Megrajzolt hősök, megelevenedő balladák – Zichy Mihály Arany-ballada illusztrációi |
Magyar képzőművészet és építészet |
2019. július 31. szerda, 08:18 |
Megrajzolt hősök, megelevenedő balladák – Zichy Mihály Arany-ballada illusztrációiViski Ádám 2018. feb. 13. 0 3
Ha Arany János a tyúk, a balladák pedig a tojások, akkor bizonyára Zichy a tojásfestő. A 19. század egyik legjelentősebb festőművésze és illusztrátora, Zichy Mihály neve valószínűleg sokaknak ismerős lehet a középiskolai irodalomtankönyvekből. De hogyan is kerül egy romantikus festőművész efféle irodalmi közegbe? Zichy Mihály és Arany János munkássága egy lényeges csomóponton összetalálkozik: a balladák világában mindketten – ki-ki a saját módján – mélyen elmerültek. Arany János balladaíró zsenialitását gondolom senkinek sem kell bemutatnom, a Tengeri-hántás, Ágnes asszony, Walesi bárdok című alkotásait jó eséllyel már mindenki olvasta. Zichy Mihály ugyanakkor bár kortársa Aranynak – mindketten a romantika korának művészei – valódi fizikai ismertségről kettőjük között nem igazán beszélhetünk. Akkor mégis hogyan találkozik össze a két művész életútja? A romantikus festő, bár élete legnagyobb részét nem Magyarországon töltötte, mégis bőven hozzátett a magyar művészettörténet képcsarnokához, a művész kiemelkedő festményei és rajzai Munkácsy után a második legjelentősebb korabeli alkotások, többek között olyan festményeket köszönhetünk neki mint pl. Autodafé és a A rombolás géniuszának diadala. Ezen képek meglehet, hogy kevésbé ismerősek a magyar közönségnek, az azonban vitathatatlan, hogy jelentős képzőművészeti alkotások, amik Európa más országaiban ismertek. Festményei mellett rengetek rajzot is készített Zichy, sok irodalmi alkotást illusztrált pl. Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját vagy éppen Arany János nagy sikerű balladáit. A Zichy által illusztrált balladák négy különálló kötetben jelentek meg 1895 és 1898 között Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival címmel, 2017-ben az Arany János emlékév alkalmával pedig a kötet új kiadásban látott napvilágot, ami 24 Arany balladát tartalmaz a festőművész válogatott képeivel. “Monok István úgy véli, hogy nehéz döntés Arany balladáit eredeti nyelvezetükkel kiadni, hiszen manapság a fiatalabb generációk kevesebbet olvasnak, a 30 év alattiak aktív és passzív szókincse is drasztikusan lecsökkent. Ugyanakkor Zichy Mihály kiváló illusztrációi megkönnyíthetik a szöveg értelmezését.” – olvashatjuk a cultura.com oldalán. A két alkotás, Arany balladái és Zichy illusztrációi már önmagukban is megállják a helyüket, azonban így aszöveg és a képi világ összefonódásával valami egészen más minőséget teremtenek, az irodalom és a grafikus művészet tökéletes kombinációja valósul meg. Ilyen az, amikor két világhírű művész összmunkájából egy teljes, kerek egész jön létre. Az illusztrációk tökéletesen visszaadják a balladák képi világát, egy-egy kiragadott, ugyanakkor jellegzetes drámai pillanatot ábrázolnak. Vannak közöttük egyszerűbb szélrajzok, amik a szöveg közé mondhatni beépültek, de találhatunk jelentősebb munkákat is. Ezekből, illetve a ezekhez tartozó balladákból válogattunk most nektek. Walesi bárdok“Edward király, angol király/ Léptet fakó lován” – Ki ne ismerné a Walesi bárdok skót balladaformában visszacsengő kezdősorait? Az 1857-ben készült történelmi ballada Arany egyik legismertebb alkotása, ami anagykőrösi balladák csoportjához tartozik, és az angliai Edward király walesi körútját, illetve a kegyetlen ember rémtetteit, az bárdok ellenállást, a király megőrölését meséli el lineárisan. A műben Arany kortársai aktuálpolitikai utalásokat véltek felfedezni, ezért is volt már annak idején is népszerű az alkotás. Arany János: Walesi bárdok – részletLevágva népünk ezrei, Máglyára! el! igen kemény – Ágnes asszonyA bűn és bűnhődés balladájaként számon tartott Ágnes asszony szintén a nagykőrösi balladák csoportját erősíti, Arany egyik legérzelmesebb lélektani balladája. Ágnes asszony története külső szemmel nagyon egyszerű: a szerelmes nő felbujtotta szeretőjét férje megölésére, ami hamar kiderült, jön a nádor, Ágnes börtönbe kerül, ahol a sötét zárka és bűntudata az őrületbe kergeti, a “megbomlott” nőnek a bírák előtt kell tanúskodnia. A ballada azonban ennél többről szól: korhű példája Arany korának lélektanáról, sokan úgy tartják, hogy Arany ebben a balladában korát megelőzve ismerte fel a freudi pszichoanalízisben oly fontos szerepet játszó lelkiismeret szétziláló hatását. A ballada tanulsága, hogy a bűnt mindig bűnhődés követi, jöjjön ez egy felsőbb isteni hatalomtól vagy a törvény földi helytartójától. Arany János: Ágnes asszony – részletSzegény Ágnes naphosszanta Mert, alighogy félre fordul, Szondi két apródjaA Szondi két apródja