültségben vagy, mintha bármikor lehetne riadó!

p Az ünnepeket nem tartod meg, így azok sem tartanak meg téged

p A szegény társad leselejtezed, a kutyamenhelyre bőkezűen adakozol

p Csicska vagy, csak azt eheted meg, ami már a kutyának sem kell…

p A kutyának csak egyetlen, a vadul vicsorgó „arcát” ismerted meg

p Kiskutyát kért a gyereked – aki őt is nevelné -, de papagájt kap

p Sok néma segélykiáltása visszhangtalan – akkor öngyilkos lesz

p Addig játszol vészkiáltásokkal, míg már senki nem vesz komolyan

p Nagykabátban – nem – vizsgálhat a doktor: még ott sem vetkőzik le

p Akkor kérsz tanácsot, amikor már „végleg” elromlott a házasság

p Téged is a munka tett emberré – ez a napi lélekölő gépies robot?

p Úgy áll a munkához, hogy más is hozzáférjen – sőt csak más, ő nem

p A dolgoknak mindig a könnyebbik végét fogod meg, el is satnyulsz

p 27

p Aki merne, az nyerhetne, aki gyáva, az biztos vesztésre „ítéli magát”

p Jó kezdése fél siker – a rossz viszont fél kudarc, ha nem kezdi újra

p Jó tempóban haladsz ugyan, „csak” egyre jobban félre: vakvágányra

p A hozományért zsákbamacskát veszel el – késő bánat, ebgondolat…

p Havonta egy nap a szerelemé: akkor mindent pótol/előre dolgozik?

p Egyszer mondtad Neki, hogy szereted – ha változás lesz, szólsz

p Költői szépségű, ahogy naponta szerelmet vall – de mást se tesz…

p Egy kis ugratásra is felhúzod magad – így örökös céltábla leszel

p Rossz hír: levágták a jó lábad, de mégis örülsz: a beteg gyógyul…

p Három lábon stabilabban állsz – megszereted, megtartod mankód

p A férj-feleség nem egy test-lélek, ők csak egymás mellett élnek

p Nem pont eleget, de vagy keveset, vagy feleslegeset tudsz, ami káros

p A sok felesleges aggódás (k)ára: ősz koravén, krónikus beteg

p Mennyi minden rossz érheti a jövőben: raktárra aggódó (Bunda mese)

p Még/már nem tud úgy kölcsönözni, mintha örökbe adná – aggódó

p Nincs kutyád, mert miattad nincs jó szomszéd, kire rábízhatnád, ha…

p Rablógazdálkodó: kiuzsorázza a termőföldet – ott már fű sem terem

p Sok beszédednek sok az alja – ez lelked tükre: te is aljas is vagy

p 28

p A szájadból segget csinálsz – semmit nem lehet adni a szavadra

p Olyan ígéretet veszel biztosra, ami a másiknak nincs birtokában

p Mérges kígyót melengetsz kebleden – ha feléled, megmar

p Nesze semmi fogd meg jól – és te még hálát is adsz érte

p Túl sokat markolsz és keveset fogsz (a kevesebb több lett volna)

p Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka és nem tud elrepülni

p Szimultán fogsz bele sok dologba, egyiknek se érsz a végére

p Ha kimúlt a tehene, dögöljön a szomszédé is (ha éhen is hal…)

p Mosdás helyett mindenkit besároz, csakhogy ő ne legyen kirívó

p A protekció tolta előre, de a függöny legördülése után: blama

p Nem vagy léha, sőt! bár egész életed olyan kötelesség-ízű

p Asszonyod jutalma: a házastársi kötelességéhez jó arcot vág

p Engedékeny felesége miatt neki csak a szigorú apa szerepe jut?

p Mire unoka lesz, már trottyos vénember – a nagypapaság jutalomjátéka?

p Ahol a kincsed, ott a szíved: kit/mit mentesz ki előbb a tűzből?

