Életminőség-tesztmondatok- 21. |
Írta: Jenő |
2015. március 21. szombat, 00:06 |
N A G Y J E N C I K L O P É D I A EUGÉNIUSZ NAGY TESTAMENTUMA
Életminőségteszt-mondatok, Solymárvölgy, XXI. sz. Reviczky Gyula EGY KÖNYVRE,
mely az őrült, a gonosztevő és a
lángész közt rokonságot bizonyítgat
A tudomány, e kor nagy büszkesége,
Szfinkszek talányát megfejtette mind.
Már nemcsak Isten lát be a vesékbe,
Az ember is, ha górcsőn áttekint.
Mit a természet eddig rejtve tartott:
Távcső, göreb, bonckés leleplezik.
Megtudjuk, mily népek lakják a Marsot,
Ismerjük tetteink törvényeit.
A kéz finom rezgéseit figyeld meg,
S ki mit gondol, mint könyvbül olvasod.
Fordulj a vérdelejhez, és helyetted
Tudtán kívül más végzi óhajod.
Tetszés szerint rablók, hülyék, paráznák
Az így álomba bűvölt emberek.
Mi hát a lélek?... Bárhogy magyarázzák:
Csak ideg, agy, vér, lüktető erek.
Jól van. Hússzerkezet csupán az ember.
Idegszálakból finoman szövött.
Megáldva vagy megverve értelemmel,
Mint első állat állatok között.
A lángész is veszendő emberállat,
De nemesebbet földünk nem terem.
Vedd millióit a levő világnak,
S tán egy nevezhető csak e neven.
Ő a világos, józan ész tökélye,
Legfőbb erő, győzelmes akarat.
Érzése a szférák örök zenéje,
Értelme forró, fényes, mint a nap.
Igazság, szépség, jóság, eszme nála
Átlátszó, mint a lég s oly egyszerű;
Szívébe' nincs zavar, se folt agyába',
Fénygyorsaságú, sastekintetű.
Ne higgy a fennhéjázó bölcselőnek!
Nem járnak téboly, bűn, zseni együtt.
Szegény bohó! Állítsd egy sorba őket,
S ellentétet fogsz látni mindenütt.
A lángész ellenképe, akadálya,
Mit rokonságnak hittél oly hamar;
A tiszta látás, az erő hiánya,
Amely csak szennyet, iszapot kavar.
A lángész is vívódik önmagával;
Nagy szenvedélyek dúlják bensejét.
Kín hasogatja mérgezett nyilával;
De ő kibírja; ég, de el nem ég.
Mi mást szabad halálba, bűnbe kerget:
Fokozza erejét és vágyait;
Küzdésre ad, tettekre néki kedvet,
Mert szűz lelkében hit s erő lakik.
Érzelme, vágya, tette, gondolatja
Teljes mértékű, hathatós, egész.
A boldogság az ég felé ragadja,
Villámként járja át a szenvedés.
Ezért nem lel társat, rokont, barátot;
Nem érti őt közlelkű sokaság!
Sötét- s szennyesnek látja a világot,
Mert maga fényes, tiszta, mint a láng.
Tüzes sebhely van sütve homlokára,
Önlángja perzselt oda bélyeget.
Jámbor kedély megsejti, megcsodálja;
De naplelkébe látni nem lehet.
Próféta ő; jövőt előre érez;
Meglátja, ami még csak jönni fog!
És vértanú, hű elvéhez, hitéhez,
Mert néki az igazság nem titok.
S vonásain ha bút tanyázni láttok:
Hagyjátok szomorúnak lenni őt!
Siratni ezt a szenvedő világot
Ő van hivatva, ő, a legdicsőbb.
Halandók dísze, emberek tökélye,
A szenvedésre legfogékonyabb.
Felfogni a bukót rendeltetése
És szánni a szegény bolondokat.
