Nagy magyar életszótár - 17. |
Írta: Jenő |
2016. február 03. szerda, 06:27 |
N A G Y J E N C I K L O P É D I A - XXI. MAGYAR ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLÓ ABC Pokol vagy meny - boldog vagy boldogtalan Nagy Életszótár csírák: címszógyűjtés/vázlat – 17.
385. GONDOLATOK a béke-kongresszus felől
A mult időnek bölcsei Századokon keresztül Örök-mozgót követeltek A véges emberésztül: Az új kor bölcsesége, mely Amazokat neveti, Az örök béke, nyugalom - Vessző-lovát kergeti.
Nagy gondolat! képzelni is Dicső, fenséges eszme! Az embernem, mint egy család, Szeretettől övezve, Testvériségben, mint talán Kain előtt élhetett; - Az Irás, hol jegyezni kezd, Jegyez csak gyűlöletet.
Mikép egy isten-atyja van Az égben e családnak, Kit (a művelteken kivűl) Minden népek imádnak: Úgy lenne földön józan ész Az egy közös hatalom, Törvény, igazság... akitől Jő büntetés, jutalom.
Hogy vér a vért ne ontaná Hiú bálványi végett; Boszulni sértett áljogát, Vagy nemzet-büszkeséget; Hogy fajra fajt ne költene Az ápolt népgyülölség S nemzet ne kísérné tapssal Más nemzet sírbadöltét.
Hogy a virág és a gyümölcs, Mit a jó föld hoz ingyen, Soha ne lenne had miatt Feldúlva téreinken: S a vérvonalt, hol lengtenek Hazug hir-név zászlói, Ne kisérnék az éhhalál Sötét szárnyú hollói.
Hogy ne siratná az anya Élő fiát halottúl: Ne retteghetne a jegyes A mátkai napoktúl; Ne venné fel a kora gyászt Kicsiny árvákkal, árván, A nő, ki nem virraszta még Férje halálos ágyán.
Hogy az utódok sírjait Ne számlálná meg a vén, Hazája vagy idegen föld Vidékeit nevezvén; S ne nézne könnyező szemmel A kéklő messzeségbe, Keresve, kérdve hasztalan: Ki fogja már szemét be?
Hogy a késő Emlékezet, Mikép gyermek-korára, Álom gyanánt eszmélne csak A rég eltűnt csatákra; És lenne béke, oly örök, Mint isten szellemében; Megkezdve itt, - állandóul Folytatva majd az égben.
Hiú szándék! vesztett erő Ily küzdelemre szállni, Megáradott nemes lelkek Sziklába vert hullámi! A megkövült gonoszságból Melynek tövén kihaltok, Nem érdemes, ha mit talán Századokig lenyaltok.
Mióta és míg a világ, Nem volt-e, nem leend-e Erős, ki nyomni mindig kész, S ki elnyomassék, gyenge? Amazt mikép mérséklitek Hogy enyhe légyen lánca? Mikép ezt, hogy nagyon sulyos Békóit meg ne rázza?
Avagy ki fékezendi meg Az ember szenvedélyét, Midőn iszappal hányja fel Háborgó lelke mélyét? Midőn az Ész, a Bölcseség, Megbántva, meggyalázva, Mint a hajdan profétái, Vonul remeteházba?
Nem lophat-é megint egy új Prometheusz égi lángot, Kinek fénylő szövétneke Felgyujtsa e világot...? Nem lehet-é ismét egy új Népáradás e földön? Nézzétek a történetet! S mondjátok, képzelődöm.
Óh, a világ története Szomoru egy tanulmány! Mint buborék tünik fel ott Nép, nép után kimulván; Jaj annak, mely már tündökölt! Annak közelg halála, Elsímul a víz tükre és Új hab tolul reája.
