Olcsó-drága ingatlanos trükkök Nyomtatás
OLY KORBAN ÉLÜNK ABC

VIGYÁZZON, EZEK AZ INGATLANOSOK OLCSÓ TRÜKKJEI

Cikksorozatunk első részében arról írtunk, hogy az ingatlanügynök lehet a porszem a gépezetben az eladó és a vevő között. Most olyan történeteket mutatunk be, amikor már az ügyfelek zsebére megy a játék: a szóbeli ígérettel szöges ellentétben álló apró betűs részek a szerződésben, a megbízás lejárta után is járó jutalék, hirdetési díj, az eladó megtévesztésére bevetett kamuvevők. Az ingatlanpiac felpörgött, a devizahiteles perek után jönnek az ingatlanos perek?

 

A csok meghirdetésével és az új lakások építése utáni áfa csökkentésével kevés az olyan ingatlan ma Magyarországon, amelyiket ne lehetne néhány hónap alatt eladni. Az általunk megkérdezett szakértők véleménye megegyezik abban, hogy az a lakás, amelyik a tulajdonos nyakán marad, túlárazott, rossz helyen van, vagy rossz a beosztása.

Csakhogy mire mindez kiderül, könnyen lehet, hogy mind a vevőnek, mind az eladónak tönkremennek az idegei az elpocsékolt idő és a bosszantó ingatlanosok miatt. Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a lakáshirdetők miként próbálják meg levakarni magukról az ingatlanügynököket. El kell ismerni, hogy vannak megbízható és szorgalmas ügynökök, de a legtöbbjükről mégis azt tartják: erőszakosak, idegesítőek, zaklatják az embereket, nem is beszélve a kóklerekről. Most arról lesz szó, hogy milyen buktatói lehetnek az ingatlanközvetítők által alkalmazott szerződéseknek.

„Felháborító az eset” – fakadt ki a VS.hu-nak egy férfi, aki tavaly Révfülöpön vett egy nyaralót a feleségével. A házat egy nagyobb franchise cég is hirdette, nem sok sikerrel: az ügynök a megbízás egy éve alatt nem talált rá vevőt. A család megvárta, amíg lejár a megbízási szerződés, csak utána kötöttek az eladóval előszerződést, és fizettek neki foglalót. Ekkor jött a feketeleves: az ingatlanügynök közölte, a vele kötött szerződés szerint ha annak lejárta után még egy éven belül nem ő, hanem a tulajdonos hoz vevőt, a jutalék akkor is jár neki, ráadásul nem is a vételár, hanem az irányár után. A megbízási szerződés 11. pontja ugyanis úgy szól, hogy „a megbízott akkor is jogosult az irányár alapján számítandó megbízási díj 50%-ának megfelelő összegre, amennyiben a tulajdon átruházására vagy más ellenérték fejében történő jogszerzésre irányuló szerződés nem közvetlenül a Megbízott által közvetített személlyel jön létre”.

A vevő esetében ez azt jelenti, hogy 348 250 forintot plusz az áfát kell az ügynöknek jutalékként kifizetnie, szerinte „a semmiért”. A család azt szeretné, ha a bíróság érvénytelenítené az ingatlancéggel kötött szerződésüket.



 

Zánkán is hasonlóan járt egy család. Ők először ingatlanügynök segítsége nélkül próbálták meg eladni a nyaralójukat. 16 millió forintért hirdették, de akadt rá vevő. Később megbíztak egy nagy céget az eladással, és eleinte örültek, mert a cég 18,8 millióra értékelte az ingatlant. Csakhogy egy hónap múlva levitte az árat 15,9 millióra, mondván, csaknem 19 millióért nem kell senkinek. A nyaraló azóta elkelt, 15,5 millió forintot fizettek érte. Vevőt végül itt is a tulajdonos, nem pedig az ügynök talált, azonban utóbbinak – a megbízási szerződés szerint – itt is jár a jutalék, és itt is a magasabb összeg, a 18,8 millió forint után. A család nem szeretné, hogy a nevük megjelenjen a sajtóban, szerkesztőségünkkel azt közölték: még gondolkodnak rajta, hogy fizessenek vagy pereljenek.


