Nemzeti Hírháló hírlevél - 2015 június 05. Nyomtatás
OLY KORBAN ÉLÜNK ABC
Nemzeti Hírháló hírlevél 2015 június 05.


ZARÁNDOKLAT MÁRIA JELENÉSEK és 
FÖLDANYÁNK ÉPÍTETT TÁJTEMPLOMAIBAN

SOMLÓSI LAJOSSAL, a tájtemplomok szakértőjével
11 nap: 2015. szeptember 3-13-ig
Részletek itt: egipatrona.hu
Kapcsolódó: A piramisok körül megállt az idő

GYORSMENÜ
• Feliratkozás
• Olvasás honlapon
• Napi programajánló
• Facebook oldalunk
• Támogatás-tagdíj
Jelen levőkLetöltési statisztika


Kedves Olvasó!

A Hírháló emlékkönyvet indít, amiben a kedves Olvasó által is küldött emlékanyagok fognak szerepelni. Családi és lakhelyen készült fotók, levélüzenetek, Hírhálóval kapcsolatos történetek és tapasztalatok leírása is helyet kap. Ennek a gondolatnak archívummá való szélesítése az utókor számára is hasznos lehet. 

Kérem a kedves Olvasót, küldjön a Hírháló számára családi körben vagy a környékén készült felvételt és hozzá egy levélkét postai úton a készülő emlékkönyvünkbe! 2009 Karácsonyán indítottunk egy ünnepi gyűjteményt, aminek nagy sikere volt akkor. Hasonlóképpen folytatni szeretnénk az Olvasó véleményével kibővítve akár ünnepi, vagy akár hétköznapi, esetleg népviseletben készült fotókkal. 

95 éves elszakítottságunk apropójából a külhoniak számára, amennyiben postacímünkre megküldi levelét, 12 hónapos - lévén idén 12 éves a Nemzeti Hírháló - tiszteletbeli klubtagságot ajánlok fel!
A küldeménybe kérem beleírni: 
- nevét 
- e-mail címét 
- lakhelyét 
- véleményét hírlevelünkről, vagy bármiről 
- engedélyét vagy tiltását, egy nevet és települést mutató honlapos listában való megjelenéshez 

Egy vagy több fotót kérek mellékelni, amit egy nagy könyvben rögzítünk és kérésére megtekintési lehetőséget biztosítunk. 

Postacím: Nemzeti Hírháló 
2095 Pilisszántó, Kossuth u. 65. 

Postára feladását kérem egy e-mailben is jelezni, hogy odafigyeljünk küldeményére! 
E-mail cím:  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Köszönettel: 
Kovács János, 
Hírháló mindenes 

Kapcsolódó: Magyarok Karácsonya



"A politika nagyurai csak beszélnek a békéről, de nem akarják a békét, csak beszélnek az emberi jogról, de félnek az emberi jogoktól. Mert sem a béke, sem az igazság, sem az emberi jogok nem jövedelmeznek nekik semmit, csak az üzletek jövedelmeznek és egy szegény kis nép igazsága nem üzlet senkinek."
(Wass Albert)



Trianon-95 - Budaházy György
2015. június 02. MVSZ

Az én születésnapom június 3-án van, egy nappal Trianon gyásznapja előtt, ezért nem tudok felszabadultan úgy ünnepelni a születésnapomon, hogy ne jusson eszembe, hogy a másnap miféle nap is. Már gyerekkoromban elültette bennem nagymamám a trianoni igazságtalansággal szembeni meg nem alkuvás magvát, ami életutamon előre haladva szárba is szökkent. Már a '90-es évek elején Nagy Magyarországos karszalaggal a kezemen mászkáltam állandóan, és az ezredforduló környékén Magyar Revíziós Mozgalom néven civil mozgalmat hoztam létre, amivel az utcai járókelőknek tartottunk minden hónapban "fejtágítást" Trianon igazságtalanságáról. 

Kiábrándító belegondolni, hogy a rendszerváltás óta hány alkalmat szalasztottak el az országunkat aktuálisan irányító különböző hazaáruló politikusok, hogy visszaszerezzünk valamit elorzott földünkből. Azt gondolom, hogy az Ukrajnában elindult bomlási folyamat, már nem lehet az, amelyik a nekünk szolgáltatott valamilyen igazságtétel nélkül érhet véget, ezt az újabb hazaárulást már nem szabad hagynunk! Minél több közszereplőnek és szervezetnek kell nyíltan kimondani itthon és külföldön is, hogy igenis a mi határaink igazságtalanul vannak jelenleg meghúzva és változást tartanánk ebben indokoltnak! Ebből a szempontból is tartom fontosnak a versailles-i figyelemfelhívó tiltakozó megmozdulást. 