Isten egészbe' működik Egészre fordít gondot; Midőn egy nép - mint a kovász - Megérett és... megromlott, Midőn satnyulva testben és Lélekben túlmüvelve, Békét ohajt a gyáva test, Az elcsigázott elme;
Midőn a renyhe társaság Büzhödt állóvizében Új bűnök milliárdjai Vannak keletkezőben; Midőn a munka és vagyon Egymástól messzi esnek, És a tökélyre vitt csalást Mondhatni rendszeresnek;
Midőn eltűnve a szerény Családiság zamatja, A nő erényét... s ami több, A férj nejét eladja; Midőn apát öl a fiú, Rokont öl a rokonság, S mérsékli bűne tudatát A kétes vér-azonság;
Midőn a gazdag megkövül És a szegény elfásul... Egyszóval a polgárodás Fordul reánk csapásul: Akkor elétör egy vad nép Szilaj vére s erénye És elborit, mint a tenger Hullámi, vagy fövénye. -
Hagyjátok a meddő vitát! Bölcs Isten az, ki rendel; Az ember tiszte, hogy legyen Békében, harcban ember. Méltó képmása istennek, S polgára a hazának, Válassza ott, válassza itt A jobbik részt magának.
(1850 szept.) Arany János
386. Van nekem olyan emberem
akivel minden jóban együtt vagyunk, de aki leginkább a bajban áll mellettem, aki tűzbe teszi értem a kezét, aki megérzi-kitalálja, hogy mire van szükségem, aki vagyont, időt, munkát, életet áldoz-kockáztat értem, aki a saját kárára is használ nekem, aki irgalmasan, de szigorúan bírál engem, aki folyamatosan tükröt tart elém, aki négyszemközt szid, hátam mögött dicsér, megvéd, aki feltétlenül szeret, nem kell kiérdemelnem, aki csak tisztességes dolgot kér tőlem, aki lakomámra utolsónak, betegágyamhoz elsőnek ér, akitől nagyon-nagyon távol áll a hízelgés, aki jótanácsot ad, ha semmit nem hallgatok el, aki figyelmesen követi életem s figyelmeztet, aki a válságban beavatkozik, közvetít, aki távollétében is gondom viseli: rajtam gondolkodik, aki értem imádkozik, s akinek imáimba foglalhatom nevét, akinek soha nem eszköz, de cél vagyok, aki jobbá, szebbé, igazabbá, szabadabbá tesz, aki engem magánál különbnek tart, aki nem ráz le egy előregyártott olcsó vigasszal, aki engem vidítva vidul s engem boldogítva boldogul, aki hisz és bízik bennem, olyannak lát, ami lehetek, aki akkor is hű, ha neki viszi fel Isten a dolgát, aki még kapcsolatunkat is kockára teszi értem...?
p.s.: És én vagyok ilyen valaki másnak?
387. Feltétlenül!? A feltétlen szeretet képessége és gyakorlata az ember legnagyobb isteni adománya és csodája, amit nem kell kiérdemelni, A feltétlen szeretet képessége és gyakorlata, amire nem lehet érdemtelenné válni, s ami nem függ az idő és a körülmények változásától
388. Mi lett volna, ha Sohasem tudhatjuk meg, hogy milyen más ember lett volna belőlünk, ha sorsfordító döntéseinket máshogy hozzuk meg - más pályára megyünk, más lesz az élettársunk (mert mindez nem volt megírva a Sors Könyvében, s e gondolat akkor bánt minket, ha válságban vagyunk)
389. Savanyú a szőlő? Nincs hervasztóbb annál, Mint amikor valaki meg akarja ideologizálni, Hogy miért jó neki a panellakás, a társtalanság stb. Pláne, ha itt és most lenne lehetősége változtatni, „Csak” éppen az a fránya életbátorsága hiányzik…
390. Bessenyei Ferenc - A csavargó dala
Én lejártam lábam vad giz-gazban
http://www.youtube.com/watch?v=FTO3wd1WB6Q
391.. Kóborló Addig vagy szabad ember, Amíg ki mersz állni az út szélére stoppolni, Még nem tudod merre mész és hol alszol ma éjjel, Legalább belekóstolsz a vagabund/nomád életbe…?
