A magyarnyelvű fantasy-irodalom bibliográfiája

Tartalom

Előszó
Útmutató
Szakirodalom
A teljes bibliográfia

1975-1997


összeállította:
Tick Péter és Varga I. Nándor



Előszó a magyarnyelvű fantasy-irodalom bibliográfiájához



Tisztelt Olvasó!

Azt, hogy régóta váratna magára egy fantasy bibliográfia, aligha mondhatjuk, azt azonban annál inkább, hogy megjelenése éppen időszerű, s talán éppen most a legidőszerűbb.

A fantasy-irodalom 1989 óta egyre határozottabban képviselteti magát hazánkban; ahogy a kiadványok szaporodnak a könyvesboltokban és a könyvespolcokon, úgy nő a fantasyt kedvelők, mit tesz Isten, elismerők és persze a fanatikusok tábora. Rajongói - olybá tűnik -, mintha mindig is lettek volna, ámde kétségtelen tény, hogy 1980 [*] előtt csak hírből ismerhettük a stílusirányzatot. Egy bibliográfia valahol mindig egy darab irodalomtörténet is, amikor összeállítottuk, nemcsak az olvasmányélmények idéződtek fel bennünk, ahogy a könyveket, folyóiratokat lapozgattuk, hanem a kor is, melyben ezekhez a kiadványokhoz hozzájutottunk. Igen, ezt a szót használom: hozzájutottunk, mert valahogy állandóan az az érzésünk támadt, amint - legtöbbször kora reggel, iskolába menet a ponyvastandokon - kézbe vettünk egyet, hogy valami hatalmas kincshez jutottunk hozzá. Az olvasás élménye csak ezután, a borító, az ajánlások és a fülszöveg alapos mustrálása és megvitatása után következett - sokszor felemelő, s sokszor lehangoló élmény. De az újabb kiadványok esetében még sokszor támadt fel bennünk ez az kivételes érzés, s kerített hatalmába ez az egyedülálló hangulat, melyet részben a rendkívüli várakozás, mely ezeknek a nyomdatermékeknek a megjelenését megelőzte, szült, hogy egy újabb, szó szerint fantasztikus élményben lehet részünk. Akkor valamennyiünk számára világos volt, hogy ezek a könyvek és újságok tartalmuktól és külcsínüktől függetlenül is jelentenek nekünk valamit, sajnos nem egyszer többet az előbbieknél. A könyvpiacot a közelmúltban elárasztó dömping elnyomta bennünk ezt az érzést, hogy úgy mondjam, valóban ritkaságszámba ment. Ha egyszer-egyszer át is éltük, a kontraszt annál nyilvánvalóbb volt, s keserű szájízzel kellett tudomásul vennünk, hogy "azok az idők" már elmúltak. A dömpingnek azonban talán van egy jó oldala is: biztosítja az olvasóközönséget; azt a biztos vevőkört, ami a fennmaradást jelenti a kiadók - különösen a fantasynek elkötelezett kiadók - számára. Érdekes, ám annál kiábrándítóbb volt látni, hogy éppen az elkötelezett kiadók, amelyek leginkább reflektorfényben álltak, s ezért a legnagyobb elvárásokkal tekintettünk feléjük, hogy ragadtattak el abban az árban, amelyet saját maguk idéztek elő. A kilábalás az 1996-ban újjáalakult Valhalla Páholy részéről látszólag megkezdődött, a Cherubion előreláthatólag 1995-ben jól-rosszul bevált stratégiájánál marad. Nem szeretnénk e két törpe óriást kárhoztatni, hiszen az, hogy a nagy a nagy klasszikusokon kívül bármi is olvasható, javarészt nekik köszönhető. Arra szeretnénk csupán felhívni a figyelmet, hogy a felelősség is az övék, hogy mi uralja a piacot, s - természetesen -, hogy ennél fogva milyen kép alakul ki a fantasyről az olvasókban, s nem utolsósorban róluk, aki kiadókról, a stílusirányzat élvonalbeli képviselőiről.

