A LÉTROMLÁS NAGYKÖNYVE - 2. |
Írta: Jenő |
2010. március 15. hétfő, 15:00 |
SZABAD ÖTLETEK JEGYZÉKE A POKOL, A „LÓ” ÉS A BALGA Csokonai Vitéz Mihály Zsugori uram Esmérek én egy vént. - Ki az: - Neve nincsen: Régen eladta már aztat is a kincsen; Sőt míg bírt is véle, magában tartotta, Mert mondani másnak ingyen sajnállotta. - Hol lakik? - Ott látszik, ama kapu megett, Egy ház, melyet náddal önnönmaga szegett. Van két palotája a Piac-utcába, De azt a rácoknak adta árendába; Maga e kunyhóba éhezvén kucorog, S elméjébe mindég a drágaság forog. Űl pénzes ládáján sovány ábrázattal, Tisztelvén a Mammont örök áldozattal. A bús gond béesett orcájában hever, Mérget kedveltető kincseiből kever. Oly sárgák orcája sovárgó gödrei, Mint aranyára vert királyok képei: Mint a sírból feljött halott útálsága, Amelyről minden húst a párka lerága. Most is azért sóhajt és dúl-fúl magába, Mért nem adhatja az áert árendába. S öszvekalkulálván saját számadását, Nyögve kárhoztatja szörnyű pazérlását. Gyász idők! - így kiált, vádolván az eget, - Lám, csak egy rövid nap mennyit elveszteget Ma csak harminc arany jött bé a kasszába, Mégis kilencven pénzt adtam ki hiába. Azonba mely szörnyű károm következe: - Itt jajgat, s fejére kúlcsolódik keze - Mely szörnyű kár! egy szél pénzem elrablotta, Lantornás ablakom ketté szakasztotta! - Úgy tűnődik; s talám azt is sajnálja ő, Hogy a versbe ingyen s potomra jött elő. * Ha látják, hogy megállsz szemlélődni Vagy elvonulsz egy könyvbe mélyedni, Akkor rögtön kitalálnak neked valami álmunkát… * Belemész az iszapbirkózásba, a sárdobálásba, S a végén csodálkozol, hogy már te sem vagy tiszta * Nem kegyelmezel kiszolgáltatott társaidnak: A legapróbb részletekig meséled, sőt ismétled Életed egykori és egyszeri nagy történetét…. * Annál gyakrabban nyúl az egyre nagyobb pohár után, minél jobban távolodik ideáljaitól… * Önmagad utánzod, S meglepődsz, hogy nem vagy eredeti * Mestergerendának indul, De még jó, hogy fogpiszkáló lesz belőle * A sorozatban elvesztett életcsatáidat Otthon kávézgatva fejben mindig megnyered * A gazdádnak a papagája vagy Főleg a káromkodásokat szajkózod * Úgy élsz, mintha börtönben… Nem érintkezel sorstársaiddal Nem írsz és nem olvasol Bugyuta tévéműsorokon bambulsz Nem csoportosulsz, nem egyesülsz Nem mész ki a szabadba, a rétre, patakra * Senki nem áll jót érted Senki nem vállal kezességet, Amikor hitel felvételére szorulná rá… * A legbizalmasabb barátodról, Aki mindennapos vendég volt házatokban, Kiderül, hogy fizetett rendőrspicli… * Szántszándékkal hagynak kínzó bizonytalanságban: Nem tudhatsz semmit erőszakkal elvitt szeretteidről: Rab, elítélt, vádlott, kivégzett, eltemetett? Hol van, hol nincs – meddig lesz távol, örökre? * A jó ügyek vitorlás-hajói Média és közadakozás hátszele nélkül vesztegelnek * Konzum idióták Akik kritikátlanul mindent bevesznek Cukros mázzal lenyelik a békát A keserű orvosság helyett cukros vizet hörpintenek * A rút kiskacsa Nem tér vissza a hattyúkhoz, Hanem terrorizálva a többieket a képére formálja * Budapest nem nyílt város… Légibombázások, utcai harcok, tankcsaták Felrobbantott