p Inkább éhen halsz, de nem kérsz, és főleg nem „lopsz”

p Egy „kóbor numera” után sok-sok évig fizetheted a gyerektartást

p Érted, de nem élvezed a humort – még ma sem nevettél jóízűen

p 29

p Okos enged, szamár szenved – bután kiszenved a házasságotok

p Citrom helyett citrompótló, élelem/élet helyett mű-kaja/életpótlék

p A Gulágról csont soványan hazaérve bezabálsz és bele is halsz

p Kis János tragédiája: kienné gazdag szomszédját a vagyonából (Móricz)

p Csak egy dolog nyomaszt: léted elviselhetetlenül könnyű, súlytalan

p Többet akar nyers erővel, mint fifikás ésszel, géppel elérni: belerokkan

p Ő nem kakál bele a kútba, éppen csak annak a kávájára – kútmérgező

p Polgári szolgálatos lesz, hogy kezéhez közvetlenül ne tapadjon vér…

p Terrorizálod fiad az erőszakmentességre és a szolgálatmegtagadásra?

p Nagy pofont tudsz adni, de nem állod – már az elsőtől kinyiffansz

p Katona nem viseltként a lányok sem vesznek legény/emberszámba

p Minden áron meg akarod úszni a honvédő katonáskodást – vesztedre

p A tűzzel játszol: homokost imitálsz, hogy leszereljenek – úgy maradsz

p Önként nem jelentkezel, sőt gyáván elbújsz, ha nagy bajban a Haza

p Keresed a mielőbbi „hősi halált”: ész nélkül mész előre: „Ide lőjetek!!!…”

p Pont a döntő ütközet előtt dezertálsz, hagyod cserben a bajtársaidat…

p Mindig azokhoz csatlakozol, akik épp nyerésre állnak – megvetnek

p Ha csapatod gyenge, akkor őket elárulva inkább ellenük ügyködsz

p 30

p Dafke meztelenül áll ki a küzdőtérre az állig fegyveresek ellen

p Egyénieskedő vagy, aki nem tud alázattal csapatban játszani

p Nem örülsz, ha a szellemi párbajban – túl – erős a kihívód

p Mindig csak edzel, csak készülsz: félsz a megmérettetéstől

p A lélektani hadviselésre pazarolod véges szellemi energiáidat

p Konstruktív, önépítő versenyzés helyett egy destruktív rivalizáló

p Még egy baráti beszélgetésed is egy „ki kit győz le” játszma

p Az a Dávid vagy, aki ki sem áll egy Góliát ellen a küzdelemre

p Feltett kézzel állsz ki a meccsre/feltétel nélkül kapitulálsz

p Önbeteljesítő jóslat – a papírforma szerint esélytelen vagy…

p Csak akkor mérkőzik meg, ha ő választhat gyenge ellenfelet

p A kudarcodat kikiáltod, szét-kürtölöd győzelemnek – ennyi!

p Csak az okoz nagyobb örömet, ha más rovására nyerhetsz

p Neked nem magad meghaladása, csak más legyőzése a siker?

p Akkora hátrányból indul, hogy még véletlenül se nyerhessen

p Ő gyengén/francia sakkot játszik, hogy elvegye a nyertes örömét

p Előre iszol a medve bőrére – de ittasan végül ő terít ki téged

p A boldogság a kiváltságosoké – te csak egy szürke kisember vagy

p 31

p Balga tudatlan: annyi embert irigyel, annyival cserélne helyet…!?

p Születési adottságoddal büszkélkedsz, vagy miattuk szégyenkezel

p Lassan mindent megszokik, míg megfő, mint az a bizonyos béka…

p Nem tudja, mi az exponenciális növekedés, s csak derekáig ér a víz

p Minden ingyen kegyelem – a halála előtt majd megtér, jó fiú lesz

p Minden jó tiltott, erkölcstelen vagy egészségtelen – neked szabad…

p A bűnt csak az aszkéta papok találták ki, a hivatásos bűntudatgyártók

p A mosdóvízzel a gyereket, egy rossz pap miatt az Istent is kiöntöd…!?

