Az önkielégítésről keresztény szemmel Nyomtatás
Az isteni-ördögi szexualitás
2017. április 21. péntek, 08:15

AZ ÖNKIELÉGÍTÉSRŐL KERESZTÉNY SZEMMEL.

Az önkielégítés a legtöbbet végzett, de a legkevésbé tárgyalt szexuális tevékenység. Nagyon sokan csinálják, de szinte senki nem beszél róla. Mindig a Bibliához érdemes fordulni válaszért a nehéz kérdésekben. A Biblia sehol sem említi konkrétan az önkielégítést, nem jelenti ki, hogy bűn-e. Ez a tény nem feltétlenül teszi helyessé az önkielégítést. Mit tehetünk ilyenkor?




Ennek ellenére mégis a Bibliához érdemes fordulni, habár nem beszél az önkielégítésről, a szexualitásról viszont annál többet. Isten Igéje alapelveket tartalmaz a szexualitással kapcsolatban, amiket az önkielégítésre is alkalmaznunk kell. Ezek pedig - hitünk szerint - azt mutatják, hogy Isten szerint az önkielégítés rossz dolog. De miért gondolhatjuk így?

Először is, gondoljunk arra, mi Isten egyik célja a szexszel: A szexet Isten az ember "magányosságának" megszüntetésére teremtette. "Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat." (1Móz 2,18). A szex egyértelműen két ember számára van, ezért ellenkezik az önkielégítés Isten céljával.

Aztán gondoljunk arra is, ami majdnem mindig együttjár az önkielégítéssel: a szexuális fantáziálás. Képek, fotók, filmek. Ezek szolgáltatják az alapot az ember saját szexuális fantáziálásához, aminek könnyen a rabjává válunk. A Példabeszédek 12,11 azt mondja: "aki hiábavalóságokat hajszol, az esztelen." Pál arra kér minket, hogy a valóságban éljünk, ne képzeletvilágban. Azt is mondja, hogy ne váljunk semminek a rabjává.

"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává."(1Korinthus 6,12). Talán nehéz megérteni sokszor, de az önkielégítés nagy kárt tehet bennünk. A szexuális izgatás és öröm olyan képekhez kötődhet, amelyek nem valóságosak vagy virtuálisak. Ezt a későbbi házasságodon belüli szexuális élet szenvedheti meg.

A Biblia azt mondja, hogy még szóba se jöjjön bármilyen szexuális erkölcstelenség. "Ellenben paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó" (Efézus 5:3). Nem tudom, hogy mehetne át ezen a teszten az önkielégítés. Néha jó teszt lehet annak eldöntésére, hogy valami bűn-e, hogy büszkén elmesélnéd-e másoknak is, amit tettél.

Ha rosszul éreznéd és szégyellnéd magad miatta, ha mások rájönnének, akkor valószínűleg az egy bűn; de ez is a lelkiismeret elnyomásának szintjétől is függ. Szintén jó teszt, hogy tudod-e őszintén, jó lelkiismerettel kérni Istent, hogy áldja meg ezt a tevékenységet és használja a saját céljaira. Nem hiszem, hogy az önkielégítésre büszkék lehetünk, vagy őszintén megköszönhetjük Istennek.

Továbbá emlékeznünk kell rá, hogy a testünk, mint a lelkünk, meg lett váltva és Istenhez tartozik. "Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben" (1 Korinthus 6:19,20). Ennek a mély igazságnak nagy fontosságot kéne tulajdonítanunk azzal kapcsolatban, hogy mit teszünk a testünkkel.

Végül, az önkielégítés a másokkal való egészséges kapcsolat helyettesítőjévé válhat. Néhány tizenéves elköveti azt a hibát, hogy egészségtelenül az önkielégítéssel próbálja ellensúlyozni magányát, a csüggedtségét vagy a csalódottságát. Érzelmi pótlékként fordulnak az önkielégítéshez a problémáikban.

Nos, hogyan küzdhető le ez a probléma? Először is emlékezz rá, hogy Isten szeret téged. Ne gyűlöld az érzelmeidet. Isten teremtett minket ilyen érzésekkel. Lehet, hogy nehéz kezelni őket, de Isten tud segíteni ebben, ahogy a szexuális életed urává teszed. Az önkielégítés csaknem mindig egy mélyebb szükség tünete, ezért vizsgáld meg gondosan a szíved és az elméd. Mi indít az önkielégítésre? Magányos vagy? Nyomaszt valami? Félsz randevúzni? (Nem fordítasz időt mások megismerésére egy jó ifjúsági csoportban?)

