Az izraeli politikát megalapozó mítosz Array Nyomtatás Array
Izrael és a cionizmus

Kedves Olvasó! • (Cher Lecteur,) • (Dear Reader,)

2013. január 21-én, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető államtitkár és ügyvédje engem feljelentettek a Szegedi Törvényszéknek holokauszt-tagadás bűntette miatt. A feljelentők szerint a bűntettet Roger Garaudy: Az izraeli politikát megalapozó mítoszok (Les Mythes fondateurs de la politique israélienne) című könyve kapcsán követtem el. Az alábbiakban linkeket küldök Önnek erre az ügyre vonatkozóan.

(Le 21 janvier 2013, le Secrétaire d’Etat dirigeant l’Office du Premier Ministre et son avocat m’ont dénoncé au Tribunal de Szeged d’avoir commis le crime de négation de l’holocauste. Selon les dénonciateurs j’ai commis le crime en relation avec le livre de Roger Garaudy intitulé Les Mythes fondateurs de la politique israélienne. Je vous communique ci-dessous quelques liens concernant cette affaire.)

(The 21st of January 2013, the Secretary of State directing the Prime Minister’s Office and his lawyer have denounced me to the Court of Justice of Szeged as guilty of the crime of denying the holocaust. According to the denunciators I have committed the crime in connection with the book of Roger Garaudy entitled The Founding Myths of Modern Israel (Les Mythes fondateurs de la politique israélienne). I send you below links concerning this matter.)

http://www.monusaron.com/vizsgalodas.html

http://www.monusaron.com/konyvuldozes.html

vhttp://www.monusaron.com/rogergaraudy.html

Hódmezővásárhely, 2013. április 14. • (le 14 avril 2013.) • (the 14th of April 2013.)

Üdvözlettel. • (Meilleures salutations.) • (Yours sincerely.)

Mónus Áron, 6800 Hódmezővásárhely, Zrínyi utca 27., Hungary

Tél.: (36)(62) 242 270; Mobil: (36)(30) 963 01 85

www.monusaron.com; Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


*


 

Ideje, hogy a zsidók és a magyarok is megtudják!



Ki küldte Auschwitzbe a  460.000 zsidót Magyarországról?

Éveken át úgy tudtam én is, mint más, hogy a magyarok, a románokkal
ellentétben, Auschwitzbe küldték, a halálba, polgártársaikat a
zsidókat. Magyarországról 1944-ben százezer számra küldtek zsidókat a
haláltáborba vasúton, ahonnan nagyon kevesen tértek azután haza. Az
eset jól ismert és sokat hangoztatott. Én magam is többször írtam a
témáról, az 1990 előtti hivatalos történelem tudomány nyomvonalát
követve, miszerint amíg a romániai zsidók nagy része megmenekült,
addig a magyarországiak egy dúrva megsemmisítésnak voltak alávatve.
Maga Winston Churchill is beszélt erről a magyar történelmi
eseményéről, mint az emberiség legvisszataszítóbb gyilkosságáról.Ez
volt az 1991-ben megjelentetett Transilvania Invincibile Argumentum
című könyvem egyik fejezetének a címe is, amely viszont jóval 1990
előtt íródott.

Ezt a fejezet címet újra használtam a 2004-ben megjelent Protocoalele
Kogaionului című könyvemben, de itt már azért, hogy megkövessem
régebbi állításaimat ebben a témában. Most megteszem újra, kijelentve,
hogy az 1944-es magyarországi zsidók tragédiájáért nem a magyarok a
hibásak sem a magyar hatóság! Még nem is a németek,
mondhatnám!...Hanem a zsidók!

Viszont hét évvel a Protokolljaim kiadása után azt tapasztalom, hogy
hipotéziseim nem jutottak el egyetlen magyarhoz sem. Ez természetesen
az én hibám elsősorban, mert nem tudtam soha jól eladni az írásaimat.
Most újra jelentkezem, több okból is, amelyek közül az egyik, hogy a
csíkszeredai fiatal székely hokisok még büszkébbek legyenek arra, hogy
magyarok és nem, Isten őrizz!, románok...

