Hivatás-pokoljárás/árulás – X. |
Írta: Jenő |
2022. január 31. hétfő, 07:42 |
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló Jóisten országa és/vagy földi pokol Emberélet-minőség vizsgálódásaim pppppppppppppppppp Eugéniusz: Írástudók hivatása/pokoljárása? Árulása! – X. A legszebb hivatás vagy a leghitványabb mesterség A fejétől-szívétől ficánkol/bűzlik a hal/romlik az ország ppppppppppppppppppppppppppp Berzsenyi Dániel A magyarokhoz
Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon? Nyolc századoknak vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állanak, Ámbár ezerszer vak tüzedben Véreidet, magadat tiportad. Elszórja, hidd el, mostani veszni tért Erkölcsöd: undok vípera-fajzatok Dúlják fel e várt, mely sok ádáz Ostromokat mosolyogva nézett. Nem ronthatott el tégedet egykoron A vad tatár khán xerxesi tábora S világot ostromló töröknek Napkeletet leverő hatalma; Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő Századja s titkos gyilkosaid keze, A szent rokonvérbe feresztő Visszavonás tüze közt megálltál: Mert régi erkölcs s szpártai férfikar Küzdött s vezérlett fergetegid között; Birkózva győztél, s Herculesként Ércbuzogány rezegett kezedben. Most lassu méreg, lassu halál emészt. Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki Szélvész le nem dönt, benne termő Férgek erős gyökerit megőrlik, S egy gyenge széltől földre teríttetik! Így minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs, mely ha megvész: Róma ledűl, s rabigába görbed. Mi a magyar most? – Rút sybaríta váz. Letépte fényes nemzeti bélyegét, S hazája feldúlt védfalából Rak palotát heverőhelyének; Eldődeinknek bajnoki köntösét S nyelvét megúnván, rút idegent cserélt, A nemzet őrlelkét tapodja, Gyermeki báb puha szíve tárgya. – Oh! más magyar kar mennyköve villogott Attila véres harca közt, midőn A félvilággal szembeszállott Nemzeteket tapodó haragja. Más néppel ontott bajnoki vért hazánk Szerzője, Árpád a Duna partjain. Oh! más magyarral verte vissza Nagy Hunyadink Mahomet hatalmát! De jaj, csak így jár minden az ég alatt! Forgó viszontság járma alatt nyögünk, Tündér szerencsénk kénye hány, vet, Játszva emel, s mosolyogva ver le. Felforgat a nagy századok érckeze Mindent: ledűlt már a nemes Ílion, A büszke Karthago hatalma, Róma s erős Babylon leomlott --------------------------------------------- *szibarita Fényűző pompában, semmittevésben, csak az élvezeteknek élő, elpuhult személy. [Petőfi] egy reggelen talpig magyar öltözetben… ment ki az utcára,… mély megvetéssel tekintve le a feltűnő viseletén mosolygó szibariták nyüzsgő rajára. (Vajda János) * Berzsenyi Dániel A magyarokhoz
Forr a világ bús tengere, ó magyar! Ádáz Erynnis lelke uralkodik, S a föld lakóit vérbe mártott Tőre dühös viadalra készti. Egy nap lerontá Prusszia trónusát. A balti partot s Adria öbleit Vér festi, s a Cordillerákat S Haemusokat zivatar borítja. Fegyvert kiáltnak Baktra vidékei, A Dardanellák bércei dörgenek, A népek érckorláti dőlnek, S a zabolák s kötelek szakadnak. Te Títusoddal hajdani őseid Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk A bölcs tanács s kormány figyelmén Állni-tudó legyen a habok közt. Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély; Nem félek A kürt harsogását, A nyihogó paripák szökését Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. Ez tette Rómát föld urává, Ez Marathont s Budavárt híressé.