392. Egy boldog ember Nem költ drága fölös-káros szerekre, vagy pereskedésre, Nem válik el feleslegesen és károsan és igen költségesen, Nem tékozolja idejét depressziós és más betegség-játszmákra, Nem könnyen csábítható bűnre, bűnbandákba vagy szektákba! Stb. stb.
393. Hárítások Átlátszó felelősséghárítások… Nem szartam a kútba, csak a kávájára… Nem öljük meg Józsefet, csak a mély kútba dobjuk, És akkor majd nem tapad vér a kezünkhöz?
394. Szombat "És történt, hogy Jézus szombaton gabonaföldeken ment át, és tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. A farizeusok így szóltak hozzá: "Nézd, miért tesznek szombaton olyat, amit nem szabad?" Erre ő ezt kérdezte tőlük: "Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor szükséget szenvedett, ő is, meg azok is, akik vele voltak? Bement az Isten házába Abjátár főpap idején, és megette a szent kenyereket, amelyeket nem szabad megenni másnak, csak a papoknak; és azoknak is adott, akik vele voltak." Majd hozzátette Jézus: "A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is."" (Mk 2,23-28)
395. "Törvényimádat van ott, ahol a törvények megnyomorítanak." Egy óriási vállalat küldetésnyilatkozatában volt olvasható, hogy hisznek abban, hogy munkatársaik meg tudják valósítani önmagukat, és hogy a cég az egyes emberek felemelkedését szolgálja. Ám amikor válságba jutott a vállalat, a munkatársak és az emberek felemelkedése volt az utolsó szempont a menedzsment számára. A vallás is tud ilyen embertelen lenni. Jézus kortársai a szombatnap vallásos megszentelését olyan kegyetlenül tudták gyakorolni, hogy az sokak számára már nem volt nyugalom és testi-lelki regenerálódás, rekreáció, hanem kínos vigyázás arra, hogy betartsák a nap szabályait. Sokan gondolkodnak így a kereszténységről is. Vannak szabályok, Bibliában olvasható vagy abból levezetett törvények és elvek, s a hívő dolga az, hogy ezek a szabályok ne sérüljenek. Ha jól teljesítünk, akkor boldogok lehetünk, akármilyen nyomorult és kudarcos az életünk. A szent napoknak, a hívő dolgoknak, az egyházi tevékenységeknek csak az életet, az ember igazi életét szabad szolgálniuk, mert az a dolguk! Ami nem ilyen, azt abba kell hagyni! /HGy/
396. Kései sirató
Harminchat fokos lázban égek mindig s te nem ápolsz, anyám. Mint lenge, könnyű lány, ha odaintik, kinyujtóztál a halál oldalán. Lágy őszi tájból és sok kedves nőből próbállak összeállítani téged; de nem futja, már látom, az időből, a tömény tűz eléget. . Utoljára Szabadszállásra mentem, a hadak vége volt s ez összekúszálódott Budapesten kenyér nélkül, üresen állt a bolt. A vonattetőn hasaltam keresztben, hoztam krumplit; a zsákban köles volt már; neked, én konok, csirkét is szereztem s te már seholse voltál. . Tőlem elvetted, kukacoknak adtad édes emlőd s magad. Vigasztaltad fiad és pirongattad s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad. Levesem hűtötted, fújtad, kavartad, mondtad: Egyél, nekem nősz nagyra, szentem! Most zsíros nyirkot kóstol üres ajkad – félrevezettél engem. . Ettelek volna meg!… Te vacsorádat hoztad el - kértem én? Mért görbítetted mosásnak a hátad? Hogy egyengesd egy láda fenekén? Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer! Boldoggá tenne most, mert visszavágnék: haszontalan vagy! Nem-lenni igyekszel s mindent elrontsz, te árnyék! . Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő, ki csal és hiteget! Suttyomban elhagytad szerelmeidből jajongva szült, eleven hitedet. Cigány vagy! Amit adtái hízelegve, mind visszaloptad az utolsó órán! A gyereknek kél káromkodni kedve – nem hallod, mama? Szólj rám! . Világosodik lassacskán az elmém, a legenda oda. A gyermek, aki csügg anyja szerelmén, észreveszi, hogy milyen ostoba. Kit anya szült, az mind csalódik végül, vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni. Ha küzd, hát abba, ha pedig kibékül, ebbe fog belehalni.