p A Bibliád holt betűtengerében bolyong, vesztegel, süllyed hajód

p Holt szellemű emberként felemésztenek telhetetlen testi vágyaid

p Aki másoknak parancsolgatna, de az önuralma gyenge lábakon áll

p Ami csak kegyelemből van, lehet, te pont azt akarod kiérdemelni

p Nem a Dolgod végzed, de ehelyett a „boldogságot” hajkurászod

p A mártírkodó: úgymond „feláldozod családodért a boldogságod”

p Végzetesen félreértesz és halálkomolyan veszed a tréfát

p Titkolt nagyothalló – úgy tesz, mintha követné a társalgást

p Ha a kicsit nem becsülöd, akkor a nagyot nem érdemled

p A ritka forintokra áhítozva nem becsülöd meg a sűrű filléreket

p 32

p A kakit aranynak mondod – az aranyból viszont szart csinálsz

p Aki nem lép egyszerre, az nem kap rétest estére – idomulsz

p Világképe: székek körül forogtok, egy mindig a süllyesztőben végzi

p Az ő élete folyamatos harc, mert csak az alkalmasabb marad meg

p Mesterséges amnéziát idéz elő – semmire nem akar már emlékezni

p Szelektíven emlékező: sorolja a sok rosszat, mintha ma történt volna

p Holtig maga elé tartott felmentés: neki nagyon rossz gyerekkora volt

p Jövő felélő: carpe diem mohóságból levágod az aranytojást tojót is

p Ülsz, csücsülsz a tegnapi babéraidon – a múltadból akarsz megélni?

p Aki előbb vág, s csak azután mér – végzetes sorrendetlenség

p Játéknak veszi az életet: olykor mondhassa: neki nem ér a neve!

p Dadog, raccsol, selypít, pösze, hadar – de ez őt nem zavarja…!?

p Kutyából hiába próbál szalonnát készíteni – vagy fából vaskarikát

p Ilyen nevet ad magzatjának: nehéz nem csúfolódni vele: Vég Béla

p Hiányzik életéből az évszakok ritmikus váltakozása – örök télben él

p Az anyanyelv csodafegyvere lehetne kezében, de nem használja ki

p Ha a lustaság fájna, egész nap csak üvöltözne – de így kétszer fárad

p Amiben ő a legjobb: mindig keres-talál okot az ivásra (casus bibendi)

p 33

p Akinek nincs, gyáván még azt is elveszíti, amije mégiscsak van

p Idegen ajkú-kultúrájú házastárssal életfogytig konyhanyelven társalgó

p Vakon hiszel a jósnőnek, aki jó pénzért sok jót jósol neked

p Jelessel végezted a fizetős háromhetes táltos tanfolyamot

p Addig ismétli a köztévé a hazugságot, míg azt igazságként (be)veszed

p Nem utazik, nem olvas – ezért nem reflektálhat vak szokásaidra

p Élve boncol: ún. őszintesége szalonképes szadizmus – izolálódó

p Csodagyereknek születtél te is, miért vált belőled hülye gyerek?

p Akkor ütöd – hiába – a vasat, amikor az már nem meleg (merev)

p Spanyolba stb. vágyó, de még nem ismeri/szereti a helyi flórát/faunát

p Amit ma már megtehetnél, lazán elhalasztod holnapra, meg utánra

p Ha ló nincs, szamár is jó – sötétben minden tehén, nő(stény) fekete

p Neked mindegy a szórend: ha nincs szemüveg, akkor üvegszemet kér

p Az átkod bumerángként visszaszáll, visszaüt rád (mint az Égre köpés)

p Kiengeded a gonosz szellemet a palackból – rád is szabadul a pokol

p Mindenből versenyhelyzetet generál: aki előbb ér a kukához, az eszik

p Csak azokhoz vagy teljesen őszinte, akik idegenek/károdat akarják

p Sziszifuszi a munkád: embertelenül nehéz, viszont teljesen értelmetlen

p 34

p Örökre Hamupipőke marad, mert nem engedi a jótündért segíteni

p Felkapsz reggel a rádióból kész gondolatot, s kihúzod vele a napot

p Mint akinek naphosszat tűkön, vagy időzített bombán kell ülnie

p Naphosszat úgy (fesz)ül a helyén, mint a majom a köszörűkövön

p A kilakoltatás Damoklész kardja alá költöző lakásfoglaló/adós

p Terméketlenné, sivataggá tetted földed, meddővé tetted nődet

p A jégeső után a gazda elveri a maradék termést – „besegít” Istennek…

p Minden lebetonoztál – és itt már fű nem terem, maximum mű-fű…

p Örökzöldeket keresve biztosra megy – a művirágot gondozni se kell

p Fölös-káros gyomirtó, műtrágya az anyaföldre: méreg a testedbe

p Csak négykézláb, vagy hason csúszva közlekedő – nincs „gerince”