Szépen ülni kell

 

– mondta Lichy Gábor ügyvéd arra utalva, hogy szerinte fizetni és perelni sem kell. „Ha az ügynök és az irodája mindenképpen ragaszkodik a pénzhez, indítson ő eljárást, és bizonyítsa, hogy nemcsak az ügyfél orra alá dugta a szerződést, hanem, mint egy hülye gyereknek, érthetően el is magyarázta a feltételeket.” Ebben az esetben szerinte egyértelműen tisztességtelenek voltak, mert „ellenszolgáltatás nélkül nem lehet viszonylag nagyobb összegre igényt tartani”. Az ügyvéd hozzátette: sok ehhez hasonló ügy van, közülük több már a bíróságon zajlik. „A hitelkárosultak ügyei megváltoztatták a bírók hozzáállását az ilyen esetekben is: ha a felperes, vagyis az ügynök vagy a cég nem tudja bizonyítani, hogy tájékoztatta az ügyfelét, a bíróság elutasítja a keresetet.”

Egy másik jogász a VS.hu-nak úgy nyilatkozott: noha egyértelmű, hogy „palira vették őket”, ezt mégsem könnyű a bíróságon bizonyítani. Ezért ő ilyen esetekben inkább azt javasolja, hogy ne a bírósághoz, hanem a fogyasztóvédelmi hatósághoz forduljanak.


NEM APRÓPÉNZRE MEGY

 

Tóth Csaba András, az Otthon Centrum értékesítési és oktatási vezetője nem így látja: szerinte az ilyen típusú szerződések korrektek és tisztességesek. Azt mondta,


az ügyfelek ilyen esetben nem sikerdíjat, hanem marketingköltséget fizetnek a cégnek.

 

Marketingköltségnek számít az a pénz, amit az online hirdetésekre, a különböző televíziós kampányokra költenek, de beleszámítják még azt is, hogy mennyibe kerül a céghálózat irodáinak fenntartása. „Nem aprópénz” – hangsúlyozta az értékesítési vezető, hozzátéve, hogy ritka az az eset, amikor az ügyfelek panaszt tennének emiatt. Az olyan panaszok száma összességében is elenyésző a cégnél, amelyekben az ügyfelek az ügynökök munkájával elégedetlenek. „Tavaly két kollégával bontottunk szerződést azért, mert az ügyfeleknek, akik panaszt tettek, igazuk volt.”

Ennek némileg ellentmond, hogy az ítélőtábla kiadott egy nyilatkozatot, amely meghatározza, hogy az ingatlanközvetítési megbízási szerződéseknél mi minősül tisztességtelen kikötésnek, azaz semmisnek. Ez a dokumentum is arra utal, hogy sok ügy kerülhet a bíróságok elé.


AHÁNY CÉG, ANNYIFÉLE SZERZŐDÉS

 

Minden, ingatlanközvetítéssel foglalkozó cégnek saját, előre elkészített blanketta nyomtatványa van. Ez – attól függően, hogy nagy franchise cégről vagy apró garázsirodáról van-e szó – lehet profi kinézetű vagy egyszerű, gépelt, A4-es változat. Ilyen is, olyan is van a piacon. Az otthon centrumos Tóth Csaba András szerint nincs ebben semmi különös,


attól versenypiac a versenypiac, hogy nem egyformán működünk.

 

A szerződés mindenesetre első látásra még ígéretesnek tűnhet, aztán jöhetnek a kellemetlen meglepetések.


Pozsonyi u. 1.; lakás; Radnóti Miklós; Gyarmati Fanni; Budapest; Jászai Mari tér

 

Attila arra panaszkodik, hogy az ingatlanossal kötött szerződésben azt is meg kellett mondania, mi az az ár, amiért már eladnák a lakást. „A szöveg erre az volt, hogy csak belső használatra kell nekik. Közben a szerződésben apró betűvel benne van, hogy ha egy vevő ezt az árat kínálja, a jutalékot akkor is meg kell adni, ha nem fogadom el az ajánlatát. Csak erre nem figyelmeztet az ingatlanos.” Az Otthon Centrum munkatársa szerint ez sem minden esetben van így, sok múlik a szerződés típusán.

„Először nem akartam szerződést kötni az ingatlanossal” – folytatja Attila, „akkor jöttek azzal, hogy oké, nem kell, de egy Ausztráliában élő magyarnak pont ilyen lakás kéne, amikor épp Magyarországon van. Kértem, hogy hozza ide, kössünk szerződést, és akkor kifizetem a jutalékot. Erre az volt a válasz, hogy sajnos csak akkor tudunk szerződést kötni, ha a lakást beviszi az adatbázisba. Akkor elbúcsúztunk.”