pppppppppppppppppp p Tabu- p szavakat p ki sem ejt: p pl. édes hazám, p a magyarok istene stb. p p p Örök p szereplési p viszketegségben „szenved” p (amitől mi tényleg szenvedünk) p p p Még p a szentnek is p maga felé hajlik keze!? p És hát ő nem lesz szent, p mert nem is katolikus… p p p Hivalkodásból p és a tivornyáért, p kapcsolatépítésért, p - és az öldöklésért - p lett belőle „vadász” p p p Matek p zseniből p egy cirkuszi p fejszámoló-művész, p vagy egy multi szolgája p p p Csillagász, p csillagbölcselő p helyett csak egy p gagyi horoszkópgyártó, p akit a nője pénzért nyúz p (pl. Madách Kepler-képe) p p p Kapa- p kaszakerülő, p akinek büdös p a kétkezi munka: p ezért lett ő bölcsész p Bármit (!) elvállal ő, p csak dolgozni kelljen… p p p Őneki p arany az élete, p a szerepét játssza, p míg mások gürcölnek, p gályáznak érte és helyette p p p p Humorista, p aki pontosan tudja, p pillanatra sem feledi, p hogy kinek a rovására p és milyen témában viccelődhet p p p Jól, p bőkezűn költi p a rivális pályatárs p nem jó, de rossz hírét p p p A p Júdás- p pénzből p futja, telik neki: p életművészkedő p p p Az p emberiség p nem fil- de p mizantróp „barátja”, p aki megveti az embert… p p p Egy p nélkülöző p család fője és p a kosztpénzből p kiadott „művei” p p p Kitartásra p és szellemi p erőfeszítésre képtelen, p max. egy hamar lelohadó p magyar szalmaláng lélek… p p p Mindent p csak elkezd, p de semmit nem fejez be, p irtózik a rendszeres napi p munkálkodástól… p p p Csak p kacérkodik, p de semmit nem p termékenyít meg, p vagy hosszan vajúdik, p de csak kisegeret szül… p p p Kínálja p önmagát: p lelki vagy szellemi p kapcarongy szerep p p p Ma p bálványoz, p holnap meg már p lábtörlőnek használ p p p „Polihisztor”, p amit ő nem tud: p az mind fölös-káros. p Amit meg tud, azt ő p mindenkinél jobban tudja… p p p Úgy p tanítgat, hogy p az iskolai órák után p a haverja, a rokona p majd korrepetálhasson p p p Tárgyát p megutáltató p szakmai soviniszta, p mumus matektanár p p p Jó, p sőt kiváló p képességeit csak/főleg p szélhámosként kamatoztató p p p Szellemi élete p csak obskurus spiritizmus, p spiritiszta szeánszok médiuma stb. p p p A p szellem p világában p nem otthonos: p ott idegenül mozog – p mindent szó szerint vesz, p nem érti a képletes értelmet p p p Igéző, p de a jó szellem- p idézésben nem jártas, p csak az ördöggel cimborál… p p p Ő p nem p halott-látó, p holt költővel p nem kapcsolatba lépő, p vele ezért nem is társalgó p p p A p légvár- p építőket p nem zavarja p „okvetetlenkedéssel”, p ő csak a lakbért szedi p p p A p partra p vetett halat p ő csak simogatja, p mint jó humanista - p de már nem segíti őt p visszajuttatni éltető közegébe… p p p A p rábízott p talentuma p lekicsinylője, p rossz sáfárkodója p p p A p humanitárius p segítség zászlója alatt p kémkedik, üzletel, vagy p ócska, romlott árukat terít p p p Kín- p keservesen p kiszenvedett p igazgyöngyeit p pont a disznók elé veti p p p Tilalomfa- p dzsungelt ültet, p amiben mi másra, p mint a rendszeres p hazugságra nevel p p p A p gyerekből p kiver/et)i, kipofozza p az állítólagos eredendő bűneit, p amiket előzőleg ő olvasott rá… p p p Minden p gyerek egy csoda: p de ő profi abban, hogy p lehet hülye-gyerekké varázsolni p p p Brancs, p klikk, szekértábor: p innét való minőségellenőr, p lektor, kurátor, szponzor stb. p p p Öncélú, p sznob, idegen- p majmoló különcködése miatt p veszít el potenciális befogadókat p p p Nagy öreg: p aki az emigrációból p hazajön, hazarándul p jó pénzért/hírért észt osztani p p p Amit p itthon kapott p és amit ő hozzátett, p azt idegenben adja vissza p p p A p normális p és a perverz p nem midig éles, p de létfontos határait p jó alaposan összemosó p p p A p láthatatlan p kasztrendszer, p feketelista mindenese, p mindennapi karbantartója