Az elmúlt néhány évben sok támadás érte a fantasyt elsősorban a szerepjáték területén, ez azonban - és ez meggyőződésünk - csak annak a jele, hogy az irodalomról még annyira sem hajlandók tudomást venni az illetékes körökben. Mindannak ellenére állítjuk ezt, hogy például Tolkien "ügyét" a magyar irodalmi élet nem kisebb alakjai vállalták föl, mint Göncz Árpád és Tandori Dezső. Mindemellett a fantasy sok elismerést is kapott, elsősorban az olvasók részéről.

A szerzőket illetően első ránézésre csalóka képet adhat ez a munka, elenyészőnek, lehangolóan kevésnek tűnhet például a magyar írók száma. Műveik azonban értelemszerűen írói álnevük alatt találhatóak. Mivel kilétét azóta nem egy közülük nyilvánosan is felfedte, nem tartottuk etikátlannak, hogy hovatartozásukat a fordítót jelölő "ford.:" elhagyásával jelezzük ott, ahol a fordító állna. A bibliográfiába nem került bele egy-két olyan mű, mely tévedésből, vagy hozzá nem értésből került fantasy-logo alatt kiadásra, vagy hozzáférhetetlensége miatt maradt ki belőle. Mindazonáltal bízunk benne, hogy a közeljövőben lesz teljesebb, igényesebb, s nem utolsó sorban terjedelmesebb bibliográfia. Addig is reméljük, hasznára válik majd ez az összeállítás az érdeklődőnek. Sok szerencsét a kereséshez! Tick Péter és Varga I. Nándor

[*] A 40. Galaktika megjelenésének esztendeje.



Útmutató



Ez a bibliográfia az 1997-ig magyarul megjelent fantasy-irodalom jegyzéke. A felsorolás a teljesség igényével készült, ám jellegénél fogva mégsem lehet az.

A regények és a kizárólag fantasyvel foglalkozó válogatások (antológiák és magazinok) valószínűleg hiánytalanul fel vannak dolgozva, ám ez nem mondható el más kiadványokról. Mivel a szerkesztőségben senki sem járatos a tudományos-fantasztikus irodalom területén, a Galaktika és más sci-fivel foglalkozó folyóiratok esetében csak a véletlenszerűen utunkba kerülő műveket írhattuk össze (például az Új Vénusz magazint csak futólag ismerjük, pedig biztosan tudjuk, hogy tartalmazott fantasy-novellát).

A másik nagy hiányosság a fanzinok területe. Közvetlen forrásunk mindössze néhány Marsyas, a Supernova 4. és a Helios 2. száma. Létezik még néhány közvetett forrás - amilyen például a Lovecraft-művek jegyzéke a Holdtölte 27. számában -, s csak sejthetjük, hogy az anyag ennél jóval nagyobb.

És most néhány szót mindarról, ami szándékosan kimaradt: az irányzat határmezsgyéjén mozgó művek közül a sci-fi Star Wars űroperák egyes részei, a space fantasyk, illetve horror-regények számtalanul. Vannak azonban kivételek, Lovecraft írása közül csak az egyetlen, nyilvánvalóan science fiction Eryx falai közt maradt ki, s Tolkien meseregényei is bekerültek bibliográfiánkba, elsősorban az író jelentősége miatt.

Éltünk a lehetőséggel, hogy felülbíráljunk néhány szerkesztői tévedést; tudniillik számos könyv jelent meg fantasyként feltüntetve, amely véleményünk szerint nem volt az, és ezeket tudatosan kihagytuk (például Brian W. Aldiss Földburkát, vagy Robert Silverberg Éjszárnyak című művét).

Újabb nehézséget jelentett a szerepjáték irodalom, nem kis mértékben az utóbbi néhány évben megjelent kiadványok mennyisége miatt. Az olyan írások, amelyek kalandmodulok bevezetőjeként, vagy valamely varázstárgy ismertetésének céljából születtek, nem kerültek összeírásra.

