Színházi írástudók árulása | Array Nyomtatás Array |
Magyar írástudók árulásai |
2022. október 28. péntek, 07:34 |
Gajdó Tamás
Színházi írástudók árulása
Betekintő 16. évf. 3. sz. 219–231. o.
= = =
RIVALDA ///
Herczog Noémi: KUSS!
Feljelentő színikritika a Kádár-korban.
Kronosz Kiadó, Pécs, 2022. 480 oldal
Megjelent a Betekintő 2022/3. száma!BETEKINTŐ HÍRLEVÉL 54. Megjelent a Betekintő idei tematikus száma, amely ezúttal a film és a színház világába nyújt bepillantást. A filmes írások felvezetőjeként Nagy Róbert a Budapest Filmstúdió motorjának számító és Aczél György támogatását élvező dramaturg-rendező páros, Nemeskürty István és Várkonyi Zoltán felemelkedését elemzi. Varga Zoltán tanulmánya a Rófusz Ferenc és Orosz István animációs filmjeiben megbúvó, sajátos kelet-európai mimikri olvasatait vizsgálja, míg az oral history eszközével dolgozó Ring Orsolya egy különös művészsors hátterét ismerteti meg velünk. A befolyásos pártkáder apától származó Szirtes András villanyszerelőből kapaszkodott fel a rendezői székig, s ez a tapasztalat komolyan befolyásolta abban, hogy a saját neoavantgárd megközelítéseit – a nyugati mintáktól eltérően – a szocializmussal, illetve a rendszer dogmáival szemben fejezze ki. A magyar mozgókép aranykorának tartott 1960-as évek utáni ún. esztétizáló éráról Mravik Patrik tanulmánya tudósít. A közéleti és politikai motívumokkal átszőtt „sorsfilmekkel” szemben Lugossy László Azonosítás című alkotása már annak a közegnek készült, amelyik ritkábban látogatta a mozikat és a mindennapjait sem annyira a politikai harc, mint inkább a konszolidált élet törvényei vezérelték. Ennek a konszolidációnak a végnapjairól szól Elbert Márta és Révész Béla írása, amely a rendszerváltást megörökítő Fekete Doboz nevű filmes közösséget mutatja be, illetve közöl néhány hozzájuk kapcsolódó forrást is.
*
Megjelent a BETEKINTŐ 2022/3. száma:
Levéltárunk tudományos folyóiratának tartalma:
Téma: FILM-SZINHÁZ
A Budapest Filmstúdió felemelkedése
Varga Zoltán
Hódolat Newtonnak. Rejtett (és kevésbé rejtett) rendszerkritika a Kádár-korszak animációs rövidfilmjeiben, különös tekintettel Rófusz Ferenc és Orosz István műveire
Ring Orsolya
A Kádár-korszak filmes világa – Szirtes András tapasztalatai tükrében
Mravik Patrik Tamás
Azonosítási játszmák az 1970-es évek filmkritikai diskurzusaiban.
A magyar filmkultúra szerepét érintő viták Lugossy László Azonosítás című filmjének recepciójában
Elbert Márta – Révész Béla
A Fekete Doboz szerepe a rendszerváltás időszakának vizuális
dokumentációjában
Heltai Gyöngyi
A pesti bulvár(színház) mint búvópatak a szocialista korszakban.
László Miklós és Kellér Dezső, valamint Kertész Sándor levelezése
György Andrea
Irodalom és színház viszonyának értelmezése a korai Útunkban.
Az 1954-es színibírálat-vita
Haász Réka – Tóth Eszter
A pécsi Irodalmi Színpad és Bécsy Tamás Zsebszínháza
Hidi Boglárka – Imre Zoltán – Kalmár Balázs
Dokumentumok a Szegedi Egyetemi Színpad történetéből
Gajdó Tamás
Színházi írástudók árulása
|