Hivatás, pokoljárás, árulás – 6. |
Írta: Jenő |
2016. február 24. szerda, 19:42 |
NAGY JENCIKLOPÉDIÁM MAGYAR SZELLEMI ELIT - ABC HIVATÁS – ÁRULÁS - POKOLJÁRÁS AKI JÓ SOKAT SEGÍTHET/ÁRTHAT Értelmiségiek, segítők és vezetők lexikon – 6. (241-288.)
241. KÖLTŐSORSOK
Éjfél lesz, és én mégsem alhatom, Mert gondomat el nem altathatom. Mi fog történni vélem s a hazával? E kettős kérdés tépi lelkemet. Ah, nem érem be a magam bajával, Még te is gyötresz, hazaszeretet!
Ez hát a költő sorsa, mindig ez, Hogy örök vészű tengeren evez? S mit ér, ha őt a haragos habokból Mentő sajkával partra is tevék, Ha itt az bántja, hogy mi lesz azokból, Kik ott maradtak a hajóba’ még?
Apám, apám, mért is taníttatál, Miért az eke mellett nem hagyál? A könyvet szép, de csalfa tündér lakja; Ha fölnyitod, megkapja szívedet, És fölvisz a legragyogóbb csillagra, De le nem hoz... a magasból levet.
Inkább a napba, mint a könyvbe nézz. A napvilágtól szemed fénye vész. Nem így a könyvvel; oly világ van ebben, Mely erősíti még szemeidet, S közel hoz mindent... s minden vajmi szebben Tünik föl, hogyha távol nézheted.
Miért tanultam? mért nem maradék Földmívelő, aminek szánt az ég? Nem tölteném most kínos virrasztással A végtelenbe nyúló éjszakát; Lelkem fölött az álom víg dallással Madár módjára ringatná magát.
Volnék földmíves, vagy volnék juhász! Ki messze, kint a pusztákon tanyáz, S mig ellegelget kolompolva nyája, Ő hűs bokorba vészi bé magát, S nem hallja senki sem, úgy fujdogálja Saját kedvéért a kis furulyát.
Vasárnap tisztát venni hazajár, Hol a szerelmes lyányka várja már. A lyányka jó, friss, szereti a dolgot, S oly szép, mint a megszületett tavasz; Csókot kap és ád a juhász, s ő boldog, Hiszi tehát, hogy a világ is az.
Petőfi Sándor SZOMORÚ ÉJ Pest, 1847. január
242. SEGÍTŐ TOLL Amit az írástudók Segíteni tudnak az embertársaiknak abban, Hogy igazabb, szebb, jobb, gazdagabb életet éljenek, Hogy helyes döntéseket hozva megtalálják helyüket, Hogy tiszta örömteli, teljes - boldog életet élhessenek
243. IGAZ IGE A szépség koldusa Aki az igére éhes és aki az igazságra szomjas (nem csak kenyérrel él az ember)
244. TANÁRHATALOM A tanár vagy igazságos, Vagy kivételez a kedvencével, Vagy éppenhogy pikkel valakire És a törvényeket formálisan betartva Bebizonyítja, hogy tanulatlan és neveletlen, És akár egy életre megnyomorítja…
245. TEMPLOM A templom mint Isten háza A templom mint hittanterem A templom mint menedékhely - vár A templom mint találkozó-ismerkedési hely A templom mint házasságkötő terem A templom mint a szeretetlakoma helyszíne
246. CSODAMŰVELŐ Csodás kenyérszaporítás Terülj-terülj asztalkám mese? Néhány halat és kenyeret megsokasítani, Bőséget „varázsolni”, s nem bűvészkedéssel! Amit ez a bibliai történet nekem ma üzenhet: Itt és most megtalálni a varázsigét, Aminek a hatására az amúgy zsugori emberek Előveszik és megosztják az elrejtett ennivalójukat…
247. NAIV „ÉLETMŰVÉSZ” Hályogkovácsként éld az életed Ne hagyd magad a szakértők által elbizonytalanítani, És folyton paphoz, pszichiáterhez, orvoshoz rohangálni! Maradj te csak inkább ösztönös vadzseni naiv „életművész” (ami éppen nem napi kötelességkerülő életművészkedés!)