A szerepjáték-könyvek, a lapozgatós játékkönyvek, illetve a képzőművészeti albumok is mind kimaradtak bibliográfiánkból.

A fantasy soványka szakirodalmát képviselő írásokat (például elő- és utószavakat, könyvismertetőket, kritikákat, stb.) megintcsak nem vettük fel bibliográfiánkba, azonban következzen az alábbiakban egy ilyen jellegű írásokat tartalmazó lista a teljesség igénye nélkül: Szakirodalom

Végezetül szeretnénk megköszönni mindazok segítőkész munkáját, akik észrevételeikkel hozzájárultak a hibák és hiányosságok kiküszöböléséhez.

Köszönjük.

Tick Péter és Varga I. Nándor



Szakirodalom



Kuczka Péter: Michael Moorcock; Michael Moorcock: A fekete folyosó, 195-200.o.; Móra Bp., 1976

Szentmihályi Szabó Péter: H. P. Lovecraft; Galaktika 40., 26.o.; Móra, Bp., 1980

Göncz Árpád: Utószó; J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura, Gondolat, Bp., 1981

Kuczka Péter: Kötetünk elbeszéléseiről; Galaktika 45.; Móra, Bp., 1982

Gundolf Freyermuth: Új Óperencia; IPM, 1984, 2. szám (február), Interpress, Bp., 1984

Árokszállásy Zoltán: Vallejo világa; IPM, 1984, 10. évf. 9. szám, 30-37. o.; Interpress, Bp., 1984

Szabó János: Halálcsillag - életmítosz; Galaktika 72. (II. évf. 1986/9.), 56-59.o.; Móra, Bp., 1986

Kornya Zsolt: Röviden a fantasyről; Helios 1, 29-31.o.; KLTE Tóthfalusi Kollégium GBK, Debrecen, 1988

Kornya Zsolt: A képzelet egy másik világa - amit a fantasyról tudni illik; Metamorf 3, 14-18.o.; Váci

Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ, Nyíregyháza, 1988

Conan és a történelem; Alfa (különszám), Interpress, Bp., 1988

Nemes István: A főnix röptéről; Robert E. Howard: Conan, a barbár, 5-6.o.; Csokonai, Debrcen, 1989

Kornya Zsolt: Utószó; Robert E. Howard: Conan, a barbár, 225-227.o.; Csokonai, Debrecen, 1989

Árokszállásy Zoltán: Boris Vallejo; Boris Vallejo fantasztikus világa, IPM Könyvtár-sorozat, 1989, Bp.

Novák Csanád: Utószó; Robert E. Howard: A Tenger Tigrisei, 136.o.; Charta, Bp., 1990

T. L. Johns: Lankhmari éjszakák; Galaktika 124. (VII. évf. 1991/1.), 31-33.o.; Móra, Bp., 1991

Galántai Zoltán: J. R. R. Tolkien: A szilmarilok; Galaktika 128. (VII. évf. 1991/5.), 39.o.; Móra, Bp., 1991

Pósa Zoltán: Mese és fantasy - a mitosz teljességéért; Galaktika 128. (VII. évf. 1991/5.), 68.o.; Móra, Bp., 1991

Morvai Nagy Péter: Egy amerikai a Marson; Galaktika 133. (VII. évf. 1991/10.), 73.o.; Móra, Bp., 1991

Galántai Zoltán: Robert E. Howard: Barbárok és varázslók; Galaktika 133. (VII. évf. 1991/10.), 74.o.; Móra, Bp., 1991

A Galaktika szerkesztőség ajánlata: Marion Zimmer Bradley és a legendás Darkover; Galaktika 133. (VII. évf. 1991/10.), 75.o.; Móra, Bp., 1991

Szilágyi G. Gábor: A vadak ura; Galaktika 138. (VIII. évf. 1992/3.), 55.o.; Móra, Bp., 1992

Rőczei György: Kard; Galaktika 145. (VIII. évf. 1992/10.), 18-20.o.; Móra, Bp., 1992

Göncz Árpád: Utószó; J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura, Gondolat, Bp., 1992

