Helynévrégészet |
ÉDES ANYANYELVÜNK - ÉDES ANYANYELVÜNK |
2017. június 15. csütörtök, 13:21 |
Helynévrégészet 1.Faragó Imrea Ber Bere Berény folytatásaKönyv
Fríg kiadó, 2017 412 oldal, Puha kötésű ragasztott C5 méret
ISBN 9789639836365
(A BER BERE BERÉNY, avagy helynévadás a Kárpát-térségben című könyv folytatása)
A kötet témája a Kárpát-térség helynévanyagának legújabb módszerekkel történő, a magyar nyelvű névadás elvi alapján álló részletes vizsgálata. A munka helyneveink alaptagjának felbontásával kidolgozott vizsgálati módszerrel kutatja a legrégebbi időkre visszanyúló névadási alapokat és motivációt. A víznevek és a helységnevek régészeti vizsgálatát kísérheti figyelemmel a témai iránt érdeklődő olvasó... * Faragó Imre (1968 -) szerző térképész, számos térképkiadvány és atlasz szerkesztője, mintegy húsz éve kutatja a magyar helynévadás történetiségét, az egyes helynevek jellemzőit, gyökerét, múltját. „Ber Bere Berény” című munkájában vázolta elsőként a nyelvi gyökrendszer és a földrazinév-adás kapcsolatát, illetve bizonyította, hogy a Kárpát-térség helynevei javarészt magyar nyelvi alapból indulnak... * A „Helynévrégészet 1” című ezen kiadványt, amely a „Kárpát-térség - vagyis a mai és a korábbi Magyarország területén is túlnyúló hatalmas terület - földrajzi neveivel, helyneveivel foglalkozik”, azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a Kárpát-térség névanyagának főbb fejlődési stádiumait, a helyneveket, mint régészeti leleteket tekintve szeretnék mélyebb kontextusban is tanulmányozni, megismerni, az alábbiTARTALOM szerint: ELŐSZÓ • A helynévrégészet; • Miért született ez a könyv? • A gyök, mint nyelvi alap; Ősi szóképzés - Gyökcsaládosság, szócsaládosság, helynévbokrok - A gyökrendszer a nyelvtudományban - A gyökök felismerése - Gyökfűzés: a gyök alapú szóképzés • A hely; • A földrajzi hely; • A helyjelölés; • A magyar helynév; • Az írott magyar helynév felismerhetősége; • Az életet adó vizek; • A források és kutak; • Folyóvizek; • Vízfolyás-jelnevek; • Nyelvi névbokrok a folyóvíznevek köréből; • Köznévi vízfolyásnevek; • Állóvizek; • Nyelvi névbokrok az állóvíznevek köréből; • Állóvíznevek köznévi taggal; • Az emberi lakhelyek; • Természetes helységnévadás; • Településnevek köznévi taggal; • Előtagok beépülése a településnevekbe; • Nyelvi névbokrok helységneveink köréből; • Helységneveink nyelvi kettészakadása; • Hivatalos magyar településnév-adás; • Trianon után - helységnév-fejlődés csonka Magyarországon; Kettévágott helységek - Első ideológiai alapú helységnévváltozások - Névszépítések - A törzskönyvezés felülvizsgálata - Újabb három falu a mi Dunántúlunkból - Nagy tömegű ideológiai alapú névváltoztatások - A magyar helységnévhasználat zsugorítása • Magyar településnevek a Kárpátokon kívül; Morvaország, Csehország, Cseh-Szilézia - Szilézia, Galícia és Bukovina - Moldva, Besszarábia, Havasalföld - Végvidék - Szlavónia és Horvátország - Krajna, Karintia, Stájerország, Alsó-Ausztria • Magyar helységnevek idegen kézben: - Részek, Erdély, Máramaros, román hangjelölés, első latinosítási hullám; - Felvidék, szláv hangjelölés, első névadások személynévből; - Felvidék, szláv műnevek; - Részek, Erdély, Máramaros, latinos műnevek, személynévből helységnév; - Délvidék, további szlávosítás; - Kárpátalja, szlávosítás és bolsevik ideológia; - Őrvidék, „ősi” német névanyag; UTÓSZÓ - EGY TERMÉSZETTUDOMÁNYI EREDMÉNY HIVATKOZOTT ÉS IDÉZETT IRODALOM |