Magyar írástudók árulása – XI. | Array Nyomtatás Array |
Magyar írástudók árulásai |
2022. február 26. szombat, 12:52 |
Bölcs-balga/boldog-boldogtalan Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló Jóisten országa és/vagy földi pokol Emberélet-minőség vizsgálódásaim p p pp p p Eugéniusz: Magyar írástudók árulása – XI. Alkalmatlan, megalkuvó, parazita, kártevő, jót mulasztó, janicsár, pokoljárást-kerülő stb. elit p p pp p p
Döbrentei Kornél: Átpingált március
Uramisten, mennyi csapodár kokárda, nemzeti színre játszik a régi gárda, s míg jó szokás szerint törvényt tisztelni int cinkelt pakliból oszt, nem veszhet a parti, minden gesztenyét magának kapar ki, meghamisul s tisztátlan lesz az ünnep, hogy cafrangos hazafiként előtűnnek: renegát hontiprók, sorsunkba rondítók, a vörösen fújtató, demokratikus terrorlegények, meghitt jelszavuk a kuss, tegnapi kardlapozók, a halállisták ihletői, és a lárpurlár szadisták, az ultrabal lator, s vadbarom vallató, testvércsiszár, spicli, magyarkodnak bátran és más gonosztevők, bírói talárban. Egy ünnep sem az engedélytől nemzeti, a hatalom kegye csak lezüllesztheti, nagy hazugság, kis nép, felkelésünk dicsét most Haynau utódok kezdik zengeni, s a húsos kondért köréből nem engedi a kiváltságban dús, exkluzív csőcselék, népet hergel, szárazon tartva lőszerét s abban is biztos ám, marad hitbizomány ez a 301-es parcella-ország, átfestett frázisaik körülhordozzák, mint véres kardot, mely egy táborba várna, inkább a tűzharc: Jan Pallah főnix-lángja -- maszlag és gumibot, mi nékünk kijutott, a végső kenetet trágyadombon várva, Uramisten, mennyi csapodár kokárda. 1989. március https://www.youtube.com/watch?v=pNrrxb-0rHs p p pp p p p 1 p p Csak a rossz végletet kínálja fel: pl. a prüdériát és trágárságot p p Társastáncra-illemre nem tanítva nehezíti a nehéz párkereséseket p p Társaságot-kört nem szervez/bomlaszt gyümölcsöző találkozásokra p p Tárlatvezető: ő háttér téves információkkal zavar élmény-értelmezést p p Maximálisan gátol: alternatív gyógymódok egyenlőbb esélyű versenye p p Tapintatlan és megszégyenítő logopédus: ő „javítja” a beszédhibáidat p p Tanulás helyett elaltat: alvás közben/hipnózisban akar nyelvet tanítani p p p 2 p p Elhiteti a fizető tanulóival: vele erőfeszítés nélkül is jó sokra vihetik p p Tankötelessé tesz: in-doktrinál és „alatt-valósít” a gyerekseregeket p p Már csak tanít, de nem tanul és a tanítványok kérdéseiből sem okul p p Nem képez ki az illegalitás/konspiráció írott-íratlan játékszabályaira p p Nem tanít meg a járműved, tested-lelked állapotának az ellenőrzésére p p Nem nevel a rendeltetésszerű használatára, a teremtményi alázatára p p Nem tanít hosszú távon gondolkodni: csatavesztés és háború nyerés p p p 3 p p Tanítani való rossz példa, ahogy ő packázik kiszolgáltatott ügyfelekkel p p A tehetséges hátrányos helyzetű nebulót negatívan diszkrimináló tanár p p Tanári hatalma tudatában úgy tesz, mintha „vitatkozna” diákjaival p p Nem ad támpontot beazonosítani a parazita politikust, közírót stb. p p Nem mutatja be a lényegi arányokat, hogy elvesszél a részletekben p p Úgy láncol magához, hogy majdnem kimondja a teljes igazságot p p Támogat, fenntart, haszonélvez: politikai, kulturális vízfejű ország p p p 4 p p Kikényszeríti a hibád, majd diadalmasan lecsap rá, s felnagyítja p p Ide neki az oroszlánt is: a zsákmány oroszlánrészét követelő kibic p p Sose derül ki: ő tehetségtelen, vagy tényleg titkosan feketelistázott? p p Bűntudatos gazdagokat pumpol a kitalált politikai üldözött múltjával p p A „betegét” sokkolja a „teljes igazsággal”, más kegyes hazugság lenne p p A páciensre a „szókimondó” kórisme halálos ítélet, ön-beteljesítő jóslat p p Szűkíti látóköröd: felveteti a szemellenzőt, elősegíti az üzemi vakságod p p p 5 p p A rosszul döntő tábornok: csapatot/család-apákat küld a biztos halálba p p Tábori lelkészként hasonul a már alkoholista tisztekhez (Hasek: Svejk) p p Szülőként-tanárként