Budaházy György



A Trianoni diktátum 95. évfordulójára
2015.06.03 Nemzeti Hírháló

Hozzák nyilvánosságra a Trianoni diktátum záradékát, amit mai napig nem tartanak be az utódállamok!


1920. június 4-én a versailles-i kastélyrendszerhez tartozó Nagy-Trianon palotában minden idők legszégyenteljesebb és legigazságtalanabb "béke"- diktátumát kényszerítették egyoldalúan a magyarságra a kollektív bűnösség elvét alkalmazva. Egyedül a magyaroktól tagadták meg a kötelezően előírt önrendelkezési jogot, miközben a többi állam Magyarország rovására gátlástalanul gyarapodhatott. Hazánk területének 2/3-át, lakóinak több, mint 1/3-át elcsatolták. 

Nincs a világon még egy ország, melyet saját nemzetrészei határolnának. A földgolyón nincs egyetlen példa sem a történelem során, arra a tragédiára, amit a magyarság a Kárpát-medencében megszenvedett, nemcsak magáért, de Európáért is. 


A trianoni diktátum eredetileg francia, angol és olasz nyelven jelent meg. A francia és angol nyelven megjelent szövegeknek volt záradéka, amit még ma is elhallgatás övez. Ebben, az idő ( 50? 70? év) múltával történő népszavazásról is történik konkrét említés. 

A megjelent magyar fordítások a záradékot nem tartalmazzák. Az igazság napfényre kerülne, ha a megfelelő vezető politikus venné magának a fáradtságot és bátorságot, és az eredeti francia szöveget hivatalból megtekintené. De az is kellően elősegítené a felvilágosítást, ha a KAPU folyóiratban a 10-15 évvel ezelőtt közreadott záradék közismertté válna. 


A 95 esztendeje történt tragikus feldarabolás problémái máig megoldatlanok. Míg az öt felé hasított magyarság Magyarországként megmaradt részének minden diktátum pontot be kellett tartania, és betartja ma is, addig az utódállamok, a hozzájuk csatolt magyar országrészeken egyáltalán nem tartották be a Trianoni diktátumban, majd az azt követő szerződésekben és egyezményekben vállalt, és előírt kötelezettségeiket, nemcsak az önrendelkezés, a nyelvhasználat, az oktatás, de sok más területen sem. A II. Világháborút követően az elcsatolt nemzetrészeken a magyar lakosság ellen egyértelmű genocídium (népirtás) zajlott. Százezreket űztek el szülőföldjükről, tízezreket hurcoltak el, vertek agyon, lőttek tömegsírba, a Délvidéken és a Felvidéken, míg Erdélyben a legbarbárabb módon a székely falvakba felment vasgárdisták bárddal fejezték le a férfiakat és fiúkat, s hurcolták el a lakosságot Észak-Erdély visszacsatolását megbosszulva. 

1945-öt követően 1956-ig Erdély gyakorlatilag szovjet katonai felügyelet alatt állt. A román részről történő kegyetlen, magyar népirtást így leállítódott. Csak az 1956-os szabadságharc leverését követően került Erdély ismét teljesen a románok kezébe, amivel lehetetlenné vált egy esetleges újratárgyalási kezdeményezés is. 

Miután Kádár János 1975-ben a Helsinki találkozón igazságtalannak nevezte a békediktátumot, majd ezt követően Romániába utazott, reménykedve, de hiába vártuk, hogy a Trianon-kérdés is előkerül a tárgyalások során. 

Ezek a tragikus történések azonban nincsenek a köztudatban, s az érintettek kihalásával, eltűnnek az emlékezetből is, ellentétben olyan tragédiákkal, melyekre naponta emlékeztetnek. 

A XX. század végén Európában újra rajzolták egyes országok határait. Például egyesült az NDK és Nyugatnémet ország, melyet mi, magyarok segítettünk elő, és szétválás, felbomlás volt a csehszlovákoknál, a szovjeteknél, a jugoszlávoknál. 

Ekkor a magyar politikusok, mint akiket kígyó bűvölt meg, nemcsak, hogy nem képviselték a magyar nemzet érdekeit, de azzal ellentétesen cselekedtek. Erre példa Antall József, amikor Jeszenszky Géza külügyminiszter szégyenteljes ténykedését követően a magyar-ukrán alapszerződésben foglaltakat aláírta, miközben darabjaira hullt a Szovjetunió. De említhetnénk a Délvidéket is, Jugoszlávia felbomlása kapcsán, amiért Csurka István emelt szót az akkori Országgyűlésben. 

