A kuruc költészet Nyomtatás
Jenő verses könyve - Jó, igaz, szép és nagy magyar vers

bujdoso avagy a szegeny legeny

Egy bujdosó szegénylegény

1.        Egy  bujdosó szegénylegény,
Idegeny földön jövevény,
Csak megvonta magát szegény,
Hogy ne is látná az napfény.

2.        Nincsen semmi állapotja,
Ismérője, sem barátja,
Jó szerencséjét óhajtja,
Mert előmentit nem látja.

3.        Szakadozott, szennyes ünge,
Rongyos fejér köpönyegje,
Megkopott tollas süvege,
Kidűlt csizmájának kérge.

4.        Elrothadott hevederje,
Megvetkőzött farkasbőre,
Szorult csak egy göcsörére,
Nem sokat hajt mast szőrire.

5.        Hegyes tőre ketté romlott,
Minden szerszáma megbomlott,
Vánkosábul toll kihullott,
Dolmánya, nadrágja foszlott.

6.        Sok sár, víz érte szablyáját,
Hó, zápor verte lódingját,
Rozsda megfogta puskáját,
Lova hullatta patkóját.

7.        Az fehér is holt ösztövér,
Meglátszik rajta az szügyér,
Kórószál ínyéhez nem fér,
Mert loboncot űznyi nem mér.

8.        Italára szomorún néz,
El köll tűrnyi, noha nehéz,
Mert az gyakran csak csupa víz,
Ritkán vagyon rajta boríz.

9.        Inkább pusztákon bujdosnék,
Pogány törökkel csatáznék,
Kövér borjút, báránt ennék,
Az fehér is ott jól laknék.

10.      Abban nincsen remínsége,
Fizetségben nyeresége,
Vitézségen előmente,
Tisztességes híre, neve.

11.      Talán az idő megfordul
Az jó szerencse megmozdul,
Katonacsillag földerül,
Zabot ő akkor nem koldul.

12.      Hol nem lehet, senkit nem bánt,
Két pénzt, garast ha ő elránt,
Nem sokat vét ő azeránt,
Az mint tanulta, csak úgy szánt.

