Bródy Sándor A szerelem élettana
Tartalom
Előszó
A szerelem természetrajza Általánosságok és különösségek Egy kifejlődött asszony vallomása A nő álhatatosságáról A Kamasutram A polgári és uri szerelem technikája A szerelmes férfiak ostobasága A szerelem uj és nagyon régi formái
Fejezetek egy szerelmes férfi élettörténetéből Bevezető Az "egy" asszonyom Megölöm magamat A férfiak "Bon-Fortune"-ja Szeretni-szivarozni
Addio amore
Egy beteg szerelem fiziológiája Előszó A levelek Végszó, azaz a szerelem elmulásáról
A mámor anyaga A női szépség A Vénusok A históriai nők Rembrandt és Rubens női A női szépség szabályai A magyar női tipus Szabad fantázia a szubjektiv szépről
Előszó
Most már itt az ideje, sőt talán sietős is a dolog, hogy a szerelemről való érzéseimet és gondolataimat lejegyezzem. Nem rendszerbe foglalva, inkább csak ötletszerűen és csak annyi elmélyedéssel, amelyre ebben a korszakban férfi képes lehet. Nagyon szeretnék egyszerű lenni ebben a hallatlanul bonyolult kérdésben. Szeretnék bátorsággal belenézni a titkok titkába, amelyet mindenki tud. Ha egészen becsületes ember és igazi iró volnék, azon kezdeném, hogy én magam nem tudok semmit különöset és utalnék a világirodalomra és annak az alján, a végén a magam irásaira, amelyek hét éves korom óta, egész máig, negyven köteten át csak a szerelemről szólanak és semmi másról. Hogy mernék e hatalmas és egyetlen egy valakihez, mert aligha, ha van más, hozzá is nyulni, és hogyan bátorkodnék mint egy még mindig részeg tanár, hogy megmagyarázzam az egész ügyet - halottakon. Igazában a szerves vegytanra kellene biznom a dolgot, annak a bontakozó igazságai között van - valami jel. Vagy a filozófusokhoz forduljak? Egy-egy szót tudnak azok is. Szépen dadognak. Gondoltam: a fiziológusokhoz fordulok, - szegényekhez, akik maguk is szinezett baktériumok.
Mit tagadjam, nagy gyönyörűség nekem, hogy tárgyammal foglalkozzam, amelyen kivül más igazán nem igen érdekelt. Legfeljebb az ellentéte: a halál. És mentől jobban közeledem az utóbbihoz, annál erősebben izgat maga az élet, azaz a szerelem. Gondolom, a kettő egy. A nap, a tűz, a meleg mindenféle formájában, a mámor forrósága, lelkiekben és testiekben ugyanegy; a nap, a rádium, az ismeretlen csillagok kisütése. Nevezzük két billió ismeretlen jelenségnek, ami van és ami alkalmasint csak kettő: egy pár-ember. A férfi meg a nő. Még az se lehetetlen, hogy csak a nemiség. És úgy látszik, ennek a törvényei ugyanazok, legalább is hasonlók, a nagyszerű élővilágban mint a kövekben, a füvekben és még meg- és fel nem ismert valamikben és valakikben.
... http://mek.niif.hu/07300/07358/index.phtml#
|