NIMFOMÁNIA |
Írta: Jenő | ||||
2014. január 24. péntek, 20:55 | ||||
Izgató vagy taszító?Nők, akik betegesen kívánják a szexet
Izgalmas, sőt izgató lehet egy férfi számára, ha a látóterébe került nőről kiderül, hogy habzsolja a szexuális élvezeteket. De vajon hol van a határ a szexuális szenvedély és a mániás szexuális aktivitás, a nimfománia között? Bár a szexuális vágy felfokozottsága önmagában nem tekinthető betegségnek, más tünetek megléte esetén figyelmeztető, kórjelző tünet lehet. A köznyelv ennek ellenére nem tesz különbséget a nagy étvágyú, szexuálisan nyitott és befogadó nők, valamint a felfokozott vágytól (is) szenvedő betegek között. A legtöbb esetben ez szerencsés is, hiszen a vágy meglétét önmagában kórosnak tekinteni visszásságokat eredményezne, főleg úgy, hogy a közgondolkodás, az átlagnál magasabb női szexuális étvágyról úgy általában, egyébként is sértő módon nyilatkozik. Míg a szexet kergető férfi nagymenőnek számít és környezete ezt a viselkedést általában meg is erősíti, addig a hasonló módon viselkedő nők megítélése kifejezetten negatív, még akkor is, ha mindemellett környezete, némi erotikus potyázás reményében, kihasználhatja adakozó kedvét.
A jelenség egyféle kóros nemi igazgatottság megjelenése a nőknél, amely nemritkán ideg- vagy elmebetegség tüneteként, vagy ahhoz kapcsolódóan lép fel. Jellemző rá az általános (nem csak a szexualitás területén) fellépő fokozott izgatott állapot, az érzéki ingerek állandó jelenléte és az azokra való fokozott válaszkészség mániákus erőssége. A nimfomániában szenvedő nőknél az orgazmus elérésével nem csillapodik a szexuális vágy, hiszen a gyönyörtől és az ezekhez kapcsolódó lelki-szellemi kielégüléstől függetlenül, zsigeri módon, folyamatosan jelen van. A vágyain uralkodni képtelen, és felrúgja vagy semmibe veszi a társadalom kulturális szokásait és elvárásait, hiszen fel sem mérheti azokat. A nők egy részének zavarba ejtő, olykor ijesztő szexuális magatartása így természetesen nem jellemhibából, hanem betegségéből adódik.
Ezzel szemben gyakran sütik rá a nimfománia bélyegét azokra a nőkre is, akiknek szexuális vágyai erősebbek az átlagnál, vagy ugyan átlagos, csak éppen nem rejtik véka alá, hogy ők szeretik a szexet. Hiszen valahogy, valamiért ez még mindig a férfiak privilégiuma maradt, és ha egy nő deklaráltan élvezi a szexualitást és nyíltan vállalja, hogy keresi is az alkalmat arra, hogy szexuális késztetéseit, vágyait és álmait egy vagy sok partnerrel megélje, azt elítélik. Gyimesi Andrea szexuálpszichológus
A nimfománia mellé tehát fel kell mutatni még pár dolgot, hiszen önmagában a "túlzott" szexuális vágy fokozott jelenléte fölött nem fog ítélkezni a klinikai kódex.
- Ha számos, párhuzamos partnerrel élhető csak meg a kielégítő szex, megfelelő hajlandósággal bíró tartós kapcsolat esetén is szükségesek a "külső" kapcsolatok - Ha a normák felrúgásával jár a kielégülés megszerzése, alkalmazkodási problémákat okoz a vágy kielégítését célzó viselkedés - Ha a személynek szenvedést, súlyos gondot okoz ez a vágy - Ha a kapcsolatban, a partnertől nagyon különbözik a habitus és ez okoz problémát (Ez nem kóros, "csupán" szenvedést keltő állapot.) - Ha a szexuális partnert az illető tárgyként kezeli és csak így képes az orgazmusra - Ha a kielégülés élménye a számtalan aktus megléte esetén is elmarad - Ha az illető hölgy női mivoltát nem érzi megfelelőnek, azzal elégedetlen a számos aktusok nélkül, és az összefüggésről nem lehet simán "lebeszélni" - Ha a szexuális aktusra nem a megszokott értelemben vett vágy hajtja az illetőt, hanem egy olyan impulzus, mely ettől különböző, de erős késztetést okoz. Azt mondhatjuk tehát, hogy önmagában a vágy nem kóros, bármekkora is legyen az. De kóros és/vagy szenvedést okozó lehet: - a kötődési zavar, - a normáktól elrugaszkodott viselkedés, - a kényszergondolat, - a kényszercselekvés, - párkapcsolatban a szexuális habitus eltérése, - a szexuális identitás vagy az önbizalom gyengesége, - a megszokottól eltérő és másnak vagy a személynek szenvedést okozó különleges vagy extrém szexuális preferencia. A felsorolás persze koránt sem tekinthető teljesnek, de messzire vezetne minden olyan probléma említése, melynek tüneteként a fokozott szexuális vágy megjelenhet. Mindezek külön-külön kezelendő problémák, bár a felszíni tünete bármelyiknek lehet a felfokozott szexuális étvágy. Azaz: amikor a nimfomániáról beszélünk a szó hétköznapi értelmében, akkor számos, egymástól nagyon eltérő kérdéskört feszegetünk, nem szabad tehát általánosítani. Óvatosan a betegség fogalmával!
Gyimesi Andrea szerint távolról nehezen definiálható, hogy a különböző szexuális vágy önmagában, vagy a közelségkeresés, önbizalomhiány, kommunikációs zavar, vagy egyéb baj áll-e a túlzott vágyra panaszkodó felek problémáinak hátterében. A kapcsolaton belüli szabad törvénykezés szokásjoga miatt pedig nem is tesz jót az ilyesmi. Az országos szexteszt adatai alapján a heti egyszeri szexuális aktus még teljesen átlagos szokásnak minősül, a több jóval gyakoribb, mint a kevesebb, de sok-sok boldog pár létezik ettől különböző gyakoriságú nemi élettel. A szexuális vágy felfokozottsága önmagában tehát nem kóros, noha jele lehet olyan problémának, amely segítséget igényel. De ez igaz a testünk minden fiziológiai eltérésére, szélsőségére és sajátosságára. Kassai Tini |
||||
LAST_UPDATED2 |