A szellemi pálya terhei és kockázatai Biztos vagy benne, hogy ide akarsz belépni?
Nyilvántartanak – nyilván tartanak tőled: titkos feketelistákon a neved
*
Vörös posztó a Hatalom szemében: megvadulva sokszor legázolja, megtiporja…
*
Naponként újra ellenállni a könnyű siker, a Nagy Céda csábításainak...
*
Tábornokként arról muszáj döntened, melyik csapatod kell most a biztos halálba küldened…
*
Tehetetlenül kell ismét végignézned: a kezed között hal meg kis beteged…
*
Ki lehetsz téve titkos vagy nyílt házkutatásnak, magánéleted ellehetetlenítésének, családi fészked bemocskolásának, kézirataid elkobzásának, megsemmisítésének…
*
Ha a papi pályát választod, tudnod kell kvázi üvegfalú házban élned…
*
Jó ügyekkel vagy könyvekkel házal, de ők inkább a betörőt engednék be…
*
Hiába tudják: Michelangelo vagy – annál inkább széklábakat kell faragnod…
*
Veled statuálnak példát, hogy újságíró kollegáidat szigorúbb öncenzúrára bírják rá…
*
Új numerus clausus léphet életbe korlátozva diploma- és állásszerzésed…
*
Elsőgenerációs cigány értelmiségiként, állandó bizonyítási kényszerben helytállni a „szabad versenyben”…
*
Még egy csillagász Kepler is gagyi horoszkópok gyártására kényszerült…
*
Sok-sok meghívást kapsz távoli kis falvakba – nehéz a visszautasítás, nehéz az időd védelme
*
Visszautasíthatatlan felkérést kapsz, hogy verssel, poémával köszöntsd a Vezért…
*
Gyermekkorod áldoztad a balettért, pályád a lábaddal együtt törik ketté
*
Vagy nem kap megrendelést köztéri szoborra, vagy még életében ledöntik…
*
Isten nagy embereként téged a Sátán is sokkal jobban, és többször kísért!
*
Éltében leköpve-megvetve éhezett, holta után bankárok licitálnak képeire…
*
Egy Pál apostol szőnyegeket szőtt, Spinoza üvegeket csiszolt, Hamvas Béla raktáros volt – Te mire számítasz?
*
A lelki szegény és a szent együgyű boldogsága adva van – neked csak feladva, fájó igazságok megtalálásán át…
*
Tehetetlenül kell nézned, ahogy a tollaiddal ékeskedők illegetik-billegetik magukat…
*
Sokszor fel-felébred benned a gyötrő gyanakvás: lehet, hogy csak egy kis epigon vagyok?
*
Nem könnyű magadban legyőzni - hisz még mindenfelől táplálják is - az autodidakták kisebbrendűségi érzését…
*
Neked kell bemenni az oroszlánbarlangba, s csak egy hangszert vihetsz magaddal…
*
Ha mindenki szabadlábon levő bolondként bánik vele, hogy lehet meggátolni, hogy nem legyen tényleg azzá?
*
Félek, hogy nem szóltok rám: a régi dicsőségemből szeretnék ma megélni…
*
Még egy - a nem megalkuvásaitól hírhedt - Arany János is azt írta: pályám bére éget mint Nesszusz vére…
*
Sok hűhó semmiért? Erre a legnagyobb esélyed éppenséggel a szellemi pályán van…
*
Sok terve meghiúsul, sok kudarc éri, s így hol magára, hol másra támad s egyre jobban izolálódik…
*
Önként adod a véred, de sem itt és most, sem később ne várj viszonzást!
*
Az a püspök vagy, aki befogadja az ex fegyencet, akitől óvják, aki meglopja, s ezt fejedre is olvassák…
*
Egy szórakozott prof sok mindennek ki van téve: például gondnokság alá is vehetik…?
*
Sokszor a hallgatásod a legtöbb, amit tehetsz, pedig úgy üvöltenél már…
*
Kegyetlen versenyt futsz a gyilkos kórral az ellenszerért: s milyen, de milyen kevés eséllyel…
*
Saját ügyed istenre bízva másokéért perelsz és ágálsz az összes evilági fórum előtt…
*
A pápának hadserege, neked meg pénzed sincs – csak az igazságod van, ha van…
*
Amennyire biztos, hogy gyereked éhes lesz, olyannyira bizonytalan a gázsid…
*
Krakéler profi párbajozó köt beléd – vagy kiállsz vagy oda a becsületed… Vagy el kell menned belakott városodból…
*
Akkor is előre törsz, kúszol-mászol, ha senki, de senki se követ, biztosít…
*
Egyik percben „mindenhatónak”, a másikban „impotensnek” érzed magad – és nem könnyű nap mint nap megélni ezeket az önértékelési szélsőségeket…
*
Ha közszereplést vállalsz, sok becsületsértéseknek le kell peregnie rólad – itt tényleg az a legény, aki állja…
*
Döntsd a tőkét, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis szilánkhoz…
*
Ha te vagy frontember, akkor mosolyogva kell tűrnöd még a csápolók tapizását, fogdosását is…
*
Híres vagy, hogyha ezt akartad, s hány hét a világ, te bolond…
*
Nem akartad, de mégis „rajongóid” lettek – elvárásokkal és üldözésükkel…
*
A margón magadra hagynak, ha a középpontba kerülsz: elözönlenek…
*
A szorgalmas hangyáktól megkapja a muzsikus tücsöknek dukáló kioktatást…
*
Ő önként állt a katedrára, míg diákjai tankötelesként ülnek vele szemben – s e szembeülésből könnyen szembenállás alakul ki…
*
A rivaldafény, a taps az éltető közege, de mi lesz a kiöregedett bohóccal?