13.      Katonapor ha búsítja,
Tíz avagy húsz, az ki bántja,
Vállát csak meg sem vonyítja,
Csak csöndeszen elmúlatja.

14.      Nám föltette az cégért is,
Van hozzá vastag nyaka is,
Biztatja magát azzal is,
Állapotra mehet úgy is.

15.      Az ki ez éneket szerzé,
Sok helyen ő megijede.
Sok helyen mást megijeszte,
Ekképpen járt ő élete.

kuruc énekek, kuruc dalok, kuruc nóták

a Thököly Imre, majd II. Rákóczi Ferenc vezetésével vívott függetlenségi harcok eseményeivel és személyeivel foglalkozó epikus-lírai alkotások. Műfaji szempontból → történeti énekekre, → politikai dalokra, vitézi énekekre és → bujdosóénekekre, keletkezésük és elterjedésük időpontját tekintve pedig egykorú (1670–1711), bukás utáni (18. sz.-i), továbbá Thaly Kálmán fellépése utáni (1872) csoportokra oszthatók. A kuruc énekek korábbi rétege félnépi, az újabb irodalmi eredetű, mindkét rétegből számos alkotás került be a szóhagyományba; az előző gyökeresebben, az utóbbi alig alakult át. Két évszázadon át tartott e téren is az írás- és szóbeliség kölcsönhatása; számos kuruc ének csak egyik vagy csak másik formában maradt fenn. Mindez megnehezíti a kutatást, mely máig lezáratlan; Thaly és követőinek jó szándékú utánköltései, hamisításai azonban köztudottak. – A kuruc énekek legrégibb rétege törökellenes vitézi ének (Oláh Geczi), a Thököly és Rákóczi közötti két évtizedben a vallásos-elégikus vagy világi-realista hangvételű bujdosóénekek dominálnak; közvetlenül Rákóczi fellépése előtt bukkannak fel a korai → porcióénekek. Rákóczi szabadságharca (1704–1711) első éveiben keletkeztek a győzelmeket ünneplő vitézi énekek: a lovaskatonák bizakodó táncdala, a Csínom Palkó (Nosza rajta, jó katonák...) és a gyalogosok szülőföld-dicsérő éneke, az Erdélyi hajdútánc (Nosza hajdú, fürge varjú...). Korabeli forrás említi még az Őszi harmat, hideg szél fú...kezdetű, közkatonák által énekelt kuruc éneket. A vereségeken jeremiád típusú dunántúli vagy világi hangú erdélyi kuruc énekek keseregtek; a mozgalom vége felé bukkantak fel a Rákóczihoz intézett → panaszdalok. A bukás után felújultak a bujdosóénekek, elterjedtek a különféle búcsúzó énekek (köztük a részben népivé is vált Bezerédi Imre búcsúzó éneke). Ennek és a későbbi évtizedeknek minden szempontból legkiemelkedőbb alkotásai a → Rákóczi kesergője, a → Rákóczi-nóta és a későbbi → Rákóczi-induló. (A Kiállott Rákóczi... kezdetű ún. Rákóczi búcsúja csak félig hiteles, ismert formájában Thaly Kálmán átköltése.) Főként ez utóbbiak éledtek fel ismét a 18. sz. fordulójának ún. nemzeti mozgalmaiban, valamint visszatekintő énekek is (Nem úgy van már, mint volt régen...) – A korai kuruc énekek szerzői írástudó, katonáskodó diákok, vitézek, kisnemesek stb. voltak; nevük legtöbb esetben ismeretlen vagy vitatott (pl. a népszerű, sok változatban feljegyzett Őszi harmat után... kezdetű éneké). Alkotásaikat 18. sz. végi (Dávidné Sóltári) és 19. sz. eleji (Pálóczi Horváth Ádám és mások) → énekeskönyvek tartották fenn, majd a múlt század második felében a → ponyva népszerűsítette az új, irodalmi eredetű alkotásokkal együtt. Egyes alkotások (főként a bujdosóénekek, Rákóczi énekei, az említett vitézi énekek stb.) több változatban maradtak fenn a nép ajkán is, a századfordulón Kálmány Lajos, az 1920-as években Kodály Zoltán, az utóbbi évtizedekben Lajtha László gyűjtött ilyen fennmaradt kuruc énekeket. A szóhagyományban élt változatok eredetijét nem mindig sikerült kinyomozni, ilyen pl. a munkácsi csatáról szóló Magyarországnak ki volt vezére? ...; az 1704-es dunántúli vereség emlékét őrző Bakony-erdőn hull a levél, fúj a szél...; művelt szerzőre valló kései kuruc bujdosóének Megjártam a hadak útját... és több más. A hiteles kuruc énekek nagyobb része →betyárdalokba, → vándorénekekbe, → katonadalokba stb. olvadt bele, a kuruc vitézekhez hasonlóan szegénylegényeknek nevezett betyárok, szökött katonák és más társadalmon kívüliek újabb kori bujdosóénekei a kuruc előképek szerves folytatásai. Az utóbbi évszázadban a kuruc énekek régi rétegének csak töredékei maradtak fenn a nép ajkán, népszerűek voltak viszont Thaly Kálmán és követőinek szerzeményei, átköltései. Thaly önálló versei (Esztergom megvételéről, Bezerédi nótája stb.) csak kevéssé folklorizálódtak, annál szélesebb körben terjedtek el több-kevesebb irodalmi-népköltészeti alappal bíró átdolgozásai (Balogh Ádám nótája, Kuruc tábori dal, Fordulj, kedves lovam, Most jöttem Erdélyből és az említett Rákóczi búcsúja). A kuruc romantika nem kevésbé népszerű, de eszmeileg torz, érzelgős alkotásai (Bathó János: Nagymajtényi síkon letörött a zászló; Andrássy Gyuláné–Dankó Pista: Krasznahorka büszke vára; Endrődi Sándor–Dankó Pista: Gyönge violának letörött az ága... stb.) zárják a sort. – Irod. Kuruc költészet (Szerk., bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Esze Tamás, Bp., 1951); Kálmány Lajos: Történeti énekek és katonadalok (Bp., 1952); Ferenczi Imre: Rákóczi alakja az abaúj-zempléni néphagyományban (Ethn., 1960).

 

A KURUC KOR ZENÉJE

 

A kuruc kor Buda visszafoglalásától (1686) a szatmári békéig (1711) tart. A kurucok Thököly és Rákóczi szabadságharcainak magyar katonái, a labancok a császári zsoldban álló, a magyar nép ellen küzdő katonák voltak. A történelmi eseményeket, a ne­héz emberi sorsok emlékeit őrző korabeli dallamokat kéziratok­ban, énekes gyűjteményekben, ún.melodiáriumokban lehet megtalálni. A kuruc kor függetlenségi harcainak emléke a mai napig él a magyar nép szívében, őrizve az udvarházakban és a ku­rucok táboraiban járt táncokat, megszólaltatott verseket. A dalok a legszélesebb tömegekhez szólnak, könnyen énekelhetők, fe­szes, pattogó ritmusúak.
CSÍNOM PALKÓ

 

2. Ne bánkódjék senki köztünk, menjünk az Alföldre, 
Megrontatik kezünk által a labanc ereje. 
Szabad nekünk, jó katonák, Tisza-Duna közi, 
Labancságnak mert nincs sehult 4 ottan semmi közi.
3. Darulábú, szarkaorrú, nyomorult németség! 
Fut előttünk, retteg tőlünk nyomorult nemzetség! 
Görbe hátú, mert lenyomta füstös muskotéra 5
Elfárasztott, elbágyasztott dióverő pózna!
(Bocskor-kódex)
kalabér 1karabély = hosszú
csövű, katonai fegyver
lóding 2tarsolyszerű táska,
melyben lőport
vagy tölrényt tartanak
dali pár pisztoly 3díszes, fényes,
páros pisztoly
sehult 4sehol
muskoréta 5régi, kanócos puska

 

Alkalmazkodó ritmusban
1.
Kísérjük a dalt ostinato-ritmussal! 
ZENEHALLGATÁS
1.Csergő-Herczeg László (énekmondó): Csínom Palkó
2.Csergő-Herczeg László (énekmondó): Tyukodi-nóta
3.Csergő-Herczeg László (énekmondó): Vörös bársony süvegem (XVII. sz.-i kuruc dalok)

 



A kuruc költészet-Korszakolás, műfajok, művek
LAST_UPDATED2