Fizika vizsga |
25. Őselemek - matéria |
2014. október 02. csütörtök, 07:25 |
> Fizika vizsga > > > Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy > fizika vizsgán: > > A kérdés így hangzott: "írja le, hogyan mérhető meg egy > felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!" > > Az egyik hallgató válasza: > "Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, > majd a barométert lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának > és a barométer magasságának összege megegyezik a > felhőkarcoló magasságával." > > Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen > feldühítette, így a vizsga nem sikerült. > > A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza > abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy > független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz > helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A > probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat > percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai > alapismeretek birtokában van. > > A dik öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva > gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen > fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy > annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, > melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett: > > "Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, > felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. > Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses > magasságot kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t négyzet' képlettel. > Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer > szempontjából. > > Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a > barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a > felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével > kiszámíthatjuk a magasságát is. > > De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid > zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A > földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a 'T = 2 pi * > négyzetgyök(1 / g)' képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság > értékét. > > Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, > akkor megmérhetjük, a barométer hosszánál hányszor magasabb, > majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a > kívánt eredményt. > > De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a > barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a > tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a > felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy > láb magasságnak felel meg. > > Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy > próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért > kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának > megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, > bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: 'Ha megmondod, > milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új > barométert'." > > A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels > Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai > Nobel-díjas dán fizikus. > |