Negyed évszázad telt el a "rendszerváltás"-nak nevezett időszak óta, és magyar részről sehol komolyabb érdemi tevékenység nem történt. Sőt az újonnan alakult Szlovákia még a Dunát is elterelhette, és folyamatosan zajlik az ott élő magyarok hátrányos megkülönböztetése úgy a nyelvhasználat, mint az állampolgárság tekintetében. Legújabb ötletük, hogy Rákóczi fejedelem hamvait "haza kívánják küldeni", száműzve vezérlő fejedelmünket a Kassai dómból. A Benes-dekrétumok érvényben vannak. A Délvidéken, de a Felvidéken is újra és újra történtek etnikai alapú bántalmazások. Romániában sem rózsás a helyzet, sőt egyre több a probléma. 

A magyar kormány pedig nem kellően határozott a kérdések megoldását illetően. Többször is visszavonulót fújt, a "jó szomszédi" békesség jegyében, ellentétben a környező országok elfogadhatatlan álláspontjával szemben. 

A magyar kormány sem Románia, sem Szerbia EU-hoz történő csatlakozásakor nem támasztott az elcsatolt területek magyar lakossága érdekében jogos feltételeket, miközben az elcsatolt területeken még a Trianoni diktátum előírásait sem tartották be. 

Eközben Martonyi János volt külügyminiszterünk idegen elvárásoknak történő folyamatos megfelelési kényszere nem volt szinkronban azzal, amit a nemzet a külügyminiszterétől elvárna. De ma sem jobb a helyzet, ha Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Németh Zsolt államtitkár tevékenységét kísérjük figyelemmel. 

Az is kétségtelen, hogy a parlamenti képviselők nagy részének sajnálatosan hiányos a történelmi tényismerete. Ezért ezekben a kérdésekben jelentős részük ellentétes álláspontot képvisel, az igazsággal szemben. Napjaink megdöbbentő példája a Miskolcon történt román emlékmű megkoszorúzása a hősök napja alkalmából a fideszes városvezetés részéről, néhány nappal a trianoni évforduló előtt. 

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyarságukért fizikailag is bántalmazzák az elcsatolt szülőföldjükön élő magyarokat. Az elszakított részeken, különösen Kárpátalján, a magyar emlékművek, szobrok ellen több méltatlan támadás történt. Sajnálatos módon, itthon, az anyaországban is a nemzetellenes erők részéről. Erdélyben is támadás indult a székely zászló használata ellen. 

A pártokkal ellentétben, a lakosságból egyre többen felismerik a történteket, és egyre jobban megismerik a mérhetetlen igazságtalansággal járó fájdalmakat, a begyógyulatlan fizikai és lelki sebeket. Nem véletlen, hogy civil kezdeményezés volt a 2004. december 5-i népszavazási kísérlet, amit az akkori kormány és a honatyák jelentős része, - köztük nem egy nemcsak magyar állampolgársággal bíró képviselő - a lakosságot hazugságözönnel félrevezetve, megtorpedózott. Ezt kívánta jóvátenni a jelenlegi kormány a magyar állampolgárság megadásával. 

Ma, 2015-ben is Magyarország határain belül is egyre több településen tartanak Trianon-megemlékezéseket. Sajnálatos, de tény, hogy az anyanyelv és a történelemismeret hiányából fakadóan, "ünnepségeket" rendeznek, ami megdöbbentő megfogalmazás vagy szóhasználat. Nehezen érthető, hogy június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjaként hogyan "ünnepelhetik", mikor az a magyar nemzet tragikus gyásznapja. 


Abszurditás a tények ismeretében. A nemzet a saját tragédiáját, megcsonkítását, halálra ítélését nem ünnepli, hanem emlékezik rá. 

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat már egy éve, 2013-ban az évforduló alkalmából Trianon konferenciát szervezett: Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében témában. Az előadók - itthoniak és határon túliak - a történelmi elemzések mellett a jelen megoldásának lehetőségét, a kiutat keresték. Az előadások egybehangzó végkicsengése: tovább, már nem hátrálhatunk. A saját sírunkat nem áshatjuk meg. Az önrendelkezés alapjog, amit az elszakított területek magyarságának is, más népekhez hasonlóan meg kell adni az utódállamokban. Ide tartozik az autonómia kiharcolásának kérdése is. Ezekért küzdeni kell. A magyar kormánynak pedig ezeket a törekvéseket végre nyíltan támogatni kell/ene. Nem pedig egyet lépni előre, kettőt meg hátra. 

