A magyar nemzet őszinte története - Málnási Ödön (a Horthy és a Rákosi rendszernek is politikai foglya) | Array Nyomtatás Array |
Fasizmus, nemzeti szocializmus és hungarizmus | ||||||||||||||||||||||
2020. december 10. csütörtök, 10:13 | ||||||||||||||||||||||
Néhány szó a "hungarista" Málnási Ödön zaklatott életérőlMálnási Ödön (Brassó, 1898. június 28. – Bécs, 1970. február 17.) magyar szélsőjobboldali politikus, történész, közíró. Fiala Ferenc írása a Hídfő 1970. március 10-i számából: Bécsből érkezett hír szerint Málnási Ödön 1970. február 17-én, ottani lakásán összeesett és meghalt. Rövid nekrológ keretében nehéz megemlékezni róla, mert nyugtalan élete felölelte a ferencjózsefi időktől kezdve egészen emigrációs működéséig terjedő széles horizontot. Mint egri kispap kezdte pályafutását, majd a novíciusi reverendát a K. u. K. hadsereg egyenruhájával cserélte fel, és saját életrajza szerint mint zászlóaljparancsnok szerelt le 1918 októberében. Ugyancsak saját életrajza szerint mint főhadnagy küzdött Kun Béla vörös hadseregében — nem annyira a kommunizmusért lelkesedve, mint inkább, hogy kiverjék a cseheket a Felvidékről. Ez így is volt, mert harctéri érdemeiért később vitézzé avatták, és vitézi címet kapott. 1924-ben summa cum laude filozófiai doktor lett, de megszerezte a jogi és államtudományi doktorátust is. Először egyháztudományi munkákat írt mint egri középiskolai tanár, és több egyházi kitüntetést is kapott munkája elismeréséül. Egyik tudománypolitikai értekezése 16 nyelven jelent meg, amiért a Francia Tudományos Akadémia magas kitüntetését kapta. Irodalmi munkássága mellett állandó útkeresésen volt — a szocializmus felé. Egy ideig tagja volt a magyar szociáldemokrata pártnak, de nem találta helyét, és nagy fordulattal Szálasi Ferenc Hungarista Mozgalmához csatlakozott. Értékelték nagy tudását és képzettségét, s rövidesen a hatalmasan fejlődő párt főideológusa lett. Ebben az időben jelent meg sok vihart kavart munkája, A magyar nemzet őszinte története — amiért az ügyészség vádat emelt ellene, és egy évig a szegedi Csillag börtön foglya volt. Kiszabadulása után összeütközésbe került a párt vezetőségével, s egy Szálasi Ferenccel történt rövid beszélgetése után kizárták a pártból — anarchista elvei miatt. Nem sokkal ezután inkább hevületére, mint a józan észre hallgatva, a baloldali vizekre jutott Magyarságban minősíthetetlen támadást intézett Szálasi és a Hungarista Mozgalom ellen, majd belépett a Volksbundba, és annak egyenruhájában dokumentálta erdélyi szász származását. 1944. október 15-e után újból visszatért a nyilasokhoz, mert a Szálasi-féle Fehér lap mindent megbocsájtott neki. Az összeomlás után Németországba menekült, de az amerikaiak őt is kiadták Rákosiéknak, és otthon 10 évi kényszermunkára ítélték. Az '56-os szabadságharc után Amerikába akart emigrálni, de Klár Zoltánék nyomására nem kapott letelepedési engedélyt — s azóta az osztrák fővárosban — Bécsben élt. Eleinte részt vett a nemzeti emigráció munkájában. Megírta a Magyar mártírok című könyvét, majd a Hídfő kiadásában újból megjelent fő műve, A magyar nemzet őszinte története. Lassan azonban mindjobban balra tolódott, és mivel a jobboldali emigráció nem tudta biztosítani életkörülményeit — újabb írásaiban a jelenlegi magyar kommunista rendszert próbálta igazolni. Haza szeretett volna menni, de neve még 25 év távlatából is magán hordta a nyilas jelzőt, és továbbra is persona non grata maradt Kádárék számára. Nyugtalan, szélsőséges élete volt. Nem talált sehol sem nyugalmat, mert a szívében a gyűlölet nagyobb volt a szeretetnél. Tegnapi barátait — egy elejtett szó miatt — ellenségévé tette, és óriási tudása az utóbbi időben személyeket támadó pamfletek írásában merült ki. Hevülékeny, szenvedélyes természete miatt nem voltak barátai, és még azokat is elidegenítette magától, akik tisztelték benne a nagy tudóst, és akikkel együtt dolgozott a Hungarista Mozgalomban. Egyedül, magára hagyatva érte őt utol a halál, egy szobából álló, rideg bécsi lakásában. A Magasságos Mindenható adjon neki nyugalmat nyugtalan, zaklatott élete után. Korábban írtuk: Vitéz Málnási Ödön hungarista politikusra emlékeztek EgerbenForrás: https://kuruc.info/r/6/139676A magyar nemzet őszinte története
ELŐSZÓTISZTELT OLVASÓ!MAGYAR TESTVÉR! Szent István halálának kilencszázadik évfordulója előtt nemzeti zárszámadásra van szükségünk, melyből megállapíthatjuk ezer év munkáját és mulasztásait,... Tovább FÜLSZÖVEGA mai élet rohanó, idegőrlő, áramvonalas stílusú izgalmában alig képzelhető el olyan ember, akinek ideje és idegereje van hónapokig verejtékezni adattömegeket tároló történelmi könyvek felett. Van-e olyan könyv, melyből tizenhat vasárnap délután, a heti munka pihenésének óráiban, üdülve tud bármely foglalkozású művelt egyén megismerkedni a magyar nemzet küzdelmes múltjával? És van-e olyan könyv, melynek teljes őszinteségű ténymegállapításaiból az olvasó azonnal kiérzi a jelen nemzeti létkérdéseinek szükségképpeni megoldási módjait? Ilyen könyv A magyar nemzet őszinte története.TARTALOMA szerző üdvözlete az olvasóhoz 51. Elődük a Középduna-medencében 7 2. A magyar nemzetségek ősi élete, (Kr. e. 500-Kr. u 997.) 11 3. Az uradalmi királyság megszervezése és megerősítése (997-1222) 20 4. A rendi állam kifejlődése (1222-1342) 32 5. A rendi állam nagyhatalmi delelése (1542-1446) 41 6. A magyar rendi nagyhatalom élete (1446-1490) 49 7. A rendi állam csődje (1490-1526) 56 8. A rendi társadalom újjászervezése. A Habsburg kir. berendezése. A török terület élete (1526-1604) 65 9. A rendi társadalom és a királyi hatalom harca (1604-1711) 79 10. A rendi állam kitatarozása (1711-1790) 94 11. A rendi társadalom és a királyi hatalom visszahatása (1790-1830) 111 12. A sorvadó rendiség átalakulása és a királyi hatalom ellenállása (1830-1849) 122 13. A királyi hatalom fölszámolja a feudális rendiséget. A nemzetközi kapitalizmus bevezetése (1849-1867) 139 14. A magyar feudálkapitalizmus és a királyi hatalom egyensúlya (1867-1914) 145 15. Magyarország a világháborúban (1914-1919) 182 16. A magyar feudálkapitalizmus csődje (1919-1937) 197 Epilogosz 252 Magyar királyok és államfők kortani adatai 255 Magyar miniszterelnökök kortani adatai 257 A szerző által felhasznált levéltárak 259 Szerző felhasznált történelmi munkái 261 Szerző felhasznált rádióelőadásai 262 |
||||||||||||||||||||||
LAST_UPDATED2 |