248. FIGYELMEZTETŐ Jézus egy alkalommal így oktatta tanítványait: "Ha testvéred vétkezik ellened, menj, és figyelmeztesd őt négyszemközt! Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két társat, hogy kettőnek a tanúbizonysága vagy háromé tanúsítsa a dolgot. Ha rájuk sem hallgat, mondd meg a hívek közösségének! Ha a hívek közösségére sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.
Máté Evangéliuma
249. RÉSZ ÉS EGÉSZ Amikor egy elefántot Egy sötét szobában és véges időben Sok ember, ahol áll, ott némán letapogat És utána mindegyik harsogja az ő igazságát: Ez egy nagy ormány - ez egy lapát fül stb. Ezen vitáznak, veszekednek, majd verekszenek…
250. TANULT/BÖLCS A Mester a tanulásnak és a bölcsességnek is pártfogója volt. - Tanultságra úgy teszünk szert- mondta, mikor erről kérdezték - , hogy könyveket olvasunk, vagy előadásokat hallgatunk. - És bölcsességre? - Önmagadat olvasod, mintha könyv lennél. Utólag még hozzátette. - Egyáltalán nem könnyű feladat, mert a nap minden perce újabb kiadását hozza a könyvnek. (A. de Mello: A Mester és tanítványai)
251. NÉPI BÖLCS Ingyen örökség Csak tiszta forrásból A közmondások nem hazudnak Letisztult és kipróbált életbölcsességek Gyűjteni, kiadni, terjeszteni, értelmezni stb.
252.. KÍVÁNCSISÁG Addig nem vagy reménytelen eset, Amíg bátran bármit meg mersz kérdezni, S nem rettegsz: megütköznek vagy kinevetnek
253. CSODA Semmin ne csodálkozz Csodálkozz rá (sok)mindenre (mintha most látnád a dolgot először)
254. SZABADULÓMŰVÉSZ Aki zseniálisan bújik ki kötelezettségei alól Aki lerázza magáról lelki-szellemi bilincseit
255. TANÁCS Kérés, adás és elfogadás Aki megalázza magát, az felmagasztaltatik – A tanácskérés is egyfajta elismerése az önerőtlenségnek, Ami persze szakmai dolgokban nyilván könnyebben megy, Pláne, ha nem a te szakmádat, szakértelmed érinti… De életviteli dolgokban sokszor hiszed azt, amit Descartes mondott a józan ész jól elosztottságáról…
256. ORVOS ÉS BETEG Ha látsz egy halat a parton vergődni, akkor orvosságot tömsz bele, vagy simogatod, vigasztalod, vagy minél előbb visszajuttatod az elemébe, a saját közegébe, a vízbe? (Elveszítve egy potenciális pacienst...)
257. SZERVEZŐ Betűs sztrájk Amikor úgy sztrájkolnak, Hogy szó szerint - betű szerint betartják a szabályokat, S így annyira lelassul, hogy ellehetetlenül a működés…
258. TAMBURÁS ÖREG ÚR
Az öreg úrnak van egy tamburája, S mikor az íhlet s unalom megszállja, Veszi a rozzant, kopogó eszközt S múlatja magát vele négy fala közt.
Nem figyel arra deli hallgatóság, Nem olyan szerszám, divata is óság: Az öreg úr, (fél-süket és fél-vak), Maga számára és lopva zenél csak.
Ami dalt elnyűtt ez az emberöltő, S mit összelopott mai zene-költő, Öreg úrnak egyről sincs tudomása; Neki új nem kell: amit ő ver, más a’.
Mind régi dalok, csuda hangmenettel: Váltva kemény, lágy, - s magyar a némettel; - Hegyes-éles jajja úti betyárnak, Ki hallja szavát törvényfa-madárnak.
Nyers, vad riadás... mire a leglágyabb Hangnembe a húr lebukik, lebágyad, Ott zokog, ott csúsz kígyó-testtel... Hol végzi, ki tudná? nincs az a mester.
Majd egyszerü dal, édesdeden ömlő - Tiszta remekké magába’ szülemlő - Pendűl, melyen a tánc tétova ringat, Mint lombot a szél ha ütemre ingat.
Olykor egy-egy ének nyújt neki vígaszt; A hitujítás kora szűlte még azt: Benne a tört szív, bűnt-vallva, leverve, Vagy erős hittel Istenhez emelve.
Mindezt öregúr, nem mintha kihozná Kopogójábul - csak képzeli hozzá; S ha nem sikerül kivitelben a dal: A két öreg szerszám egymásra utal.