A nemzeti emlékezet kezd feltámadni. Napjainkra egyre több helyen kerültek elő a feledés homályából, vagy csak az átmentés sötét rejtekeiből emlékmű részletek, relikviák. Az átkeresztelt emlékművekre ismét felkerülnek a Trianon feliratok, mint például: Celldömölkön is, a Ság-hegyen, ahol az emlékmű úgy vészelte át a kommunizmus időszakát, hogy az eredeti feliratot lecserélték egy 1848-as Szabadság feliratra. Említésre méltó az 1936-ban Kőszeg Kálvária hegyén felállított Trianoni Kereszt, amely a burgenlandi magyar falvakból is jól látható volt. Jellemző, hogy 1945 után ezt a keresztet a határövezet katonai céltáblának használták. 

Trianon szimbólumkészlete gyakorlatilag alig változott, szinte megegyezik a két világháború közötti jelképvilággal. Ennek nyílván az, az oka, hogy Trianon légyege ma is ugyanaz, ami 95 évvel ezelőtt elkezdődött. A keresztre feszített magyar nemzet kálváriája, aki reméli a feltámadás igazságát, ahogy az, a keresztre feszített Megváltóval, Jézus Krisztussal is megtörtént. Ezért a legtöbb köztéren található emlékmű, szakrális jelleget őriz, kereszt vagy Golgota, melyen a Trianon felirat, vagy Nagy-Magyarország térképe látható. Másik állandósult jelkép a fatörzs, mint újra kizöldellő, és mint életfa-motívum. Ez is régi motívum, a magyar költészetben is megtalálható Virág Benedektől Berzsenyi Dánielen át, napjainkig. A fatörzs, mint nemzet, melynek gyökerét férgek - önfiai - rágják és pusztítják. Az utóbbi időben készült emlékművek között kopjafákkal is találkozunk. Igen jelentősek a szobor kompozíciók. 

Elmondhatjuk, hogy itthon több, mint száz köztéren található Trianonra emlékeztető emlékmű van, amelyekről tudunk, és amelyek nagy része települések útjain, dombjain található. Szerte a világban pedig több, mint háromszáz. 

Orbán Éva

Kapcsolódó: 
Pungur József: Trianon 95
Dr. Raffay Ernő: nekünk nem jogokat akarnak adni, hanem el akarnak tüntetni bennünket!
Magyarország története Mária Terézia uralkodásától a rendszerváltásig
Trianoni békediktátum szövege
Gróf Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban 1. rész és 2. rész
Megint rúgnak egyet belénk az oláhok: kötelezővé tennék Trianon ünneplését Erdélyben - himnuszénekléssel
DNS vizsgálat eredménye: a magyarok nem hont foglaltak, hanem haza jöttek!




Olvasó: Hogy volt az, hogy az I Világháború ÖSSZES FRONTJA a történelmi Magyarország, ezeréves határán kívül volt és mégis elvették e területünk kétharmadát... Aztán az I. Világháború 1914-től 1918-ig tartott, de csak két év múlva, 1920. június 4.-én kötötték meg a Trianoni békediktátumot! Mi történt ez alatt a két év alatt? 

* * *

A magyarok 1918. november 2.-án megkötötték a Magyarország ezeréves határait garantáló békeszerződést az olasz Diaz főparancsnokkal. 
Erre Károlyi Mihály a zsidókkal villámgyorsan kiutazott Belgrádba és 1918. november 8.-án Magyarországra nézve új, katasztrofális békét kötött, Franchet D. Esperay tábornokkal. A francia tábornok sorbaállítja a küldöttséget, végigmegy előttük és legelső, - azóta legendás és sokatmondóvá vált - szavai ezek hozzájuk "Maguk zsidók? Maguk is mindannyian zsidók?". 
- Kinek állt ez érdekében? Miért kötött a Patkányköztársaság új békét a már meglevő helyett? 
Azért nem lehet Tormay Ceciléről utcát elnevezni, mert a majdnem irodalmi Nobel díjas "Bujdosó könyv" című könyvében pontosan dokumentálta ezt az időszakot. Ha mindezt megtárgyalnánk, feldolgoznánk akkor robbanna a bomba, TRIANON. 

* * *

Linder Béla, a puccsista zsidókormány hadügyminisztere hogy mondhatta a háború legfontosabb időszakában, hogy "Nem kell hadsereg többé. Soha többé katonát látni nem akarok. Fegyvert többé szolgálaton kívül nem viselünk, sem tisztek, sem legénység". Ezután hetekig lőtték minden fronton a Linder Béla által tétlenségre kárhoztatott magyar hadsereget - rengeteg katona halt meg értelmetlenül. 