1990 után , mint ismert, a románok is azon kapták magukat, hogy
holokauszttal vádolják őket is! A vádlók kétes foglalkozású zsidó
szerzők voltak. Egyik napról a másikra a romániai holokauszt szakértői
lettek. Magam elég informáltnak tartottam ahhoz, hogy válaszoljak a
vádakra. Így kerültem, akarva-nem akarva, bele ebbe a hórába, amit ha
belekerültem, akkor végig kell járni, vagyis tovább kellett
informálódjak ebben a témában. Eljutottam oda, hogy megtudjam,
mennyire megalapozatlanok a jól ismert magyar vádak! Ismétlem:
magalapozatlanok! Kitaláltak vagy legjobb (legrosszabb!) esetben is
eltúlzottak.

Pontosítom, hogy a magyarországi zsidók sorsáról, akiket Auschwitzbe
küldtek, nem egy kormányülésen, se nem a budapesti parlamentben
döntöttek. Még nem is egy náci gyűlésen. A döntés a legmagasabb színtű
zsidó kezdeményezésre született: a Zsidó Ügynökség Megmentő
Bizottságában!

Állításom alátámasztására Roger Garaudy, Az izraeli cionizmus pere
című munkájának adatait használtam ( a romániai kiadás címe: Procesul
sionismului israelian). Ennek a munkának az adatait még senki nem
vonta kétségbe. Roger Garaudy, jól ismert baloldali egyéniség,
demokratikus beállítottsággal, mentes mindenféle párt besorolástól,
többször kapott kritikát egyesektől az utóbbi írásainak, úgymond,
antiszemita jellege miatt, de senki sem tudta felróni neki azt, hogy
valótlan vagy elferdített adatokat tett közzé. Roger Garaudytól olyan
adatokat vettem át a témával kapcsolatban , amelyek mindenike zsidó
szerzőktől vagy intézményektől származik. Idézek továbbá a
Protocoalele Kogaionului című írás 77-79 oldaláról. Roger Garaudytól
megtudjuk, hogy a Palesztinába jutáshoz nem volt elegendő a zsidó
származás. Jó minőségű zsidó kellett legyen, magasabb minőségű
anyagból gyúrva. A zsidók Palesztinába való belépésének feltétele az
volt,

hogy a majdani Izrael államnak ne legyenek a terhére (47-ik oldal).
Még 1935-ben egy jelentős cionista vezető, Ytzhak Gruenbaum felhívta a
figyelmet arra, hogy meg kell legyen a felhatalmazásuk arra, hogy a
bevándorlókat kiválogassák és ne fogadjanak be



-2-

mindenkit (ugyanazon oldal). Úgy tűnik, hogy a Hitler által elfoglalt
Európában azon zsidók részaránya, akik méltatlanok a Szentföldre való
belépésre elérte a 90%-ot! Az Európából a nácik által elüzött zsidók
problémája, akiket a cionisták nem siettek befogadni Izraelbe
elsősorban a cionista doktrinából ered. A problémát nem a
segítőkészség oldaláról, hanem az ország szükségleteinek szemszögéből
kezelték (ugyanaz az oldal). Más cionista doktrinák szövegei sokkal
kifejezettebbek, embertelen cinizmustól és pragmatizmustól átitatva.
Íme, mi olvasható az 1943-ban a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságának
Memorandumában: Vajon mindenkit kell segítsünk, akinek szüksége van
annélkül, hogy figyelembe vennők az egyének jellemzőit? Nem kellene az
egésznek egy nemzeti-cionista jelleget adnunk és megpróbáljuk
megmenteni azokat, akik hasznára lehetnek Izrael földjének és a
judaizmusnak? Tudom, hogy embertelennek tűnik a probléma ilyenszerű
felvetése, de világossá kell tennünk, hogy ha meg tudunk menteni
10.000 embert az 50.000-ből, akik hozzájárulnak az ország
megerősödéséhez és a nemzet újjászületéséhez vagy az 1.000.000 zsidó
aki teher lesz az országnak, akkor vissza kell fognunk magunkat és meg
kell mentenünk azt a 10.000-et, a kivül maradt millió elkeseredett
kérése és szitkozódása ellenére is (47-48-ik oldal). Tehát a 10.000
hasznos zsidó és az egy millió alkalmatlan közül a cionistákat csak a
hasznos érdekelte. A többi egy millió (vagy hat) zsidóval történhetett
bármi, akár meg is halhattak, nem jelentett veszteséget a
cionistáknak. Ez a lehetőség nem zavarta egyik cionista vezetőt sem!
Sőt, úgy tűnik, hogy éppen az ők érdekeit szolgálta!

