RERUM NOVARUM

XIII. Leó pápa
RERUM NOVARUM
enciklikája

Róma, 1891
Ford. Dér Katalin


Tartalom
I. Bevezetés
A munkásság tarthatatlan helyzete
II. A szocialisták megoldási javaslata
1. A MAGÁNTULAJDON MEGSZÜNTETÉSE
2. A SZOCIALISTA JAVASLAT ELVETÉSE
Ellenkezik a magántulajdon természetadta jogával
Szétzilálja a társadalmat
III. A keresztény megoldás
1. AZ EGYHÁZ TANÍTÓ ÉS CSELEKVÕ RÉSZVÉTELE
Az ember álljon a középpontban
Az osztályharc nem szükségszerû
Az osztályharc megszüntetésének módja
Az Egyház tevékeny közremûködése
2. AZ ÁLLAMRA HÁRULÓ FELADATOK
A közjó szolgálata
A munkáskérdés kiemelt kezelése
Az állam kiegyenlítõ szerepe
A társadalom alapértékeinek védelme
3. A MUNKAADÓK ÉS MUNKAVÁLLALÓK FELADATAI
A szervezõdés természetjogi gyökerei
Vallásos egyesületek, keresztény munkásszervezetek
A munkásszervezetek haszna és szerepe a hit megõrzésében
A közösen megvalósítandó társadalmi feladatok
A katolikus munkásegyesületek társadalmi haszna
IV. Befejezés

Üdvözletünk és apostoli áldásunk a Tisztelendõ Testvéreknek!

I. Bevezetés

A munkásság tarthatatlan helyzete

1. Ha egyszer már lángra kapott az újítás vágya, amely egyébként régóta zavarja az államok békéjét, úgy ez szükségképpen vonta maga után, hogy a változtatás szelleme a politikai gondolkodás területérõl a vele rokon gazdaságba is behatoljon. Ez már meg is történt, hiszen az ipar technikai színvonalának emelkedése, új termelési módszerek kialakítása, a tulajdonosok és munkások kölcsönös viszonyának megváltozása, a gazdagság felhalmozódása a kisebbség kezében és a többség elszegényedése, a munkások fokozódó öntudata egyfelõl s szorosabb szövetkezése másfelõl, végül pedig az erkölcsi hanyatlás - a harc kirobbanását eredményezte. A kérdés fontosságát mutatja az is, hogy milyen feszült várakozásban tartja a közhangulatot, mennyire foglalkoztatja a tudósok gondolkodását, a szakemberek tanácskozásait, a nép gyülekezeteit, a törvényhozó testületeket, az államfõk tanácsadó szerveit: nincs egyetlen más ügy sem, mely az emberekben ilyen heves érdeklõdést keltene. Ezért, Tisztelendõ Testvérek, ahogy eddig hozzátok intézett körleveleinkben a téveszmék megcáfolása céljából elmondottuk a szükségeseket az államhatalomról, az emberi szabadságról, az államok alkotmányának keresztény jellegérõl és más hasonló kérdésekrõl, éppúgy véleményünk szerint az Egyház ügyét és a közjót szem elõtt tartva, hasonló okokból ugyanezt kell tennünk most is a munkások helyzetével kapcsolatban. Alkalomszerûen már többször érintettük ezt a tárgyat, de ebben a körlevélben apostoli kötelességtudatunk parancsára az egész kérdést kimerítõen tárgyaljuk, hogy kellõ megvilágításba kerüljenek azok az elvek, amelyek segítségével ez a vitás kérdés az igazság és a méltányosság alapján eldönthetõ. A tárgy kifejtése nehéz és nem veszélytelen. Kemény feladat kimérni azokat a jogokat és kötelességeket, amelyek a gazdagok és szegények, a tõkések és munkavállalók közötti viszonyt szabályozzák. Veszélyes a vállalkozásunk, mert zavartkeltõ és csalárd emberek könnyen kihasználhatják a helyes álláspont kiforgatására és a tömegek lázítására.

2. De még ha így áll is a helyzet, világosan látjuk, s ebben mindenki egyetért, hogy a legszegényebb sorsú embereken sürgõsen és alkalmas módon segíteni kell, mert az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok között tengõdik. Miután ugyanis az iparosok korábbi szervezeteit a múlt században eltörölték, s helyettük más védelemrõl nem gondoskodtak, az újabb állami intézmények és törvények pedig levetették a korábbi vallásos szellemet, lassanként odáig jutottunk, hogy korunk a munkásokat magára hagyta és védtelenül kiszolgáltatta a munkaadók embertelenségének és korlátlan nyereségvágyának. Növelte a gondot a telhetetlen uzsora, amelyet az Egyház ugyan sokszor elítélt, de fösvény és nyereségvágyó emberek - bár más formában - változatlanul ûznek tovább. Ehhez járult még, hogy a termelés és szinte a teljes kereskedelem egy kisebbségnek jutott a hatalmába, úgyhogy néhány dúsgazdag ember a szegények hatalmas tömegeire rakhatta a szolgaság jármát.

forrás és folytatás: http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=125

BEVEZETÉS

1. A munka sajátosan emberi tevékenység

I. A SZOCIÁLIS KÉRDÉS ÉS A MUNKA

A) A MUNKA A RERUM NOVARUM ÓTA ELTELT KILENCVEN ESZTENDŐBEN

B) AZ EGYHÁZ SZOCIÁLIS TANÍTÁSÁNAK ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK SZERVES KIBONTAKOZÁSA

C) A MUNKA A SZOCIÁLIS KÉRDÉS SARKPONTJA

II. A MUNKA ÉS AZ EMBER

A) A TEREMTÉS KÖNYVÉBEN

B) A MUNKA TÁRGYI ÉRTELEMBEN: A TECHNIKA

C) A MUNKA SZUBJEKTÍV ÉRTELEMBEN: AZ EMBER

D) A HELYES ÉRTÉKRENDET FENYEGETŐ VESZÉLY

E) A MUNKÁSOK ÖSSZETARTOZÁSA

F) A MUNKA: A SZEMÉLY MÉLTÓSÁGA

G) A MUNKA ÉS A TÁRSADALOM

III. A MUNKA ÉS A TŐKE KÖZÖTTI ÖSSZEÜTKÖZÉS A TÖRTÉNELEM JELEN SZAKASZÁBAN

A) AZ ÖSSZEÜTKÖZÉS DIMENZIÓI

B) A MUNKA ELSŐBBSÉGE

C) AZ ÖKONOMIZMUS ÉS A MATERIALIZMUS

D) A MUNKA ÉS A TULAJDON

E) A SZEMÉLYESSÉG TÉNYEZŐJE

IV. A MUNKÁSOK JOGAI

A) AZ EMBERI JOGOK ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN

B) A KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN MUNKAADÓ

C) A FOGLALKOZTATOTTSÁG

D) A MUNKABÉR ÉS MÁS SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK

E) A SZAKSZERVEZETEK

F) A PARASZTI MUNKA MÉLTÓSÁGA

G) A ROKKANTAK ÉS A MUNKA

H) A MUNKA ÉS A KIVÁNDORLÁS

V. A MUNKA LELKI ÉRTÉKÉRŐL

A) AZ EGYHÁZ KÜLÖNLEGES FELADATA

B) A MUNKA A TEREMTŐ MŰVÉBEN VALÓ RÉSZESEDÉS

C) KRISZTUS, A MUNKÁS

D) A MUNKA A KERESZT ÉS A FELTÁMADÁS FÉNYÉBEN

BEFEJEZÉS