József, Attila
397. Nyomozó Amikor hazaérkezem, Látom, ki és mit tett a lakásban, konyhában, Amíg én ideiglenesen idegenben tartózkodtam Felismerem a kedvesem keze nyomát, fekte helyét Stb.
398. Keresztszülők Nem vérrokonok, De akik önként felelősséget vállalnak, Hogy a gyerek jó sorban jó nevelést kapjon
399. Bezzeg gyerek Akivel a többiek előtt példálóznak S akit így jó eséllyel megutálnak a többiek Élsportoló-éltanuló voltam, osztályelső nem?
400.. Gerilla polbeat Törd a kerítést!
https://www.youtube.com/watch?v=c-RvTtAhDOk
401. Illat és szagár(talom) Öreg székely ül a vonaton, belibeg a kocsiba egy hölgyike, intenzív illatfelhőt húzva maga után. Meg is kérdezi az öreg, hogy mi ez az illat. Mire a hölgy: - Le fragrance II. a Diortól, Párizsból 50 ml Hümmög az öreg, erre nem lehet mit mondani, majd pár perc múlva enyhén oldalra dőlve elereszt egy kb 20 másodperces, lapos pukit. A hölgynek könnybe lábad a szeme, enyhén kiakadva kérdezi: - Jézusom, mi ez a szag? Mire az öreg: - Tarkabab, Érmihályfalváról, a Józsitól, fél kiló 180.-Ft.
402. Kőleves mese Avagy a szellem hatalma Hogyan teheted a zsugorit adakozóvá? Hogyan főzz magadnak finom tápláló levest, Amikor nincs semmid és ezt mindenki közömbösen nézi… (+ zsugori zsidók és Jézus csodás kenyér- és halszaporítása)
403. Fülek Páros cseresznye szárán Fülbevaló – fülcimpalyukasztás Fül és koponya közé szorított plajbász Fül mögé-alá bujtatott nagyothalló készülék
404. Hangzók Mássalhangzó – magánhangzó Ha csak a-val mondom, amit mondok…. Hacsakavalmondomamatmandakakkarasartad Hecsekevelmendemekkeresmegertedemetmendek
405. Ha jól hallanám, érteném De operaénekes adja elő De túl közel áll és köpköd is De őt közben csiklandozzák, fojtogatják De csak makog, dadog De nagyothalló vagyok De nem tudok szájról olvasni De elnyomja az metró dübörgése De túl halkan suttog De fülsüketítő a hangerő De épp nem figyeltem oda De többen egyszerre beszélnek De be van tömve a fülem De rossz a telefonvonal De sokszor beleköhög De nagyon beszédhibás De nagyon hadar De nagyon messze vagy
406. Elkámpicsorodott Kám – gamó/gumó – kampó Picsor – facsar, facsarodik Pi – kettős használat: ba, be Kampóvá facsarodott – összevonás
407. Burok Védőburok és női princípium Burokban növekvő-születő magzat, gyerek Burkot vonni a család köré – inkubátor ház
408. Sziámi ikrek Nincsenek külön útjaik Mit titkolhatnak el egymás elől? És akik lélekben ilyen szorosan összenőnek?
409. Hálni és halni Minden elalvás egy kis halál Az ágyad a koporsód, abban temetnek el
410. Testnyelv Térdre rogyni – borulni Térdet, fejet neki hajték Az alázat, hódolat jele a letérdelés - A Jóisten előtt, vagy az imádottad előtt
411. Anyás-anyátlan
Mécs László BÚCSÚZTATÓ
Ő volt a ház kakasszója,
Királyhelmec, 1943 november
412. Női minőség Nagyasszony Adva és feladva Nőnek születni, asszonnyá válni Lány, gyengébb nem, fehérnép, csaj, Ara, hitves, mennyasszony, bige, spiné, Amazon, boszorka, házisárkány, nyanya, Mama, banya, hölgy, asszonyi állat (állapot) Stb.