Keress valakit, akiben meg tudsz bízni, hogy segítsen neked. Talán a lelkipásztorod, vagy egy közeli barátod az. Kérd meg, hogy imádkozzon veled. Aztán mindenképpen próbálj néhány új barátot szerezni. Így a fantáziálás helyett ismerkedhetsz. Végül, kerülj mindent (újságokat, netes oldalakat vagy filmeket), ami az érzéseidet fantáziálásba viszi! Van egy mondás, miszerint: amivel táplálod az elméd, az fog kijönni az életedben: "szemét be/szemét ki".

Végül pedig van egy keresztény mondás, amelyet e dologra is rá lehet húzni, úgy gondolom: "A szórakozás egyetlen biztos helye az, ahová Jézust magunkkal vihetjük. "

2 hozzászólás
Rendezés:
Taki Taki
Fantáziálás és bűnös szex nélkül vezetheted le a vágyakat, ha betartod a határokat (mértéket) akkor nem vagy bálványimádó sem.
És köszönetet adhatsz (adj) ezért hogy megteheted így nem kell bűnt elkövetned ehyedül vagy mással a szenvedés elkerüléséért.
Lantos Sebestyén Fehér ·
Itt dolgozik: Suli
Azt kell, hogy mondjam, hogy van ahol egyet értek és van ahol nem. Azt gondolom, hogy a Biblia egy Szent iromány és, hogy nagyon sokat tanulhatunk belőle, annak érdekébe, hogy helyesebb úton tereljük a nyájunkat az élet útján. Továbbá azt gondolom, hogy amik le vannak benne írva azok igaz dolgok. 
Amivel nem értek egyet, a Biblia értelmezésével, ebben az irányzatban:
Azt gondolom, hogy normális esetben azért maszturbál valaki, hogy örömet szerezzen magának, kiteljesedjen. Nem a levertség vagy az egyedüllét tünete szerintem és nem egy ördögtől való dolog. (Bár ha ez rendszeresen pornográfia segítségével történik, az utalhat ilyesfajta dolgokra. De azt gondolom, hogy a szexuális fantázia teljesen jó és természetes dolog, ha az nem csap át a súlyos perverzió határain. A pornográfiát én is elítélem, de ez egy olyan bűn amit ugyan normális esetben megérez a lelkiismeret, de képes feldolgozni és tanulni belőle. Mármint azt megtanulni, hogy az nem egy jó dolog. Ezáltal úgy vélem, hogy Isten is képes megbocsájtani, emberi bűneinkért, amiket inkább hibáknak neveznék.)
Igenis büszke dolognak tartom az önkielégítést. Ez nem azt jelenti, hogy például egy közösségben ezzel dicsekszek. Mert igazából ez nem is kompatibilis a társaságban beszélt dolgokkal. És nem azért mert szégyellni való dolog hanem mert intim téma és csak az egyénre tartozik, mint ahogy az sem téma, hogy egy párkapcsolatban hogyan élünk meg egy adott aktust. Legalább is jól kell érteni, valamilyen szinten nyilván beszélünk róla, de ez igazából tényleg csak a két félre tartozik, maszturbációnál pedig az egyénre.
De azt gondolom, hogy Istennel bátran beszélhetünk erről. Ő szeret minket és azt akarja, hogy boldogok legyünk, ezért nem szégyellni való dolog Isten színe előtt az önkielégítés. Sőt. 
És ha felteszem azt a feltételt, hogy ez egy kapott test akkor azzal, hogy boldog vagyok benne és jól érzem magam, az nem rontja meg azt. Sőt építi és erősíti. 
A tízparancsolat egyik pontja pedig, hogy "ne paráználkodj" az nem értelmezhető erre. A paráznaságban azt gondolom kisebb részt benne van a pornográfia, de nagyobb részt ez más személyekkel van kapcsolatban. 
Ha jönnek-mennek a kapcsolataim, nem találom magam és csak a testi, szexuális vágyak kielégülését keresem bennük, az paráznaság. De az, ha szeretek valakit és azt tényleg szerelemből, majd szeretetből teszem az a legtermészetesebb dolog. Az ennék is természetesebb és talán fontosabb, hogy magamat tudjam szeretni, hiszen, ha magamat nem tudom, akkor a másikat is nehéz lesz, olyan odaadással és tartósággal. Ide tartozik a maszturbáció is. 

Igen, kereszténynek tartom magam, hiszek Istenben, de teszem a dolgom, ahogy csak tudom. És próbálok gondolkodni. De nem értek egyet ezekkel az elvekkel. Azt hiszen fent ezeket leírtam, hogy miért és azt gondolom, hogy kicsit újra kellene formálni a nézeteinket a Biblia megtartásával.
Csak egy dolog még: 15 éves vagyok...
Köszönöm ha végigolvastad.

 

LAST_UPDATED2