p p p A p megbízó p bankárkaszt p érdekei nyomán p ő dönti el, hogy p mi sérti a közösséget p a nagy világhálós oldalakon p p p Perc- p életű p „csillag”, p „üstökös” p lehullását p vagy közönyösen, p vagy kárörvendve néző, p pedig ő is kreálta azokat p p p Nem p készít fel p a pálya velejáró, p várható nehézségeire, p s kajánul figyeli az így p csalódót, kiábrándulót… p p p Jó p iskola- p pénzért p alkalmatlanokat, p pályatévesztőket is képez p p p Se p nem jó p muzsikus tücsök, p se nem szorgos hangya p p p A p papírral, p diplomával p nem bíró tehetséget p a pályáról, pikszisből kiszorító p p p Az p olcsó, p ingyenes p tömegsport p leépít(tet)ője: p mindent a profiknak, p mert ő is abból él jól… p p p Az p élsport p feneketlen p zsákjába közpénzt öntő, p erre buzdító, ilyen célú p törvényeket hoz(at)ó… p p p Olimpiai arany: p ez a „szent” cél p nála bármit szentesít p (mármint az olimpiai járadék...) p p p A p kezébe adott p gyerekpalántával p kegyetlen szadista p (és/vagy pedofil…) p eredménycentrikus p „nevelőedző” p p p Önjelölt p néptribun: p az intézményt lejárató p ócska, demagóg hordószónok p p p Hittitok/ p misztérium: p neki ez csak p egy még máig p megfejtetlen p logikai feladvány p p p Mindent p tud(at)ni akar: p feleslegeset/károsat, p ami el is veszi a helyet p a szükségestől és p a hasznostól… p p p Priuszos, p visszaeső, p javíthatatlan p szabadlábon p garázdálkodó p (a)morális bűnöző p p p Erkölcsi p aggály nélküli, p alanyát/tárgyát p megtévesztő p dokumentumfilm-forgató p (kinek az ember csak eszköz) p p p A p más p felekezetű p keresztényeket p vita, érv stb. nélkül p babonásnak, bálvány- p imádónak, pogánynak p megbélyegző és akár p hatalmi eszközökkel p kirekesztő, üldöző… p p p Csak p a bábokra p mutató, figyel(tet)ő – p az őket mozgatókat p meglát(tat)ni nem akaró p p p Kortárs, p „rivális” p alkotóról, p pályatársról p csak sok rosszat, p legfeljebb semmit mondó p p p Hiúsága, p rang- és címkórsága, p vagy pénzéhsége miatt p egykönnyen felfüggeszti p amúgy persze sziklaszilárd elveit p p p Ő p soha p nem műveli, p maximum, legfeljebb p magyarázná a csodát p p p Trafóház p stílusú épületeket p tervez-épít sok száz p évre, sok emberöltőre p az ún. kozmopolita... p (egyen-városkép) p p p „Mágus”, p aki nem magos, p nem magasra tör, p és nem magvető, p és nem csodatevő, p és nem magar/magyar p p p A p szent p könyvek p fordítója/ferdítője: p napkeleti bölcs/mágus p p p A p „hivatalos” orvos, p aki az inkvizíciót is p igénybe véve ritkítja p azokat a gyógyítókat, p akik nem kérnek pénzt p p p Elsős p osztály- p főnök nyitánya: p „Vége a gyerekkornak!” p p p A p rögös út p helyett a kényelmest p és készpénzfizetőst p választó, elzüllő, p vendéglátózó, p hajózó bár- p zenész… p p p Aki p lejárt, p hibás szellemi p terméket sóz rád p p p Az p égi mintát p nem észlelő p tanító, tanár, szülő, p aki tulajdonság nélküli p gyerek nevelésében aktív p p p A p magoló, p biflázó, szajkózó p a leckét felmondó p felelőt jelesre, sőt p kitűnőre minősítő tanár p p p Aki p a kicsire nem ad, p a nagy nem számít: p neki mindegy, hogy p sámánt vagy táltost mond p p p Napi p mondása, p amivel kezdi p és befejezi beszédét: p A politika úri huncutság! p (tartsd magad távol tőle…) p p p A p frakció- p vezető p (párt- ill. p miniszterelnök) p feltétlen engedelmes p mameluk képviselője, p aki már rég nem felelős p az őt megválasztóinak: p nem számon-kérhető, p nem visszahívható… p p p Lelki p terror után p a gyerekei is p - egy jó ideig - p erőszakmentesek lesznek p p p Olyan p „új nyelven” szól, p vagy „nyelveken szól”, p hogy még az anyja se érti p (bár szektájában megfejtik p az értelmetlen halandzsát…!?) p p p Az p egyetem p agymosottja: p téveszme-rab p marad életfogytiglan p p p Éktelen p felsüléséig p idegen tollakkal p