Pajzán szövegek taroltak a limerick pályázaton |
Nyelvformák és életformák - Nyelvformák és életformák |
2015.09.2 10:24; Frissítve:
“Nem kúr Tiszán a szabolcsi kurtizán” – pajzán szövegek taroltak a limerick pályázaton© fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza – “Egyszer egy szabolcsi kurtizán azt mondta, hogy ő nem kúr Tiszán.” Óriási sikere volt a Kelet-Magyarország és A Vörös Postakocsi folyóirat által meghirdetett limerick-író versenynek – tizennyolc plusszas szövegek hozták el a fődíjat.
A lehetőség megmozgatta a megyében élőket, akik nem szabtak határt sem a fantáziájuknak, sem az alkotókedvüknek: így az Első Nyírségi Limerick Bajnokságon 300 pályamű versengett. A keddi döntőben az egyéniben és csapatban induló versfaragók pályaműveit a Móricz Zsigmond Színház szakértő limerick-előadó művészei mutatták be, a MŰvész Stúdióban pedig jelen voltak a döntőbe jutott jeligék „tulajdonosai”: olyan sokan érkeztek, hogy a lépcsőkön is ültek – akinek pedig ott sem jutott hely, a földön ülve drukkolt. Illyés Ákos és színésztársai jóvoltából a finálé olyan volt, mint egy sportesemény: lelátón tomboló szurkolókkal, egy – a kezdetben kicsit ideges – riporterrel és a stúdióban helyet foglaló szakértőkkel. Egyéniben kilenc versenyző jutott az elődöntőbe, ahonnan a közönség tagjai a Fapados és a Zöld utca jeligék limerickjeit juttatták a döntőbe, ott pedig óriási csatában ez utóbbi győzedelmeskedett, így a helyszínen drukkoló Vámosi István kezét emelhette a magasba a ringmester – a Szabolcs Takarékszövetkezet jóvoltából ő utazhat Limerickbe. A csapatok közül a Pláne és a Vaga banda került a fináléba, a bokszmeccset idéző küzdelemből, ugyancsak a közönség döntése után ez utóbbi került ki győztesen, így ők vihették haza a ládányi ír sört. Horváth Sebestyén Sándor, Horváth Viktor, Jenei Judit, Kuthy Patrícia és Nyomtató Enikő bármelyik olimpián megállná a helyét, ez kedden mindenki számára nyilvánvalóvá vált, Dubrovka Tamara pom-pomlányként forrósította fel a hangulatot, Illyés Ákos pedig a jövőben bármikor vállalhat sportközvetítéseket – szívüket-lelküket beletették a limerick-döntőbe, de sokat köszönhetünk dr. Onder Csabának, aki kitalálta, dr. Tasnádi Csabának, aki a szervezés nagy részét magára vállalta és Matók Szilvinek, aki a több száz pályaművet kezelte. És szerénytelenség lenne nem megemlíteni lapunkat, hiszen nálunk jelentek meg a felhívások, a zsűriben helyet foglaló kollégák (Nyéki Zsolt és Száraz Ancsa) pedig valamennyi limericket alaposan átrágták, de nemigen bánták, hiszen ennél vidámabb feladatuk ritkán adódik. Az ötsorosok mulatságosak voltak, érződött rajtuk, hogy akik írták, jó kedvű alkotók, akik szívesen ragadtak tollat és papírt. Hálásak vagyunk nekik, ugyanis a VIDOR Fesztivál egyik legjobb hangulatú eseménye jöhetett létre nekik köszönhetően. Az egyéni győztes Zöld utca (Vámosi István) limerickjei Volt egy nő, (lakhelye Rakamaz) Sok évet éltem Rakamazon, Egyszer egy szabolcsi kurtizán Bölcs a tokaji szamorodni; Leszboszra tart egy katamarán, A csapatverseny győztese: a Vaga Banda limerickjei Ady modorában Bazinagy görög balhé Oroszhon medvéje Putyin: Mi fiúnk, bár neve: Cseh László! Egy kurtizán tűnődése Hagyják a bírálat nyűgeit, |