*
Fényképed könyvekben, plakátokon Meggyalázások, „fekete mágia” szabad prédája…
*
A független értékbecslő se a vevőnek, se az eladónak nem tehet eleget, mindkettő rajta verheti el a port…
*
A vádlott mindig túl súlyosnak, az ügyész túl enyhének érzi az ítéleted
*
Már a kereszten feszül, de még gúnyolják: istengyermek mentsd magad!
*
Kódolva ugyan, de a háziorvostól várnák a lelki problémáik megoldását is…
*
Folyton döntened kell, melyik család életébe és mennyire – ne – avatkozz be
*
Minél komolyabban veszi a hivatását, annál sűrűbben-jobban kételkedik magában?
*
Magadra vess, ha összebuherált tolókocsid a BMW ellen lemarad a „szabad versenyen”…
*
Vagy a kitelepítésben senyved – vagy a gaz górék előtt produkálja magát?
*
Saját keresztje mellett egy darabig még másokét is cipeli fel-fel a Kálvária dombra…
*
Olyan szigorú kritikát igényelsz, hogy az már-már mazochizmust súrolja…
*
Ha legalább egy, egyetlenegy értő befogadó lenne, már nem vagy félkarú szellemóriás!
*
Az erotika új költői nyelvén kísérletezik, de csak a Dörmögő Dömötör, vagy a Pajtás szerű újságokba írhat…
*
Lehetsz te egy Pege Aladár – a Vígmatrózban kell éjszaka vendéglátózni…
*
A túl sok gyónás, panasz és Gulag visszaemlékezés meghallgatásába, rögzítésébe is megbetegedhet a lélek…
*
Oly korban él, amikor a bölcselőket feleslegesnek, sőt károsnak, nemkívánatosnak tartják…
*
Pillanatonként ötlenek fel a gondolatok, amiket éppily gyorsan el is vetsz, majd megbánod…
*
A papíron még alig valami olvasni érdemes, de a papírkosarat egyfolytában üríteni kell…
*
Előbb gúzsba kötik, majd táncra cukkolják: most mutasd meg, mit tudsz!
*
Hiába nő idővel a rutinod, ha ezzel nem fordított arányban a lámpalázad is…
*
Úgy kell elvégezni iskolákat, letenni vizsgákat, hogy közben mégse mossák ki agyad…
*
Nappal szervezkedsz, adminisztrálsz, éjszaka csillagászkodsz – alvás helyett élénkítők?
*
Egy kócerájban kell eszközeid összebuherálni s nagy intézeteket kihívni és magad mögé utasítani!
*
Szonettjeid ívre, kilóra mérik – még jó, ha nem a hentes zsírpapírja lesz…
*
A csatában őt tolják előre, győzelem után nevét is törlik a történelemből…
*
Kimeríthetetlen arzenállal demoralizálnak, hátha sikerül elérniük: magadtól is feladod…
*
Ha egyik klikk székét sem foglalod el, könnyen a pad alatt, két pad között találod magad…
*
Fütyülés és lehurrogás légkörében mondod parlamenti „szűzbeszédedet”…
*
A passzív diákok rád ásítoznak – az aktívabbak köpőcsővel becélozgatnak, a még pofátlanabbak nyíltan inzultálnak….
*
Lehallgatják a hálószobád, s még jó, ha nem az interneten szellőztetik ki…
*
Sok tudás, lelemény és bátorság kell a Döbrögi uraságok elfenekeléséhez!
*
Még egy Hrabalnak se volt könnyű tartósan elfogadni azt a helyzet, hogy „ingyenélő” - az asszony tartja el…
*
Amikor osztozkodik a cigánybanda, És hiába járna mindenkinek: nem jut…
*
Sokáig maradsz „fiatal pályakezdő”, amíg ki nem halnak a gerontokraták…
*
Más fix, zsíros állami megrendelésre dolgozik, te a labilis piacon naponként küzdesz a fennmaradásért…
*
A mindenséggel méri magát: egyre magasabb és magasabb csúcsot kísérel először vagy másként megmászni…
*
Az ámokfutó gyilkost szabályosan üldözi, míg az semmilyen eszköztől nem riad vissza…
*
Fertőtlenítni akarnád az ivóvizet – a nép meg kútmérgezéssel vádol, s akár meg is ölik az életmentőjüket!
