A hatodik nagyhatalom |
A rab sajtó avagy a hazugságok napi tömeggyártása |
Kiss Mária Rita
Amikor 1877-ben Tomor Ferenc ,,a magyar viszonyokra való tekintettel" aktuálisnak vélte itthon is közreadni J. Lukas modern sajtót elemzô munkáját,[1] a hazai újságírás még jórészt elôtte állt annak a robbanásszerû fejlôdésnek, amelynek következményei a
A könyv hatása a közgondolkodásra aligha vitatható. Nemcsak azért, mert felelevenítve Jókai Mór 1871-es szóhasználatát - a kortársak a közéleti polémiákban ezután csak ,,a hatodik nagyhatalomként"[3] emlegették a sajtót -, hanem azért is, mert a közismert mû nemcsak összefoglalta, hanem ki is jelölte a róla folyó közbeszéd legfontosabb tematikai elemeit. Hozzájárult ahhoz, hogy a sajtó struktúra- és funkcióváltása a politikai irányzatok közötti küzdelem egyik csomópontjává vált és sokak szemében válságként tudatosult.
Azonban a századfordulón központi szerepet játszó sajtóvitákban ennél többrôl is szó volt. A kialakulófélben levô tömegkommunikáció a kor embere számára talán a leglátványosabban és a legtöbbek számára megélhetôen reprezentálta az életvilág és szûkebben a kulturális szféra ekkor zajló nagy átalakulási folyamatából, az egységesnek tételezett nemzeti kultúra felbomlásából, a tömegkultúra megjelenésébôl és általában a professzionalizáció kibontakozásából eredô változásokat, beleértve a várt és remélt, de ugyanakkor az elôre nem látott és sokszor elfogadhatatlannak tûnô következményeket is.
A második a politikai nyilvánosság szerkezetváltásával, a tömegpolitika megjelenése nyomán a politikai tér átalakulásával, a politikai eszközhasználatban bekövetkezô módosulásokkal, a sajtó politikai szerepének felértékelôdésével kapcsolatos vélekedések bemutatására vállalkozik. Természetesen a két folyamat számos ponton kapcsolódott egymáshoz, mint ahogyan korabeli szemlélôi is összefüggéseket láttak például a tôkés érdek és a tömeglapok megjelenése, vagy a politikai hatékonyság, a tömegbefolyásolás és a modern tôkés alapokon szervezôdô véleményformáló lap szükségessége között. A tágan értelmezett századforduló[5] politikai publicisztikájából válogatva elsôsorban arra kerestük tehát a választ, hogy a források szerzôi miben látták a változások lényegét, miként értékelték azokat és milyen megoldási javaslatokat tettek a bírált jelenségek megszüntetésére. A hatodik nagyhatalomwww.c3.hu/scripta/szazadveg/20/kiss.htm
|
LAST_UPDATED2 |