Szellemi hivatás – árulás – pokoljárás – 5. |
Segítő hivatások - A szellemi/lelki hatalommal vissza-élni |
Nagy Jenciklopédia – XXI. Értelmiségiek, segítők, vezetők Nagy magyar életminőség-vizsgálatok Szellemi hivatás – árulás – pokoljárás – 5.
Petőfi Sándor: Meddig alszol még, hazám?
Meddig alszol még, hazám?
Meddig alszol még, hazám?
Meddig alszol még, hazám?
Meddig alszol még, hazám?
Meddig alszol még, hazám?
Meddig alszol még, hazám?
Meddig alszol még, hazám?
Meddig alszol még, hazám,
Koltó, 1847, október *
Fülöp és Böjte atyaként kallódó gyereklelket mentendő házról-házra kolduljunk… * Mani- pulálatlan felméréssel az érintettekért kutasd és ismertesd a közvéleményt! * Minden kezdet nehéz: mi a kezdő lökéssel beindítunk szellemi műhelyt, fórumot stb.! * Olyan jó, eredeti kérdést elevenítünk és teszünk fel, mely új megvilágításba helyezi korábbi ún. tudásunkat, véleményünket… * Tárgyi- lagosan elősegítjük „alternatív” gyógymódok honosítását és tesztelését, egyenlőbb esélyű versenyzését… * Házassági kapcsolatot propagálva és közvetítve is segítsünk a sok egyedülállónak, agglegénynek és vénlánynak párt találni! * Csak addig élünk-éldegélünk a sportból, míg ezt magáért a sportért magáért tehetjük! * A parttól olykor végleg eltávolodva modern Kolumbuszként hajózz Új Világ felé… * A drága időnkből szívesen áldozunk, ha valaki tényleg komolyan tanulni, gyógyulni, gyónni kíván tőlünk, általunk, nekünk… * Költők vagyunk: istenadta hatalmunk erkölcsi törvényeket hozni és azoknak alapján ítélkezni! * Nem járunk embertől emberig kérdőívezni, mélyinterjút készíteni, mégis mi vagyunk a „consensus omnium” legjobb kifejezői… * Sámánként révületben átkelünk a túlsó partra elhozva az égi segélyt a közösségnek… * Egymástól végleg eltávolodó csoportok közé időben verj hidat a szakadék fölé! * Örökérvényűnek szánt remekművekben őrizzük meg az emberiség emlékezetét! * Előszelektálva csak a legjobb könyveket ajánld, s késztess és képesíts megértésükre, befogadásukra, élvezetükre! * Szaktudásunkkal és empátiánkkal ott állunk a bölcsödétől a mesterkurzusig! * Egy nap se hagyd szó nélkül a megalázó, családbomlasztó és lélekölő nyomort… * A társadalmi igazságtalanságokat bíráld, De ne ringasd illúziókba a szegényeket, S ne bujtogasd őket a gazdagok ellen…! * Hirdesd és éld az igét: a tisztes szegény ember jó-jobb eséllyel élhet-halhat boldogan, feltéve, hogy ha nem nyomorog… * Szellemi immunerősítő védőoltásokat adj a mindenkori „morbus hungaricus” ellen! * Leromboljuk az önáltató illúziókat, kifigurázzuk a divatos életrontó ábrándokat… * Katalizáld – mobilizáld a feltörekvést a lelki nemesek, a szellem arisztokratái közé! * Támpontokat adunk, hogy te is beazonosíthatod a megélhetési politikust, az áruló közírástudót! * Megismerve tedd közzé a varázsigéket, mellyel a veszekedés, a verekedés és háború megelőzhető… * Diplomáciai érzéket csúcsig fejlesztve ültess tárgyalóasztalhoz ádáz ellenfeleket! * Elveid demonstrálni költözz akár egy hordóba is, de irtózz minden öncélú különcködéstől! * A család- terapeuta tisztázza a légkörmérgező félreértést, leleplezze le, tegye nevetségessé az ön- és kapcsolatpusztító játszmákat! * A zavarosban halászókat és a sötétben ólálkodókat megröntgenezzük, átvilágítjuk… * Mint kívülről jött, az outsiderség előnyével élve új paradigmákkal forradalmasíthatod szakterületed! *
Le kell nyesegetni a vadhajtásokat, hogy a legminőségibb termést hozza a szőlő!