ékeskedő/éktelenkedő p p p Ön- p koronázó p királyként p lejáratja az intézményt, p a szent korona eszméjét!!? p p p Ő p is p Igével p teremtene, p de csak ördögi p szellemet igéz-idéz, p ezért csak utánoz p és rombol… p p p Köz- p érdekű p adatokat, p információkat p visszatartó, meg- p hamisító, titkosító stb. p p p A p tudatlan p ostobát, vagy p a cselszövőt stb. p olyan jól eljátszó! - p de aki az előadása p után úgy is marad p p p Képtelen p együttműködésre, p közöst nevező keresésre, p egyesületi-csoportos fellépésre – p egy megveszekedett individualista p p p Önző, p egyénieskedő: p nincs benne játékalázat - p ellehetetleníti a csapatjátékot p p p Hova p máshova? p Pöcegödörbe p ugrat veled fejest p hamis-gyöngyökért p p p Vak- p lármáival p a köz veszély- p érzetét letompító p p p Gumi- p csonton rágódik, p vagy üzemszerűen p iparkodva álproblémákat p kreál és gyárt és forgalmaz… p p p Be- p börtönzött p írótársak művét p keményen ledorongoló p p p Az p aranyból p is csak sarat/szart p csinál(tat)ó alkimista p p p Tehetségét p jobb ügyhöz p méltó buzgalommal p hamisításokban kamatoztató p képzőművész, régész, ékszerész, p grafikus, nyomdász, statisztikus stb. p p p Koncepciós, p vagy törvénytelen pereket, p vagy rágalomhadjáratot kiötlő, p megtervező, levezénylő, kivitelező p p p A p sikeredző: p a kudarc a játékos, p vagy a bíráskodás - p míg a győzelem p az ő érdeme p p p Meghirdette p az elvi harcot, p majd luxusautón elviharzott p p p Másokra p elviselhetetlen p anyagi és lelki terhet p - jobb ügyhöz méltóan -, p nagy buzgalommal rakosgató p p p Csaló p Idegen p tollakkal p éktelenkedő, p majd a lóvét besöprő p és nyomtalanul felszívódó p p p „Salto mortale” p rejtett védőhálók felett p úgynevezett halálugrást produkáló p p p Cinkos p bűnpártoló: p kikiáltási árat p lenyomó vagy felverő p erkölcsi-anyagi korrupciós p játszma partnere, két fele… p p p Műértő- p értékelő p A műkincs-rabló, p a műkincs gyűjtő, p az orvgazda, illetve p a vele feketéző p művészettörténész, p műkereskedő p p p Ügyel ő, p nehogy valahogy p a tanítványa túlszárnyalja p A Mester, aki halálos ágyán p se adja át a segédnek a titkot p p p Csalfa/vak p reményt tápláló p alma mater, ill. p iskola mester p p p Az p utca p emberét p a tévéből p sem „ismerő” p (élet)művész p p p Elfogad p maffia segítséget, p hogy karriert fusson, p az örök függés árán is p p p Karosszékből, p vagy kávéházban p konfabulál és irkál p feljelentést és szociográfiát p p p Művelt, p dörzsölt emberfő: p egy fortélyos félelemkeltő p p p Hatalmáért p folyamatosan p és gőzerővel p rettegésben tart p Holokauszt stb. túlélőket p p p A p húsos- p fazék mellől, p a vezető pozíciókból p kirekeszti a „gójokat” p p p Szilencium/ p szegénység-fóbiás: p ezért bármit elvállaló, p bármire felbérelhető… p p p Marakodik p a koncért, amit p még közibük löknek p (pályázat, ösztöndíj stb.) p p p Jól p teljesíti p a győztes hatalom p ideológiai megrendelését p p p Ha p eldől a harc, p egyre hősiesebb partizán lesz p (kiszorítva a kevés valódi hőst) p Ha bajban a haza, akkor viszont p ismét csak lapul, mint szar a fűben p p p Hamis p dokumentum- p filmekben vállal p „színészi” szerepet, p vagy fizetett „tüntető” p p p Az p aktuális p kenyéradó gazda p vallását vakon követő p p p Bármely p politikai rendszert p önként és lelkesen p kiszolgál/propagál, p mellette agitál… p p p Elhallgat, p elhallgattat, p hamisít és torzít: p csak valahogy ki ne p derüljön az igazság… p p p Tétlenségre, p semmittevésre, p pótcselekvésre p ítéli, kárhoztatja p a tettvágytól égőket p p p A p frissen p kitért, „megtért” p neofita túlbuzgó, p bizonyítási kényszeres p vadul antiklerikális ateista p p p A p népújság p zsarnokdicsőítő p napi „munkáslevél” írója p p p Dodonai jós: p értsd, amit mond, p ahogy neked tetszik: