Ábrányi Emil KRAMPUSZ-KIRÁLY. |
Jenő verses könyve - Jó, igaz, szép és nagy magyar vers |
Ábrányi Emil KRAMPUSZ-KIRÁLY. 1879. Krampusz-király a hajdan-korban élt. Bölcs fejdelem volt, mert ritkán beszélt; Csatákat vesztett, vagy vadászgatott; Királyilag töltötte a napot. Egyszer - barátim, halljatok mesét - Krampusz király elveszti az eszét; Országgyülést hív s dúlt arccal ki áll: A nép riong: "Vivát Krampusz király!" Mond Krampusz: "Szólok mindenki fiának: Legyen már vége a komédiának! Vagy csúfság ez, vagy vakság, végtelen, De úgy bántok mint istennel velem. Íme, fejemben korona ragyog, Miért? Hisz én is sár-ember vagyok!" De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár: ""Te nem vagy ember, ó Krampusz-király!"" Mond Krampusz: "Engem Felségnek neveztek, S előttem, mint a birkák, porba estek! Mit tettem én, hogy felségessé váltam? Egész éltemben fogamat piszkáltam És ásitottam szörnyen-szörnyeket Tanácsban, trónon, trónfüggöny megett!..." De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár: ""Te felséges vagy, ó Krampusz király!"" Mond Krampusz: "Látom, hogy éheztek, asztok, Mégis nekem milljókat megszavaztok! Minek nekem e falka millió? Az ország pénze hát csak arra jó, Libériákba hogy verjem bele, S hizlaljak egy raj konclesőt vele?" De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár: ""Kapsz milliókat, ó Krampusz király!"" Mond Krampusz: "Kérlek, dobjatok ki engem! Ezt, mint a nép legfőbb kegyét csengem! Szamár vagyok és plusquam-szemtelenség Hogy szamarat megillessen a fenség! Vezessen kormányt, aki ember szintén, És olcsóbb, bölcsebb és jobblelkü, mint én!" De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár: ""Szent vagy s imádunk, ó Krampusz király!"" |
LAST_UPDATED2 |