Amerika,

avagy Franz Kafka anti utópiája

Jelen sorok írója alighanem elfogult Franz Kafkával szemben, amikor azt írja, hogy az Amerika egy nagyszerű regény. De ha nem volna az, minden bizonnyal akkor is erre a következtetésre jutott volna: hisz Kafka Amerika - legújabban az eredeti címén, Az elkallódott fiú-ként megjelent - regénye tényleg egy remek könyv.
A prágai klasszikus író egy kevésbé ismert könyvéről van szó. Az élete során három - valójában töredékben maradt - regényt írt Franz Kafka, aki - a legenda szerint - halála előtt rábízta őket barátjára, Max Brod-ra, azzal a kéréssel, hogy semmisítse meg őket egytől egyig. A közismert történet szerint Brod viszont, ahelyett, hogy eleget tett volna tüdőbetegségben szenvedő barátja kérésének, lektorálta és kiadatta a rábízott írásokat. Így vált halála után ismertté és mérföldkővé az irodalomban Franz Kafka, a szürke hivatalnok életét élő, kitörésre képtelen író, aki életében csupán néhány publikációt tudott felmutatni.

Szép mese, de neves irodalomtörténészek is vitatják már ezt: tény, hogy Kafka Brod-ra bízta nemsokkal halála (feltehetőleg éhen halt tüdőbetegsége miatt, mert képtelen volt enni) előtt az írásait, de sejthető, hogy nem kérte az elpusztításukat, Brod ezzel az ügyes húzással próbálta túlmisztifikálni a kiadásra szánt írásokat. Akár így, akár úgy, a lényegen ez semmit sem változtat: Kafka szinte rögtön híressé vált irodalmi körökben, az Átváltozás című novellája, valamint a Per című regénye kötelező tananyag lett az iskolákban, a kritikusok pedig szókészletükbe táplálták a "kafkai" jelzőt.

Kafkai, azaz komor, meseszerű, sötét, szürreális és groteszk, az állandó bizonytalanság, a leírhatatlan félelmek és a léttel együtt járó belső szorongás legpontosabb és legkifejezőbb jelzője. A Per című közismert regénye egy banki hivatalnok története, akit egy titokzatos, hatalmas bíróság perbe fog, de bűnét még a kivégzése előtt sem árulják el neki. A Kastély című regénye egy vidékre érkező földhivatalnok története, aki életét annak szenteli,A hogy a falu fölé magasodó titokzatos kastélyba bejusson, mindhiába, pedig hát - a szó szoros értelmében - senki sem állja az útját. Kevésbé ismert Amerika című regénye, pedig - amely látszólag elüt a többitől, elsősorban pozitív kicsengése miatt - egy 16 éves, Amerikába, a remény földjére érkező (már-már Dickens-i hős) fiú kalandos története. Kevésbé lenne kafkai?

Nos, a fiatal Karl Rossmann sokkalta életerősebb, határozotabb és törekvőbb a többi, ismert kafkai szereplő - már csak a kora miatt is. Szülei azért küldik Amerikába, mert otthon teherbe ejtette az őt elcsábító cselédlányt. A fiút a gazdag nagybácsi, Edward Jakob veszi szárnyai alá, aki igazi nagytőkés, a legjobb körökben mozog és elhatározza, hogy Karl-t is bevezeti ezekbe a körökbe. Amerika a végtelen lehetőségek hazájaként jelenik meg a regényben: egy új, még alig berendezkedett, de máris modern, Európától messzi szakadt világként. Ám amikor a gazdag nagybácsi egy látszólag felfújt ügy miatt - Karl valamiben ellent mond neki - elküldi magától, voltaképp üres kézzel a fiút, szép lassan leomlik a csillogó idill, és kezdenek anti utópisztikus jegyek megmutatkozni a történetben. Karl, mint csavargó teljesen új színben látja az új lehetőségek hazáját: a szegénység és a munkanélküliség elképzelhetetlen méreteket öltött ebben a világban. Az utcákon folyamatos munkás sztrájkok és politikai választások miatt kialakuló őrült tüntetések és összecsapások hömpölyögnek. A jól nevelt Karl pedig hamarosan két szélhámos társaságában találja magát, a hatalmaskodó Delamarche, és az őt hűságesen követő Robinsonében. Ők ketten láthatóan csak kihasználni akarják a fiút: elszedni maradék kis vagyonát, kihasználni a hiszékenységét. A fiú megelégeli ezt, és állást szerez egy nagy nevű szállodában, mint liftesfiú, ahol pártfogókra és barátokra tesz szert. De faképnél hagyott "társai" nem hagyják ennyiben a dolgot, és mindent elkövetnek, hogy megkeserítsék a fiú életét. Botrányt okoznak és sikerül elérniük, hogy elbocsájtsák a fiút a szállodából, aki ezekután folyamatos igazságtalanságoknak lesz kitéve a hatalmaskodó portás, a rendőrség és mindenki más részéről is; mintha az egész meghódításra váró világ összeesküdött volna ellene. Ezután csak hab a tortán, hogy régi "pajtásai" szinte elrabolják, és házi rabszolgamunkára kényszerítik, aminek során fogvatartóiról és egy hízott és hisztis énekesnőről kell gondoskodnia. Amikor pedig végre sikerül keserű helyzetére felhívnia egy szomszédos diák figyelmét, az ahelyett, hogy fennakadna a kényszer munka hallatán, inkább azt a tanácsot adja Karl-nak, hogy örüljön neki, mert ennél jobb állást nem fog kapni Amerikában.

De Karl megszökik, és végül az "Oklahomai Természeti Színház" alkalmazza, csakúgy, mint minden más utcai munkanélkülit: angyalruhába bújt nők és ördögruhába bújt férfiak trombitás zeneszólamai közt Karl végre állást kap, bár maga sem tudja, hogy milyen feladatra szánják őt, azért örül. Amerika ismét a lehetőségek otthonaként jelenik meg, míg Karl-al messzire rohan a vonat.

A valóban Dickens-i csavarokban bővelkedő már-már pikareszk regény egy kissé döcögősen beinduló, de később letehetetlen, finom humorral átszőtt történet. Feltűnnek a tipikus kafkai hősök: azok a hatalmaskodó emberek, akik egyfajta megfoghatatlan erőként - mint a Perben az a bizonyos bíróság - próbálják derékba törni a modern világban esetlenül bolyongó embert, aki csakhamar rádöbben: valójában egy hatalmas és kiismerhetetlen gépezetben kering. Hogy a töredékben maradt regénynek Kafka milyen befejezést szánt, csak találgatni tudunk. Az író egyik naplójegyzete viszont A per című regény K-jáéhoz hasonló halált jósol Rossmann-nak. A regény - aminek Broodman adta az Amerika címet, az eredetihez közelebb álló új fordítás címe Az elkallódott fiú - mindenesetre így töredékként is befejezettnek tűnik az olvasó számára. Csak épp nem a szokványos, "nincs remény" kafkai befejezést kapta meg.

Komor Zoltán
2010. 01. 29.
http://www.napvilag.net/irodalom/20100129/amerika_avagy_franz_kafka_anti_utopiaja