* * *

Lehetne elemezni, Demecser mellett a Székely hadosztály hogy tette le a fegyvert, miközben keletről a Magyarországra beözönlő román csapatok, nyugatról a zsidók által vezetett Kun-Kohn Béla Vörös hadserege támadta hátba... Magyarországon, magyar csapatokat, zsidók támadtak hátba... Hogy kapta meg Erdélyt és a Partiumot Románia 1920-ban Trianonban, amikor még 1918. május 7.-én a Bukaresti béke alapján békét kötött és kiszállt a háborúból? 
Erről miért nem tanulunk az iskolában? Kinek az érdeke ez a nagy hallgatás? 

* * *

Arról szintén nem beszélhetünk, hogy a kicsi Anna Frank naplója golyóstollal íródott, amit akkor még fel sem találtak. Anna Frank apukája összeveszett egy íróval, mert nem tudtak megegyezni a sikerkönyv tiszteletdíján. A vitát New Yorkban a bíróság döntötte el, de ez kellemetlen, mert akkor ki is írta a könyvet? 

A Youtube-ról letiltott Trianon Himnusz videó a Csík zenekar előadásában 
Tartsd magad Nemzetem...

Tartsd magad nemzetem, tipornak rendesen. 
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen. 
Kígyók a kebleden, szitok a neveden, 
tovább nem engedem, tovább nem engedem! 
Azért mert hont adtál, mindenkit fogadtál, 
zsoldosok, kufárok, tolvajok kezére jutottál. 
Hittél a Nyugatnak, s mindenkor becsaptak, 
elvennék múltadat, ásnák a sírodat. 
Táltosok repülnek át az éjen, 
s kitűzik az ökör-koponyát. 
Sebeinket begyógyítják szépen, 
s megvédik majd Árpád otthonát. 
De addig szüntelen, légy résen nemzetem, 
nézd a sok csillagot, 48', '56 ott ragyog. 
Értsd meg a lényegét, fogjuk egymás kezét, 
fogjuk egymás kezét, ahogyan soha még! 
Tartsd magad, nemzetem, tipornak rendesen. 
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen. 
Kígyók a kebleden, szitok a neveden, 
tovább nem engedem, tovább nem engedem! 

dailymotion.com




Kötelező holokausztoktatás: nem hagyják magukat a Pázmány hallgatói
2015. 06. 4. 07:50 Alfahír

Mint arról már több cikkünkben is beszámoltunk, váratlan bejelentést tett múlt héten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora: jövő évtől kötelező alapozótárgyként bevezetik "A holokauszt és emlékezete" nevű órát, tehát ennek elvégzése nélkül diplomát sem lehetne szerezni.


A hallgatók eddig csupán a Facebookon adtak hangot tiltakozásuknak, most azonban megfogalmaztak egy nyílt levelet is, amit Szuromi Szabolcs rektorhoz intéztek. 

Alább a nyílt levél: 

Tisztelt Rektor Úr! Az egyetem hallgatóinak jelentős többségével egyetértésben arra jutottunk, hogy nyílt levélben fordulunk az egyetem vezetőségéhez és Önhöz, melyben szeretnénk kifejezésre juttatni "A holokauszt és emlékezete" nevű, újonnan bevezetendő órával kapcsolatos aggályainkat. Mint az már a híradásokból és - az amúgy meglepő hirtelenséggel felvetődött - döntésre adott első reakciókból kitűnik, a hallgatók egy jelentős része az egyetem identitásával összeegyeztethetetlennek érzi a téma ilyen formában való kezelését a következő okokból: 