p Mintha földalatti városba költözne: nappal is mesterséges a világítás

p Prokrusztész ágyára járó – nyújtás vagy lefaragás: uniformizálás

p Míg éltél, ez kimaradt. most csak alulról szagolhatod csak az ibolyát

p Butaságod, hülyeséged tényleg végtelen: határ a csillagos ég

p Nem kéred magadnak a zsebpénzt, s vele a tévedés jogát

p Nem kér zsebpénzt, nem tanul meg saját kis kárán beosztani

p Másnak kapar ki a forró gesztenyét – más malmára hajt a vizet

p 35

p Nem tudsz „provokálni”, nem is ugrasztod ki a bokorból a nyulat

p Nem jössz rá, hol van a kutya elásva – hol van a rejtett kincs

p Szarnak, bajnak te vagy a gazdája – mert mindig rád kenhetik…

p Ha a te kabátod lopták el, akkor „kabátlopási ügybe keveredtél”

p Rossz napkezdése fél kudarc: a későn kelő, másnapos ördögi köre

p Kóros-bűnös hiszékenysége miatt szélhámosok könnyű prédája

p Semmit nem akar veszteni, csak rizikó nélkül gyorsan sokat nyerni

p Mindent előre alaposan kiterveltél, de elcsúsztál egy banánhéjon

p Addig ját a korsó a kútra, amíg el nem törik: előbb-utóbb lebukik

p A jótanács adókat elmaró, melegebb éghajlatra küldő „nagyokos”

p A poén az utcán hever, de neked derogál lehajolnod a porba érte

p Nem érted: jobb, ha szerelmed gyűlöl, mintha közönyös – feladod

p Vád nélkül mentegeted magad – a saját bűnösséged vélelmezed

p Kineveted, kigúnyolod a sírnál sírókat – el is agyabugyálnak

p Nem temeted, engeded el halottadat, nem veszel végső búcsút

p A te zsebed mindig üres – le is pisilnek a kóbor kutyák

p Te nem vagy képmutató, te magával a bűnnel kérkedsz!

p Elveszítetted, nem ismered a saját isteni használati utasításod

p 36

p Úgy használod, rontod magad, mint pl. a gitárral szöget beverő

p Egy-magadban gyáva, a tömegben/csőcselékben meg vakmerő vagy

p A legvégsőkig próbára teszed jóakaróid – végül elfogyó – türelmét

p Ha nálad valaki egyszer hibázott, nincs új esély – kitörlöd a nevét!?

p A potenciális szövetségesekből aktuális ellenségeket gyártasz

p Nem csak a bűnt, de magát a vétkest, a gyarló embert is gyűlölöd

p A mester távollétében kontárkodó varázsló/bűvészinas

p Pont oda mész még papírért is, akinek az ablaka alá kakiltál

p A napi életművészkedő létezésed elviselhetetlen könnyűsége

p Teher alatt nőne/nőtt is volna a pálma – de nélküle satnya maradt

p Mibe, kibe másba, mint pont a segítő kézbe harapsz bele

p Te úgy tudod, hogy nincs bocsánat, így hiába hát a bánat….

p Eltűri, sőt élvezi, hogy mások rovására kivételezzenek vele

p Nála nem alap a szabály, mindig minden csak egyéni kivétel

p Ő még a végszükségben sem bont törvényt: nem „lop”, éhen hal

p Te vagy az úr, de csak egy kiskakasként a nagy szemétdombon

p Az utca nem napos oldalára jutva életképtelenül elpusztulsz

p Azt hiszi ő maga világít, pedig csak mások fényében sütkérezik

p 37

p A legkisebb kockázattal remél legnagyobb üzleteket kötni

p Ritkán vált fehérneműt, gyakrabban szokásokat és elveket

p Annyira jellegtelen, hogy nem lehet személyleírását adni

p Az ő különös ismertetőjegyei? Legfeljebb az ő testi „hibái” …

p Három napon túl megbüdösödött vendég nem veszi észre magát

p Evés/munka közben megjöhetett volna az étvágyad/kedved

p Titkolnád, de erősen kirajzolódik arcodon sötét, torz lelked

p Találomra, módszertelenül keresgél – vak tyúk is talál szemet

p Te na „szabadon választottad” élettársad, csak magad okolhatod…

p Ő egy defenzív életvezető: csak a kudarcot, a szégyent kerülni…!?

