Eugéniusz: A boldog/talan ember – 27. |
Írta: Jenő |
2016. október 04. kedd, 06:08 |
EUGÉNIUSZ A BOLDOG EMBER ABCD Életminőség-vizsgálódások XXI. A teljesség balga rontása magyarán szólva – 27. VILÁGBÁNAT Eh, mit mindig tűrelemről, Mer', teszem föl, rajtam áll-e, Hogy ruhám kopott, való, de Minden elsején szobámat Az se tetszik senkinek, hogy És a többi, és a többi... 1878. Reviczky Gyula
*
Nem annyira saját szegénységed nyomaszt, mint inkább mások „érdemtelen” gazdagsága
*
Nem az általad szeretett, hanem a csodált embereket és helyeket keresed, dédelgeted
*
Nem az emberek megbecsülése a pozitív visszajelzés, de a kapott címek, rangok
*
Nem az igazságot keresed: a vita kedvéért vitázol s állítasz meghökkentőket
*
Nem bajlódsz különféle orvossággal, mindent – vagy semmit? – gyógyító csodaszert veszel…
*
Nem bírod elviselni, hogy vége a nyárnak – felbosszant egy hulló levél
*
Nem bízod a véletlenre, hogy kapsz-e ajándékot: „megleped” magadat valamivel…
*
Nem biztosítod be magad, hogy bármikor ill. megöregedve magatehetetlen lehetsz
*
Nem csapatban játszol: nincs aki kisegítsen, biztasson, kiegészítsen stb.
*
Nem egy kistestvérkét kérsz és kapsz szülinapodra, hanem egy új mobil telefont
*
Nem elég, hogy beteg vagy, de még a kedved is hagyod elrontani: így nem javulsz
*
Nem elég, hogy napi munkád utálod, de egy kompenzáló hobbid, hóbortod sincs
*
Nem elég, hogy sutyiba más ablaka alá rondítasz, de bekopogsz WC-papírért
*
Nem élhetsz szertelenül: ez nyugtat, altat és izgat, üdít és gerjeszt stb.
*
Nem érted a tréfát, s így neked nem teszik cukros mázba azokat a keserű pirulákat…
*
Nem fújod ki orrodat, így mindenki szipogásodra figyel és teljesen elsikkad a mondandód
*
Nem gyógyíttatod munkaundorod, inkább szép tested árulod, mintha így lelked ép maradna
*
Nem győzök panaszkodni, hogy a strandon lármáznak, fröcskölnek és „pernahajderek”
*
Nem hagysz munkát a cenzoroknak, már jó előre kiheréled alkotásod, műved, írásod…
*
Nem használtad el magad; „megkímélt állapotban” próbálnád elcsereberélni
*
Nem hátrálsz ki az olyan helyzetből, ahol vagy te alázol - vagy téged aláznak
*
Nem hiszed el, hogy az AIDS fertőző: magad is meg akarod tapasztalni
*
Nem is feltételezed, hogy benned lehet a hiba: évenként újraházasodsz
*
Akárhova nyúlsz, minden testrészed fáj – nagy sokára jössz csak rá, az ujjadban egy szálka van…
*
Nem ismered az illemszabályokat, így eleve hátránnyal indulsz ismerkedni (rossz első benyomás)
*
Nem isten adta a hivatalod, protektoraid észt már nem adhattak hozzá
*
Nem járulsz hozzá kisujjad levágásához, végül amputálni kell a lábad
*
Nem keresed meg felemelő hivatásod – egyre lejjebb süppedsz a mocsárba
*
Nem keresel ingyen felüdülést egy szemlélődő sétában, egy felhőjáték nézésben: pedig állítólag „kivagy”
*
Nem keresve bűnbánatot a lelkiismeret kínpadjára vonod magad
*
Nem készíted fel magad a lelki műtétekre és nem kérsz érzéstelenítést
*
Nem kockáztatod meg a magok elvetését; neked csak az biztos, amit most megeszel
*
Nem kockáztatsz „idegen” gyerek örökbefogadásával, kutyával „pótolod” hiányod
*
Nem látod a fáktól az erdőt – az elbújt ördögöt keresve teljesen elveszel a részletekben
*
Nem látsz át a manipuláción: mindig másnak kaparod ki a gesztenyét
*
Nem legyőzöd, de megkerülöd az ellenséget – így az így könnyen hátba támadhat
*
EGYEDÜL Magány! Magány! Téged szeretlek! Azt hallom a zajos teremben: Ott fészkel állandón szívembe' Reviczky Gyula
*
Nem lehet oly csekély erőd, hogy ne árthassál rengeteget magadnak
*
Nem maga az a kis ital, hanem a lebukástól való félelem sodor közúti balesetbe
*
Nem mersz bringázni, evezni és repülni: beéred ezek szimulációs gyakorlásával
*
Nem mersz kimenni az utcára, mert hátha pont a te fejedre esik egy tégla
*