1. Úgy gondoljuk, hogy egyetemünk szellemiségét nagy mértékben meghatározza a keresztény vallás és kultúra. Viszont a tantárgy témaköre nem a vallásra fókuszál (mint ahogy joggal tenné ezt egy esetleges zsidó, illetve más vallásokat bemutató hitéleti óra bevezetése), hanem olyan politikai állásfoglalást rejt magában, amellyel többségünk nem kíván azonosulni semmilyen formában. Ezt a szemléletet ugyanis az izraeli külpolitika véleményformálásának is lehet értelmezni, mely sem jogszerűnek, sem humánusnak nem mondható például a palesztinokkal szembeni politika miatt. 
2. Bár a tárgy valóban a holokausztról szól, de ennek ellenére nem esik szó benne a cigányság, a homoszexuálisok és egyéb kisebbségek deportálásáról, illetve megsemmisítéséről. A magyarországi cigányság ugyanúgy elszenvedte a holokausztot, mint a zsidóság. 
3. Amennyiben a témának kifejezetten ezt a történeti, politikai aspektusát kívánná hangsúlyozni a vezetőség, abban az esetben mi célszerűbbnek érezzük egy "Népirtások az emberi történelemben", vagy "Népirtások a XX. században" nevű óra bevezetését, melyben egyenlő arányban jelennek meg a különböző nemzetek és (vallási, etnikai) kisebbségek ellen elkövetett erőszakos cselekményekről szóló tananyagok - hiszen a keresztény szellemiség az egyenlőség és tisztesség nevében ezt követelné meg. A tárgy ezzel érzékeltetné minden emberi élet értékét, így minden népirtás egységes és egyenlő mértékű elutasítását. 
4. A hallgatók egy részét érzékenyen érinti az a kijelentés, mely szerint Ön az óra bevezetését a fokozódó antiszemitizmus miatt tartaná indokoltnak, hiszen egyetemünk hallgatóira nézve ez olyan, mintha antiszemitizmussal vádolnák őket és családjaikat. Ezt a pejoratív feltételezést a lehető leghatározottabban visszautasítjuk. Mindazonáltal amikor a magyarországi emlékezetpolitikát a mindennapokban érzékelhető módon áthatja a holokauszt emlékének fenntartása, tematizálása, fentebb is említett átpolitizáltsága, könnyen lehet, hogy a kurzus erős ellenhatást vált ki - gondolva itt arra, hogy a diploma alapfeltétele lenne az óra elvégzése. 
5. Kellemetlennek érezzük, hogy ez (a fentiekben jelzett módon) többszörösen terhelt téma, látszólag a hallgatók feje felett, külföldi "közreműködés" hatására valósult meg. Olyan hirtelenséggel az iskolai tanév végén, hogy erre a hallgatóság szinte reagálni sem tudott. A vezetőség semmilyen formában nem egyeztetett az egyetem hallgatóságával, sem az oktatókkal, amit aggályosnak tartunk. Problémásnak érezzük továbbá, hogy a tárgy anyagát izraeli professzorok állították össze. Véleményünk szerint egy magyar egyetemisták számára készült kurzust a leginkább magyar kutatók képesek összeállítani, hiszen ők ismerik a helyi sajátosságokat. 

A fenti okokra hivatkozva kérjük, fontolja meg döntését, és vegye figyelembe a következő javaslatainkat: 

1. Az óra maradjon a jelenlegi formájában, de legyen szabadon választható tárgy, illetve a történelem szakosok számára vezessék csak be kötelező jelleggel. 
2. A tárgy maradjon a népirtás témakörnél, és legyen általánosan kötelező, de ebben az esetben általánosan vegyék végig a huszadik századi (vagy akár még korábbi) népirtásokat és emberiség ellenes bűnöket. Lehetséges javaslatok: délvidéki tisztogatások a magyarság ellen, örmény népirtás, palesztinok elleni bűnök, kommunizmus által elkövetett bűnök, kambodzsai népirtás, dél-afrikai apertheid rendszer, ruandai népirtás és természetesen a holokauszt is (beleértve a zsidóság mellett a cigányság és egyéb csoportok ellen elkövetett bűnöket). 
3. A jelenlegi tárgy helyett legyen egy olyan óra, ami a népirtások és emberiség ellenes bűnök helyett a kultúrára helyezi a hangsúlyt. Javasoljuk, hogy kerüljön bemutatásra valamennyi világvallás, illetve különböző népcsoportok hiedelme, kultúrája, szokásai. Véleményünk szerint ez lenne a legideálisabb megoldás. 

Bízunk a Rektor Úr bölcsességében, megfontoltságában és jó ítélőképességében, abban, hogy megfelelő döntést fog hozni. A tárgyat a jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni. Tisztelettel: Az egyetem hallgatósága. Válaszát előre is köszönjük!

A hallgatók tehát kompromisszumkészek, de azt nem tudják elfogadni, hogy a zsidóság történelmi tragédiája, nélkülözve más népek szenvedésének emlékezetét külön órát kapjon az egyetemen, ráadásul minden szakon, kötelező jelleggel. Kérdés, hogy az egyetem vezetése hogyan fog reagálni a nyílt levélre, hajlandó-e tárgyalni a hallgatókkal, és ha nem, akkor a nyílt levelet milyen tiltakozási formák követhetik. 