Ezzel a trükkel próbálkoztak Nagy Diánáéknál is. A család az ingatlan.com-on hirdette a házát, ott szúrta ki egy ingatlanügynök a hirdetést. Azt állította, van egy vevő, akit pont ilyen ház érdekel. „Állandóan hívogatott, nagyon kedves volt, mézesmázos.” Diána is azt ajánlotta, találkozzanak személyesen, hozza el azt a vevőt. Az ügynök itt is ugyanúgy reagált: előbb szerződést kell kötni. „Még erre is hajlandóak lettünk volna, kértem, küldje el e-mailben, hogy az egyébként jogász férjem megnézhesse. Azóta sem történt semmi.”

Lászlót is telefonon keresték meg, miután látták a hirdetését az egyik nagy portálon. „Akkor az volt a sztori, hogy ők nem ingatlan-, hanem hirdetési ügynökök, ez ki is volt emelve a szerződésben. Azt hangsúlyozták, hogy nincs kockázat, mert csak akkor kapnak pénzt, ha eladják az ingatlant. Egy évre szólt a szerződés, és a letelte után jött a számla, hogy fizessek 100 ezer forintot, mert el ugyan nem adták, de hirdették a lakást. Egyértelmű, hogy én voltam a balek, nem olvastam el a szerződést.”


EZEK AZ INGATLANOSOK TRÜKKJEI

 

Az is meglepetésként szokta érni az ügyfeleket, amikor kiderül, hogy az ingatlanügynök jutalékát 27 százalékos áfa is terheli. Ez egy 20 millió forintos lakás eladásánál, 5 százalékos sikerdíjjal számolva, további negyedmillió forint kiadást jelent.


ingatlanközvetítő, lakáshirdetés

 

Egy másik trükk a kamuvevő. Andreát egy fiatal nő hívta telefonon, hogy lakást keres, megnézné az övét, amit hirdet. Pár órával később újra telefonált, hogy elhívná egy ingatlanos barátját is, szigorúan magánemberként. „Szokás szerint körbenéztek, a hölgy lelkendezett, hogy ez a lakás szerelem. Majd hirtelen felállt, hogy neki mennie kell egy másik lakást is megnézni, az ingatlanos barátja viszont maradna. Itt már egy kicsit gyanút fogtam.” Az ingatlanos rögtön előadta, hogy ha az ismerőse mégsem venné meg a lakást, akkor neki van egy biztos vevője. És már vette is elő a sokoldalas szerződést. Kiderült ugyanis, hogy az egyik nagy franchise cég ügynöke. „Nagyon bosszús lettem, hogy a munkámat félredobva rájuk szántam majd egy órát. Ezt gyorsan meg is írtam nekik egy levélben, válasz azóta sem érkezett. Gondolom, azóta is járják a műsorukkal az eladókat.”

Bevett trükk az is, hogy az ingatlanos néhány nappal a megbízási szerződés aláírása után máris fizetőképes vevővel jelentkezik, akinek nagyon tetszik a lakás, és le is tesz több százezer forint foglalót. Az ügynök átveszi a jutalékot, néhány nap múlva azonban kiderül, hogy a „vevő” mégsem tudja megvenni az ingatlant – például azért, mert nem hitelképes.

De van ennél durvább eset is: a hvg.hu számolt be arról, hogy Érden az ingatlan értékesítésére felfogadott ügynök beköltözött a tulajdonos házába, amíg az külföldön volt. Rendőrségi ügy lett belőle.

Ellenőrizni és utánajárni is nehéz az ingatlanközvetítőknek, mivel a szakmában még csak egységesen elfogadott etikai kódex sincs. A szakmaiság mérőszáma lehetne a problémás, peres esetek száma, típusa, de a hivatalos szerveknek nincsenek erre vonatkozó adataik.

Azt megtudtuk, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál folyamatban van az ingatlanközvetítők által alkalmazott szerződéses rendszer vizsgálata. És a Magyar Ingatlanszövetség is dolgozik egy jogszabálytervezeten, amely szabályozná, hogy kik lehetnek értékbecslők, ingatlanközvetítők, milyen jogosultságokkal rendelkezhetnek, és melyik hatóság léphetne fel ellenük. A kóklereket ki is zárhatnák a piacról, akárcsak az etikátlanul eljáró közvetítőket, értékbecslőket.