413. Szabálykövetés Nem tudják, de teszik Szépen beszélnek magyarul, De nem tudják az explicit szabályokat (akik tudják, vagy tudni vélik, a nyelvészek, azok meg lehet, hogy csúnyán beszélnek, írnak…)
414. Tüzek Szenvedéllyel tüzel Az isteni szikrából tüzet csihol Zsendül, pezseg, megélénkül, gerjed, lobog Nem csak tartaléklángon éppen hogy pislákol
415. Szabálykövető lény A gyerek nem a szabályt magolja be, Amikor az édes anyanyelvét elsajátítja, S nem is tanul meg minden lehetséges mondatot, De a nyelvérzéke fejlődésével egyre több hibát szűr (míg – ismét - eljut a költői szabadságig/szabadosságig…)
416. Állhatatos – állhatatlan Egyik nap igazat mondok, a másik nap nem, S ha több az egyik, mint a másik, akkor jó az átlag? A hétvégéken bezabálok, torkoskodok, falok stb., A hét többi napján meg koplalva önkínzóan fogyókúrázok
417. Dög Meghal vagy elpusztul? A pusztulás után nincs folytatás A halál csak egy állapot/dimenzióváltás? Az elvetett mag meghal, de búzát/életet terem A mártírok vére magvetés: megtermékenyíti a Földet
418. Felvételi beszélgetés Cigány jelentkezik rendőrnek. Személyzetis sandán néz rá és kérdezi: Csak hirtelen nem találtam meg otthon a bizonyítványt. és járj utána, ki is az a Babits Mihály!
419. Kifordított közmondások: A kivétel erősíti a vakbelet. A kocka el van vesztve. Addig jár a korsó a kútra amíg bevezetik a vizet. Addig nyújtózkodj amíg kinyúlsz. Ahány ház annyi szobás. Ajándék lónak biztos,hogy túrós a háta. Akasztott embernek lába se éri a földet. Aki keres, az rájön hogy ellopták. Aki kíváncsi az Fáncsi. Aki másnak vermet ás az sírásó. Aki mer annál van a kanál. Aki nem Imre ne legyen falába. Alkalom szüli a szexet. Amelyik kutya ugat az hangos. Ami késik elmúlik. Az élet nem fenékig Milky Way. Az okoskodás halála a tett. Bagoly mondja verébnek hogy bőrfejű.
420. A rossz munkahely ismérveiből Ingyen gürizel hadifogolyként az ellenségednek A selejt szabotázs – hadbíróság ítél feletted Tilos beszélgetni – militáris fegyelem Lélekölő robotolás naphosszat éhbérért Munkádat egy gép is elvégezhetné Nem a szakmádban dolgozol Feketén foglalkoztatva – bejelentés nélkül Bizonytalanság – szerződés nélkül Bekamarázott WC – személyi motozás Egészségre ártalmas – életveszélyes Nincs jutalom, csak indokolatlan büntetés Lázas semmittevést kellene imitálni Megalázások – pl. szégyentábla Permanens negatív stressz-hatás Értelmetlen, de hajszolt munkák Hétvégi, éjszakai túlóráztatás Rossz a csapatszellem Mindenki mindenki ellen áskálódik Árulkodók a kollégák Szeszélyes a teljhatalmú főnök Korlátlan a munkaidő Elcsalt szabadságolások Bizonytalan a fizetés Nagy a távolság, rossz a közlekedés A kenyérkereset miatt nem gyakorolhatod hivatásod Stb. stb. stb.
