Elhunyt Cseresznyés Pál Array Nyomtatás Array
ELIT - HIVATÁS, POKOLJÁRÁS, ÁRULÁS, XX-XXI.SZ.
2016. január 16. szombat, 10:29

Elhunyt Cseresznyés Pál, a fekete március ismert alakja



Meghalt 75 éves korában a marosvásárhelyi fekete március közismert és vitatott alakja, Cseresznyés Pál – közölte a Bukaresti Rádió magyar adása.

Az 1990-es marosvásárhelyi események után Cseresznyés Pál csaknem hat évet töltött börtönben. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérlet vádjával tíz év szabadságvesztésre ítélték egy videofelvétel alapján.

 

A legfelső bíróság az időközben kialakult nemzetközi nyomás ellenére az ítéletet helybenhagyta, Cseresznyés csak Emil Constantinescu elnöki kegyelmének köszönhetően került szabadlábra hatévnyi fogság után.

Cseresznyés Pál kálváriájáról könyv is megjelent. „Mindenkinek megbocsátok, az igazságszolgáltatást pedig a Jó Istenre bízom, rendelkezzék mindazok felett akik másnak rosszat tettek” – olvasható mottóként a kötet második kiadásában, amelyet 2008-ban mutattak be a marosvásárhelyi Bernády Házban.





Fekete március (más néven marosvásárhelyi pogromrománulViolențele interetnice de la Târgu Mureș) megnevezés alatt azokra az etnikai zavargásokra hivatkozunk, amelyek 1990márciusában történtek az akkor még magyar többségű Marosvásárhelyen (magyarok: 52%, románok: 48%) a két nemzetiség között. A harcoknak 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt. Az eseményt az váltotta ki, hogy a magyarság tüntetett az anyanyelvi oktatás megteremtésért, amire válaszul a Vatra Românească soviniszta román szervezet a román kormányerők támogatásával szervezetten környékbeli románokat szállított Marosvásárhelyre, akik feldúlták a város központját, majd rátámadtak a mindaddig békésen tiltakozó magyarokra. A több napig tartó zavargásoknak március 21-ére lett vége, amikor is a környező településekről megérkezett magyar erősítés kiverve a beszállított románokat a városból, majd ezt követően aromán hadsereg helyreállította a rendet. A történteknek nagy visszhangja volt mind a romániai és magyar, mind pedig más külföldi sajtóban. Ma is vita tárgya, hogy mi robbantotta ki a zavargásokat. A román kormányzat és a nyugati média szerepe sem tisztázott még. Egyre valószínűbb, hogy az eseményeket az egykori Securitate emberei provokálták ki felsőbb utasításra, hogy igazolják az egy héttel később létrehozott Román Hírszerző Szolgálatlétjogosultságát, valamint eltereljék a valós gondokról a közvélemény figyelmét.[1] Az értesülést megerősítette Ioan Judea ezredes, az akkori megyei alelnök, katonatiszt egy 2005-ös interjúban.[2]A súlyos incidensnek igazi következménye román részről nem lett, csak magyar, illetve cigány nemzetiségűeket ítéltek el, a felbujtók, illetve a támadásokat végrehajtók közül senkit sem vontak felelősségre.

 



LAST_UPDATED2