p Ahova félszívvel indulsz, ott csak a drága/véges időd pocsékoltad

p Mindig csak takaréklángon él, csak ímmel-ámmal tesz-vesz

p Se gyerek, se felnőtt, csak infantilis, majd még szenilis is voltál

p Már nem dadog, egy hosszú mondatot ki tud mondani, ha passzol

p Jártál tánciskolába, de csak a kályhától tudsz elindulni

p A halandóságod neked botrány, nem tettre serkentő terminus?

p Az egy élő istenen kívül már minden holt bálványt imádtál

p Nem tudsz mit kezdeni magaddal, ezért másokba belekötsz…

p 38

p Ha te boldogtalan vagy, akkor úgy látod, más sem lehet az…

p Exhibicionista: nem tetszést, csak visszatetszést kelt/arat

p Akinek a mindig bizonytalan kimenetelű háború a lételeme

p Állandóan ideiglenesnek mondott pénzzavarban leledzel

p Elvárás-megfelelés csapda: az öreg, a kisfiú, a teher és a szamár

p Nincs középút: te vagy felesleges, vagy pótolhatatlan vagy?

p A – szerelmi – szabadság és a hűség nálad kizárja egymást

p Teljesül a kívánságod: azt kapod, amit érdemelsz: akasztófa

p Balhited is hegyeket mozgat – és össze is dől az életvilágod

p Mint egy behemót elefánt a szívek herendi porcelánboltjában

p Ajtóstól rohansz a házba – pl. ő így „udvarol”: a melle után kap

p Legalább bizonyság vagy rá: az elsőkből is lehetnek utolsók

p Metamorfózis: angyalkából a házasságkötés után házisárkány

p Csodás átváltozás: ifjú haramiavezérből öreg papucsférj

p Beléphetne, de nem teszi, sőt lenézi: holt költők jó társasága

p Se játékban, se szerelemben nem élt-él át önfeledtséget

p Akit soha nem a Szentlélek hajt, csak a korcsma gőze

p Sötétben tapogatott elefánt – szerinted csak ormánya van

p 40

p Tested a Sátán, a Gonosz Szellem temploma – úgy is néz ki

p Pont az éltető reményed halasztod meg/ki először

p A legrosszabb pénzt hamisítod, s még azt is pancser módon

p Rajtad már csak a fegyver foghat – javíthatatlan elvetemült

p Legyőzhetetlennek hiszi magát, csak az Achilles sarok ne lenne

p Hiszed, ha látod? Hinni a templomban kell? – ateista materialista

p Ami nem látható, nem mérhető, az neki nem is valós dolog

p Aki nem tudja, hogy jól csak a szívével lát az ember

p Aki csak ilyen-olyan épületeket lát, de sehol nincs az egyetem

p Még annyi mindent nem szereztél meg, non stop hiányérzet kínoz

p Már hitelre mindene megvan, már semminek nem tud örülni

p Nem vagy résen és az ördög kilopja szívedből az örömöt

p Ma ugyan szép, derűs az idő, de ne örülj, holnap majd beborul

p Ha nem kap két pofont, csak egyet, már örül, mint majom a farkának

p A halált megvető bátorságod istenigazából maga az istenkísértés

p Nem világosodsz meg, pedig a Földön egy nagy Úr vendége voltál

p Ha meghal egy gyereke, akkor először is Istentagadó lesz/marad

p Amit Isten adott talentumot, azt feltétlenül, örökre adta, nem veszhet el?