***
I. Nem bírod elviselni: vége a nyárnak – felbosszant egy hulló levél Nem bízva a véletlenre, kapsz-e ajándékot: „megleped” magadat Nincs biztosítás: bármikor/megöregedve magatehetetlen lehetsz Nem csapatban játszó: nincs, aki kisegítsen, biztasson, kiegészítsen
II. Nem egy kistestvérkét kérsz/kapsz szülinapodra, de új mobilt telót Nem elég, hogy beteg, de még kedvét is hagyja rontani: így nem javul Nem elég, hogy napi munkád utálod, de kompenzáló hobbid sincs Nem elég, sutyiba más ablaka alá rondít, de bekopog WC-papírért
III. Nem élhetsz szertelenül: ez nyugtat, altat és izgat, üdít és gerjeszt Nem érti a tréfát, így neki nem teszik cukros mázba a keserű pirulát Nem fújja ki orrát, mindenki szipogására figyel: elsikkadt mondandó Nem gyógyíttat munkaundort, s így egyre nehezebb munkára fogni
IV. Te inkább szép tested árulod, mintha így a lelked ép maradhatna Nem győz panaszkodni: strandon lármázó, fröcskölő pernahajderek Nem hagy munkát a cenzornak, már jó előre kiheréled életműved Nem használta el magát: „megkímélt állapotban” csereberélné” el
V. Nem hátrál ki a helyzetből, ahol vagy te alázol vagy téged aláznak Nem hiszi el, hogy az AIDS fertőző: maga is meg akarja tapasztalni Nem is feltételezi, hogy benne lehet a hiba: évenként újraházasodik Nem ismerve az illemszabályokat eleve hátránnyal indul ismerkedni
VI. Nem isten adta hivatalod, protektorai észt már nem adhattak hozzá Nem járul hozzá kisujja levágásához, végül amputálni kell a lábát Nem keresve felemelő hivatását egyre lejjebb süpped a mocsárba Nem keres ingyen felüdülést öncélú sétában, felhőjáték-nézésben
VII. Nem keresve a bűnbánatot a lelkiismeret kínpadjára vonod magad Nem készíted fel magad a lelki műtétekre - nem kérsz érzéstelenítést Nem kockáztatja a magok elvetését, az biztos, amit most megeszik Nem kockáztat „idegen” gyerek örökbefogadást: „hiánypótló kutya”
VIII. Nem látod a fáktól az erdőt – az egyed épületektől az egyetemet Az elbújt ördögöt keresve egészlátás híján elveszel a részletekben Nem lát át a manipuláción: mindig másnak kaparod ki a gesztenyét Nem legyőzi, de (meg)kerüli az ellenséget – így az hátba támadhatja
IX. Nem lehet oly csekély erőd, hogy ne árthassál rengeteget magadnak Nem az a kis ital, de a lebukástól való félelem sodor közúti balesetbe Nem mer bringázni, evezni, repülni: beéri szimulációs gyakorlattal Nem mersz kimenni az utcára, hátha pont a te fejedre esik egy tégla
X. Nem merülsz el semmiben, a tévécsatornák vize felszínén szörfölsz Nem mész az utcára, nehogy a szél összekócolja jól beállított hajad Nem mosakszik, inkább mást mocskol, hogy tisztábbnak látszódjon Nem nyugszol bele szerelmed elvesztésébe – piszkolod, ahol éred
XI. Hibád jóváteendő még szép emléket is gyalázod szerelmeteknek Nem osztva meg orvosi tudásod éjjel-nappal zaklatnak a betegek Nem próbál feltámadni a szellemi halálból, de s.k. kifesti hulláját Nem rögzíti, így örökre elveszíti felröppenő gondolattüneményeit
XII. Nem számolt következmények: jó szándékokból kövez pokolutat Nem szereti saját hangját: olyan mintha egy undok idegené lenne Nem tanul a történelem mestertől - a nehéz éveket ismételnie kell Nem ő akar sokfelé megfordulni, de a világot maga körül forgatná…
