Légy jó mindhalálig/Semmi Nyomtatás
38. Írás és olvasás - könyv és irodalom

FELLÁNGOLÓ VITA AZ ISKOLAI OLVASMÁNYOK KÖRÜL

Az általában csak “kötelezőknek” nevezett olvasmánylisták körül újra meg újra fellángolnak a szakmai és szakmán kívüli viták.

Az idei tanév első félévében a Magyartanárok Egyesülete facebook-oldalán és egyéb fórumokon is sokan fejtették ki véleményüket különböző, az iskolai olvasmányokkal kapcsolatos sajtóhírek, interjúk, kezdeményezések kapcsán.

A viták középpontjában a hagyományőrzés és a megújulás, az évtizedek óta feladott olvasmányok mozdíthatatlansága és a kortárs művek tanmenetbe illeszthetősége áll.

Legutóbb egy nyílt levél váltott ki indulatokat, különösen azért, mert írója nem elégedett meg a szabad véleménynyilvánítással, hanem szükségesnek látta, hogy az általa kárhoztatott tanári gyakorlattal kapcsolatban az érintett iskola igazgatójához, a miniszterhez és a sajtóhoz is forduljon.

A felháborodott levél azért született, mert (egykori magyartanár) szerzője szerint egy nyolcadik osztályban a Semmi című dán regényt kellett olvasni a Légy jó mindhalálighelyett.

A nyílt levél publikálása után a sajtó a Magyartanárok Egyesületének tagjait is kérdezte a levélben emlegetett regényekkel kapcsolatos tapasztalatokról, így a kérdésben rövid televíziós interjú és több tanárt megszólaltató cikk is született:

Arató László a diákok szempontjainak figyelembevételét hangsúlyozta az olvasmányok kiválasztása során, akkor is, ha – mint mondta – “a Légy jó százszor jobb persze, a Semmipedig esztétikailag nem kiváló, de jól tanítható”. Fenyő D. Györgyöt szintén bosszantja a mű didaktikussága, de ő is elismeri, hogy a diákok kedvelik egyszerű nyelvezete és ismerős világa miatt. Pethőné Nagy Csilla pedig elvárja, hogy a tanárnak legyen meg a szabadsága, illetve felelőssége „kiválasztani legalább azt a tíz százalékot, amit az új Nemzeti alaptanterv meghagyott neki. És nyugdíjas tanerők a pálya széléről ne jelentgessenek, ahogy igazgatók és szaktanácsadók se.” (Teljes cikk: mno.hu)

Egyértelmű, hogy a magyartanárok számára égető kérdés az olvasmányok ügye. Vígh Erikakolléganőnk Janne Teller Semmi című regényével kapcsolatos – éppen a vita nyomán kikristályosodott – véleményéből idézünk:

“A tanárnő, aki szóvá tette ezt az ügyet, leírja, hogy mi a történet. De azt nem, hogy miről szól a regény. Mert egy dolog a történet, és másik dolog a konnotációja. /…/ Hogy az írónőnek mi volt a célja, azt ő tudja a legjobban; nekem sok mindent mond. Már nem a felnőttek teszik fel a kérdést, hogy van-e az életnek értelme. Mindegy, mit hiszünk, a két nullpont közötti időt – születés–halál –, érdemes jól eltölteni. Sem a születés, sem a halál nem tartozik a kellemes események közé – csak míg az elsőnél az ember a boldogságtól sír, a másiknál a szomorúságtól. Akkor, ha már adatott – de honnan is? Kitől? Mitől? Miért? – nekünk egy úgynevezett élet, miért tesszük azt is rosszá? Miért töltjük, töltenénk haszontalanul?

/…/ Mond valami újat Teller? Nem. Csak kimondja azt, ami mindenkit foglalkoztat: miért élünk, ha úgyis meghalunk? Az új a csomagolás: hajmeresztő történet, gyerekszereplőkkel. Ha ugyanezt felnőttekkel játszatta volna, nem lenne akkora a botrány. De nem vérfagyasztóbb, mint például Az éhezők viadala (Collins). A legyek ura (Golding). Az útvesztő (Dashner). Vagy Csáth Géza Anyagyilkossága, A kis Emmája. Személyes élmény A Pál utcai fiúkkal: én napokig sírtam, amikor Nemecsek Ernő meghalt… Mindenki hozzáteheti a maga irodalmi vagy filmbéli élményét, amelyet olvasván-nézvén elszörnyülködött, vagy elgondolkodott, de az biztos, hogy mindben ott vannak a háttérben a felelősségre vonható felnőttek… És mindegyik történetnek megvan a maga üzenete; legalább annyi, hogy a világgal valami nincs rendben. Nem is a világgal, hanem a benne élő főemlőssel, velünk, emberekkel. Madách is ezért teszi fel kérdését, és ezért álmodja meg Dosztojevszkij nevetséges embere is a jobb világot. És ezek közül nem is egy kötelező olvasmány.”

Vígh Erika írásának teljes szövege itt olvasható.

Kíváncsian várjuk a kollégák hozzászólásait a Semmivel vagy más művekkel kapcsolatos órai tapasztalataikról! (Hozzászólásra a lap alján van lehetőség, kérjük, tekerjenek türelmesen az esetleg megjelenő reklám és a kapcsolódó bejegyzések alá… )

LAST_UPDATED2