p 41

p „Alázattal” méltatlanra pazarolod legszebb éveidet, évtizedeidet

p A disznók elé szórod gyöngyeidet – a pusztába kiáltod a szavad

p Pont a saját hazádban/körödben akarsz próféta lenni (Jézus se volt)

p Fehér zászlóval és feltartott kezekkel – nem – állsz ki az ütközetre

p Előbb folyton kerülöd, később meg mániásan keresed a konfliktusokat

p Aki folyton csak menti, kuporgatja életét, az biztos el is veszíti azt

p Aki nem gondozza, de biztonságos helyre elássa talentumát (elrohad)

p Megkímélt állapotban, elhasználatlanul múlsz ki – minek is éltél?

p Az öSzTöNeid elfojtásával fokozatosan sorvad az ISTeN benned

p Hallgatásod nem bölcs, de passzív beleegyezés kifosztásodba

p Ha csak beígérik a pofont, mindent elárul, akár anyjára is vall

p Csak a kicsikkel kezdesz ki, így akarsz erősnek látszani

p Az atyáskodó államra bízod gyermeked szellemi elnevelését

p Kecskére bízod a káposztád – pedofil pesztonkára a kicsinyed

p Puszta kézzel akarod szorosra betekerni a csavart – szerszám?

p Többet erővel, mint ésszel? – így nagyon hamar végelgyengülsz

p Nem szólsz, így téged nem is fog törölni a medve a halállistájáról

p Olyat ígéretre alapozol, amit nem lehet számon-kérni (demagóg)

p 42

p Ha engedtél az ördögnek: előbb csak a kisujjad, majd a karod, majd…

p Te olyan Nagyúr vagy, még a grammatikának is te parancsolsz

p Aki nem tud magának parancsolni, az másoknak fog engedelmeskedni

p Az önleleplező vallomás: „Az úgy kezdődött, hogy ő visszaütött…”

p Adsz a szarnak egy pofont – annyi, mint halottnak a csók

p A szarból akar várat építeni – rosszul méri fel a lehetőségeit

p Nem mer nagyot álmodni – a mostani körülményeinek a foglya

p Túl a csúcson: egyre kevesebbet, azt is rosszul tudja elhegedülni

p Elkapod a szarva közt a tőgyit – ott keres, ahol biztosan nincs

p Feltámadni a szellemi halálból? – inkább s.k. kifesti hulláját

p Nem rögzíti, így örökre elveszíti röpke gondolattüneményeit

p Nem szereti a saját hangját: mintha egy undok idegené lenne

p Nem tanul a történelem mestertől – a nehéz időszakot évismétlő

p Nem ő fordul meg sokfelé: a világot forgatná meg maga körül (vidióta)

p Nem teszi jóvá disznóságát: szégyenében bujkál családja elől

p Nem teszi ki próbának a mindent gyógyító csodaszert áruló vigécet

p Nem tesztel/buktat le a hozzá csak nyereségvágyból közeledőt

p Nem tör ki a hízelgő-vérszívó rajongói fojtogató gyűrűjéből

p 43

p Nem fejez be időben munkát: egyre kisebb hatékonysággal tovább

p Nem tudja elviselni: párjának titka lehet: kiszekírozza belőle

p Nem emészti meg: élte legnagyobb adományai nem érdem dolga

p Nem látja a fától az erdőt, a kis részletektől a nagy egészet

p Elvakított hitelfelvevő – elbújt ördögöt nem keres a részletekben

p Nem lát át a manipuláción: csak másnak kapar forró gesztenyét

p Nem legyőzi, de kerüli ellenségét, így az orvul hátba támadhatja

p Nem lehet oly csekély erőd, hogy ne árthass magadnak rengeteget

p Nem az a kis ital, de a lebukástól való félelmed sodorhat balesetbe

p Nem mer kerékpározni, evezni, repülni: ő beéri a szimulációikkal

p Nem mer utcára kimenni, hátha pont a fejedre esik egy tégla

p Nem merül el semmiben/magában: tv-csatornák vízfelszínén szörföl

p Nem mész ki az utcára, nehogy a szél összekócolja beállított hajad

p Nem mosakszik, inkább mást mocskol, hogy így tisztábbnak tűnjön

p Nem nyugszik bele szerelme elvesztésébe, ott piszkolja, ahol éri

p Lezárás/új kezdés helyett még szép emléket is gyalázza szerelmüknek

p Nem is feltételezi, benne van/lehet a hiba: évenként újraházasodik

p Illemszabály tudatlan: így már a kezdés, az első benyomás is rossz

p 44

p Nem elég: beteg vagy, de még a kedved is rontod/hagyod elrontani…

p Nem isten adta hivatalod, protektorod észt már nem adhatott hozzá

p Nem engedi kisujja levágását, végül egész lábát is amputálják

p Nem keresve felemelő hivatását lejjebb süpped, beragad a dagonyába

p Nem keres ingyen felüdülést: öncélú séta, felhőjáték-nézés, játék stb.

