BATSÁNYI JÁNOS A bölcsnek állhatatossága |
Jenő verses könyve - Jó, igaz, szép és nagy magyar vers |
BATSÁNYI JÁNOS A bölcsnek állhatatossága Justum e tenacem propositi virum. HORATIUS "Ha ki, mindenét elvesztvén, Reménységet sem talál, Már annak az élet szégyen, S kötelesség a halál!" Az ily bús eltökélésnek, Ha van - ritkán van helye. "Soha kétségbe nem esni," Nagyobb bátorság jele! Az erkölcs hû bajnokának Váltig kell küszködnie, S a vak sors kemény csapásit Békességgel tûrnie. Cézár két nagy ellenségét A világ csudálja bár: Szokratest nagyobbá tészi A halált-hozó pohár. Õt sem gyáva rossz bírái, Akik azzal büntetik, Sem gonosz rágalmazói Bûnbe nem keverhetik. Ha megcsalta bal szerencséd Minden szebb reményedet, S visszarántván adományit, Sérti, gyötri kebledet: Vigyázz! hogy fel ne forgassa Jóra-szánt szándékodat, S le ne gyõzze, vagy alázza Lelki méltóságodat! Nem, fonalát életednek Nem szabad elmetszened, - Tudván, hogy sírodon túl is Van bírád, van istened; Akit, elméd s szíved ellen, Itt talán ma még tagadsz, De kinek majd napjaidról S tetteidrõl számot adsz! Hogy a végsõ áldozatra Ki-ki mindég kész legyen, És honjáért mindenétõl, Mihelyt kell, búcsút vegyen: Méltó! s társaságban élõ Emberhez illõ dolog! De azért, hogy a szerencse Nékünk már nem mosolyog, Hogy vakot vet, hogy elfordul, Agyarkodik, háborog, S kerekével, mint egyébkor, Kedvünk szerént nem forog, Azt itélnünk, hogy lerázván Pályánk nehéz terheit, És megszegvén bölcs teremtõnk S vallásunk törvényeit, Szabad, s illik, sírba dõlnünk... Gyávaság, s bal itélet! Hazafinak s kereszténynek Kötelesség az élet. (1810-es évek) |
LAST_UPDATED2 |