Kapcsolódó: 
Szeptembertől kötelező tantárgy lesz a holokauszt

Cseh György: Szerintem is jó ötlet az új kurzus a Pázmányon. Mi egyébbel is lehetne hatékonyabban küzdeni az antiszemitizmus ellen, mint még több holokauszttal!? 
Javaslom, hogy kössük az állampolgárságot és a szavazati jogot is egy kötelező holokauszt kurzus elvégzéséhez! Jogosítványt se kéne osztogatni minden hulladéknak! Mi van akkor ha egy szemét hungarista nem ad elsőbbséget egy zsidónak? Na azt már nem! Belegondolni is borzalom hogy évtizedek óta így vezetünk! Legyen csak a jogsi is egy legalább másfél éves holokausztkurzus elvégzéséhez kötve!! Valahogy csak meg kell végre szüntetni ezt a kórt ebben a sötét országban mert ez már nem állapot és holokausztoktatásnál jobb módszer az antiszemiták legyőzésére aligha akad. Jut eszembe! Vannak az óvodákban felvilágosító órák az ötéveseknek? NIIIINCSENEEEK? És így mennek iskolába teljesenn felkészületlenül, hogy egyáltalán semmit nem tudnak a holokauszt borzalmairól? Na látjátok ezért tart ott ez az ország, ahol. 



Évértékelő Orbán: a valaha volt legjobb kormánya akarunk lenni a magyaroknak
Szemelvények az Ötéves a kormány című konferenciáról.
2015.05.29 12:18 MTI - ma.hu

A valaha volt legjobb kormánya akarunk lenni minden magyar embernek - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, az Ötéves a kormány című konferencián.


"A mi kormányunknak továbbra is Magyarország lesz az első" - jelentette ki a kormányfő. 

Arról is beszélt, hogy a bizalom megszerzéséért sokat kellett dolgozni, a bizalom megtartásáért azonban külön is tenni kell. 

Azt mondta: senki sem állhat a törvények fölött, senki sem élhet vissza a helyzetével, de az sem fogadható el, hogy merő irigységből támadjanak embereket, mert ők bátrak és sikeresek. Zéró tolerancia a visszaélésekkel és a rágalmakkal szemben egyaránt - hangoztatta Orbán Viktor. 

A kormányzás kulcsa mostantól a figyelem

Az elmúlt öt évben egy végzetesen legyengített országot kellett felerősíteni, és bár az erős vezetés nem gyengülhet el, ma már nem az erő a legfontosabb: mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem, "odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre" - fejtette ki mintegy háromnegyed órás beszéde végén a kormányfő, aki szerint ez a munka talán még nehezebb lesz. 

A polgári életminőség megteremtésére kell a hangsúlyt fektetni

A miniszterelnök szerint új szakaszt kell nyitni és a polgári életminőség megteremtésére kell a hangsúlyt fektetni. 

Orbán Viktor a kormány elmúlt öt évét értékelő konferencián azt mondta: a 2016-os költségvetés már erről szól. 

A miniszterelnök rámutatott: a polgári berendezkedés lényege, hogy emberközeli, emberléptékű és a politika nem "odafent történik", a makromutatók világában, hanem "bekopogtat az emberekhez és gondjaikra keresi a választ". 

A polgári berendezkedés azt is jelenti: Magyarország magyar ország lesz, kis betűvel és két szóval - fogalmazott a kormányfő. 

Kapcsolódó: 
Orbán Viktor: Magyarország egy nagy korszak kapujában áll
Magyarország jobban teljesít: Orbán a második legkorruptabb
Lenyúlták az uniós földtámogatásokat, 84 ember ellen emeltek vádat
Kezdődik? - Könnygázzal fújták le a méltatlankodó devizahiteleseket a bankban
Kínos kérdés Pintér Sándornak: Hogyan lehet az, hogy a nyomozó hatóság minden eszközét bevetve sem bukkant a nyomára Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester oroszországi cégének, miközben egy civil blogger könnyedén megtalálta
Kokó is elhagyta az orbáni naszádot
Orbán megismételte: "ne figyeljenek oda arra, amit mondok"
Újabb Trianon: Chartergépekkel küldik vissza Magyarországra a menekülteket



Az Egyesült Államok Magyarország légterét is "megvédené"
2015.06.03 hidfo.ru

Egy csehországi sajtóorgánum értesülései szerint az amerikai légierő fogja "biztosítani" Magyarország légterét, a terrorizmus elleni harcra és az "orosz veszélyre" hivatkozva. Az Egyesült Államok ugyanis "elkötelezett" amellett, hogy a Visegrádi Négyeket "megvédje". Az Idnes online magazin úgy fogalmaz: 
"Ha egy terroristák által eltérített repülőgép, vagy egy orosz katonai gép "véletlen" betéved a cseh légtérbe, az amerikai vadászgépek fogják kezelni a kialakult helyzetet."


