Az érzékszervek élettana |
34. Az érzékelő ember | ||
Tartalom Előszó I. Az idegrendszer 2. A gerinczagy és a magasabb agyrészek működése 3. Az agykéreg működése II. A tapintás 5. Közérzések 6. A tapintási érzések átnézete 7. Nyomásérzés 8. Hőérzés 9. Helyérzés III. A szaglás és ízlés 11. Izlés IV. A hallás 13. A külső és középső fül szerkezete 14. A belső fül szerkezete 15. Hangvezetés a külső fülben 16. Hangvezetés a középső fülben 17. Hangvezetés a belső fülben 18. A hangérzések ereje, magassága 19. A hangérzések csengése (timbre) 20. Harmónia és diszharmónia V. A látás 22. A szem védőkészüléke 23. Fénytörés a lencsében 24. Fénytörés a szemben 25. Alkalmazkodás a szemben 26. A szem hibái 27. Entoptikai tünemények. Szemtükör 28. Az ideghártya ingerlése 29. Egyszerű színek 30. Vegyes színek 31. Ellentétesség a színérzésben 32. A fényérzés lefolyása 33. Szemmozgások 34. Látás két szemmel 35. Sztereoszkópi látás 36. A tárgyak távolságának és nagyságának felismerése Betűrendes név- és tárgymutató Előszó Midőn készséggel engedtem a Kir. Magyar Természettudományi Társulat Elnöksége megtisztelő felhívásának, hogy az élettanból sorozatos előadást tartsak, előadásaim tárgyául az érzékszervek élettanát választottam. Tettem ezt azért, mivel az érzékszervek fiziológiáját a legalkalmasabbnak tartom a népszerűsítésre. Mert míg az élettan többi fejezetei az anatomia és chemia köréből nagyobb jártasságot kivánnak, addig az érzékszervek tanulmányozásában már némi kevés ismeret a fizikából csaknem elegendő. Az érzékszervek működése talán általánosabb érdekű is, mint más szerveinké. Törekedtem az érzékszervek élettanát, a szokástól eltérőleg, az agy élettanával kapcsolatosan ismertetni úgy, a mint a művelt, de nem szakember számára megfelelőnek vélem. Az érzés és észrevevés magában az agyban folyik le, az ő működésétől az érzékszervek élettana ma már elválaszthatatlan. Az agyműködés belévonásával egyöntetű és magában kerek egészet is alkot az érzékszervek fiziológiája, melyet, a népszerű modor daczára, a tudomány mai színvonalának megfelelően írtam le. A munka megírásánál segédforrásokúl kiváltképen a következő műveket használtam: HELMHOLTZ, Handbuch der physiologischen Optik, és Die Lehre von den Tonempfindungen; BERNSTEIN, Die fünf Sinne des Menschen; PFAUNDLER, Lehrbuch der Physik und Meteorologie; OGDEN N. ROOD, Die moderne Farbenlehre; THANHOFFER, Szövettan és szövettani technika; valamint saját idevágó műveimet és ezek között első sorban "Az emberélettan" czímű tankönyvemet. Az idézett munkákban találhat további részleteket az, ki a tárgyba mélyebben óhajt betekinteni. A Társulat titkársága örömmel fogadta abbeli óhajtásomat, hogy mire előadásaim véget érnek, könyvalakban is megjelenjenek; így jutottam abba a helyzetbe, hogy búcsúzóúl immár a kész munkát nyújthatom t. hallgatóimnak. Budapest, 1896. márczius havában
Klug Nándor
|
||
LAST_UPDATED2 |