hidak, közművek, épületek Elpusztult kulturális értékek és civilek, katonák stb. * A szó veszélyes fegyver, És van aki fegyvertelen, önvédtelen, És van aki naponta sebzi a körülötte levőket * Előbb szólsz, azután gondolkodsz Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna Repül a nehéz szó, ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál el… * Te meg se nyikkansz Hiába faggat, kérdez, vizsgáztat a tanár, Tudsz, amit tudsz – de megtartod magadnak… * Mintha színvak lennél Mintha halláskárosult lennél Mintha vak és süket lennél Mintha néma és béna volnál * Te nagy pénzzel fogadsz a sportmérkőzésre, Nem is sejted, hogy csalás, „bunda” van mögötte * Mindig a többséggel tartasz, Rettegsz különvéleménnyel kisebbségben maradni * Hangulatember, Aki elvárja, hogy mindenki hozzá igazodjon, Ahogy a szeszélyes áprilisi időjáráshoz kénytelen * Csak az eszed élesíted, s azzal büszkélkedsz, Szíved érzékenyítését önsorsrontó módon elhanyagolod (Távolt tartod magad a „felesleges” költészettől-zenétől) * A hóhértanoncok rajtad gyakorolnak * Vak megszokás és gyilkos rutin rabja Beteges félelem az átvizsgálástól, a változtatástól * Tudatosan vásárlom majdnem mindig a legolcsóbbat… Ha a nyomorküszöbön élsz, megfosztanak a választástól? * A homokosság előnye: nem gond a fogamzásgátlás * A nőm az orromnál és a farkamnál fogva vezet? * Másnaposság, macskajaj Amit jobb megelőzni, s amit rossz ráivással kúrálni (A cinikus mondás: ne légy másnapos, maradj részeg!) * Legyetek jók, ha tudtok: Ha van a katona fején sapka, az a baj, Ha nincsen, akkor az a baj * A hálátlan annak az örömét is rontja, aki ad, s azokkal is kiszúr, aki miatta nem kapnak, mert elment az illető adakozó kedve... * Aki ön-védtelenül hagyja magát, az mintegy beinvitálja az ellenséget * Cserebere – KGST Döglött kutyát cserélni döglött macskára * Csengőfrász „Érted jöttünk, elvtárs, nem ellened’” * Vagy nem terjednek a jó hírek, A rosszak viszont szélnél sebesebben, Vagy eláraszt a hírek özönvize, s nincs bárka, Nem tudod a lényegeseket kiszűrni, S nincs egy róluk hitelesen véleményt formáló * A kisgyermek előtt beszélik meg A család zűrös anyagi helyzetét, Még arra is utalva, hogy milyen sokba kerül * Az ügyvéd és a pap A neki megvallott titkokkal házal Rohan vele az ellenérdekű félhez, rendőrhöz * Már – soha - nem tudod, Milyen a cserépkályha melege, illata stb. Milyen madárcsiripelésre ébredni Milyen reggel házadból zöld gyepre kilépni Milyen a kertből szedett eper íze stb. * Hiába vagy, vagy lennél Nagyon jó, első-osztályú labdarúgó, Ha nem engednek labdába rúgni, Ha nem kapsz játéklehetőséget, Ha a többiek nem hoznak helyzetbe… Így ez sosem fog kiderülni, még számodra sem * A maffia, a hálózat, a titkosszolgálat Segítségével indul és bontakozik ki pályád, S mire már-már elhitetnéd magaddal, Hogy te ilyen tehetséges is vagy, Akkor vagy ejtenek vagy kérnek valamit… * A helyes utat választod Miután már minden mást kipróbáltál (feltéve, hogy még addig életben vagy…) * Beszűkítik a falu életlehetőségeit, Elűznek a nagyvárosokba, Az albérletbe, max. lakótelepre, Ahol éhbérért végzel lélekölő