De azért nem tűri rajta meg a port; Emlékezetes neki minden akkord; Egy hang: s feledett régi dalra émed - Szövege cikornyás, dallama német.
Az öreg úr így, dalai közt élve, Emlékszik időre, helyre, személyre: Kitől, mikor és hol tanulta, dalolta Ezt is, amazt is, gyermekkora olta.
Néha egy új dalt terem önkint húrja, S felejti legott, már ő le nem írja; Később, ha megint eszébe ütődik: Álmodta-e, vagy hallotta? - tünődik.
Sokra bizony már alig viszi dolgát: Ő is „minden nap feled egy-egy nótát”; Nem is a művész babérja hevíti, Csak gémberedő ujját melegíti.
Gyakorold is, amit valaha tudtál, Hasznát veheted, ha nyomorba jutnál; Ha kiűlsz, öregem! vele útfélre, Hull tán kalapodba egy-egy fillérke.
Arany János (1877. július 12.)
259. OTTHONVEZETŐ Nevelőotthonok - árva vagy elhagyott gyereknek szeretetotthonok - a jégre ki nem tehető öregeknek átmeneti otthonok - férjük elöl menekülő családanyáknak napközi otthonok - tanítás után haza nem várt diákoknak
260. TÚLÉRZÉKENY Mimózaság - allergia Lélektorzulás - pl. akire nem figyelt oda az anyja Vagy szakmai ártalom: a hazugságra allergiás bölcs, A sebzett lélekből lesz hiperszenzibilis művész? (Lecsupaszított idegvégződésű ember)
261. ÍRÓ, NE ÍRJ! Akik ihlet nélkül üzemszerűen ontják magukból a fércműveket, akik ahhoz is sugallatra várnak, hogy kiürítsék szemétgyűjtőjüket
262. BOTRÁNYHŐSKÖDŐ Akiknek nem adatik meg, hogy hősök lehessenek, de ez minden vágyuk, - ezért pótcselekvésekben, Pl. botrányhősködésben élik ki magukat
263. KATARZISTALAN A gagyi kulturális tömegcikkek A művészet a sokszorosítás korában A giccs a kellemesség „művészete” Láttam a boldogságot én…
264. A SZELLEM HATALMA Amikor egy félmeztelen koldus próféta, Amilyen pl. az önsanyargató Keresztelő János volt, Nyilvánosan bűnösnek nevezi a mindenkori Heródest, Akinek ettől komoly csorbát szenved tekintélye…
265. POLITIKAI PSZICHIÁTRIA Ha a politikai ellenfelet bíróság elé állítják, s akár koholt vádakkal köztörvényesként elítélik, annak a büntetésnek egyszer vége van, jöhet változás, elengedés, amnesztia stb., de bolonddá nyilvánítva egy életre ellehetetleníthetnek… (és nem kizárt, hogy bele is bolondulsz, vagy legalábbis túlontúl is hospitalizálódsz)
266. NORMÁLIS Ha úgy érzem, szent meggyőződésem, ami naponta visszaigazolódik, hogy Isten engem is kiválasztott, hogy van küldetésem ezen a Földön, akkor én nem vagyok normális?
267. „TÖRVÉNYESKEDŐ” Nem ismersz végszükséget, Szombaton nem gyógyítasz, embert nem eszel, Még akkor se, ha csak ezzel menthetsz becsületet, életet
268. BÜROKRATA Aki az ügyfélért kockázatot nem vállal, Aki százféle oldalról is jól lefedezi magát, Nem meri a méltányosságot gyakorolni, A törvény szellemét holt betűk fölé helyezni
269. A NAGYKÖVET diplomatának jelölt olyan becsületes ember, akit hazája érdekében külföldre küldenek hazudni.
270. APRÓPÉNZRE váltod a tehetséged: cirkuszi fejszámoló-művészként keresed kenyered vagy a kockázatos szobrász pályafutás helyett fix órabérben egyforma széklábakat faragsz...
