Karácsony Benő: Napos oldal Nyomtatás
Az én internetes könyvtáram
2015. január 08. csütörtök, 17:27
Karácsony Benő
Napos oldal

TARTALOM, ISMERTETŐ


Tartalom

ELSŐ RÉSZ

1/ Nyitány. Agyonütünk egy leghorn kakast
2/ Fehér mezőben pohár kávé
3/ Bálnahalászat és egyebek
4/ Hányszor fűzi be az ember a cipőjét?
5/ Sírgödör önköltségi áron
6/ Csúnya napok. Sok tolvaj van a világon - mondja Ridéliné, és az ő tapasztalataiban lehet bízni
7/ Olcsó kis faggyúgyertyák vagyunk
8/ Biztatóan kacsint rám a vacsoracsillag
9/ Befutnak a nádirigók
10/ Áruba bocsátom a csirkéimet
11/ Találkozásom a fürjjel és Ágnessel
12/ Most már aztán csuroghat az eső. Ágnessel is rendbe jön a dolog
13/ A kecske megszökik a paptól. Beethoven C-dúr miséje
14/ Mint két rózsabogár a hecsempecs-bokron
15/ Nyár
16/ Fogy a fény. Veronka mosónő szeretne lenni
17/ Lomha ködök jönnek a hegyekről
18/ Csillogó cukorpor a háztetőn, vattafüst a kéményben
19/ Rövid beszámoló arról, hogy feslik a mogyoró barkája, és Maszat megint a legyeket kapkodja
20/ Erdei találkozás. Krétarajz, keretben
21 Ádámot megkísérti a paradicsomi kígyó, de Ádám keményen tartja magát
22/ A kopogóbogár a párját körözi
23/ Szép világ
24/ A naptárról letépem az utolsó lapot

MÁSODIK RÉSZ

1/ Mélységek, magasságok
2/ Be foglak nyomni a rendőrségre, mondja Péter. De én megmaradok a szobrászat mellett
3/ A nőkből nem kell nagy dolgot csinálni - mondja egy barátom
4/ Könnyed nyári idill
5/ Lógunk az űrben, mint levágott borjak a kampón
6/ Párizs
7/ Séták Old Peachem ükunokájával
8/ Értekezés a föníciaiakról
9/ Anna! Anna!
10/ Miért váltunk ki az ősködből?
11/ Ikarusz fölemelkedik, és leesik. Aztán újra fölemelkedik, és újra leesik.
12/ Találkozások
13/ Csírázik a tökmag
14/ Gyász méterszámra. Lassan tisztázódnak a dolgok
15/ Éberlein úgy véli, hogy az emberek túlságosan nagy zsákokat emelnek
16/ Rövid s talán lényegtelen közjáték
17/ Vonulnak a madarak



Ismertető

A regény önéletrajzi fogantatású főhősét, Felméry Kázmért egy kisváros hivatalnokaként ismerjük meg. Három barátjával együtt éli a háborút megjárt, fáradt, fiatal értelmiségiek életét. Lassan mindnyájan munkanélküliek maradnak, s reménytelennek tünik a holnap. Felméry, aki egyes szám első személyben meséli el a történetet, mély rezignációval veszi tudomásul a történteket, még azt is, hogy falun lakó vízimolnár édesapja meghal. Ha már úgyis hazakerült nem megy vissza a városba, hanem apja cselédjével, Veronikával, egy kecskével és egy kutyával együtt berendezkedik a falusi nomád életre. Kázmér közben megjavítja a malomkereket, ezzel egzisztenciát teremt. Szabadidejében agyagot formáz, farag, a keze alól kikerülő alkotások nemcsak rádöbbentik igazi hivatására, hanem meghozzák számára a Dukics lány szerelmét is. A regény másik részében Kázmér felkerekedik, megjárja Budapestet, Párizst, megnősül, fia születik: Kiskázmér, de sem a házasságban, sem a városokban nem tud megmaradni, hiába jön meg a hírnév, kisfiával együtt visszatér falujába. A regényt kitűnő megfigyelőkészség, remek emberábrázolás, irónia, önirónia, humor, fordulatosság jellemzi. Az író humanista álláspontból kritikusan szemléli korát és környezetét, a kitűnő regényből készült filmet a magyar televízió is sugározta.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
http://legeza.oszk.hu