421.. Visszaigazolás „Végzem, amit végeznem kell, amit végeznem jó és illő, mert a bennem lévő nyugalomérzés igazolja, hogy helyes úton járok. Szeretném, ha hitem akkorára növekedhetnék, mint egy mustármagocska, hogy hegyeket mozdíthassak vele.” (Wass Albert)
422. Szociális foglalkoztató A babot és a lencsét minden nap összekeverik, Hogy azt majd a sok Hamupipőke szétválassza…
423. A közvélemény kutatása Ki fizeti – ki teszi közzé – kit szolgál Hogyan lehet reprezentatív mintát venni? Hogyan lehet a kérdezettet nem befolyásolni?
424. Kézügyességek Egy krumplit szépen meghámozni Gitárakkordokat pontosan lefogni Egy kézről, lábról a fölös körömrészt levágni
425. Diagnózis Az orvos alaposan megvizsgálja a beteget, ellenőrzi a leleteit, de meg sem szólal, csak hümmög a papírok felett. A beteg türelmetlenül kérdezi: - Doktor úr, hát mi bajom van? - Azt majd a boncolás mutatja meg.
426. Anyagcsere Eszek-iszok, pisilek-kakilok Hízni nem hízok, minden anyag-energia hasznosul Éjjel-nappal kering a vérem, működik a fűtés-hűtés
427. Hány napig bírod ki? Alvás, pihenés nélkül? Víz, folyadék nélkül? Étel, táplálék nélkül? Magányosan, társ nélkül? Alkotás, sikerélmény nélkül?
428. Nem vagy otthon – nincs igazi otthonod Mert egy pad a szálláshelyed, ha hagy a rendőr Mert őrizetbe véve egyen barakkokba internáltak Mert hajótörést szenvedtél, s „Robinzon” lettél… Mert egy menedékházban rekedtél az ítéletidőben Mert idegenekkel zártak össze a zsúfolt laktanyában Mert kitelepítettek idegenek sufnijába, kamrájába Mert csak bármikor kitehető bérlő vagy Mert lakásod átjáróház, raktár, üzem stb. Mert az adósság Damoklész kardja alatt „élsz” Mert válóperes hidegháborús hadszíntér a házad Mert nincs asszonyod, aki otthont varázsolna Mert megvesz az isten hidege, nem duruzsol kályha Mert sújt a rossz szomszédság, török átok Mert óvóhelyre menekültél a bombázások elől Mert betelepítettek hozzád katonákat, menekülteket Mert távol, messze van hazád, s itt minden idegen… Mert csak vendég vagy megtűrt szegény rokon vagy Mert non stop üzemelő kocsma, kupi stb. Fölött laksz Mert „nagybeteg” anyósod terrorizálja a családot Mert bármikor bárki rád nyithatja/törheti az ajtót Mert nincs hol parkíroznia lakókocsidnak, lakóhajódnak Mert más és más szállodákban töltöd az éjszakáidat Mert nem rád szabott a lakás és tömegnyomor van Mert nem neked rendezték be a szobát, a konyhát stb. Mert börtöntöltelék vagy: katonai drillben, cellatársakkal Mert neked kell alkalmazkodni a kórházi napi/szobarendhez
429. Megörökítés Felírom korommal a kéménybe Belerajzolom a tengerparti homokba Rákaristolom a szívet egy vastag fa törzsébe Szerzek egy slágert – egy örökzöld dalt…
430. Írás Határidő naplós bejegyzés Emlékezetsegítő – bolti cédula Egy arctalan/névtelen feljelentés Amikor át kell hidalni a távolságokat Amikor tilos a börtönből telefonálni Amikor szégyellném a szemedbe mondani Amikor nem mondhatom el senkinek – vers
431. Civilizáció és kultúra Ma már sokféleképp írhatunk levelet, De már még karácsonykor sem küldünk, S amit összecsapunk, bepötyögünk stb. stb., Abból nem lehet majd egy leveleskönyvet kiadni
432. Becézett magyar nyelv
|
LAST_UPDATED2 |