Költészet
William Butler Yeats versei – M. Pálfy Erika fordításában
150 éve, 1865. június 13-án született William Butler Yeats irodalmi Nobel-díjas ír költő, drámaíró, elbeszélő.
Bögözi Attila: hol éltünk maga volt az éden
hányat is töltesz nem érdekes
hol van a sok régi jó feles
monopol meg kétszemű szilva
vajon mennyi van még megírva
Holt nyelv – Orcsik Roland verse
Éjjel valaki betörte a dupla
szárnyú ablakokat.
Véres nyakú balkáni
gerle a szilánkok közt.
A legboldogabb éjszaka – Dimény H. Árpád versei
hiába igyekszik az idő nem / tehet ellenünk semmit sem ma is / csak az számít hogy ő él belőlem / mindenmás csak kimért póz és hamis
Másnap – Horváth Benji versei
"nincs földem nékem, / csak a férhetetlen / áradat"
Próza
Márton László: Műfordítói levelek Schilling Árpádhoz
Márton László a Katona József Színház felkérésére készítette el a Faust második részének fordítását. Az előadás rendezőjével, Schilling Árpáddal folytatott levelezése által betekinthetünk mind a műfordítói, mind a színházi kulisszák világba. A levelek közlésével erre a rendkívül izgalmas utazásra hívjuk az olvasót, Márton László kommentárjaival és Faust-részletekkel gazdagítva.
Miklóssi Szabó István: Igazgyöngy
„Az anatómia megerőltető volt. Kényszeres izgágasággal tanultam, sétáim alatt motyogtam a latin szavakat. Hónapokat töltöttem a formalinba helyezett testrészek között. Félszemű, ráncos magzat bámult az üvegedényből, érzelmeim állandó vizsgáztatójává lett.” – Miklóssi Szabó István novellája
Benedek Szabolcs: Garniszálló (részlet egy készülő regényből)
„A szálloda kívülről meglehetősen lepukkantnak tűnt. Katának a főiskolás korában elolvasott Márquez-regények garniszállói jutottak eszébe. Kint várakozott, amíg Gábor elintézte a szobafoglalást.”
Szávai Attila: Startkő
„Esténként, hogy hasznosabban teljen az idő, új úszásmódokat találok ki. Van egy füzetem, abba rajzolom. Nézze. Csak úgy mutatom. Itt, például ez. De nem is, inkább ez itt utána, figyeljen. Ez a pillangóúszás továbbfejlesztett változata. De most mondja meg, nem volt egy szadista, aki kitalálta a pillangóúszást?” – Szávai Attila novellája.
Helyszíni
Vacsorázzunk angyalokat!
Az idei JAKkendő-díjas prózaíró, Papp-Zakor Ilka nem mindennapi irodalmi „vacsoráján” vehettünk részt szülővárosában, Kolozsvárott. A tizenkét elbeszélést magába foglaló könyv meseszerű, már-már horrorisztikus elemekkel.
Hang-játék
„Két könyv egyben” – állt Nagy Zopán könyvbemutatójának meghívóján, s e kettős kötetet keltették életre változatos hangeffektekkel a költő társaságában Kókai János és Monhor Viktória a Nyitott Műhelyben.
Hangzó csoda Kolozsvárott
A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét 1941-re nyúlik vissza, amikor Erdély fővárosa is bekapcsolódott a budapesti rendezvénysorozatba, majd hosszú idő után 2011-ben szervezték meg újból a magyar könyv és könyvkiadás ünnepét a Kincses Városban. Az idén ötödik kiadásához ért rendezvény gazdag könyvvásárral, sok szépirodalmi és kulturális programmal várta az érdeklődőket.
Kritika
Hogyan lett tizenkét nőből fiatal szélhámos?
„A novellák valahol félúton helyezkednek el Kafka és Örkény, a rémületes kiszolgáltatottság és a feje tetejére állított világ komikuma között.” – Laik Eszter írása Forgách András Valami fiatal szélhámos című kötetéről.
Az év legprovokatívabb könyve
Massimiliano Parente olasz író Hitler után a második legnagyobb művész című regénye a blaszfémia határát átlépve élcelődik a kortárs képzőművészeten, miközben cinizmusával szórakoztatja az olvasót. Benedek Leila írása.
Interjú
Az utolsó emigránsok
Sárközi Mátyást könyvheti beszéde kapcsán kérdezgettük a magyarországi és angliai kulturális élet különbözőségeiről, a modernkori kivándorlás perspektíváiról, és azokról a művészekről, akik évtizedekig kovászai voltak az angliai magyar kulturális életnek. – Az író Londonból válaszolt kérdéseinkre.
Nyáry Krisztián kiadná Nyírőt, de egy tömeggyilkost már nem biztos
Nyáry Krisztiánt, a Magvető Kiadó vezetőjét kérdeztük arról, hogyan reagálhat egy kiadó, ha egyik szerzője tanárként feltételezhetően zaklatja a diákokat. Meghúzható-e a határ szerző és életmű között?
Tárca
A nemtudás mestersége
„Én úgy vagyok vele, hogy az énekelni nem tudó színészek, a mértani vonalrajzoknál egy életen át kitartó festők és a kizárólag madzagcseréhez értő szakemberek esetén csupán kétségeim támadnak a tehetségüket illetően, de amikor valaki a legszűkebb szakterülete alapjaival sincs tisztában, ott meginog a civilizációba vetett bizalmam.” – Laik Eszter tárcája
Fűalatt
Deák Csillag: Gyökeret eresztve – Kölüs Lajos: Belakott táj, nyitott ablakok
Katona-Zsombori Mária műveiben ott az esztétikai, érzületi, életviteli minőség. Járt úton halad, de senki által nem hagyja magát sodorni vagy sodortatni. Magabiztosan áll a saját lábán.
Óriásplakátokra gyűjt Viola Szandra, a testverselő költőnő
Viola Szandra költőnő megelégelte a „plakátharcot”, ezért ő is óriásplakátokra gyűjt, azonban nem akármilyenre: versidézeteket szeretne a hirdetőtáblákra íratni.
Debüt
Csabai Nikolett Éva
Hajszálanként tűnnek elő az erek, elfolyik bennünk a látszat. Arcod tükörként verődik vissza a pilláimon, bennem töredékek alatt veszel el. A rezonancia szétfeszíti a hangunkat, a torkodon lecsúsznak a levegő részecskéi, a zúgás csak másodperc.