p Nem keresve a bűnbánatot a lelkiismeret kínpadjára vonódik

p Nem készül fel a lelki műtétre: nem kér pl. humoros érzéstelenítést

p Nem érti a tréfát, így neki nincs cukros máz a keserű pirulán

p Nem kockáztatja a magvetését, csak az biztos, amit most megeszik

p Nem kockáztat „idegen” örökbefogadását: „hiánypótló kutya”

p A tétlenségeddel magad segíted el a gonoszok győzelmét

p Nem elég, hogy napi munkád utálod, de kompenzáló hobbid sincs

p Nem élhetsz szertelenül: ez nyugtat, altat, izgat, kábít, gerjeszt!?

p Nem fújja ki orrát: szipogásra figyelve elsikkad a fontos mondandó

p Nem gyógyíttatja a munkaundorát, így nehéz őt munkára fogni

p „Csak” szép tested árulod, mintha így lelked ép/szép maradhatna

p Nem hátrál ki a rossz helyzetből: vagy ő aláz, vagy őt alázzák

p Nem tudod a választ a találós kérdésre, és menten megöl a szfinx

p 45

p Úgy hal, ahogy élt: egy elfekvőben magányosan magatehetetlenül

p Nem tájékozódik: ha bókol, itt, idegenben beperelhető szex’ zaklatásért

p Saját farkába harapó kígyó – dühlevezető ön-agresszió, önsebzés?

p A családod kettévált hidegháborúzó dúsgazdagokra és csórókra

p Lezser, laza, nyegle, tiszteletlen köszönésformákat veszel át

p Jogtalan követelésekkel állsz elő, s pirinyót sem tántorítasz

p Elviselhetetlen, hogy vége a nyárnak: felbosszant egy hulló levél

p Nem bízva a véletlenre, kap-e ajándékot: ő „meglepi” önmagát

p Nincs emberi bebiztosítás: az öreg Robinzon magatehetetlen lehet

p Nem csapatban játszó: nincs, aki kisegít, biztat, kiegészít, pótol stb.

p Te nem kistestvérkét kérsz szülinapodra, de új szívtelen telefont

p „Szólásszabadsághoz” jut magára véve a bolond bélyegét: diliflepni

p Amikorra már bármit mondhatsz, addigra már mindent rád hagynak

p Miért akar kihátrálni, diliházba menekülni az élet küzdelmei elől?

p Ellensége mindenki, aki nem partnere az életbújócska játszmában

p Rádöbben az igazságra, de addigra már irreverzibilisek a változások

p A válság neki teljes összeomlás, nem pedig a jobb folytatás esélye

p Addig imádkozol az örök életért, míg a végén megkapod – megbánod

p 46

p Az élőhalott, aki hiába könyörög a jó halálért, a kegyelemdöfésért…

p Mintha keresné a szenvedést, és így lesz tragikomikus figura

p Mindent pénzért akarna megvenni, azt is, ami csak ajándék lehet

p Jó pénzért bármit vállal: oroszlán szájába dugni fejét, leköpni nejét

p Soha nem volt/megszépített korba a jelenből/innen elvágyódó

p Nosztalgiád nem kellemes, de nagyon fájdalmas elvágyódás

p Utópiád, ideálod nincs kapcsolatban azzal, ahogy itt és most élsz…

p Az ábránd semmire nem kötelez, dagonyázó passzivitásra kárhoztat

p Az ábránd-világban élő bolond – a bírhatót eladja álompénzen stb.

p Vakon megbízol az embertársaidban: a kulcs a lábtörlő alatt…!?

