A titokzatos idegen Szibériában - Petőfi Sándor rabként Barguzinban.!? Nyomtatás
Írta: Jenő   
2016. június 19. vasárnap, 05:19

Szőrnyű idő…

Szőrnyű idő,szőrnyű idő!
S a szőrnyűség mindegyre nő.
Talán az ég
Megeskűvék,
Hogy a magyart kiirtja.
Minden tagunkbol vérezűnk,
Hogy is ne? villog ellenűnk,
A fél világnak kardja.

És ott elől a háboru
Csak a kisebb baj: szomorubb,
Mi hátul áll,
Adőghalál,
Be kijutott a részed
Isten csapásibol,o hon,
Folyvást arat határidon
Két kézzel az enyészet.

Egy szálig elveszűnk-e mi?
Vagy fog maradni valaki,
Leirni e
Vad fekete
Időket a világnak?
S ha lesz ember,ki megmarad,
El tudja e gyászdolgokat
Beszélni,mint valának?

S ha elbeszéli ugy ,amint
Megértűk ezeket mi mind:
Akad-e majd,
Ki ennyi bajt
Higgyen,hogy eztőrtént?
És e beszédet nem veszi
Egy őrűlt,réműlésteli
Zavart ész meséjének?

Petőfi Sándor 1849.

OROSZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM: PETŐFI SÁNDOR SZIBÉRIÁBAN RABOSKODOTT

5 HOZZÁSZÓLÁS

 

Minden MAGYAR EMBER tisztelt figyelmébe ajánlom az alábbiakat:
KSM

 

 

Sent: Friday, June 17, 2016 11:50 AM
To: MVSZ Sajtószolgálat
Subject: Petőfiért! – Orosz Igazságügyi Minisztérium: Petőfi S. Szibériában raboskodott

 

Alekszej Vasziljevics Tyivanyenko_Petofi-kutato1

 

Tegnap a Magyarok Világszövetségének székházában megtartotta könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatóját Alakszej Vasziljevics Tyivanyenko, korunk egyik legismertebb Petőfi-kutatója. A magyar sajtó egyetlen képviselője sem jelent meg. Miként a Magyar Tudományos Akadémia és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei úgyszintén távol maradtak.
Pedig Tyivanyenko professzor könyvében olyan információ látott napvilágot, amelybe alighanem beleremeg a hivatalos magyar tudományosság. Kíváncsian várjuk, milyen magyarázkodásba kezd most Hermann Róbert…

 

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Fuksz Sándor elnökhelyettes, az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának koordinátora és Kiss Endre József, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója, az MVSZ Elnökségének és Petőfi Sándor Bizottságának tagja társaságában fogadta a Burjátországból érkezett orosz professzort.

Alekszej Vasziljevics Tyivanyenko_Petofi-kutato

Alekszej Vasziljevics Tyivanyenko ünnepélyesen átadta a Magyarok Világszövetsége elnökének azt a föld-ereklyét, amelyet Barguzinból, Petőfi Sándor sírjáról hozott.

 

Ezt követően A.V. Tyivanyenko bemutatta idén,
<http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/2731-petofiert-meghivo-sajtotajekoztatora-tyivanyenko-professzor-uj-konyvenek-bemutatoja>  orosz nyelven megjelent könyvét, melynek címe: A titokzatos idegen Szibériában, alcíme:
Petőfi Sándor rabként Barguzinban.

 

A könyv részletesen ismerteti Petőfi Sándor szibériai életszakaszát, és egy olyan információt közöl, amely minden valószínűség szerint új fejezetet nyit a magyar állam és szakosított intézményeinek életében. Legalábbis a Petőfi Sándor életének és halálának kutatásáért felelős intézmények, valamint a magyar hadifoglyok sorsának követéséért, emlékük ápolásáért közpénzből fenntartott állami intézmények életében.

 

A.V. Tyivanyenko könyvében közli – és mi is itt megtesszük – az Orosz
Föderáció Igazságügyi Minisztériuma hivatalos honlapjának (www.minjust.ru <http://www.minjust.ruu> ) azon világhálós címét, amelyen a Bajkálon túli területek büntetésvégrehajtási intézeteinek történetét ismertetik, és ahol tételesen ez az állítás szerepel: 1849-ben deportáltak magyar
szabadságharcosokat Szibériába, és közöttük volt a neves magyar költő, Petőfi Sándor is.

 

A szóban forgó világhálós cím:http://to75.minjust.ru/node/4144

Az ott olvasható tanulmány címe:

История пенитенциарной системы тесно связана с Забайкальем

(A Bajkálon túli terület büntetővégrehajtási rendszer története)

A fent hivatkozott, és a magyar „tudományosságot” súlyos kihívás elé állító mondat pedig ez:

В 1826 году в Забайкалье прибыли декабристы, положившие начало почти столетней истории политической каторги.  Вскоре за ними последовали участники польского национально-освободительного движения, борцы за свободу Венгрии (в Баргузин был сослан известный венгерский поэт Ш. Петефи), а позже петрашевцы, революционеры-демократы, народники, представители различных социалистических партий.

 

(1826-ban érkeztek a Bajkálon túli területre a dekabristák, és ezzel
kezdődött a politikai büntetőtáborok évszázados története.

 

Hamarosan következtek a lengyel nemzeti felszabadító mozgalom részvevői, a magyar szabadságharcosok (Barguzinba száműzték az ismert magyar költőt Petőfi S.-t), és később Petrashevszky követői, forradalmi demokraták, populisták, a különböző szocialista pártok képviselői.)

Kíváncsian várjuk az MTA hivatalos megszólalását. Nem kevésbé érdekes a Hadtörténeti Intézet és Múzeum elvárható megszólalása is. Elsősorban parancsnok tudományos-helyettesének, Dr. Hermann Róbertnek a megszólalása, aki eleddig a legádázabb tagadója volt annak, hogy 1849-ben a cári orosz intervenciós csapatok magyar hadifoglyokat hurcoltak volna magukkal. Talán, tudóshoz méltóbb lett volna a tagadás helyett kutatni az igazságot.

MVSZ Sajtószolgálat, 8912/160617

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
LAST_UPDATED2