A fenti szöveg ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mi is történt az
Auschwitzbe érkezett zsidókkal: két táborra osztották őket a
jellemzőik alapján, éppen a hasznosság elve szerint. Aki a német
haditermeléshez hozza tudott járulni (az ország megszilárdításához) az
életben maradt. A többiek, akik valóságos teher voltak a nácik számára
is, mint emberi hulladékok gyorsabban befejezték földi pályafutásukat.

Még megjegyezhetjük, hogy a fenti szöveget egy intézmény adta ki, nem
pedig egy szívtelen, kótyagos egyén, és mégis tele van az emberiséggel
szembeni határtalan megvetéssel, ami nem állt meg a kinyilatkoztatások
színtjén, hanem nagyon is konkrét és reális következményei lettek
meghatározva százezrek életét vagy eseteg milliókét, ha a mediatizált
holokausztot és a zsidó szenvedést sírató propagandisták adatait
vesszük alapul. Ilyen mérvű cinizmussal és megvetéssel csak irodalmi
szövegekben vagyunk megszokva, ahol a magatartás és helyzetek ilyen
eltúlzásának művészi szerepe van és a következmények is csak ezen a
színten maradnak. Ebben az esetben ennek a szövegnek kimondottan
gyilkos, emberírtó szerepe van. Hol van innen a híres zsidó
szolidarítás? Miért nem működött? Az emberi szolidarításról nem is
merek beszélni!

Egyébként ezek a cionista szövegek a kétféle minőségű zsidókról, egy
gyakorlati életfilozófiáról árulkodnak és egy idáig a történelemben
nem létező pragmatizmusról, amely lélegzet nélkül hagy minden normális
embert, zsidót vagy keresztényt: Egy egyszerű filantrópikus mentése a
németországi zsidóknak csak kellemetlenségeket okozott volna a
cionistáknak, főleg hogy a mentés esélyei annál kissebbek, minél
nagyobb a katastrofa. A németországi zsidók érdekében tudunk
cselekedni, ha ezek palesztinába hozzák a vagyonukat. A jelenlegi
menekülteknek nincs meg ez az előnyük, mert üres kézzel akarnak jönni.
Ezek tehát nem tudnak semmit adni a Yichouvnak (ez volt Izrael neve,
mielőtt 1948-ban elismerték volna független államként), és nem
várhatunk másra, mint amit eddig is megállapítottunk a németországi
zsidók nagy részéről: teljes eltávolodást, sőt ellenséges magatartást
Izrael földjével szemben, a tisztelet hiányát minden iránt, ami zsidó,
egy embertömeg, amelynek semmi köze a cionizmushoz és amelyikből
teljesen kihalt a nemzeti érzés (48.oldal).

-3-

Robert Garaudy kommentárja: ezen szövegek idézése világosan mutatja a
különbséget a judaizmus, mint vallás, amit tisztelek és a
nacionalista, leigázó politikai cionizmus között, amit elitélek. Mi
több, ezek a szövegek világossá teszik azoknak az csalását és
álnokságát, akik ma síratják azokat az áldozatokat, akiket nem akartak
megmenteni.(49.oldal).

Megjegyzendő mondat: azoknak a csalását, akik síratják azokat az
áldozatokat, amelyeket nem akartak megmentani!

Tehát zsidók, akik nem akartak zsidókat megmenteni! Miért? Mert
szegény zsidók voltak, üres kézzel...

Egyre világosabb, hogy a II. világháború idején a zsidó elit egy
mesterséges szelekciót hajtott végre, azon zsidók között, akik a
jövendő Izraelt kellett benépesítsék, akik a háborút kellett
átvészeljék. Azok a zsidók, akik izraelitának voltak programálva, azok
minőségi zsidók kellett legyenek: cionista eszmékkel, akik
elutasították a többségi nemzetbe való beolvadást, amit egyre több
zsidó hallgatólagosan már elfogadott. A másik oldalon a szegény
zsidók, akik a cionisták szerint egy embertömeg, akinek semmi köze nem
volt a cionizmushoz, nemzeti érzelmek hiányával és amely nem mutatott
tiszteletet semmi iránt, ami zsidó vagy héber. Ezért őket a
megmentésből ki kellett zárni! Vajon nem ez a tömeg volt összesen hat
millió?...A híres hat millió?