a többszólamú balladák koronázatlan királya. A történelmi alapokon nyugvó epikus írás a középkori Drégel várának történetét, a hős várkapitány, Szondi György bátorságát, a török támadás időszakát mutatja be. A történet lényegi alakjai mégis a címben is szereplő két apród, akik a hűség és a hazaszeretet metaforikus alakjai. Arany ezen írása sokrétű, viszonylag a bonyolultabb, nehezebben befogadható és megérthető, egyrészről a történelmi téma , másrészről a műfajra jellemző hirtelenszerű tér- és időbeli váltások, a szólamcserék, a kihagyásos szerkezet miatt. Az azonban kétségtelen, hogy a Szondi két apródja a nagykőrösi balladák kiemelkedő gyöngyszeme, az író zsenialitásának újabb példája. Arany János: Szondi két apródja – részletFelhőbe hanyatlott a drégeli rom, Két ifiu térdel, kezökben a lant, Tengeri-hántásA népi tematikájú Tengeri-hántás az irodalomtanárok legkedveltebb balladája, olyan Arany alkotás, ami talán a költő egész életművét betetőzi. Dalos Eszti és Tuba Ferkó története az 1877-ben íródott az Őszikék nevezetű kapcsos könyvben olvasható, bonyolult motívum- és utalásrendszere, a népi hiedelmekkel megfűszerezett tematikája, szólamok gyakori váltása, a misztikum és a vidéki élet összekapcsolása Arany legjobb alkotásai közé emeli. A történet két fiatal tragikus szerelmét dolgozza fel, a műben uralkodó balladai homály és atöbbszólamúság, elrejtett erotikus utalások különlegessé teszik az egész alkotást. A balladáról Hollósy Simon készített olajfestményt. Arany János: Tengeri-hántás – részletRopog a tűz, messze süt a vidékre, „Szaporán, hé! nagy a rakás; mozogni! Híd-avatásArany János tudta, milyen kiábrándító és magányos a nagyvárosi élet, a Híd-avatás című kései balladája pont ezt a viszontagságos életérzést önti szavakba. Az alkotás az Őszikék balladái közé tartozik, és egy szerencsejátékos fiú történetét dolgozza fel, akinek “nem fest a kártya”, minden pénzét elveszíti. A balladában végig nagyon erős a balladai homály, ráadásul ez összekapcsolódik misztikus jelenségekkel is, így még kísértetiesebbé válik az egész mű értelmezése. A balszerencsés fiú pesti éjszakában kóborolva találja magát, a nemrég megépült Margit hídon sétál, ahol egyszer csak öngyilkos kísértetek sora jelenik meg, akik készek fájdalmuk elmondása után újra a mélybe vetni magukat. Csalódott szeretők, kiégett, életunt gazdagok, háborús veteránok mind-mind sorra ugornak újra a Dunába. Ezen ballada középkori danse macabre, azaz haláltánc műfajával mutat rokonságot, az egyének előtt újra lepereg egész életük. A mű tele van érzékiséggel és misztikummal, a 21. század olvasója éppannyira magának érezheti az egész balladát, mint Arany kortársai. Az író talán legkiválóbb balladája. Arany János: Híd-avatás – részletIgy, s már nem egyenkint, – seregben, Órjás szemekben hull e zápor, Tetemre-hívásBárczi Benőt meghalt. Ki ölte meg Benőt? A Tetemre-hívás szintén Arany kési, Őszikék balladái közül való. Már magában a címben felfedezhetjük az egész mű témáját, a tetemre hívás népi hiedelmére épít, miszerint a halott sebe vérezni kezd, ha gyilkosa a közelben van. Így válik Bárczi Benő gyilkosává saját szeretője, aki nem tőrrel, hanem szavakkal “gyilkolta” meg az ifjút. Arany János: Tetemre-hívás – részletKönnye se perdűl, jajja se hallik, Kétszeri mondást – mint lebüvölten –
Az ünneprontókAz ünneprontók egy falusi család történetét mutatja be ünnepi időszakban. Ez a család bár templommal szemben lakik, mégis megszegik a szent pünkösdi szokásokat, imára menetel helyett esznek-isznak, mulatoznak. Az Őszikék balladái közül való alkotásban szintén fontos szerepet kapnak a népi illetve a vallási hiedelmek, a történetben szereplő muzsikus az ördög metaforikus alakja, aki a pokolba táncoltatja az egész mulatozó tömeget. Ez jelenik meg Zichy illusztrációján is. Arany János: Az ünneprontók – részletMár józanon a fiu, az apa, férj Éjfélt hogy üt a toronyóra közel, Vörös RébékA falusi kerítőnő és a házasságtörés balladája szintén a Margit-szigeten írt Őszikék balladák közül való, Arany egyik utolsó alkotása. A történet kulcsszereplője címben is megemlített Rebeka nevű asszony, akinek valószínűleg vörös haja van. Ez az asszony a falu kerítőnője, összeboronál egy ifjú párt, Pörge Danit és Terát, majd a nőt mégis arra biztatja, hogy csalja meg férjét. Az asszony enged a csábításnak, hűtlenné válik, terhes lesz, amiért a férj kidobja a házukból. A férfit később azzal vádolják, hogy megölte a falusi kerítőnőt, így menekülnie kell, de a bujdosás során végez még egy emberrel, így elkapják, és kettős gyilkosságért felakasztják. A balladában végig fontos szerepe van a színeknek. Arany János: Vörös Rébék – részlet„Vörös Rébék általment a Ő volt az, ki addig főzte Kiemelt kép: Zichy Mihály: Szőke Panni illusztrációja |