XIII. Nem teszed jóvá disznóságod - szégyenedben bujkálsz családod elől Nem teszi ki próbának a mindent gyógyító szert áruló vándorvigécet Nem tesztel/nem buktat le a hozzá csak nyereségvágyból közeledőt Nem tör ki a hízelgő-vérszívó rajongói egyre fojtogatóbb gyűrűjéből
XIV. Nem fejezi be mára munkát: egyre kisebb hatékonysággal tovább… Nem tudja elviselni: párjának titka lehet előtte: kiszekírozza belőle Nem emészti meg: élete legnagyobb adománya nem kiérdemelhető Nem tudva mire van szüksége, neki mindenből a legdrágább kellene
XV. Nem törődik bele: az élet nem kívánságműsor - úgy tesz, mintha… Nem tud árnyaltan-plasztikusan beszélni, írva se fejezi ki jól magát Nem tud belenyugodni, ma kikapott: szid bírót, átkoz Fortunát Nem tudsz csapatban játszani, ahol egymást kerekké egészítitek ki
XVI. Nem tud kitörni: a nagy hencegés és megszégyenülés ördögi köre Nem tudja lezárni kapcsolatát: kihűlt szerelmet próbál felmelegíteni Nem tud róla, hogy mily kicsiny a lépés a fenségestől a nevetségesig Nem tud sorára várni: ha nem léphet előre, hát hátrafelé nyomul
XVII. Nem tud túllépni azon korszakán, mikor hógolyóval vall szerelmet Nem tudtok közösen fellépni és a „farkas” egyenként elbánik veletek Nem ugrik le a szakadékba, ő csak „véletlenül” épp a legszélére állt Nem ül bele a felé kerülő mentőcsónakba, neki isten ígért segítséget
XVIII. Nem vágod el a lelki köldökzsinórt, s anyukád mellett öregszel meg Nincs a helyzetek magaslatán: épp kritikus pillanatban mond csődöt Nem vagy a magad ura, még tested is diktál: ahol rádjön, ott kakilsz Nem oszthatatlan egység: hamar kétségbe esik és úgy is marad
XIX. Nem tiszta a szavak jelentése: gúnyolódást kedveskedésnek szán Nincs tisztában képességei és tudása korlátaival: sokat akar a szarka Nem vár tovább sorára: előlépteted, hátba veregeti-kitünteti magát Nem végez semmi kétkezi munkát: kertész/barkács, ami megfogható
XX. Nem veri be jól a patkószeget, ezért végső soron az ország is elesik Nem vonul vissza kellő időben méltósággal: szégyenteljes elpucolás Nemhogy felnőnél a feladathoz, de eltörpülsz az „óriás” láttán Nemhogy menekülne terrorista elrablóitól, de azonosul-szimpatizál
XXI. Nemhogy nem óvakodsz a harapós kutyától, de egyenesen ingerled Nincs előítélete: barátnak naponta újból ki kell érdemelnie bizalmát Nincs türelme várni, pedig rángatózással csak szorul nyakán a hurok Nincs magánpassziód – mindent a piac igényei által diktálva csinálsz
XXII. Nincs hű társad, aki a te hiányaid kompenzálná, hibáidat kijavítaná Nincs monotónia-tűrésed: mindig a rádió távirányítójával babrálsz Nincs olyan szellemi magaslatod, ahonnan nézve eltörpülne gondod Nincs szíve rászólni „túlterhelt” gyerekére, inkább ő csinál mindent
XXIII. Nincs veszteni való időd: jó ha megengedsz pár órás szunyókálást Noha teknőcnek születtél, mégis a versenyfutásban állsz rajthoz Noha van mit enned, mégis levágod az aranytojást tojó tyúkot Nyavalyog, hogy halandó lény, de délután már őrjítően unatkozik
XXIV. Nem az általa szeretett, hanem a csodált embereket-helyeket keresi Nem a megbecsülés a pozitív visszajelzés, de a kapott címek, rangok Nem az igazságot keresi: a vita kedvéért vitázik s állít meghökkentőt Ne bajlódj külön orvossággal - mindent/semmit gyógyító csodaszer
|
LAST_UPDATED2 |