A lap a cseh védelmi minisztériumra hivatkozik, ahonnan saját forrásuk "szivárogtatta ki" az információt. A forrás szerint a következő néhány hónap során megállapodás születhet a Visegrádi Négyek (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) légtérvédelmének egyesítéséről. Ez a megállapodás azonban nem azt fogja jelenteni, hogy a négy ország közösen védi a légteret, hanem azt, hogy mind a négy ország átadja a saját légtere fölötti ellenőrzést az amerikaiaknak. 

A németországi Rammstein légibázison állomásoztatott amerikai vadászgépek korábban csak Lengyelország fölött jelenhettek meg, majd az amerikai vadászrepülőgépek Lengyelországba telepítéséről 2014 márciusában született "megállapodás". Ezt most a Visegrádi Négyek teljes légterére kiterjeszthetik, és az amerikai légierő szabad mozgásterének növelését "közös légtérvédelemnek" fogják nevezni. 


Kapcsolódó: 
Az USA hamarosan beindíthatja az ukrán fegyverszállításokat
Kizárólag Amerika mozgatja az ukrán eseményeket?
Jacenyuk: Ukrajna Magyarországot is védi Oroszországtól
A malájziai gépet az ukránok lőtték le - hivatalos eredmények
Gyorsan szétzúznák az ukrán légierőt az orosz gépek





Valós Hírek Szíriából: Összehasonlításként, a szövetségesek légitámadása az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban összesen átlagban napi 15 légitámadás. A NATO légicsapásai Líbia ellen a 80-at is elérte naponta. A Tálibok ellen Afganisztánban több mint 50 akciót hajtottak végbe, míg 2003-ban a Szaddam rendszer megdöntése ellen indított háború során naponta 3000 légitámadást indított az USA által vezetett koalíció. HA valóban komolyan gondolják a terrorizmus elleni harcot akkor miért csak 15 légitámadást hajtanak végre naponta, aminek a 75%-a eredménytelenül fejeződik be?! 

Bashar Al-Jaafari Szíria ENSZ állandó nagykövete


Izraeli gépet lőttek le Jemenben!
Május 27, 2015 NemzetiArcvonal.net

A Sputnik orosz internetes oldal szakértőkre hivatkozva arról ír, hogy a Jemenben lelőtt szaúdi jelzésű vadászgép valójában egy izraeli gép volt. Az érvek között a legelső, hogy Szaúd-Arábia nem rendelkezik F-16-os vadászgéppel. Legalábbis hivatalosan nem kapott senkitől ilyen típusú repülőt.

A szakértő szerint olyan távolságban lévő ország, amely rendelkezik ilyen típusú repülővel, és ahonnan póttartállyal képes elérni az országot egy F-16-os, egyedül Izrael. Ezért kizárásos alapon egyedül Izrael hajthatta végre a támadást. A festés ellenére, a gép nem lehetett szaúdi, hanem izraeli. 


Egy izraeli F-16 póttartályokkal. Ezeket festik át szaúdi jelzésűre?

Ezek után egyetlen kérdés marad fent. Miért? Mi érdeke van Izraelnek abban, hogy Szaúd-Arábiára terelje a gyanút? Végül is nem sok. A szaúdiak már nyakig belekeveredtek ebbe a háborúba, tehát az ő részvétele egyértelmű. Abban azonban bőven van érdeke, hogy magát tisztán tartsa. Főleg úgy, hogy áttételesen Iránnal akasztja össze a bajszát, amire válaszul Teherán megsokszorozhatja a palesztinoknak nyújtandó segítséget, aminek a vége egy újabb erőszakhullám lehet akár Izrael területén. Ezt szeretnék elkerülni, így Izrael hivatalosan mindenképpen ki szeretne maradni a történésekből. De csak hivatalosan. Gyakorlatilag nagyon is benne van. 

A jemeni háborúban idáig több mint 3000 ember halt meg, ezek nagy része a civilek elleni bombázásokban. Nők, gyerekek, öregek, védtelenek. Felvételek sokasága bizonyítja, hogy F-16 os repülők bombáztak civil célpontokat, közötte kórházakat is. 

Siker a jemeni hadseregnek, amely igen nagy számban állt a siita hatalomváltók mellé, hogy modern légvédelme rövid időn belül a második vadászgépet lőtte le. Az Izrael számára átadott F-16 gépeket úgy alakították át, hogy elérjék Iránt. Ennél fogva Jement is képes elérni úgy, hogy mellé megfelelő bombaterhet tud vinni magával. Izrael a 2006-os Heszbollahhal szembeni csúfos veresége után, egész idáig nem avatkozott bele katonai konfliktusba. Ha Jemenben bombázókkal beavatkozik, reméljük lelövöldözik szép sorjában az összeset. Megérdemelnék. 

Vértes Gábor - NemzetiArcvonal.net

HonlapLeiratkozás