p ha akarod - vemhes, p ha nem akarod - nem... p p p Nem p a kisemberek p első embere, de p a hatalom utolsója, p annak ügynöke, p szóvivője stb. p p p Nem p államférfi: p csak most egy p választást akar nyerni, p és ha – nem - nyert, p akkor a következőt… p p p Egyéni, p csoport- p magánérdekét p közérdeknek festi le, p pedig azzal éppen p ellentétes az… p p p Privát p sérelmének p ad/adhat óriási p publicitást – él/ p visszaél a lehetőséggel p (vagy pedig más nevében p szorgosan magának gyűjt) p p p Mutyiban p folytatott üzelmek - p egymást közt osztogatók, p másokat előtte fosztogatók p p p Ha p ők kitüntetik p a te embered, p akkor te az övékét, p érdemeitől függetlenül… p p p Holt p hírét költi, hogy p olvashassa magáról p az írott nekrológokat p p p Nem p gyógyít p látás/járáshibát: p de mankót rendel p p p Szellemi p fogyatékosnak p minősít ifjú lázadót p Nem javítja, gyártja p a testi-lelki tartáshibát p p p Nem p a legfontosabb p műveket fordítja p vagy ferdíti magyarra p p p Nem p fordítja le p az idegen szavakat, p mondatszerkezetet magyarra, p hogy elriasszon magvas művektől p p p Nem p tanít meg p a jó szociológiai látásmódra, p a társadalmi intézmények és p folyamatok és összefüggések p (jelentőségének) megértésére p p p Nem p ad diákjának p használható ön- p és világismeretet, p ill. nem katalizálja ezt p p p Társadalmi p igazságtalanságokon p már rég fel nem felháborodó, p azokat szenvtelen közönnyel szemlélő p p p Az p ún. társadalmi p munkamegosztást fagyasztó, p mindenkit születési helyére bilincselő p p p A p láthatatlan, p de valós társadalmi p kasztrendszert építő p szabadnak mondott kőműves p p p Rózsa- p dombi villából p adja cigány alá a lovat, p akinek még szomszédja, p osztály/munkatársa sem volt p p p Filmjeiben, p amit támogat/forgat p és forgalmaz, reklámoz p zsidó csak pozitív/áldozat p szerepben jelenhet meg… p x * Baróti Szabó Dávid A MEGROMLOTT ERKŐLCSRŐL. Oda van az erkőlcs! oda van a tudomány! Hazánk Reménye mind kifonnyadott! - virágjait Eggy dér (ki vélte vólna!) csaknem mindenütt Lefőzte! Még az oskolákban is! - Mire Ment a gonoszság! - Fajtalan tűz, jámborok Csufoltatása, fülverő káromkodás, Parázna szitok, eggy szóval undokság s merő Istentelenség hallatik, szemléltetik! Mennyben örök bér nincsen; a pokol - mese; A lélek elmúl: azt csacsogják a tejes- Szájú deákocskák is, és óh fájdalom! Nyilván csacsogják. - Nincs fenyíték s félelem. Csak színre vannak a gonoszt tilalmazó Törvények: a bűn büntetés nélkűl marad. Valamint, midőn a gátak elszakadnak, az Eggymásra tollott s szűntelen jövő habok Eggyszerre kilövellkednek; a téres mezőt Sebes futamva meglepik s a dús határ Kincsit lenyomják, vagy magokkal elviszik: Úgy a kicsiny-korúk is a sűrű gonosz Példákat otthon, szent helyen, kinn, mindenütt Látván, levetik a szent igát, kinevetik a Józan tanácslót; nyakra-főre, tartalék Nélkűl rohannak eggy veszélyről másikra, Vetekedve, szabadon, űzik a vétket. - Ki ne Húllassa könyvét a szerencsétlen fiak Hólt állapotján! Mit reménylhetünk ezen Mirígyesekből! - Oh szegény atyák, anyák! Hol van jövendőbéli gyámoltok? Mire Tettétek a kőltséget? Elveszett! Soha Nem veszitek hasznát! - Megcsalatkozott király! S királlyal eggyütt megcsalatkozott haza! Mit vártok ezen elvetemedett és elfogúlt Rossz fajzatokból? Ah! kitől fél, aki ne Fél Istenétől? - Jőjjetek, siessetek, Nyomjátok el ezen elterűlt fenét - talán A kisdedektől el lehet még tíltani. Talán eszekre térnek a feslettek is Nagy gondotok után; hajtnotok tán meglehet A gyenge vesszőt. - Jaj, kemény fa, görcs leszen, Ha több üdőt nyer. - Eggy okos, bőlcs férjfinak Adjátok által a vezérséget. - Mihez Nyúlt Róma nagy fergetegi közt? - Dictatori Hatalomhoz. - A kormányra tudnék én - De nem - Még megköveznek a szabadságon kapók. 1794. * FELFORDÚLT VILÁG.