Jegyzet:  A fentiekből egy káprázatos, de egyáltalán nem abszurd,
hipotézis állítható fel, ami a cionista doktrina szövegeiből
levezethető: a holokauszt, mint büntetés azoknak, akik nem viseltettek
tisztelettel mindaz iránt, ami zsidó vagy héber!

Egyelőre csak jeleztem ezzel a hipotézissel, hogy később
leellenőrizhessem, más megfelelő dokumentumokkal. Lehet, hogy
megteszik mások ezt az ellenőrzést. Más hozzáértőbbek, tanultabbak...

Milyen helyzetben voltak a magyarorszégi zsidók ebből a cionista
szemszögből nézve?

Ők arról voltak ismertek, hogy hajlandóak voltak az asszimilációra
vagy már asszimilálódtak. A dualizmus idején hagyományosan ők
magyarnak vallották magukat, különösképpen népszámlálások idején vagy
más lojalítási teszteken. Megkockáztatom azt állítani, hogy kevés
olyan zsidó volt , aki ott hagyta volna a konfotját, amiben itt élt,
azért, hogy Palesztinába menjen és ott mindent kezdjen előlről. A
zsidók is emberek! Hős és vértanú nép nem létezett soha...Csupán a
cionista doktrina követte ezt: kiválassza az eljövendő Izraelnek
azokat a zsidókat, akikből egy hős és vértanú nép legyen...

Megállapíthatjuk, hogy a magyarországi zsidók nem élvezték a cionista
vezetők szimpátiáját. Abba a csoportba sorolták, akik nem méltóak,
hogy a Szentföldre lépjenek?

Idézek tovább a Protocoalele Kogaionului című könyvből, 77-79. oldal.

Tehát nagyon sokszor a németországi, de általában a nácik által
elfoglalt országokban a zsidók nem voltak mások, csak emberanyag,
amelyikből az Izraelt alapító cionisták kiválasztották (egyébként is
kiválasztott nép), hogy melyik zsidó élhet meg, kivándorolva
Palesztinába és melyik gyengébb minőségű, hasznavehetetlen és
nemkivánatos, az marad a nácik rendelkezésére.Ezt mondja a nagy
cionista Ben Gurion is, az új Izrael állam első elnöke: azt a
kissebbséget, amelyet meg lehetett menteni, ki kellett választani a
palesztinai cionista projektnek megfelelően (44.oldal).

Tehát a cionisták gondja az volt, hogy megmentsék a hős és vértanú
kissebbséget és a hat milliós többséget hagyták a kivégző táborok
gondjára.

Nota bene: hogy a náci lágerek sorsára hagyott zsidók alkották a
többséget, mint következtetést alátámasztja, expressis verbis
(kimondottan) Roger Garaudy kommentárja is, amelyet Rudolf Kastnerrel
kapcsolatban tesz, akit az 50-es években a nácikkal való
kollaborálásért itéltek el. A perben Rudolf Kastnert azzal vádolták,
hogy egyetértésben a cionista vezetőkkel (akik közül a legtöbben a per
idején miszterek voltak) Eichmannal üzletelt 1684 hasznos zsidó (a
kiemelés Roger Garaudytól) kiszabadításáról és Palesztinába
emigrálásáról, mint az eljövendő Izrael építéséhez szükséges
emberekről, annak fejében, hogy meggyőzi a 460.000 magyarországi
zsidót, hogy csak egy egyszerű áttelepítésről van sző, semmiképpen sem
az Auschwitzi haláltáborokba való szállításról.

Halevi bíró rámutatott arra, hogy ezek a gyilkosságok mind a Zsidó
Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek
(44.oldal).

Kegyetlen mondat: ezek a gyilkosságok a Zsidó Ügynökség és a
Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek. Ezek a
gyilkosságok...vagyis a magyarországi zsidók szinte teljes kiirtása a
Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongressus jóváhagyásával vagy
pontosabban hozzájárulásával történt.