Nem merülsz el semmiben, a több tucat tévécsatorna langy vize felszínén szörfölsz
*
Nem mész ki az utcára, nehogy a szél összekócolja jól beállított hajad
*
Nem mosakszol meg, inkább mást is bemocskolsz, hogy tisztábbnak látszódj
*
Nem nyugszol bele szerelmed elvesztésébe, hibád jóváteendő még a szép emléket is meggyalázod
*
Nem osztod meg orvosi tudásod, s így éjjel-nappal zaklatnak a betegek
*
Nem próbálsz feltámadni a szellemi halálból, de s.k. kifested hulládat
*
Nem rögzíted s így örökre elveszíted egy-egy felröppenő gondolattüneményed
*
Nem jól számolsz a következményekkel: jó szándékokból kövezed utad a pokolba
*
Nem szereted saját hangodat: olyan mintha egy undok idegené lenne
*
Nem tanulsz a történelem mestertől, s így a nehéz éveket kell ismételned
*
Nem te akarsz sokfelé megfordulni, de a világot magad körül forgatni
*
Nem teszed jóvá disznóságod, inkább szégyenedben bujkálsz családod elől is
*
Nem teszed ki próbáknak a mindent gyógyító szert áruló vándorvigécet
*
Nem teszteled s így nem buktatod le a hozzád csak nyereségvágyból közeledőt
*
Nem törsz ki a hízelgő-vérszívó rajongók egyre fojtogatóbb gyűrűjéből
*
Nem tudod befejezni a munkád: egyre kisebb hatékonysággal egyre tovább…bele az éjszakába
*
Nem tudod elviselni, hogy párodnak titka lehet előtted: kiszekírozod belőle, ha addig élsz is – vagy inkább ő addig él is (Pl.: Az állatok nyelvén tudó juhász)
*
Nem tudod megemészteni, hogy életed legnagyobb adományai egyáltalán nem érdemelhetők ki
*
Nem tudod, neked mire van szükséged, ezért mindenből a legdrágább kellene
*
Nem tudok beletörődni, hogy az élet nem kívánságműsor: úgy teszek mintha az lenne
*
Nem tudsz árnyaltan és plasztikusan beszélni, írva se tudod kifejezni magad
*
Nem tudsz belenyugodni, hogy ma kikaptál: szidod a bírót, átkozod Fortunát stb. (csak a győzelem, s nem a részvétel…)
*
Nem tudsz csapatban játszani, ahol egymást kerekké egészítitek ki
*
Nem tudsz kitörni a nagy hencegések és a még ennél is sokkal nagyobb megszégyenülések rossz, ördögi köréből
*
Nem tudsz lezárni egy kapcsolatot: egy kihűlt szerelmet próbálsz felmelegíteni
*
Nem tudsz róla, mily kicsiny lépés választja el a fenségest a nevetségestől
*
Nem tudsz sorodra várni: ha nem léphetsz előre, hát hátrafelé nyomulsz
*
Nem tudsz túllépni azon a korszakodon, amikor hógolyózva vallottál szerelmet
*
Nem tudtok közösen fellépni és az a „farkas” így egyenként elbánik veletek
*
Nem ugrasz le a szakadékba, te csak „véletlenül” épp a legszélére álltál
*
Nem ülsz bele a feléd kerülő mentőcsónakba, neked maga az Isten ígért segítséget
*
Nem vágod el a lelki köldökzsinórt, s anyukád mellett öregszel meg
*
Nincs a helyzetek magaslatán: épp kritikus pillanatokban mond csődöt
*
Nem vagy a magad ura, még tested is diktál: ahol éppen rád jön, pontosan ott kakilsz
*
Nem vagy oszthatatlan egység: hamar kétségbe esel és azután úgy is maradsz
*
Nincs tisztában a magyar szavak jelentésével: gúnyolódást kedveskedésnek szán
*
Nincs tisztában képességei és tudása korlátaival: sokat akar a szarka, de…
*
Nem vársz tovább a sorodra: előlépteted, hátba veregeted és kitünteted magad
*
Nem végez semmi kétkezi munkát – kertészkedést, barkácsolást –, semmit, ami megfoghatót produkál… (nincs sikerélménye, s nem frissül lelke)
*
Nem vered be jól a patkószeget, s ezért – végső soron – maga az országod is elesik
*
Nem vonulsz vissza kellő időben méltósággal: szégyenteljesen kell elpucolnod
*
Nemhogy felnőnél a feladathoz, de eltörpülsz az „óriás” láttán
*
Nemhogy menekülnél terrorista elrablóidtól, de azonosulsz és szimpatizálsz velük (megideologizálod a meghunyászkodást)
*
Nemhogy nem óvakodsz a harapós kutyától, de egyenesen felhúzod, ingerled * A SZERELEM ÁRVÁJA Szeretkeznek az emberek, Az utcákon szertejárok, Ha valaki megszeretne, REVICZKY GYULA
|
LAST_UPDATED2 |