Nádori Gergely: Tolkien és a Gyűrűk Ura; Bíborhold I. évf. 1. szám, 1992, december, 28.o.; ODIN Bt., Bp., 1992

Simon József: A fantázia nagymestere, J.R.R. Tolkien; Bíborhold I. évf. 1. szám, 1992, december, 28-29.o.; ODIN Bt., Bp., 1992

Levin (Varga I. Nándor): Sárkánydárda krónikák ; Bíborhold II. évf. 4. szám, 1993, április, 18-19.o.; ODIN Bt., Bp., 1993

Boris ünnep; I.P.C., Bp., 199? [Boris Vallejo festmény-album]

Gáspár András: Jó reggelt, jövendő! ; ECLECTIC, 9.o.; Valhalla Páholy, Bp., 1994

Kuczka Péter: Bevezető; ECLECTIC, 13.o.; Valhalla Páholy, Bp., 1994

Lőrinc L. László utószava; ECLECTIC, 124.o.; Valhalla Páholy, Bp., 1994

Buskó Tibor: A Fantasy világképe I.; Kávéházi Ősz, 36.o.; Decens, Dunakeszi, 1995

Koltai Gábor: Utószó; A Gyűrű keresése - II. kötet, 145-151.o.; Szukits, Szeged, 1995

Buskó Tibor: A Fantasy világképe 2.; Kávéházi Tavasz, 42.o.; Decens, Dunakeszi, 1996

Uhrman Iván: Egy üzenet Középföldére; Aurin 1., 27.o.; Aurin, Bp., 1996

Varga I. Nándor: Legenda (könyvismertetés); Veres Péter Gimnázium évkönyve 1994-1995, 128-137.o.; Bp., 1995

Varga I. Nándor: David Gemmell: Legenda; Aurin 1., 31.o.; Aurin, Bp., 1996

Varga I. Nándor: fantasy; Aurin 1., 41.o.; Aurin, Bp., 1996

Varga I. Nándor: David Gemmell: Legenda; Aurin 1., 31.o.; Aurin, Bp., 1996

Varga I. Nándor előszava Az utolsó varázslathoz; Aurin 1., 5.o.; Aurin, Bp., 1996

Varga I. Nándor: Michael Moorcock; Aurin 1., 31.o.; Aurin, Bp., 1996

Varga I. Nándor: A fantasy Magyarországon; Aurin 2. (első kiadás), 34.o.; Aurin, Bp., 1996

Varga I. Nándor: A fantasy Magyarországon; Aurin 2. (második kiadás), 46.o.; Aurin, Bp., 1997

Lin Carter megjegyzése az Ulthar macskáihoz; Aurin 2. (első kiadás), 19.o.; Aurin, Bp., 1996

Varga I. Nándor: Lovecraft és az Álomföldek; Aurin Online, 1996

Göncz Árpád: Utószó; J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura, Gondolat, Bp., 1996

Varga I. Nándor: Az Álomföldek kulcsa; Aurin Online, 1997

August Derleth: H. P. Lovecraft regényei; Aurin 2. (második kiadás), 28.o.; Aurin, Bp., 1997

Buskó Tibor: A Fantasy világképe III.; Kávéházi Tél, 42.o.; Decens, Dunakeszi, 1997

Varga I. Nándor: Tolkienről és a fantasyről; Aurin Online, 1997

Varga I. Nándor: Lord Dunsanyről és fantasyjeiről; Aurin Online, 1997

Terry Windling: Mítosz, miszticizmus, és mágia: A preraffaeliták és a fantasy; Aurin Online, 1997

Uhrman Iván: Nyílt levél Buskó Tiborhoz; Aurin Online, 1997

Varga I. Nándor: Álom Tündérhonban (Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae - Az ég madarai); Aurin Online, 1997

Aurin fantasy bibliográfia; Aurin Online, 1997

Aurin fantasy kislexikon; Aurin Online, 1997

Tick Péter és Varga Illés
_________________________________________

A teljes bibliográfia: http://mek.niif.hu/00000/00011/00011.htm