Néhány tisztázó kérdés:

Az  Izrael építésénél hasznos 1684 zsidó, feltehetően mind
szuper-tehetségek volt, mindenik közülük egy potenciális Nobel-díj
várományosa. Megtudták ők valaha is, hogy milyen feltételek mellett
szabadultak Németországból és kerültek Palesztinába?
Közzétették valaha is ezt a listát az 1684 névvel?
Ha a 460.000 zsidó Auschwitzi haláltáborba küldése a Zsidó Ügynökség
és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történt, akkor miért
vádolják még ma is a magyarokat, a magyar államot és a magyarságot úgy
általában a 460.000 magyar zsidó Németországba deportálásával és
meggyilkolásával 1944 tavaszán?

Rögzítsük még egyszer milyen gyilkosságról is van szó: a holokauszt
folyamán, a magyarországi zsidók deportálása Winston Churchill szerint
az emberiség legvisszataszítóbb gyilkossága volt. Éveken át ez a
gyilkosság a magyar hatóságok számlájára van írva, akik a zsidók
kitelepítését olyan túlbuzgósággal végezték, amellyel még a németeket
is elámították. Roger Garaudy azzal a aprósággal szolgál, amellyel
megsemmisíti a magyar hatóságok érdemét: maguk a zsidók is siettek
berakodni a vagonokba, hiszen a saját cionistáiktól biztosítást kaptak
arra, hogy csak egy egyszerű áthelyezésről van szó. Hogy milyen
könnyen elhitték a zsidók, hogy csak egy egyszerű áthelzyezésről van
szó, a cionista vezetők szemében még inkább egy plusz ok lett, hogy
mind a 460.000 zsidó gyenge minőségű, haszontalan, aki megérdemli a
sorsát, hogy vágásra küldjék, mint az állatokat, egyszóval méltatlanok
voltak, hogy a Szentföldre lépjenek.

Évekkel előbb, különböző alkalmakkor kommentáltam ezt az emberiség
történetében a legvisszataszítóbb gyilkosságot, különbséget téve a
magyarok ázsiai, hun állatias viselkedése és a románok emberiessége és
tűrőképessége között. Úgy hiszem vissza kell vonjam akkori
megállapításaimat és véleményemet. Mea culpa! Sajnálom, hogy a
tévedésem nem volt teljes! Szerettem volna, hogy visszavonom a
vádjaimat és kész! Sajnálatos módon nem azért kell visszavonjam
vádjaimat, mert nem igazak, nem egyeznek a tényekkel, nincs értelmük,
hanem azért mert másoknak kell azokat címezzem! Vádjaimat fenntartom
csak másnak kell címeznem, amelyre Roger Garaudy kényszerít: a
cionizmus! A cionizmus a hibás a 460.000 magyarországi zsidó sorsáért,
akiket a nácik a cionisták jóváhagyásával az Auschwitzi kemencékbe
szállítottak! Ismétlem: nácik a cionista vezetők jóváhagyásával...Sőt
a cionisták közreműködésével! Mert ezek azok a vádak, amelyeket Roger
Garaudy megfogalmaz: a cionista zsidók a felelősek az emberiség
legvisszataszítóbb gyilkosságáért! Ismétlem: a minősítés Winston
Churchilltől származik.Egy gyilkosság, amelynek 460.000 teljesen
ártatlan zsidó esett áldozatul. Vagy másképpen mondva: az emberiség
legvisszataszítóbb gyilkossága, kizárólag egy zsidó üzlet, amelynek
gyilkos szerzői cionista zsidók, az áldozatok pedig haszontalan
zsidók. A visszataszítóságát még inkább növeli az a tény, hogy a
háború után a zsidók ezzel a gyilkossággal a magyarokat vádolták meg.
Teljesen visszataszító.Nec plus ultra.

Post scriptum 2011: örülök, hogy a magyarországi és a bárhol élő
magyarok tudomására hozhatom, hogy nem az ő vállukat nyomja ez a
népírtás. Ideje, hogy a magyarok megtudják ezt az igazságot és ennek
megfelelően reagáljanak. Még fontosabb az, hogy a zsidók maguk
megtudják az igazságot és reagáljanak ennek az igazságnak megfelelően!
Mert ez az igazság lényege.

És egy utolsó kérdés: Az átszállítás szervezője Eichmann, nem volt
véletlenül zsidó, úgy ahogy nagyon sok zsidó mondja?...



ION COJA

2011. december 22

http://izraelkina.blog.hu/2012/02/26/ideje_

hogy_a_zsidok_es_a_magyarok_is_megtudjak#comments