Jenő verses könyve -
Jó, igaz, szép és nagy magyar vers
|
Várás a tavasz-kunyhóban
Gyep-trónján a Tavasz-kunyhónak, Öreg csont, újra itt ülök. Tágult szemekkel és nyugtalanul Hevülök.
A Tavasz-kunyhó fala: álom. Szőnyege: múlt. Tetője: vágy. S avarra vetve gúnyosan, puhán Kész az ágy.
A Zavar, a Tavasz leánya, Minden sarokból rám nevet S bedúdolnak ős, trágár dalokat A szelek.
Ez az a nász, amit ígérnek S amit soha meg nem kapunk. Holnap, -súgja a végső Tavasz is S meghalunk.
De várok a Tavasz-kunyhóban S a nász-vágy mindig tegnapi: Elment örökre, vagy sohse jön el Valaki
*
Erdő közepében járok - Republic
http://www.gitar.abbcenter.com/?cim=1&id=99684
|
LAST_UPDATED2 |