p Minden perccel és fillérrel elszámoltatod „drága” élettársadat

p Házassági szerződés: mint aki nem együttélésre, de válásra készül

p Értékeit magánál tartva, nagy utánfutóval jár őrzött parkolóba

p Aki még a kutyáját se bízza a jószomszédra, mert nincs neki olyan

p Sokáig nem tesz szóvá sérelmet – ha betelik a pohár: szemre-hány

p Hallgat, de ha egyszer kiborítja a bilit, hidegháborús állófrontot nyit…

p Beleszeret a „krónikus” bajába, így akar több törődést kizsarolni

p Minél távolabb a magasztos ideál, annál közelebb a pálinkáspohár

p 47

p Nem fogja fel, hogy ő itt egyszer használatos – kifacsarva eldobják

p Vagy önleépítő mihaszna dologkerülő, vagy idült munkaalkoholista?

p Ő nem fogad el ingyen ajándékot! Mindent azonnal ki akar fizetni…

p Aki életében egy utánzó majomnál több már soha nem akar lenni?

p Aki nem egy-én, mindig csak hasonmás, epigon, gyenge utánzat, dublőr

p Nem ad magának türelmi időt: elég egy hiba, és máris végleg feladja

p Aki a Jó-Istenben nem hisz, de egy vadidegen szélhámosnak már igen

p Aki úri becsületszóra ígéri: havonta megduplázza pénzem, az viheti

p Balhite balekja: az ördög sokat ígér, keveset ád, és még az is keserű

p Mást se hallgatsz, mást se eszel: minden nap a kedvenc zenéd/ételed

p A jóból is megárt a sok: egy életre meg is utál bármit/bárkit (kedvencét)

p A falra fested az ördögöt és az nyomban meg is jelenik (behívja a rosszat)

p Szó szerint veszi: egy férfinak elég, ha egy fokkal szebb a rút ördögnél

p Merev sablon, recept stb. bénít, már nem mersz ösztönös, spontán lenni

p Aki sosem akar jól járni, mindig csak nyelni s közben tapasztalatot nyerni

p Aki mindig, bármi áron jól akar járni – rajta is veszt, hogy nem tud veszteni

p Aki egy embernek elérhetetlen dolgokat akar – csak kudarcélményt gyűjt

p A távolról eszményinek látszó nő után – hiába – sóvárgó, agglegény maradó

p 48

p Önként önveszélyes őrült pillanatok – részegen kárt teszel magadban

p Elvehették az önbizalmad, és még a mai napig sem szerezted azt vissza!?

p Olyan kis csavarként üzemel, aki nem is ismeri az egész gépezet célját

p Nem élsz a munkamegosztás istenáldotta előnyeivel: önkéntes Robinzon

p Kasztrált operaénekes: mikor mégis megbánja, már nincs visszaút

p Úgy képeznek belőle operaénekest, hogy már mást nem is tud énekelni

p Oroszlánúri kedvében egeret öl, így nincs ki kirágja a hálós csapdából

p Bolondórás ostoba fogadalmat tesz, betartásától isten se térítheti el

p Otthon családjával koplal-fagyoskodik, de státuszszimbólumokkal flancol

p Otthon minek is csinosan öltözködni– slampos, lompos, pongyola feleség

p Aki önállóan egy lépést se mer tenni: hol az illetékes engedélyező?

p Önként „elő-nyugdíjazott” – az önmagát feleslegessé nyilvánító

p Az egyre „dicsőbb tettek” arcátlanul nagyotmondó obsitos szájhőse

p Aki önként ad rakás pénzt életveszélyes mellékhatású szerért

p Aki önként, előnyökért/bosszúból lesz besúgó – minden kényszer nélkül

p Azt mondva, hogy még jobb neki, ha én súgom be, beszerveződik…

p Egyoldalúan fejleszti magát: egy nagy vízfej, nagy segg lesz/marad

p Keserűre konzervált a szájíze, még az édest is magához hasonítja

p PROLÓGUS

p Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

p balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

p ön/társemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

p .

p Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

p közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

p napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

p rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

p .

p Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

p hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

p talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

p elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

p .

p Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

p házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

p betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

p lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

p .

p A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

p nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

p A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd a baj okát,

p és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

p .

p Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

p magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

p Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

p az ellenséggel elbánsz majd magad is – sőt: a hasznukat veheted…

p .

p A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

p Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

p jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

p és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

p .x