Hatalmas Isten! melly gonosz, melly átkozott Üdőket értünk! megveszett az egész világ, S töviből kifordúlt. Nincs igazság, nincs hitel Az emberek közt. A szegények, özvegyek, Árvák hamissan elnyomattatnak. Csalás, Uzsora, ragadozás, hitszegés uralkodik; A testi kívánságok, a paráznaság, Fő-polcra léptek; a szemérmet elvetett Leányok eltenyésztek, a vólt büntetés Alól ki lévén véve: már a házasság-törés Szokási vétek. - Hány paraszt legény fija Lett s lessz ez úttal úrfi! hány nemes fija Lett szolga s béres! Jaj! sokan Sodomát veszik Tárgyúl magoknak fajtalanságok dühös Véghez-viteliben; csak szemenként látszatik A konkolyok közt búza: nincs ezer között Eggy jó! Veszélyben forog az is, mert a gonosz Példák előtte vannak és kecsegtetik. Őrizze lelkét, dugja bé fülit, szemit: Kinevetik, eszelős vagy bigót nevet visel. - Elhagytak alkotmányid, Isten, tégedet! Törik, tapodják szent igaz törvényidet: Óltárid elpusztúltak; elvitték arany S ezüst edényid; elverettek papjaid, Akiknek hálálhattuk, hogy régen le nem Szállott fejünkre mennyköved. Nem kellenek Már a világnak a te szolgáid, neved S törvényid hirdetőji. Más vallást koholt Az esztelenség: már csak a természetet Vagy észt imádják a bolond bőlcselkedők. Már a nagyokból mind kihalt isméreted: Csak a szegénység tart veled, s ez is kevés. Éhség, hadakozás s más egyéb csapás haszon Nélkűl sanyargat. Megvakultunk: ostorid Sem hisszük, és azt véljük, hogy történetek Ez már utolsó büntetésünknek jele! - Irgalmas Isten! mi gyönyörűséged leszen, Ha vétkeinkért e világgal eltörölsz Nagy vízözönnel vagy tüzes vésszel? Tekénts Fiad sebeire, mellyet érettünk neked Esedeznek! Ezeket és nem a mi tetteink Nézvén, szemünkről verd el a vastag ködöt. 1794. p p pp A nem javító-segítő, sőt passzívan- aktívan ártó elit Ahogy mondjuk: a fejétől bűzlik a hal: legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat. Akár „csak” úgy, hogy éppen a rosszat csinálja jól.
Egy-egy velős gondolatú mondat azokról, akiknek az átlagnál jelentősen nagyobb a képessége, a lehetősége, a hatalma stb., hogy segítsenek/ártsanak embertársainak.
Tanítók és nevelők, szülők és edzők, patikusok és orvosok, rendőrök és bírók, tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok, törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb. stb.
Mindenki érintve érezheti magát, hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe: ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő, és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.
A fejétől bűzlik a hal: jaj annak a társadalomnak, ahol az erre alkalmasak nem kerülnek a pályájukra, nem, illetve nem jól gyakorol(hat)ják a hivatásukat, és megalkuvásból megúsznák a pokoljáró dudás sorsot…
Ráadásul tudjuk: jószándékkal kövezett az út a pokolba. A gonosz mostohánál többet árthat a majomszerető anya, a sarlatánnál többet a protokollt jól alkalmazó profi orvos, ha az rossz, és így csak beteg(ség)et gyárt, áltat, súlyosbít, öl... p.s.: A vers, a képanyag, a könyvajánló stb. nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb. hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól, de kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról, az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól, és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról... |
LAST_UPDATED2 |