szabotálja a kínos-kényes szexuális felvilágosítást p p Szülői értekezleten kritikusan nem szólal fel - ne a gyerekén verjék le? p p Szülőföldje javát akarót, igazához ragaszkodót a nép ellenségévé tesz p p Szülőanyja-apja volt a műnek, de ha fizetnek, bármit tehetnek vele p p Az eredeti remekmű gyenge adaptálása filmre - nem áll meg a lábán p p p 6 p p Szülei/munkája nem tudja eltartani: koldusdiák nyomorból lesz spicli p p Koldusdiákként kísérti a raszkolnyikovi út, ill. a testi-lelki prostitúció p p Szükséghelyzetben adja a kábítószert, sőt engedi, hogy rá is szokjál… p p Szükség esetén sincsen törvényen kívüli hős, ki küzd az igaz rendért p p Szökőévenként álruhás királyként elvegyül egy órácskára a nép közé p p Szögekre fekvő, parázson járó fakír, de az ellentmondást nem viseli el p p Érvek helyett simán antiszemitá!-t kiált a - nem – gój szakmai bírálókra p p p 7 p p Az ő kis értelmező szótárában az „áldozathozó” szinonimája a „hülye” p p Szórekedésben/szófosásban szenved ő, de még csak nem is tud róla p p Szonettet ívre, kilóra mér, netán hentes-zsírpapírként hasznosít(tat) p p Ha már írt pár „szabadverset”, akkor már munkakerülő, tartsák őt el… p p Szomszéd népeink irodalmát fitymálva nem segíti a kiengesztelődést p p Szolidaritást nem vállal az üldözött-feketelistázott elvtárssal/ellenféllel p p Szólási, publikálási engedély kérése legitimálja a rossz játékszabályokat p p p 8 p p Szociális antropológus: akarva-akaratlanul is a gyarmatosítókat segíti p p Pártállami szociológus: a szegény-elnyomott rétegek hangulatjelentője p p Nem tiltakozik, ha társadalomkutatási eredményei zároltak, titkosak p p Szó szerint értelmezve próbálja lejáratni a mítosz/mese képesbeszédét p p Nem is hallott a népi csillagbölcseletről, vagy pogány babonának hívja p p Szinte lehetetlen feladat, ezért nem is próbál zsarolhatatlan maradni p p Szinonima-szótárában a magyar annyi, mint vacak, avítt, mucsai stb. p p x p p pp Döbrentei Kornél: Hova tűnt a vitézség, fiúk? K.Zs.-nak Fiúk, hová tűnt a virtus, hol lakik, Fiúk, ne tűrjük, fonákul essen minden, szárnya széjjeltépve, falják két pofára, Huszáros választ, intőt, ne csak a mának, óvjuk a teremtés-bimbót: a koponyát, Ne a kopjafát, akkor inkább a kopját, a cenkek: szívről szívre kellett vívniuk - kék koporsóba végleg, álmuknak kijár Fiúk, hová tűnt a virtus, hol lakik, p p pp A nem javító-segítő, sőt passzívan- aktívan ártó elit
Ahogy mondjuk: a fejétől bűzlik a hal: legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat. Akár „csak” úgy, hogy éppen a rosszat csinálja jól.
Egy-egy velős gondolatú mondat azokról, akiknek az átlagosnál jelentősen nagyobb a képessége, a lehetősége, a hatalma stb., hogy segítsenek/ártsanak embertársainak.
Tanítók és nevelők, szülők és edzők, patikusok és orvosok, rendőrök és bírók, tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok, törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb.
Mindenki érintve érezheti magát, hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe: ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő, és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.
A fejétől bűzlik a hal: jaj annak a társadalomnak, ahol az erre alkalmasak nem kerülnek a pályájukra, nem, illetve nem jól gyakorol(hat)ják a hivatásukat, és megalkuvásból megúsznák a pokoljáró dudás sorsot…
Ráadásul tudjuk: jószándékkal kövezett az út a pokolba. A gonosz mostohánál többet árthat a majomszerető anya, a sarlatánnál többet a protokollt jól alkalmazó profi orvos, ha az rossz, és így csak beteg(ség)et gyárt, áltat, súlyosbít, öl... p.s.: A vers, a képanyag, a könyvajánló stb. nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb. hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól, de kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról, az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól, és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról...
|
LAST_UPDATED2 |