271. FÉLCÉDULÁS A szabad szólásod jogáért túl nagy árat fizettél: diliflepnid lett, így mondhatsz, amit akarsz, de senki nem vesz komolyan (bolond lukból bolond szél fúj)
272. SZÖRNYSZÜLŐ Kisisten akarsz lenni, Aki gyerekeit, élettársát, barátait Egészen a maga képére formálná, S nem érted: sok hűhó volt semmiért, Sőt: szörnyszülötteket formáltál (még magadból is)
273. UTÓÉLETTELEN Minden évben megjelenik egy kötete, Minden díjat, címet, rangot már elnyert, Csak egy verse, sora nem marad utána, Ami közszájon forogna…
274. EXITUS PRAECOX Meghalt még mielőtt halálosan szerelmes lett volna, épített volna egy családi házat, felnevelt volna egy fát, gyereket, tett volna egy téglát a köz épületébe, vagy írt volna egy jó könyvet…
275. KÜLDETÉS
Mint száműzött, ki vándorol A sűrű éjen át, S vad förgetegben nem lelé Vezérlő csillagát, Az emberszív is úgy bolyong, Oly egyes-egyedül, Úgy tépi künn az orkán, Mint az önvád itt belül.
Csak egy nagy érzés éltetett Sok gond és gyász alatt, Hogy szent hazám és hős nevem Szeplőtlen megmarad. Most mind a kettő orvosra vár, S míg itt töprenkedem, Hazám borítja szemfödél S elvész becsületem!
Hazám, hazám, te mindenem! Tudom, hogy életem neked köszönhetem. Arany mezők, ezüst folyók, Hős vértől ázottak, könnytől áradók.
Sajgó sebét felejti Bánk, Zokog, de szolgálja népe szent javát.
Magyar hazám, te mindenem! Te érted bátran meghalok, Te szent magyar hazám!
Hazám, hazám Erkel Ferenc - Egressy Béni http://www.youtube.com/watch?v=6GlV5TqsCfs
276. JÓT S JÓL Cél és mód Rossz ügyeket védsz, képviselsz, intézel jó ügyhöz méltó buzgalommal, odaszánással…
277. LÉLEK KÖNNYŰBÚVÁR Nem mer lelke mélyén búvárkodni: hátha találna valami kínos érdekeset. ezért azután szisztematikusan kerüli a komoly, mélyenszántó beszélgetést...
278. ZÁRT ELME Kész válaszokat mond fel… Nem szereti a nyitott kérdést, A dilemmákat, a problémákat - a nem használt agy pedig elsorvad…
279. TOUR-RETOUR IDEGEN Elsőgenerációs értelmiségi Egyéni mobilitásoddal parasztból tanár lettél, A téged felnevelő családodtól már elszakadtál, A z új közeg pedig – még? – nem fogadott be…
280. EMBERTELEN BÖLCS Kéretlenül ontod bölcsességeid, jó tanácsaidat, de nem személyreszabottan, konkrét esetre lebontva, csak inkább hogy magad fényezd, okosságodat fitogtasd
281. ÖNÁLTATÓ Ha majd felépül a házam, ha majd nagyon gazdag leszek, akkor majd szabadon követem elhívásom, ha majd – de addig még robotolok a napi betevőért
282. SZÓMÁGIUS Nominalistának a gyávaság óvatosság, a megalkuvás kompromisszum! Ez csak játék a szavakkal – ráolvasás…
283. EX-FENEGYEREK Akinek mára mér rég benőtt a feje lágya, s az establishment, sőt a nomenklatúra része lesz: politikus, ügyvéd, bankár, üzletember, tisztviselő stb.
284. CINIZMUS Az értelmiségi előtt két út áll Az egyik az alkoholizmus – a másik nem járható (Minél távolabb kerül az eszménytől, annál többet iszik)
285. MATEK MUMUS Már a kicsit nagyobb gyerekek se kérdeznek, Mert félnek, hogy kórusban hangosan kinevetik őket, Így mindenki csendben ül, s úgy tesz, mintha értené…
286. ANTI-ISKOLA Éppen azokat a tantárgyakat utáltatják meg, azoktól veszik el a kedved az iskolákban, amikhez magolni se kell, csak a józan eszed, ép érzéked használni, s amikre amúgy életfogytig szükséged lenne: logika, filozófia, nyelvtan, testnevelés, ének stb.
287. SZÁMKIVETÉS Akik szóvá teszik, hogy a király meztelen, Azokat örökre száműzik a hazájuktól, Elvágják az élettő gyökereiktől – Mások meg maguk önként emigrálnak, Mintha magukat akarnák büntetni…
288. GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN
Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,
Vörösmarty Mihály
|
LAST_UPDATED2 |