* Te vagy az úr, a vers csak cifra szolga – felülírva túllépsz minden létező kánonon! * Te ne akarj bölcsebb lenni mint versed, hisz az egyszeri ihletben született, szóljon az magáért! * Inkább műveljük mint magyarázzuk a csodát – a mű önmagáért beszéljen, kevés rásegítéssel repítse befogadóját! * A leendő vásárló eszére is, szívére is hatva csak a jó bornak festünk cégért! * Vissza- vadítjuk a vadonba a gyógyult farkast és megszelídítjük a vadembereket! * Egy marslakó, egy „vadember” szemével csodálkoztassunk rá üres, sőt káros konvencióinkra, a vak megszokásokra! * A gyermek- palánták vadhajtásait le-lenyesegetjük, a kertjüket ki-kigyomlál(tat)juk… * A légváradat lerombol(tat)juk, de nem hagyunk a lelki-szellemi hajléktalanok sorában… * Közérdekű nyílt levélben követeljünk intézményes garanciát a levéltitokra stb. * A többieket tehermentesítve türelmesen átrágjuk magunkat a nyomasztó méretű könyvhegyeken * Ne dugd be füled, ha szirént hallhatsz, de az árbochoz kötöztesd ki magad…! * Furfanggal, emberismerettel és kitartással kinyomozod: ki gyanúsítható alaposan, ki ellen – nem - lehet és kell vádat emelni! * Csak úgy ítélkezz, hogy a bűnös meglakoljon, de az ártatlan vádlottat felmentsék! * Te légy az a tizenkét dühös emberből, akinek az igazság a legeslegfontosabb! * Intellektuális kihívásként éled meg szellemi játszmád a fehérgalléros bűnözővel… * Megalapítod, gyarapítod, óvod és rendszerezed az általános és szakkönyvtárakat! *
PETŐFI SÁNDOR AUSZTRIA
Miként elpusztult Jeruzsálem, El fogsz pusztulni Ausztria, S mint Jéruzsálemnek lakói, Földönfutók lesznek császárjaid, Földönfutók és üldözöttek! Készüljetek, Ti fölfuvalkodott félistenek, Az óra kondul s futnotok kell, Hogy el ne zúzzanak Az omló trónus romjai... Ott veszni nem szabad tinektek, Tinektek élni, hosszan élni kell a Bukás után Nyomorban, végetlen nyomorban! ~ Hiába mossátok kezeiteket, Ti Poncius Pilátusok, Ámíthatjátok a világot, De lát az isten s ismer bennetek, S nincs számotokra többé kegyelem; Vagy érdemeltek-e Csak annyit is az ég kegyéből, Amennyitől egy hajszál meghajol? Nem! - Birodalmatok A szabadság kálváriája, Uralkodás volt minden vágyatok, Ezért emeltetek Munkácsokat, Hogy a szellem világát, melegét, A rabbilincsek e fölolvasztóját Elrejtsétek mélységes föld alá, S fölötte a sötétségben buján Tenyészhessék a zsarnokok virága, A test- s lélekzsibbasztó butaság... Elrablottátok a népek jogát, És elloptátok kincseit, Ti bíboros haramják, Ti koronázott tolvajok! ~ De a lopott vagyont El nem viszitek magatokkal; Félmeztelen Fognak kiverni titeket A fölemelkedett alattvalók, Mint a tűzkardos angyal Ádámot-Évát a paradicsombul. Kolduljatok, miként Koldultak milliók miattatok! Koldulni fogtok és Nem nyertek alamizsnát, Mert akihez fordultok, az mind Gazságitoknak áldozatja volt, Rátok köp, elrúg bennetek, És undorodva fordul el! S ha ekkép éhen vesztetek, Dögtestetekre hollók szállanak, Mert nem lesz és ne légyen ember az Utálat miatt, aki eltemessen; A hollók gyomra lesz majd sírotok És szemfedőtök a népeknek átka!
Pest, 1848. június
|