A Zsidó És Az Úristen | Array Nyomtatás Array |
Zsidókérdések Magyarországon - Zsidókérdések Magyarországon |
(Ivan Meštrović: Job, 1946) Szilágyi Domokos – MESTROVIC: JÓB Egy csont-bőr, vén zsidó üvölt föl egekre a szemétdomb földről, az Úristen kedve szerint bánt s bánt el vele: néha mint jó atya vagy csibész kölyök: ahogyan éppen kedve jött. Egy csont-bőr, vén zsidó üvölt föl az égre a szemétdomb földről: - Csupasz, szegény, árva maradtam, hogy el ne veszítsed miattam a fogadást, Uram, s a Sátán elzöldüljön hűségem láttán; mit csak szeszélyed elkívánt: hét fiat és három leányt, barmot, birkát, öszvért, tevét, mindent leraktam teeléd, nekem mindez: levegő, semmi, - csak méltóztass koldussá tenni, testem lakja százszámra féreg, zabáljanak szorgos fekélyek, ez Tenéked mind jobb a jobbnál, s majd szólsz a végén: - jól van, Jób, már elég volt, nincs megbízhatóbb, mint az Isten szolgája, Jób, szétszéledt, elhullott a nyája, szemétrakás a háza tája, a szegénység beköltözött hozzája, koldusok között legkoldusabbá téve - - szolgám, most hát fordítsunk Jóbnak dolgán, kit elvesztett az Úr miatt: kap három lányt és hét fiat, dús aratást, csordányi barmot, hosszú életet és hatalmat.
És szóla Jób: - Uram, örülnöd lehetett, de nem eltörülnöd azt, mi volt. Ha ki szenvedett, hogy semmi volt? - az nem lehet! Mit számít, hogy, imádva Téged, megérhetek négy nemzedéket, és kegyelmedet tudva tudván, nem kell tengődnöm ganén, dudván, de bármint tisztelnek s szeretnek az emberek: nem, nem parancsolsz, nem, nem, nem az emlékezetnek! Álmatlanságok éjszakáin emlékeznek majd unokáim, s az iszonyat lázában égve föl- s fölüvöltenek az égre! * A Zsidó És Az Úristen http://www.magyarvagyok.com/konyvtar/A-Zsido-Es-Az-Uristen-18470/ |
LAST_UPDATED2 |