*
Nagy dolog a törvény adta sajtószabadság, de ezt újra és újra neked is ki kell harcolni…!
*
Beleremeg kezed és hangod amilyen nagy felelősség százezrekhez szólni…
*
Önhibádon kívül vagy nincs munkád, vagy gyilkos tempót diktál a határidő…
*
Minimum 8+4+5= 17 év „diákmunka” után se lakásod, se állásod, se hiteled…
*
Amíg mások pankrációzgatnak, te élethalálharcban küzdő gladiátor vagy…
*
A rablógyilkos kárvallottjai tömegben mégis inkább Jézust feszítik meg…
*
Nincs nyugodt légkör szellemi munkádhoz: zaklatás, feljelentés, becitálás váltják egymást…
*
Hogy tehetséges diákokat menthess, fogad szíva egy protekcióst is fel kell venned…
*
Ha teológiát akartál tanulni, egy évvel tovább sorkatonáskodhattál, végignézve: a többiek civilben hazamennek…
*
Ha nincs mellette Sancho Panza, Balga stb. fantaszta lesz, ha ott van, a földhöz ragad?
*
Hol találsz egy olyan társat, aki életed végéig hisz benned és ki is tart? Enélkül meg szinte lehetetlen nagyot dobni…
*
A hazai pályán maradsz, pedig jobb feltételekkel „idegenlégióskodhatnál”…
*
Külországban karrier csinált, mégis hazajön hazát emelni, de itt meg lehúzza a mocsár…
*
Még életében „leleplező” könyvet ír róla a szomszéd és a fűszeres segéd…
*
Kabátlopási ügyekbe kevernek – a pedofilia vádból hátha rád ragad valami!
*
Még sírjában se lehet nyugtod: ott is forog a szellemi hullarablók miatt…
*
Kik állnak majd a sírodnál és kik mondjál el, hogy ki voltál?
*
Még meg se haltál, máris meghamisítják vagy szétrabolják, széthordják a teljes életműved…
*
A kiszámíthatatlanul hullámzó kultúr- és tudománypolitika elszenvedője: mire megszokná és alkalmazkodna, már teljesen más a főirány…
*
Lennél mozgássérült gyerekek mínuszból nullára felhozó konduktora?
*
Hogy szavai hitelt érdemeljenek, a cigányövezet közepébe kell költöznie…
*
Hiába őstehetség vagy későn érő típus: kegyelemketteseken múlhat iskoláinak elvégzése…
*
Latinovits Zoltán sem végzett főiskolát, mégis vagy épp ezért lett bolond és király…
*
Életfogytig elítélt nehéz fiúk börtönében próbálsz igét is hirdetni, megtérést prédikálni?
*
Korrupció ellen fellépő, koncepciós perrel elítélt zsaruként a börtönben…
*
Politikai fogoly, akit a smasszerek mellett a közbűntényesek is szívatnak…
*
Nemcsak elérni nehéz a magas szintet, de hosszú távon azt meg is kell, kellene tartani…
*
Ha valamiben te vagy a legjobb, mindenki téged akar megelőzni, legyőzni, s nem mindig a fair play szabályait betartva…
*
Járni siralomházba vigaszt nyújtani: lelki békét-megbocsátást katalizálni – fel van adva a lecke!
*
Mikszáth „vén gazembere” vagy, Akinek el kell viselnie a látszatot, Hogy csalónak, sikkasztónak látják, S nincs is módjában élő cáfolatra…
*
Álbarátok, pályatársak ölelgetnek, A közeledbe férkőzve kifaggatnak, Hogy kipuhatolják a gyenge pontjaidat, Hogy majdan odadöfjék lándzsáikat…
*
Törheted a fejed, akrobatikáztathatod agyad: a múltat igaz és hamis törmelékekből rekonstruálni. A régésznek, a restaurátornak, a nyomozónak stb. néhány töredékből kéne az egészet kitalálnia!
* Olyanokkal kell vitatkoznod, Akiknek az az elvük, hogy neked nem lehet igazad, Vagy presztízskérdést csinálnak ebből…
*
Amikor úgy kell felderíteni a tettest, hogy maga az áldozat sem segít, sőt szégyen vagy megfélemlítettség miatt módszeresen gátolja a felderítést…
*
Ha már diákként túl sokat kérdezett, tanárai alaposan megnehezíthetik ifjúkorát, igyekeztek elvenni a kedvét és lehetőségét az őket zavarba hozó kérdések feltételétől…
*
Sosem tudhatod meg, hova futott volna ki a pályád, ha szüleid-tanáraid felfedezik tehetséged, s nem viszi el erőd, hogy kitörj a skatulyából…
*
Nem tehettél mást, Mint hogy vállaltad a földalattiságot, a konspirációt, De te sem hihetted komolyan, Hogy ezen körülmények között lelked épen marad?!
|