munkát * Te csak az olcsóságoddal versenyzel, S a munkaerőpiacon mindig lesz olcsóbb, Pláne, hogy nincs munkás szolidaritás * Ha nem állsz bosszút, Akkor a családod közösít ki, Ha megtorlod a sérelmet, Akkor a törvény sújt rád * Ha nem lopsz, akkor a családod lopod meg * Mire élvezni tudnád a nyugdíjad És a nyugdíjas évek adta szabadságot, Addigra lerobbansz, leépülsz, elmagányosodsz, S hamarosan az elfekvőben-temetőben kötsz ki * Nem lehet tudni, Hogy ki, s milyen részegen ülhet volánhoz Milyen állapotú autó rohan veled szemben – Minden ellenőr korrupt * Minden ötleted lenyúlják Minden találmányod ellopják A te tollaiddal ékeskednek A te hőstettedet sajátítják ki * Csak protekcióval lehet bármit elérni, Hiánycikkhez jutni, iskolába bejutni, Álláshoz jutni, ügyeket elintézni stb. stb. * Az unokád nem örök semmi jót, Az ó rovására veszel fel hiteleket, Csak adósságokat hagysz hátra, S egy lepusztult házat és hazát * A hazait lenézik, mucsaiként elvetik, Ami külföldi, azt majmolják, feldicsérik * Egymagadnak minek főzzél? Eszed inkább az idegenek készételét, Rosszabb esetben a konzerveket, Amikbe több a méreg, mint az étek * Sajnálkozva nézed a tolókocsisokat - De már te is csak a vécére mész gyalog, De kiskirályként minden máshova kocsival… Önként rokkantosítva le magad el is satnyulsz * Három - bánom Annyi minden „értéked” van otthon, Hogy nem szívesen mész el vendégségbe, Magadhoz se szívesen hívsz embereket. Ha mégsem tudsz ellenállni a hívásnak, Akkor meg szinte csak arra gondolsz, Hogy időközben nem rabolnak-e ki… * Peches ember vagy, mégis a jégre mész * Pont az az egy ember bukik le, Aki nem lopott a tombola nyereményekből, Mert ő az egyetlen, aki „amnesztia” alatt Próbálja visszacsempészni a felesége szajréját * Csak a börtön előnyeit látod Koszt és kvartély, fűtés és ruha, A hátrányokat elbagatellizálod, Hiszen most éhező rongyos hajléktalan vagy, De amikor odakerülsz a rács mögé, Már nem lehet kiszállni, visszacsinálni… * Udvariatlanságod miatt Nem nyered el a hallgatóság jóindulatát, S pocsékba megy lélekmentő prédikációd * A kisebb bajt megelőzendő Egy sokkal nagyobb bajba sodrod magad * Csak a fejét ütik, hogy meg ne sántuljon * Aki szereti a látványos eredményeket, Az a rombolásban ér el nagy sikereket, Felrobbant egy házat, felgyújt egy erdőt * Az iskola eléri a nem manifeszt célját, Megutáltatja veled a matematikát, Elveszi a kedved az olvasástól És macskakaparás lesz a szép kézírásból * Elég, Ha csak egy ember hisztizik stb. Máris elrontotta egy tucatnak a játékát, S nem egynek még az egész napját is. Esetleg legközelebb már ezért le sem jön. Amivel meg ő lesz a leépítő ember… * Találkozol egy számodra fontos emberel, De csak annyira élsz az egyszeri lehetőséggel, Mint amikor a hegedűt légycsapónak használják * Petőfi Sándor MINT LÓT-FUT A BOLDOGSÁG UTÁN... Mint lót-fut a boldogság után Az ember, a dőre, Az egyik hátra, a másik előre, Mikéntha már ott volna nyomán. Hiába igyekeznetek! Előttetek, mögöttetek Nincs a boldogság... ott alattatok van A sírhalomban. Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt |
LAST_UPDATED2 |